Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-12 / 211. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 12. Egy melegcowboy-film kapta az Arany Oroszlánt Kulcsár Ferenc verseskönyvének bemutatója a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban Ang Lee mozija nyert MTI-HÍR Velence. A tajvani születésű Ang Lee filmje, a Brokeback Moun­tain nyerte szombaton a Velencei Filmfesztivál fődíját, az Arany Oroszlánt, a verseny egyetlen ma­gyar résztvevőjének, Iványi Mar- cellnek, a Ballada című 12 perces film alkotójának nem sikerült el­nyernie a legjobb rövidfilmért járó díjat. A Tigris és sárkány rendezője ez­úttal egy Annie Proulx-novellát dolgozott fel, amely két, egymással szerelembe esett cowboy viszon­tagságából szól. „Köszönöm, ez nagy megtisztel­tetés. Ez egyetemes történet, egy rendkívüli szerelmi történed’ - mondta Ang Lee könnyekkel a Sze­mében, amikor átvette a díjat. A hatvanas évek Amerikájában játszódó Brokeback Mountain két főhőse, Ennis del Mar és Jack Twist, akiket Heath Ledger és Jake Gyllenhaal alakít, egy wyomingi farmon találkozik, ahol barátok, majd szeretők lesznek. Filmjében Ang Lee szilánkokra töri a homo- szexualitásról kialakított közhe­lyeket csakúgy, mint a hajdanán Gary Cooper és John Wayne által alakított macsó cowboyról kiala­kult képet. A 62. Velencei Filmfesztivál zsű­rijének Nagydíja, az Ezüst Orosz­lán Abel Ferrara amerikai rende­zőé lett a Mary című film jutalma­ként, amelynek főszerepét Juliette Binoche alakította. A legjobb férfi alakításért járó díjat az amerikai David Strathaim kapta a Jó éjt és sok szerencsét (Good night and Good Luck) című moziban nyújtott alakításáért. A fődíj esélyeseként számon tartott film rendezője, az amerikai szí­nész-rendező George Clooney kénytelen volt beérni - Grant Hes- lowal közösen - a legjobb forgató- könyvért járó díjjal. A film Edward Murrow újságírónak a Joseph McCarthy szenátor kommunistael­lenes keresztes hadjárata ellen folytatott küzdelmét mutatja be. „Ez a film tisztelgés azok előtt a riporterek előtt, akik Afganisztán­ban, Irakban, Afrikában, szegény városunkban, New Orleansban vannak, hogy elhozzák nekünk az igazságod’ - mondta egy sajtótájé­koztatón George Clooney. A legjobb női alakításért az olasz Giovanna Mezzogiomót tüntették ki a La bestia nel cuore című film­ben játszott szerepért. Különdíjat kapott a francia Isabelle Huppert a Gabrielle-ben nyújtott alakításáért. Rendezői különdíjban részesült a francia Philippe Garrel, a Les amants réguliers című, 1968 fran­ciaországi májusát feldolgozó filmjéért. A legjobb rövidfilmért járó díjat Lin Csien-ping (Lin Chienping) nyerte el Hsziaocsan (Xiaozhan) (Kis állomás) című, tajvani pro­dukcióban készült alkotásával. Eb­ben a kategóriában indult - az idei versenyben egyedüli magyarként - Iványi Marcell Ballada című 12 perces filmjével. Erre csörög a dió, arra meg a mogyoró, avagy Ang Lee a fődíjjal (Sita-felvétel) Tíz éve hunyt el Csorba Győző költő, műfordító Egy abszolút lírikus MTI-HÍR Holnap lesz tíz éve, hogy 79 éves korában elhunyt Csorba Győző Kossuth- és József Attila-díjas köl­tő, műfordító. A költészettel már kisgyermekként eljegyezte magát, 12 éves kora óta szinte naponta írt verseket, s 15 évesen már Anakre- ónt fordított. Első költeményei a Mi Utunk és a Regnum című lapokban jelentek meg, majd 1935-ben, utol­só éves gimnazista korában a Száz- húros hegedű című költői antoló­gia is leközölte egy