Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-10 / 210. szám, szombat
14 Családi kör ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 10. HÉTVÉGI OLVASMÁNY legjobb erőimet. Sőt, mintha Da- miana lénye, a mindenség minden erejét igényelte volna. - Egy növő és felnőttsorba lépő lány, akit a derék kocsmáros ember majd alkalmasint férjhez ad. Damiana tizenhat esztendősen P. városba költözött. A megye legjobb iskoláját látogatta. Attól kezdve iszonyodtam a nyaraktól, Damiana Poschan megjelenéseitől. Az égitestekhez való kötődésünk ilyen. így fogott körül tüzes szövetével az a nyár. Damiana minden percben megérkezhetett volna. Utolsó találkozásunk alkalmával Franz Poschan is erről beszélt nekem. Ma már tudom, hogy abban a férfiban akkor Damiana Poschan asztrállényét véltem megpillantani. Igen. Damiana Poschan halott! Kinn, a mozduladan térben és a moccanatlan időben, ebben az országos (Archív felvételek) fejlődhetedenségben színüket vesztett gyertyalángok, s amerre a lélek lát, tépett városok, Damiana Poschant pedig nem lehet többé felkelteni. Tört kövezetek, gyökerestül tépett fák, tollpihék, elcsigázott és teheteden katonák, kivétel nélkül fiatalok, kapára s kaszára termett férfiak, katonák az utak mentén, harci gépek az árokhátakon, és gyertyák és mécsesek. Bennem: a lélek apokrifi elnyugvása. Az a néhai porhüvely, mely szomjúhozott a világ éltető erőiért, immár elcsitult. A megszállás harmadik nappalán a közösségi kor vértanújává vált. Amint sejtettem, Franz Poschan az elfüggönyözött nappaliban ült. Jöttömre nem állt fel. Kezét sem nyújtotta. Fekete posztóruha. Sötétszürke napellenzős sapka. Fehér ing. Mereven nézett az értelmet és bölcsességet sugalló, számomra el- érheteden távolságba. A szoba falán Damiana Poschan régi-régi, ünnepi alkalmat idéző fotográfiája. A tér és idő keretéből - hosszú és bő ruhában - mezídáb kilépő Damiana. Nagyon is fénylő tekintetében maga az élet függőlegese és az el- nyugvás vízszintese vetett még egy utolsó mozdulatot. A megszállók VAJKAI MIKLÓS Danka K. emlékét őrizzék e sorok hullámverései a végtelen időben, akit 1968 augusztusában mártírrá alázott a Gondviselés, és feledett e hitét vesztett Tartomány. Amerre az ember ellátott, gyertyák és mécsesek lángjai lobogtak. A sajgó éjeket a nappalok nemtelen fényei váltották fel. A nyárutó, mintha ezer kohóból küldte volna invázióját. Végzárd város a függőségek síkjára került. Feltört kövezetek, gyökerestől kitépett fák, zúzott ablakok, puskagolyóktól ádyukasztott tűzfalak, felborult ólak és árnyék- székek... Az utak mentén harci gépek s tárgyiasult cinizmus... A mindenség takarója alatt az újkori megalkuvások kéje. Erődén az ember. Erődén a test. Az érzések ingatagok. Az ésszerűség pedig hiteltelen. Egy embert az 556 méteres magaslatnál tankok gázoltak el. Egy másikat a szőlőültetvényén érte a halál. A harmadikat - a félkarú postást - a Központi téren lőtték agyon. A vért lemosták. A halottakat elszállították. Többé nem kerültek elő. Az intervenció könnyeket csalt és könnyeket szárított fel. Régi bánatok szirmai hullottak. Az arcokon új mosolyok kékek. A halódók porhüvelyébe visszalopta magát az életerő. A leáldozó nyárban - végre - történt valami érdemleges is. A megszállás ötödik napjának lelkét már a megújhodás fénye aranyozta be. Nem volt okom a veszteglésre. Temetőkertek gondnokaként, a város sírásójaként,, valamint a Szent Anna-templom egyházfiaként a hivatalaimat kellett betölte- nem. A rekkenő hőségben a templomot és a paplakot zárva találtam. A temetőket pedig katonák strá- zsálták. Visszakozva hazafelé indultam, mikor is tudomásomra juttatták, hogy Franz Poschan nyugdíjazott kocsmáros színe elé kell járulnom. Az idős férfit fölöttébb tiszteltem. A felesége korai halála után egyetien lányát egyedül nevelte. Ő maga súlyos és sötét posztóruhát viselt. A nadrágszárát - mintha kerekezni indult volna - mindig csíp- tetővel szűkítette le. Ez a szódán és szórakozottnak tetsző férfiú, mintha a vakító nyarakon is fázott volna. Egy józan, szenvedélyektől mentes emberi élet megtestesítője volt. Ellenben a lánya, Damiana Poschan# esztendők óta félelmet keltett bennem. Átmeneti jelenlétei a kiszolgáltatottságomra emlékeztettek. Ha a parkosított úri temető füvét kaszáltam, Damiana a nyelvét öltötte rám. A kerékpáromat nyomozófestékkel mázolta be. Egy alkalommal pedig gúnyverset írt a házunk falára, mely szerint: „Gabriel ajkán szépen csengnek a szavak, mondván: övéi a legjobban húzó szentmihálylovak!” Sovány és esetien alkata, színtelen valója akár a szomjúhozó föld, elszívta Weöres Sándor Őszi éj a mezőn A föld színe távol ezüst és acél. Lombok illatától részegül a szél. A csillag forogva hinti énekét. Elsápad a boglya. Feketül a rét. A Hold kék kehelybe sírja bánatát. Holt madarak lelke leng a légen át. Békák Brekekex brekekex brekekex! Gyere bújj viz alá ha szeretsz! Idelenn soha sincs vad idő! Idelenn sose hull az eső! CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak figyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével az AB-ART ajándékát is megnyerheti. Beküldési határidő: szeptember 14. 1. Hány gondozott él jelenleg a jókai Jó pásztor házában? a) 12 b) 22 c) 32 Szeptember 3-ai Családi kvízünk helyes megfejtése: la, 2c, 3b, 4c, 5b. A Nap Kiadó ajándékát Cziria Sándor, lévai kedves olvasónk nyerte. Olvassa eljövő héten is a Családi Kört! :k Milyen gondokkal küszködnek az elvált, gyermekeiket egyedül nevelő anyák? Ezt a kérdést járja körül Csepécz Szilvia riportja # „Gondolkodj vüágméretekben, és cselekedj otthon” - takarítási világnap takarítási tanácsokkal 2. Mikor van a gyermekek világnapja? a) szeptember 10. b) szeptember 12. c) október 12. 3. A Példabeszédek könyve szerint mi az, ami drágább a gyöngynél, aranynál, ezüstnél? a) az egészség b) a bölcsesség c) a kényelem 4. Mikor csatolták a Felvidék déli részét Magyarországhoz? a) 1938-ban b) 1945-ben c) 1968-ban 5. Kinek állít emléket Vajkai Miklós A megszállók című írása? a) egy 68-ban megölt lánynak b) Franz Poschan nyugdíjazott kocsmárosnak c) a temetőkert gondnokának A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Odasült étel Az égett ételt anélkül, hogy felkavarnánk, gyorsan másik edénybe öntjük, nedves ruhával takarjuk le. A ruhát néhány pillanat múlva elvesszük és frisset borítunk rá. Ez teljesen elveszi az étel égett szagát. Olaj kézilámpák számára 3 rész répaolajból, 1 rész petróleumból áll, melyhez 2 rész kámfort tettünk. Olajfesték Olajfesték szagát vödrökből úgy távolítjuk el, hogy színültig töltjük vízzel, és egy marék szénát dobunk bele. Olajfestékfolt Olajfestékfoltot fáról és üvegről kaparás nélkül úgy távolíthatunk el, hogy a foltot néhányszor vízzel hígított vízüveggel nedvesítjük meg. Ez feloldja a festéket, és vízzel könnyen lemoshatjuk, azután puha ronggyal rögtön tökéletesen szárazra töröljük a folt helyét. Olajfestmények óvása Hogy az olajképeket megóvjuk, száraz, világos, szellős, lehetőleg egyforma hőmérsékleten tartott szobákba akasszuk, ahol nem éri nap, sem kályha, vagy fűtőtest melege, sem fal nedvessége. Hogy megakadályozzuk a régi képek, sőt új képek gyakran tapasztalható romlását, ajánlatos hátukat mákolaj és kopaivabalzsam keverékével bedörzsölni. A vászon magába szívja a keverékeket, az alapfestékkel szilárd masszát alkot úgy, hogy nedvesség nem férkőzhetik hozzá. A következő keverék szintén kitűnően bevált, ha a hátiapot bedörzsöljük vele: 5 rész francia terpen- tinolaj, 2 rész olvasztott vazelin, egy rész szüárd parafín és ceresin, vízfürdőben együtt hevítendő és összekeverendő. Olajképek tisztítása Megnedvesített szivaccsal könnyedén végighúzzuk a képet, és puha vászonronggyal szárazra töröljük. Ha a piszkot üyen módon nem lehetne eltávolítani a képről, vegyünk erősen hígított, filtrált szódaoldatot, 1 liter vízhez 20 gr kristályszódát tegyünk. A képet ferdén tartjuk, és puha szivaccsal felülről lefelé mossuk. Miután benedvesítettük a kép egész felületét, néhány percig várunk és az imént jelzett módon ismét lemossuk. Először rendesen sötétbarna folyadék csepeg le, azután még néhányszor mossuk le tiszta vízzel, és hagyjuk száradni. Nagyon értékes képeket nem tanácsos egyedül mosni, jobb átadni hivatásos kezelőnek. Olaj konzerválása Ha nagyobb mennyiségű étolajat hosszabb ideig akarunk eltartani, vigyázni kell arra, hogy az olaj meg ne avasodjék, amit úgy kerülhetünk el, ha az olajos üveg tetejére finom spirituszréteget öntünk úgy, hogy körülbelül 10 cm magasságban álljon az olaj fölött. Az üveget gondosan bedugaszoljuk, hogy a spiritusz el ne párologhasson. Sötét, hűvös helyen tartjuk. Olajat, ha avas, ismét ízletessé tehetünk, ha néhány csepp salétromsavat csepegtetünk bele, azután az egészet jól felrázzuk és mintegy tíz perc múlva az edényt meleg vízbe állítjuk és addig, benne hagyjuk, míg az olaj kissé felmelegszik, lehűlés után elmúlik az avas íze. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 fl!KSSS0wi3S0ESšilíi9!l!ll Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1 e-mail dm: csaladivilag@ujszo.com , td.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469
