Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-08 / 208. szám, csütörtök

10 Nagyszünet ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER8. VIGYORGÓ Skót meg a disznó Egyszer a szomszéd megszólítja a skótot:- Szomszéd, miért sántít a disz­nója?- Hát tudja, kocsonyát csinál­tam, és sajnáltam hozzá levágni az egész disznót. A nagylelkű Skót gyerek pénzt kunyerál az apjától:- Apu, adjál légy szíves négy pengőt, mert moziba szeretnék menni. Az öreg kotorászik a zsebé­ben...- Mit mondtál, fiam, mennyi kell? Három? Tessék, itt van kettő, válassz, melyiket kéred! A fogorvosnál A skót elmegy a fogorvoshoz. Hosszas vizsgálat után megszó­lal a fogorvos.- Sajnos ezt ki kell húzni.- Na és az mennyibe kerül? - kérdezi a skót.- 6 font.- Ilyen drága? És ha csak meg­lazítaná? Boltban Bemegy a skót az élelmiszer- boltba:- Kérek egy kiló kenyeret!- Parancsoljon, uram de fi­gyelmeztetnem kell, hogy a kenyér a mai naptól drágább lett. i- Akkor adjon tegnapit! Szerepjáték (vicclap.hu) Aktívan és lelkesen fogtak neki a munkának Uniós diáktalálkozó SZÁNTÓ ZSUZSANNA A 2004/2005-ös tanévben egy, az iskolától független diákcsere­programot szervező ifjúsági klub alakult a komáromi Selye János Magyar Tannyelvű Gimnázium­ban. A Passon Youth Club fedőne­vet viselő lelkes csoport önmaga irányítja, szervezi a programmal já­ró összes tennivalót. Segítőjük Füri Szerén, a gimná­zium angol szakos tanárnője a klasszikus levelezőpartnereket nem találta elég nagy kihívásnak, így már évekkel ezelőtt szerette volna túrákkal, kirándulásokkal, egy-egy délutáni programmal szí­nesebbé tenni a diákéletet. Hét évvel ezelőtt a Socrates- program keretén belül próbálko­zott. Majd 1999-ben a gadóci me­zőgazdasági iskolában kéthetes Svédországi diákcsereprogramot dolgozott ki. A gyerekek tapaszta­latokat szerezhettek mind a nyelv- tanulás, mind pedig a kultúra, élet- környezet és a mezőgazdaság terü­letén. Ezek után felvetődött az öt­let, mi lenne, ha mindezt a gyere­kek szerveznék meg önmaguk, va­lamint a meghívott vendégek szá­mára. A Youth-program keretén be­lül nagyon aktívan és lelkesen fog­tak neki a munkának. A Gadóc 2002-es iskolai évfordulóra a ro­mániai Bányai János és a franciaor­szági Bonne Terre Szakközépiskola diákjait látták vendégül. A hatna­pos programot a gyerekek szervez­ték, ők bonyolították le, a tanárok csak á felügyeletet biztosították. Ekkor tanulták, mit hogyan kell végrehajtani, melyik lépés után mi következik. Az anyagiakat pedig EU-s pénzalapból fedezték. 2003- ban pedig a mi diákjaink látogattak Franciaországba. A tanárnő ezen tapasztalatait a gimnáziumban szerette volna ka­matoztatni. 2004 szeptemberében, a klub indításakor tizenöt-húsz főre számított, mire közel negyvenen je­lentkeztek, így rögtön két csoport alakult. A diákok munkája abból állt, hogy programterveket dolgoz­tak ki, felvették a kapcsolatokat hozzájuk hasonló szervezetekkel, majd a sikeres pályázatnak köszön­hetően a Youth-program ismét fe­dezte a hatnapos találkozó költsé­geit. A tervezet alapvető témája a kultúra és a szabadidős-tevékeny­ség, melynek címe: GTT - Good Time Together. A tizenegy fős olasz és a tizenhat fős román csoport a magyar történelemmel, hagyomá­nyokkal, lovasíjászattal, helyi érde­kességekkel, kézműves-foglalkozá­sokkal és sportolási lehetőségekkel (röplabda, kajak, kenu, úszás, Mé­ta bemutatása) ismerkedtek meg. Ezentúl ellátogattak Bajmócra is, amit a Goodbye party követett, ahol a pillanatfelvételek segítségé­vel idézhették fel az elmúlt napok élményeit. Az augusztus második felére ter­vezett vendégfogadás, diáktalálko­zó rengeteg szabadidőt vett el a ta­nulóktól, de a tapasztalatszerzés, az angol kommunikáció fejlesztése, a programszervezés megtanulása, majd pedig a közös kikapcsolódás minden nehézséget feledtetett a