Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-12 / 211. szám, hétfő
UJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 12. Régió 3 Magyarországon tartották meg a Felvidéki Kitelepítettek és Deportáltak IV. Országos Találkozóját Nem elég a bocsánatkérés... A Kéknefelejcs ifjúsági csoport a régi molnárok életét mutatta be (A szerző felvétele) Komárom. A Monostori Erődben került sor szombaton a Felvidéki Kitelepítettek és Deportáltak IV. Országos Találkozójára, melynek a főszervezője a Kecskés László Társaság volt. Az idei találkozó díszvendége Dunaradvány község volt. BORKA ROLAND Délelőtt a kitelepítettek és deportáltak emlékművénél ökumenikus egyházi szertartáson emlékeztek a jelenlévők a történelmi eseményekre. Bemutatkozott a radványi asz- szonykórus és a Kezek református ifjúsági együttes. Délután gazdag kulturális program várta az egybegyűlteket. Ezt követően Bödők László, Dunaradvány polgármestere mondott köszöntőt. Beszédében az emlékezés, a múltba tekintés fontosságát hangsúlyozta. Felhívta az érintettek figyelmét, hogy bármennyire fájdalmas is, beszéljenek a kitelepítés és deportálás eseményeiről, osszák meg gondolataikat a felnövő nemzedékkel, mert így elkerülhető a nemzeti tisztogatások megismétlése. Beszédében kiemelte: meg kell találni az összekötő kapcsokat - mint az anyanyelv, a kultúra - és ezek segítségével erőt kell meríteni az előttünk álló nehézségek és akadályok legyőzésére. A konferenciateremben a Magyar Tudományos Akadémia két professzora tartotta meg témába vágó előadását. László Péter Fehérlaposok című könyvét mutatta be a jelenlévőknek. Kifejtette: a Beneš- dekrétumok Európa szégyenfoltja, és csak akkor képzelhető el az egységes és nem diszkriminatív társadalom, ha a rendelkezéseket a kormány eltörli. Dr. Szarka László, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a Jogfosztó jogszabályok című kötetéről, a kollektív bűnösségről és az etnikai diszkriminációról beszélt. Elmondta: a háború utáni csehszlovák hatalom nem érte el a kisebbségi magyar nemzet szétszabdalását, és a reszlovakizáció elvével nem sikerült egységes szlovák nemzetállamot kialakítania. Hozzátette: beszélni kell a kitelepítés és deportálás folyamatáról, kiváltó okairól, jogorvoslást kell találni, és kárpótolni kell a külföldre hurcolt embereket és családjukat - a bocsánatkérés nem elég. Az előadást követően felszólalhattak a jelenlévők, akik felidézték a szenvedéssel teli történelmi eseményeket, beszéltek személyes tapasztalataikról, hozzátartozóik elhurcolásáról, családi tragédiákról. Az eső elmosta az estére tervezett programokat. Újraszentelték a tavaly megrongált és azóta 400 ezer koronábólfel- újított barokk szoborcsoportot, a Mária Mennybevitele műemléket Somorja főterén. Az összejövetelen megemlékeztek Somorja királyi várossá nyilvánításának 600. évfordulójáról is. (jóm) (A szerző felvétele) EZ ITTA KÉRDÉS Megbízik-e a hazai bankokban? Venne-e fel bankhitelt, és ha igen, mennyit? Koleszár János, bolti eladó, Királyhelmec: Bármennyire kedvezőek a pénzintézetek hitelajánlatai, készpénzkölcsönt banktól nem szívesen vennék föl. Bár van állandó jövedelmem, mégsem akkora, hogy nagyobb havi törlesztőrészleteket vállalhassak. Műszaki cikkeket általában részletre vásárolok, így módom van megválasztani a törlesztőrészletek nagyságát és a kölcsön futamidejét is. Mivel az egyik országosan ismert társaság régi ügyfele vagyok, különböző kedvezményeket biztosító hitelkártyát is kaptam tőlük. Há kisebb összegre lenne szükségem, valószínűleg ennek a cégnek a szolgáltatásait venném igénybe. Somogyi Adrián, projektmenedzser, Galánta: Teljes mértékben megbízom a bankokban. Ha kölcsönt akarnék felvenni, mindenképpen bankba mennék, és a jelzáloghiteit részesíteném előnyben. Hogy mekkora összegig mennék el, az attól függ, hogy milyen biztosítékot sikerülne szerezni. Ha összeget kellene mondanom, talán másfél-két millió koronáig. Más formában nem is tudom elképzelni, mert nincs olyan rokonom vagy ismerősöm, akitől ekkora összeget tudnék kölcsönkérni. H. Z., gyermekgondozási segélyen lévő kismama, Rimaszombat: Nem félek a hitelfelvételtől. Ha az ember olyan helyzetbe kerül, hogy elfogyott minden tartaléka, vagy egyéb váratlan kiadásra kell pénzt előteremtenie, akkor nincs más kiút. Talán százezer koronáig mernék elmenni. Szerintem egyébként még mindig nem éri meg hitelt, kölcsönt felvenni. Ha megérné, akkor biztosan több olyan embert ismernék, aki már megtette ezt. (leczo, gl, szász) JOGI TANÁCS Társtulajdonosok 25 évi házasság után 1994- ben elváltam a férjemtől. Házasságunkból 3 gyermek született. A vagyon elosztása 1996-ban történt. A járásbíróság döntése alapján a vagyon fele engem illet. Az ingóságok felét elvittem, mivel én hazaköltöztem a szüléimhez. A családi ház máig nincs rendezve. A volt férjem még mindig a családi házban lakik, a legfiatalabb lányommal együtt, mivel ő