szerelmes ver­sét. Első kötete, a Mozdulatlanság saját kiadásában jelent meg 1938- ban, majd 1940-ben első fordítás­kötete, Helinant de Froidmont ó- franciából fordított műve, A halál versei. Ezt követően irodalmi pá­lyafutása során még 16 versesköte­tet és 8 válogatott kötetet publikált, amelyek közül az 1983-as Simeon tűnődése, az 1985-ös Görbül az idő és az 1988-as Szavak bolyhái című köteteket nívódíjjal jutalmazták. Közvetlen hangú költészete ha­talmas napló, számadás egy élet­mű egészéről, élet és halál kérdé­seiről, az emberi lét legfontosabb tényezőhői, szerelmekről, bará­tokról, családról, természetről és az elmúlásról. Weöres Sándor így jellemezte őt: „Csorba Győzőben láttam a feltétlenül valódi költőt, a hazugság-mentes abszolút líri­kust... Pécsi családi körében, társas magányában az örökkévalóságnak dolgozik.” Műfordítói tevékenysége is jelen­tős, a latin, német, francia, olasz és orosz mellett görög, finn, norvég és lengyel versfordításai is ismertek. 1947-ben Baumgarten-díjat, 1957- ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1985-ben Kossuth-díjat kapott. 1991-ben a Magyar Köztársaság Ér­demkeresztje Közép keresztjével tüntették ki. Bálám szamarának esete a világgal Csanda Gábor, Kulcsár Ferenc és Hodossy Gyula, az est házigazdája (Somogyi Tibor felvétele) Kulcsár Ferenc Bálám sza­mara című új versesköny­vének bemutatójával indult a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéház őszi idé­nye. A Lilium Aurum Kiadó gondozásában megjelent impozáns kötetet a vers- gyűjtemény szerkesztője, Csanda Gábor méltatta - és ajánlotta az esten megje­lent számos irodalombarát figyelmébe. HIZSNYAI ZOLTÁN „Tetszenek nekem ezek a hosz- szan hömpölygő, szabadvers-sze- rű, de számtalan rímet, asszonán- cot is tartalmazó sorok. Nagyon megfelelőnek tartom őket egy ilyen életelbeszélés megverselésére” - mondta elöljáróban Csanda Gábor. A Kulcsár-verskötet hosszú sorai ugyanis a szerző életének legfonto­sabb történéseit hömpölyögtetik. A mesélő egyes szám harmadik sze­mélyben beszél ugyan a versek R. C. monogrammal jelölt hőséről, ám a következetesen múlt idejű megfogalmazás a számos árulkodó jel fényében az olvasás során egyre inkább azt látszik igazolni, hogy a narrátor, vagyis maga (KulcsájR (Feren)C az, aki a jelenből hajdani önmagára visszatekint. Hogy ő az, aki irodalmi formában idézi vissza emlékeit, tehát a mából visszafelé úja önmagát. Egy pillanatra se higgyük azon­ban, hogy a szerző szándéka mind­ezzel valamiféle posztmodem sze­repjáték volt; vagy hogy, ne adj’ is­ten, sziklaszüárd énje indult volna zajlásnak az utóbbi években! Csanda Gábor ide vonatkozó meg­állapításait szerencsére akár kőbe is véshetnénk: „Kulcsár Ferenc költé­szete az utóbbi egy-másfél évtized­ben nem vett lényeges fordulatot. A Bálám szamarának R. C.-je olyan mesehős, aki bármilyen helyzetben és minden identitásváltásban képes megőrizni énje egységét. Nem ren­dül meg hite az én és a világ kifejez­hetőségében és leírhatóságában, amiként a verealkotás lehetőségeit illetően sincsenek kételyei.” Kulcsár R. C. kilétével kapcsolat­ban sem hagyott kétségeket a kö­tetbemutató közönségében. „Olyan önéletírásszerű dolog ez - mondta -, egyfajta rendhagyó, a költészet eszközeivel megírt re­gény. Nálam, furcsa módon, olyan ötévenként jön az ihlet, s akkor két- három hónap alatt megírok egy könyvet. Ez a kötetem is így szüle­tett. Aztán öt évig megint csak úgy nézem-nézegetem, mi