di­ákokkal. A közös kikapcsolódás minden nehézséget feledtetett a diákokkal (Képarchívum) A fiatalok többsége szeretne valamilyen ismert emberre hasonlítani; milyenek a példaképeink? Tűzoltó leszek vagy katona? Egy felmérés szerint a fiatalok 75 százaléka szeretne valamilyen ismert emberre hasonlítani (Képarchívum) Számos fiatal céltalanul és gyökerek nélkül lézeng a vi­lágban, mely számukra egy nagy szemétdombhoz ha­sonlít. Menekülnek minden elől. A család, az otthoni kö­rülmények és a megnöve­kedett elvárások teljesítése teljesen kimeríti őket. BORKA ROLAND Nem marad más, mint a bele­nyugvás, amit sokan képtelenek magukra erőltetni. Ők a lázadók, a normáktól való eltérés képviselői, azok, akik műidig az alternatív megoldásokat keresik. Felrúgják a szabályokat, amelyeket nem ők al­kottak. Káosz kíséri őket Mindig is voltak ilyen emberek. Szükség van rájuk, hiszen csak így halad előre a világ. A forradalmak hangosak, zűrösek, káosz kíséri őket. Új társadalmat csak a régi romjain lehet felépíteni. Minden­ki tehát csak úgy boldogulhat az életben, ha képes változni, válta­ni. A családból hozott értékeink nagyban meghatározzák későbbi fejlődésünket, erkölcsi megfonto­lásunkat. Minden szükséges tudnivalót 6 éves korunkig sajátítunk el. Erre az alapra épülnek a további viselkedés és magatartás- formák. Hogy merre halad tovább a változás, azt nagyrészt a követendő pél­da kiválasztása határozza meg. Már a barlanglakó őseink is választottak maguknak példaképet. Persze ez csupán iga­zodni vágyás volt, de a követendő magatartásforma, az idol keresése már felismerhető. Az ősember rendszerint a család legerősebb, legegészségesebb és számára a legtökéletesebb embert választot­ta, akit mindenhová követhet, tisz­telhet és elismerhet. Változó igények Természetesen a kor előrehalad­tával változtak az igények és a pél­daképek. Az időszámításunk utáni két évtizedben a vallási vezetők, legtöbbször az Istenhez való ha­sonlítás volt a „dívať’. A18. és 19. században tízévenként változott az emberek eszmény- és példaké­pe. Ekkor kezdtek teret hódítani a különböző művészeti ágak, s a for­radalmak hatására az emberek el­fordultak a zűrzavaros vüágtól és máshol keresték idoljaikat. A kirá­lyi udvarokban fizetett festőművé­szek a nemes család tagjait a ma­guk valójában álmodták vászonra. A rokonságon belüli házasságok,és fajok keveredéséből nem éppen emberi mintapéldányok születtek. A 20. században a film- és a zene­ipar térhódításával az emberek a sokat látott ismert arcokhoz kezd­ték hasonlítani magukat. Sokan a filmen, később a televízióban lá­tott ideálokhoz szerettek volna ha­sonlítani. Tökéletes manökenek Az ötvenes évektől kezdve kü­lön iparág foglalkozott a példaké­pek gyártásával. Rájöttek, hogy az idealizált emberkép milliókat hoz egyes vállalatok, főleg a szépség­iparban dolgozók konyhájára. Tö­kéletes manökenek, szupermodel- lek, filmsztárok lepték el az embe­rek és egyben a fiatalok agyát, megbénítva ezzel természetes fej­lődésüket. Sajnos a 21. században sem változott semmi. A fiatalok is­mert emberek életét élnék legszí­vesebben. Mert azt gondolják, hogy valaki milyen boldog lehet ezért vagy azért, miközben talán az általunk csodált tulajdonsága vagy adottsága okozza neki a leg­nagyobb bánatot, problémát. Egy felmérés szerint a fiatalok 75 szá­zaléka szeretne valamilyen ismert emberre hasonlítani. Ezek szemé­lye változó. Van köztük művész, sportoló, közgazdász vagy egy számítógépes cég vezetője. A meg­kérdezettek 10 százaléka gondolja úgy, hogy a boldogulásához nincs szüksége példaképre. Fennmara­dó részüket nem izgatja a téma. Csupán néhányan vállalták, hogy a szüleiket tartják példaképnek. Egy valaki a kutyájára szeretne hasonlítani. Mindezt összevetve a szakembe­rek azt tanácsolják, bátran válasz- szunk magunknak követendő pél­dákat, de maradjunk a realitás me­zején. Rajta hát! Keressünk közvet­len környezetünkben olyan embe­reket, akikre felnézünk, s akik élet­vitele, munkája, küldetése mások számára is példaértékű lehet. Csupán néhányan vállal­ták, hogy a szüleiket tartják példaképnek. Olyan könyvek a bestiáriumok, amelyekben valódi vagy kitalált lények viselkedését írják le Állat és szimbólum - ősi hiedelmek A baziliszkusznak halálos erejű a tekintete (Képarchívum) LÁNGÉSZ Folytassuk tovább az ismerke­dést azokkal az állatokkal, melye­ket a középkori bestiáriumokban is fellelhetünk. Emlékeztek a műfaj meghatározására? Olyan könyvek a bestiáriumok, amelyekben valódi vagy kitalált lények viselkedését ír­ják le. Nem az állatok természetraj­zának bemutatása a fő szándék, sokkal inkább a jó erkölcsre nevelés a példák segítségével. Bárány Már az őskori időktől háziasí­tott, hegyvidéki eredetű, kérődző, vastag gyapjas állat, melynek leg­ősibb jelentése a termékenység­hez kötődik. A nomád népek a ta­vaszünnepen feláldozott bárán­nyal a nyáj termékenységét kíván­ták biztosítani. Tulajdonságainál fogva a jámborság, a szelídség, az engedelmesség, ugyanakkor az együgyűség és a butaság megtes­tesítője. Az Ószövetségben a juh vonatkozhat a népre, pl. Izaiásnál a „tévelygő juhok” az erkölcsi el­tévelyedésben lévő emberek. Az áldozati bárány vére védi meg a választott népet az Úr haragjától, amely így csak az egyiptomiakat sújtja. A bárányáldozat a zsidó nép egyiptomi fogságból való sza­badulásának jelképévé vált. Ebből a helyettesítő áldozatfunkcióból bontakozott ki a keresztény bá­rányszimbolika. A nyugati keresz­ténységben az Agnus Dei (Isten báránya) a legkorábbi Krisztus­szimbólum, amelynek bibliai megalapozását Keresztelő Szt. Já­nostól eredeztetik: „Nézzétek, az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit”. A keresztes zászlóval, ko­szorúval ábrázolt bárány Krisztus feltámadását szimbolizálja. Baziliszkusz Az idők folyamán a baziliszkusz mind rútabb, mind rémisztőbb lett, mára pedig feledésbe merült. A ne­ve görögül azt jelenti, hogy „kis ki­rály”; az idősebb Plinius szemében kígyó a baziliszkusz, amelynek fe­jét egy korona alakú, világos folt ékíti. A középkortól kezdődően négylábú, koronás kakas, melynek sárga a tolla, tüskés, hatalmas a szárnya, a farka pedig akár a kí­gyóé, s vagy horogban végződik, vagy egy újabb kakasfejben. Alak- változásával megváltozik a neve is; Chaucer a 14. században a basili- cock szóval említi. Csupán az nem változott soha, hogy a baziliszkusz­nak halálos erejű a tekintete, s a le­heleté is gyilkos. Sivatagban él, pontosabban szólva, ő hozza létre a sivatagot. Amerre jár, holtan hulla­nak le a madarak, s elrothadnak a gyümölcsök; századokra mérge­zett az a folyó, amelynek beleiszik a vizébe. Tekintetével összetöri a köveket, felégeti a legelőt, amint ezt Plinius már tanúsította. A me- nyétszag a halála; a középkorban a kakasszóról mondták ezt. A tapasz­taltabb utazók kakast vittek ma­gukkal, ha ismeretlen tájakra in­dultak. A keresztény enciklopédiák szer­zői racionális magyarázatot keres­tek a baziliszkusz eredetére. Az lett a legelfogadottabb feltételezés, hogy egy torz, alaktalan tojásból származik, amelyet kakas tojt, s kí­gyó vagy varangyos béka költött ki. A Bibliában a gonosz megtestesítő­je, egyike az Isten által eltaposott ellenségeknek. A bűn (főleg a lu­xus), az ördög, a halál, az Anti- krisztus szimbóluma, majd a luthe­ránus irodalomban a pápaságé is. A középkor végén a szifiliszt a bazi­liszkusz mérgének nevezték. A lé­tezés azon halálos veszedelmeit jel­képezi, amelyeket nem lehet rög­tön észrevenni. A baziliszkuszban való hit a szemmel verés hiedelmé­nek változata. Kialakulásában sze­repet játszhatott a kígyók igézőnek tartott szeme, (sn)

Next

/
Thumbnails
Contents