is odaköltözött. A volt férjem nem hajlandó kifizetni a ház árát, azzal zsarol, hogy a saját lányomat akarom kitenni az utcára. Mit tehetek ebben az ügyben? Az ingatlanhoz egyébként tartozik egy 28 áras mezőgazdasági terület, amelyet azért nem tudok eladni, mert közvedenül a beépített telek mellett van. Senki nem akarja úgy megvenni. A volt férjem használja, de a megtermett gabonából nekem nem ad. Azt mondja, fizessek, akkor ad gabonát. Ez egy áldatlan állapot: a részemet sem fizeti ki, lakbért sem fizet. Jelige: Rózsa Azokban az estekben, amikor a volt házastársaknak a házastársi vagyonközösség felszámolásakor nem sikerül végleges megoldást találniuk a közös lakás vagy ház további sorsát illetően, egyenlő arányban az érintett ingatlanok társtulajdonosaivá válnak. Ez a megoldás azonban hosszú távon csak akkor megfelelő, ha sikerül megegyezniük az ingatlan közös használatáról. Ellenkező esetben a társtulajdoni viszony felszámolása előbb-utóbb szükségszerűvé válik. Egyik társtulajdonos sem köteles eltűrni, hogy a másik az ő akarata ellenére kizárólagosan használja az ingatlant, mert így az ő tulajdonosijogai csorbulnak. A polgári törvénykönyv 137- 142. paragrafusaiban található a társtulajdonosok jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályozás. Ennek értelmében a közös tulajdonban lévő ingatlan/csalá- di ház/mezőgazdasági földterület használatát illetően a tulajdonosoknak közösen kell dönteniük. Ha egyenlő arányban tulajdonosok - mint a fent leírt esetben és nem tudnak megegyezni, akkor lehetőségük van bírósághoz fordulni. A közös használat kérdésében a bírósági döntés kétféle lehet: az ingatlan kétfelé osztódik, és mindkét tulajdonos az ingatlan bizonyos részét kizárólagosan használhatja, vagy az egész ingatlant az egyik tulajdonos fogja használni, és a másik tulajdonosnak ezért pénzbeli térítést köteles fizetni. A társtulajdonosok közti konfliktusok megoldásának további lehetőségeként a társtulajdonosok bármelyike kezdeményezheti a társtulajdonosság végleges felszámolását. Ennek folyamata a következő: A/ Az a társtulajdonos, aki el szeremé adni a részét, írásban felszólítja a másik tulajdonost, és javaslatot tesz neki a tulajdonrész megvásárlására annak piaci árán. B/ Ha a másik nem hajlandó a tulajdonrészt megvásárolni, annak ellenére, hogy az egész ingatlant egyedül használja, akkor bírósági pert kell kezdeményezni. A leírt esetben a mezőgazda- sági földekre vonatkozóan megoldást jelenthet a bírósági per, melynek alapján térítést kérhet volt férjétől a földhasználat után. A ház kérdését azonban szinte lehetetlen úgy megoldani, hogy mindenkinek megfeleljen. A harmadik személynek történő eladás - feltételezem - nem jöhet szóba, mert több családtag is ott lakik. Ugyanezért szintén bonyolult lenne a használatért térítést kérni. Ha volt férje nem hajlandó megvenni az Ön részét, akkor megoldás lehet az is, hogy eladja vagy odaajándékozza azt valamelyik gyermekének. Gulyás Éva ügyvéd „Nyelvtől, vallástól függetlenül összetartozunk” Szobor- és jelképszentelés FARKAS OTTO Ajnácskő. Eduard Kojnok rozs- nyói püspök tegnap ünnepélyesen felszentelte a rimaszombati járásbeli község zászlaját, címerét, pecsétjét, valamint Szent Flórián szobrát, amely a templom melletti teret díszíti majd. Az ünnepségen részt vett A. Nagy László parlamenti képviselő, valamint az MKP országos és regionális tisztségviselői, Milan Marčok, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat elnöke. Hunyák József ajnácskői polgármester köszöntőjében az összetartozásról beszélt. „Függetlenül attól, milyen nyelvet beszélünk, melyik vallási felekezethez tartozunk, melyik politikai pártot vagy mozgalmat képviseljük: összetartozunk” - mondta. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉG; 21-25 FOK A Hold kel 16.15-kor - nyugszik 23.33-kor Szlovákia felett tegnap 289 Dobson-egységet mértek, ami 5 százalékkal alacsonyabb érték a sokéves átlagnál. Az ultraibolya sugárzás intenzitása az évszaknak megfelelő. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0LÓGIA Túlnyomóan felhős égboltra számíthatunk, helyenként zápor, zivatar fordulhat elő. Reggel sűrű ködfoltokra van kilátás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21-25 fok között, északon 14 fok várható. Mérsékelt szélmozgás lesz jellemző. Éjszaka 15 és 10 fokot mérhetünk majd. Holnap is változóan napsütéses-felhős idő, megnövekvő felhőzet és csökkenő hőmérséklet várható. A hőmérséklet 20 és 24 fokos lesz. Kissé kellemetlen biometeorológiai hatásokra kell számítanunk ma. Felerősödhetnek az alacsony vérnyomású szív- és érrendszeri panaszokkal küszködök, illetve a mozgásszervi betegségekben szenvedők fájdalmai. Gyakrabban érezhetünk fájdalmat az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. Romlik a teljesítőképességünk. Egyes légúti bántalmak tünetei ugyancsak jelentkezhetnek. Idegesebbek, fáradékonyabbak lehetünk."