is az én ese­tem a világgal. Azért mondom ezt így, mert eredetileg azt a címet szántam ennek a kötetnek, hogy R. C. esete a világgal.” (A jól megvá­lasztott köteteim egyébként arra az ismert bibliai történetre utal, ami­kor az isteni üzenet címzettje he­lyett először annak „megnyílt sze­mű” - sőt: szájú, merthogy meg is szólal - szamara látja meg az Úr üzenetét hozó angyalt. Ráadásul a cím úgy is érthető, hogy: saját „bá- lám”-nak, a múlandóság számára már születése pillanatában fel­adott, „vászonba/papírba göngyölt nagy csomag”-omnak, azaz tes­temnek a természetfölötti szférák­kal nálamnál közvetlenebb kapcso­latban álló csacsija. Vagyis: a tes­temben lakozó lélek.) A gyermek- és a kamaszkor epi­zódjainak leírásai még kronologi­kus rendben követik egymást a kö­tetben, a felnőttkor életeseményei­nek sziklás zátonyait elérve azon­ban örvényleni kezd a verefolyam. És ez az örvény fölbolygatja a linearitást, az emlékképek egymás­ra rétegződnek, összegabalyodnak, és ezernyi' asszociáció: képzet- és gondolattársítás rajzik ki belőlük. Csanda Gábor szavai szerint: „ide- oda és visszakanyarog, magába fo­rog (...), korábbról ismert Kulcsár Ferenc-szövegek szólalnak meg benne, valamint mesékkel, regék­kel, ráolvasásokkal, légből kapott történetekkel népesül be, és persze költeményrészletekkel, szépprózá­val...”, sőt: „egy Tőzsér-kritika rész­letével”, miszerint - és ez az észre­vétel is kőtáblára kívánkozik-: Kul­csár Ferenc „egész életével, mozdu­lataival, magatartásával, életvitelé­vel poéta, ki költő lenne akkor is, ha soha egy sor verset nem írt volna”. Bizony, még akkor is... Hát még így! A költő - noha jó előre leszögez­te: jobbnak látná, ha helyette ma­guk a versek beszélnének; s azok Gál Tamás jóvoltából valóban meg is szólaltak az esten - kérdésekre válaszolva végül is szót ejtett egy­némely életeseményéről. A gyerek­korában kicsúzlizott templomab­lakról, középiskolai tanulmányai­nak színhelyéről, Kassáról, ahol 1968-ban majdnem egy géppisz­tolysorozat áldozatává vált, isten­hitéről és arról a hajdani, Bárczi Ist­vánnal közös pozsonyi albérletéről is, amelyben - vagyis valójában az abban álló hatalmas, ódon szek­rényben - a költő Varga Imre volt az al-albérlő. Minderről (és még rengeteg egyébről) a maga irodalmiasan felülstilizált nyelvén Bálám szamara is hírt ad. A potenciális olvasóban persze felmerül a kérdés: lehetséges-e ennyi mindennek organikus vers­kompozícióvá elegyednie? Csanda Gábor tartalmas dolgozata erre is választ ad. „Mindez bájos termé­szetességgel fér meg a műben egy­más mellett és hegyén-hátán, s akár egy parasztbibliában: minde­nek a mesélőhöz idomulnak, és a mesélés aktusa maga is egymáshoz szelídíti a részeket. Ami elmesélhe­tő, elmeséltetik, ami nem elmesél­hető, elmesélhetővé tétetik. Idilli állapotok. Pontosan olyanok, ami­lyenek az úgynevezett végső és nagy kérdések problematizálá- sához illenek akkor, ha az ember­nek nincsenek problémái ezeknek a végsőnek és öröknek mondott kérdéseknek a megválaszolásával. Kulcsár Ferenc a Bálám szamara versei szerint ilyen ember.” OTTHONUNK A NYELV A földrajzi nevek írása MISAD KATALIN A földrajzi nevek nyelvi felépítése rendkívül változatos, az egyelemű nevek mellett igen nagy a többele­mű nevek száma. Ezeknek az egy­ségét bizonyos típusokban az egy- beírás mutatja, más csoportokban a szoros kapcsolatokat az alkotó ta­gok közé tett kötőjel fejezi ki, a kü­lönírt tagokból álló nevek esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi felépítés érzékelteti az össze­tartozást. A földrajzi nevek helyesírására vo­natkozó szabályok megfelelő értel­mezése komoly kihívást jelent a hazai magyar nyelvű sajtónak. A legtöbb, a standardtól eltérő mó­don írt tulajdonnév a kötőjellel ösz- szekapcsolt elemekből álló földraj­zi nevek körébe tartozik, továbbá gondot okoz az -i képzős szárma­zékszavak írásmódja. A kötőjellel összekapcsolt elemek­ből álló földrajzi nevekben a kötő­jel mindig a tagok egymáshoz tar­tozását jelöli, tehát két vagy több szó együttesen fejezi ki a földrajzi nevet, a nagykötőjel pedig a távol­ságot, a valamitől valameddig tar­tó viszonyt érzékelteti. A standard helyesírási formától való eltérés nagy része abból adódik, hogy el­marad a kötőjel, vagy a kezdőbe­tűk írásképe nincs az akadémiai helyesírás szabályaihoz igazítva. A felgyűjtött példaanyagban az üyen földrajzi alakulatok írásmódja ek­képpen alakult: Jón tenger (helye­sen: Jón-tenger), Jón szigetek (h Jón-szigetek), Sitina alagút (h Sitina-alagút), San Bernardino hegység (A.; San Bemardino- hegység), Óriáshegység (A.: Óriás­hegység), dunaparti település (A.: Duna-parti település), kárpát-me­dencei (A.: Kárpát-medencei), Gö- mör-tornai Karszt (A.: Gömör- Tomai-karszí), Dél-Kelet Ázsia (A.: Délkelet-Ázsiá), Szaúd Arábia (A.: Szaúd-Arábia), Közel Kelet (A.; Közel-Kelet). A kötőjeles föld­rajzi nevek -i képzős származékai­ban a kötőjelet természetesen meghagyjuk, az egyes tagok nagy, illetve kis kezdőbetűs írásformáját pedig a következő szabály alapján határozzuk meg: ha az alapforma előtagja tulajdonnév, ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk - pl.: Kár­pát-medencei, Duna-parti-, a köz­szói előtag nagy kezdőbetűje vi­szont a melléknévképzős szárma­zékban kicsire változik, pl.: jón- tengeri, délkelet-ázsiai, óriás-, hegységi, közel-keleti stb. A mai és a történelmi államrészek nevének írása is ingadozó a hazai sajtótermékekben, lásd: dunaszer­dahelyi járás (A.: Dunaszerdahelyi járás), komáromi járás (A.: Komá­romi járás), nagyszombati kerület (A.: Nagyszombati kerület), Ko- márom-Esztergom Megye, (A.: Ko­márom -Esztergom megye), Nóg- rád Megye (A.: Nógrádmegye) stb. A szabályzat szerint a fenti szerke­zetek azoknak a különírt elemek­ből álló földrajzi neveknek a cso­portjába tartoznak, melyekben a kis kezdőbetűs megye,járás, kerü­let, terület stb. utótagot különítjük az előtte álló nagy kezdőbetűs név­részektől. Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk a kü- lönírást, miközben a közszói tago­kat kisbetűvel, az önállóan is tulaj- donnévi elemeket nagybetűvel kezdjük, tehát: dunaszerdahelyi já­rási, nagyszombati kerületi, Komá- rom-Esztergom megyei. Nem kötő­jellel, hanem különítjük az olyan földrajzi neveket is, amelyekhez az érthetőség kedvéért magyarázó jel­legű meghatározást fűzünk - pl: Don folyó, Fertő tó, Szahara siva­tag (a sajtóban: Don-folyó, Fertő- tő, Szahara-sivatag) -, ugyanis a magyarázat nem az eredeti földraj­zi megnevezés része. Ilyenkor azonban egy laikusnak nehéz el­döntenie, hogy vajon a helyiek szó­kincstárában az adott földrajzi megjelölés magyarázó jellegű köz- névi elemmel vagy anélkül haszná­latos. Kisbetűvel kezdve különbjük a névhez nem tartozó alkalmi jel­zőket is, pl.: (a) szlovák Magas-Tát- ra, (az) olasz Alpok (nem pedig: a Szlovák-Magas-Tátra vagy az Olasz-Alpok).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents