Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-10 / 210. szám, szombat
26 Egészségünkre - hirdetés ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 10. MEGKÉRDEZTÜK Hol a határ a depresszió és az öngyilkosság között? Dr. Máthé Róbert pszichológus: Elöljáróban el kell mondanom, hogy a depresszió és az ön- gyilkosság között nincs felismerhető határvonal. Az öngyilkossági gondolatok a depresszió gyakori tünetei. Egy legutóbbi szlovákiai felmérés idején a népesség 23 százaléka szenvedett depresszióbem. A depressziós emberek tízszer gyakrabban követnek el öngyilkossági kísérletet, mint a nem depressziósok. 15-20 százalékuk meg is próbál véget vetni életének. Az öngyilkosság gondolatával foglalkozó ember befelé fordul, környezetével alig tart kapcsolatot, magányos, rendszerint rossz a hangulata, szorong, úgy érzi, felesleges és haszontalan ezen a világon. Az öngyilkosság eléggé gyakori azoknál az emberiknél, akik alkohol- vagy drogfüggők, erős fájdalmakkal járó betegségben és álmadanságban szenvednek. Az öngyilkosság idős emberéknél gyakoribb, akik nem tudnak belenyugodni az öregségbe, akik egzisztenciális gondokkal küszködnek, akiknek családjukban már előfordult öngyilkosság, vagy maguk kíséreltek meg öngyilkosságot. Ismert tény, hogy az, aki már kísérelt meg öngyilkosságot, nem beszél róla, pedig környezetének tudtára adta, hogy foglalkozik a gondolattal. Külsőleg azt a látszatot kelti, hogy hirtelen megjavult a hangulata. Az is előfordul, hogy öngyilkosság előtt felveszi valakivel a kapcsolatot, mintha az utolsó pillanatban várna segítséget és megértést, de szándékát általában nem közli az emberrel. Nem egyszer például felhívja a segélyvonalat, vagy valamilyen banális problémával felkeresi a körzeti orvost. Hétfőn a legtöbb az öngyilkosság ♦ Egy év, egy évszak vagy akár csak egy hét kezdetekor is mindig megnő az öngyilkosságok száma, de nyáron az átlagnál jóval többen próbálnak véget megölni magukat, mint máskor. A biológiaiklimatikus magyarázat szerint a melegben bizonyos, a hangulatot pozitívan befolyásoló anyagokból kevesebb van a szervezetben. Mások szerint ilyenkor megélénkülnek a kapcsolataink, több olyan konfliktus adódik, ami okot adhat az öngyilkosságra. ♦ Télen az emberi kommunikáció beszűkül, kevesebbet találkozunk. Ebből következik, hogy kevesebb a konfliktus is. Az ön- gyilkosságok jelentős részét pedig a konfliktusaink generálják. Ma van az öngyilkosság elleni harc napja. A szakemberek figyelmeztetnek: a depressziót kezelni kell Mielőtt a baj bekövetkezik... Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének felmérése szerint a depresszió gyakorisága a világon 12,5 százalék. ÖSSZEÁLLÍTÁS Öngyilkosság — a férfiaknál gyakoribb Az öngyilkosság szezonális megoszlása régóta közismert: tavasszal a leggyakoribb, télen a legritkább. A nyolcvanas években Magyarország vezette a világstatisztikát, akkor évente 4500-an haltak meg ön- gyilkosság miatt. Később a balti államok „előretörtek”: Lettország, Litvánia, Észtország, Oroszország áll az élen, illetve előz meg minket, de így is évente 3100-an halnak meg öngyilkossággal. Vizsgálatokkal megállapították: az egyenlítőhöz közel, a gazdaságilag fejlettebb országokban, illetve a gyakorló vallásosak között is ritkább az öngyilkosság. Az öngyilkosságban meghaltak között a nőkhöz képest 3-4-szer magasabb a férfiak aránya, és főként durva, erőszakos módszereket - önakasztás, leugrás magasból, vonat elé fekvés - választanak. Az elhunytak 90 százalékánál valamiféle pszichiátriai betegség kideríthető ugyan, de néha csak utólag. Az öngyilkossági kísérletekkel kétszer annyi nő próbálkozik, mint férfi. A kísérletek teljes száma 10-szer magasabb, mint ahány halállal végződik. Egy végzetes öngyilkosságra 10-15 kísérlet jut. Az öngyilkossággal szemben védő tényezők közül a jó szociális és családi háttér, a társas támogatás a legfontosabb. A gyakorló vallásosság, a hit támasza is nagyon jelentős. Vannak az öngyilkosságra utalójelzések, amelyeket nem könnyű észrevenni. Az öngyilkosok 34-38 százaléka a kísérlet előtti hónapban felkereste családorvosát, sőt: 20 százalékuk a halált megelőző egy héten belül járt a családorvosnál. Szlovákiában annyi ember szenved depresszióban, hogy a szakemberek ezt már aggasztónak tartják. Egy felmérés szerint az emberek 40,9%-a a közelmúltban depressziós volt. 13% esetében a betegség súlyos formájában jelentkezett, ami azt jelenti, hogy lényegesen megváltozott a beteg szociális és társadalmi helyzete. 23% depresszív tüneteket tapasztalt: rossz hangulat, érdektelenség, örömtelenség, súlyproblémák, alvászavarok, pszichomori- kus változások, fáradtság. A depresszió és a többi lelki betegség nálunk még mindig tabunak számít. A betegeknek csak 2,4 százaléka fordul orvoshoz bajával, s ez nagyon kevés. Nagy probléma, hogy sokan nem szedik megfelelő ideig a gyógyszert. Amikor néhány hét után jobban érzik magukat, azonnal félreteszik a gyógyszert, pedig a depresszió vissza szokott térni, (o-w-ki) A nyolcvanas években Magyarország vezette a világstatisztikát... SZÁRNYALJUNK EGYÜTT! ÚJSÁGPAPÍRRA NYOMmrUNK http://www.tlaciaren.petitpress.sk Tel.: ++421 2 63 81 56 63 - 4 fax: ++421 2 63 83 00 28 ++421 2 63 81 56 64 mobil: 0915 750 944 e-mail: office.tlaciaren@petitpress.sk 4> Perit Puess Nyomda LAPKIADÓCSOPORT TAGJA VERLAGSGRUPPE PASSAU A TERMÉSZET AJÁNDÉKA Az orbáncfű enyhíti a búskomorságot MTI-PRESS Enyhébb depressziós tüneteket jó eredménnyel lehet kezelni természetes hatóanyagokkal, például orbáncfűből készített gyógyszerrel. A depresszió korunk egyik népbetegsége. Tavaly például a franciák 10 százaléka kapott depresz- szióellenes gyógyszereket. A hagyományos orvosságoknak, kémiai vegyieteknek azonban van alternatívája is: az orbáncfű. Az ebből készült depresszióellenes szert ma már 25 országban forgalmazzák, s Németországban például erre a betegségre ez a leginkább használt orvosság - úja a Top Santé című belga hetilap. Mint az újság beszámol róla, egy klinikán nemrégiben 251 személlyel végeztek összehasonlító vizsgálatokat: egy részük az orbáncfű alapján készült gyógyszert, másik részük pedig egy hagyományos orvosságot kapott depressziójának kezelésére. Hat hét elteltével a kutatók azt állapították meg, hogy a kis és közepes erősségű depresszióknál a gyógynövény-alapanyag legalább olyan hatásos, mint a hagyományos gyógyszer, csak éppen kevesebb mellékhatással (például emésztőrendszeri problémával) jár. Az persze nyilvánvaló, hogy a súlyosabb bajoknál nem tanácsos az öngyógyítás, azaz ilyen esetekben a depresszióval küzdő betegnek mindenképp konzultálnia kell orvosával. A szakértők egyébként eleve ezt tanácsolják, mert minél jobban elhatalmasodik a depresszió, annál nehezebb kezelni: azaz ha a depresz- szió olyan fokig jut, hogy már za- vatja az érintett ember hétköznapjait, akkor szerintük mindenképp orvoshoz kell fordulni. Talán a társadalmi diszkrimináció vagy a kisebb születési súly lehet az oka Inkább az alacsony férfi lesz öngyilkos? ÉRDEKESSÉG Több mint kétszer akkora valószínűséggel vet véget saját életének az a férfi, aki alacsonyabb az átlagnál. A tekintélyes stockholmi Karolínska Intézet kutatói kimutatták: minél magasabb egy férfi, annál kevésbé hajlamos az öngyilkosságra. A tudósok közel másfél millió svéd 1950 és 1981 között feljegyzett adatait vetették össze. Arra a következtetésre jutottak, hogy öt centiméter magasságnövekedés mellett kilenc százalékkal csökken az öngyilkosság valószínűsége. A kutatók hangsúlyozzák, tanulmányuk nem vonatkozik nőkre és idősekre. A szakértők még keresik a magyarázatot a jelenségre, szerintük esetleg a társadalmi diszkrimináció vagy a kisebb születési súly lehet az oka. (forrás: weborvos.hu)
