Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-04 / 180. szám, csütörtök
2Közélet ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 4. RÖVIDEN Felhőszakadás Dunaszerdahelyen Dunaszerdahely. Pár perc leforgása alatt víz alá került Dunaszerdahely nagy része a tegnap délutáni heves zivatarban. A Kukučín utcában fákat csavart ki a szél, az áramszolgáltatás két órán át szünetelt az egyes városrészekben, köztük a belvárosban is. Az Orange mobilszolgáltató előfizetői másfél órán keresztül nem tudtak telefonálni. A régebbi panelházakban sok lakás beázott, a tetők résein át ömlött a víz a lépcsőházakba. „Épp hazafelé tartottam Pozsonyból, mikor szemerkélni kezdett. Pár perc múlva már minden autó megállt a 63-as főúton, mert a zuhogó esőtől semmit sem lehetett látni” - nyilatkozta egy fiatalember, akit Egyházgellénél ért a zivatar. A tűzoltóság több mint 20 bejelentést regisztrált, a kivonuló osztagok pincékből szivattyúzták a felgyülemlett vizet. Nagy Béla járási tűzoltóparancsnok tájékoztatása szerint a legsúlyosabb helyzet Sikabony városrészben és Udvamokban volt, ahol több mint háromnegyed órán át tombolt a vihar, míg másutt negyedóra alatt vége lett. (jóm) Feloldották a rendkívüli állapotot Magas-Tátra. A tátrai tűz miatt alakult válságstáb elnöke, Milan Baran tegnap negyed egykor megszüntette a rendkívüli állapotot, amelyet még június harmincadikén rendelt el. Ez alatt az idő alatt a válságcsoportnak joga volt bevonni a polgári védelem egységeit a mentési munkálatokba. (SITA) Útlevelet is vigyünk Finnországba Pozsony. „A Finnországba utazó szlovák állampolgároknak augusztus 14-éig ajánlatos magukkal vinniük az útlevelüket is” - figyelmeztet Zuzana Kmeťová, a belügyminisztérium munkatársa. Az északi országban az augusztus 6-án kezdődő atlétikai világbajnokság miatt a megszokottnál szigorúbb ellenőrzésnek vetik alá az érkezőket. A határátlépéshez ugyan továbbra is elegendő a személyi igazolvány, az útlevél hiánya azonban nem várt kellemetlenségekhez vezethet. (TASR) Hogyan terjed a madáriníTuenza? Pozsony. „A madárinfluenza csak kivételes esetekben terjedhet át állatokról emberekre” - állítja dr. Éva Máderová, az Állami Egészségügyi Intézet járványügyi szakértője. A tudomány mai állása szerint a vírus emberek között nem terjed. A kór leggyakoribb hordozói a vadkacsák, de fertőzött egyedek előfordulhatnak baromfiállományban is. A jelenleg ismert legveszélyesebb vírustörzs Szibériában ütötte fel a fejét, de valószínű, hogy az új mutáció belátható időn belül Európában is feltűnik. (TASR) Átlagosan évi 15 ezer koronára számíthatnak a diákok Ősztől ösztöndíj a jóknak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ősztől éves szinten átlagosan mintegy 15 ezer koronás ösztönző támogatásra számíthatnak a tanulmányi eredményeik függvényében a kiváló képességű, nappali tagozatos egyetemisták, jelentette be tegnap Martin Frone oktatási miniszter. Az ösztöndíjak folyósítását szabályozó rendeletet a héten bocsátják tárcaközi egyeztetésre. A támogatásra a hallgatók legfeljebb 10 százaléka, mintegy 8600 diák lesz jogosult. A juttatás mértéke a legjobbak esetében évente akár a 20 ezer koronát is elérheti. Az alsó határ 10 ezer korona lesz. Az ösztöndíjat előreláthatólag két vagy három részletben kapnák meg az arra érdemesek.‘A támogatás elnyerésének feltételeit és a támogatandó diákok számát a felsőoktatási intézmények szabnák meg. Az egyetemeknek nyilvánosságra kell hozniuk mind az általuk felállított kritériumrendszert, mind a támogatottak névsorát. Az előmeneteltől függő ösztönző támogatáson kívül a hallgatók 2 százaléka ősztől kimagasló kutatási, sport- és kulturális tevékenységéért is kaphat éves szinten legfeljebb 10 ezer koronás különleges ösztöndíjat. A tényleges összeget, csakúgy, mint a juttatásban részesülő hallgatók számát, az egyetem szabná meg. A támogatásért nem kell majd kérelmet benyújtani, a teljesítmény függvényében automatikusanjár. Mindig az előző évi előmenetelt és eredményeket vennék alapul, így az első évfolyam hallgatói csak az első szemesztert követően juthatnak majd ösztöndíjhoz. Az oktatási tárca az új tanévben 67,7 milliót fordítana a támogatások kifizetésére. A tervek szerint 2006-2007-ben ez az öszszeg elérhetné a 150 milliót is. A vonatkozó rendelet Frone szerint a hó végén lépne hatályba. Az egyetemek üdvözlik a tervezett tanulmányiösztöndíj-rendszer bevezetését, ugyanakkor úgy vélik, a szükséges rendeletet kicsit korábban is előterjeszthette volna a szaktárca. Ettől függetlenül nem tartanak attól, hogy késnének a kifizetésekkel. (érvé, t) Martin Frone szerint a legjobb képességű hallgatók évi 20 ezer korona ösztöndíjra is számíthatnak (ČTK-felvétel) Megnyílik-e a határátkelőhely szeptember 10-én Kis- és Nagyszelmenc között? Meglepődtek a külügyben További mentesség és ingyenvízum Pozsony. Tegnap késő délután az ukrán külügyminisztériumtól érkezett egy diplomáciai jegyzék, mely az ideiglenes vízummentesség meghosszabbításáról szól. Ez azt jelenti, hogy Szlovákiából továbbra sem kellene beutazási engedély Ukrajnába. „Válaszlépésként Pozsony is meghosszabbítja a Kijewel szembeni ingyenvízumot, azaz az ukránoknak ugyan ki kellene váltaniuk az engedélyt, ám továbbra sem kellene érte fizetniük. Az erről szóló javaslatot már az első augusztusi kormányülésen előterjesztjük” - árulta el az Új Szónak Berényi József külügyi államtitkár, (-sza) Pozsony. A külügyminisztériumot meglepte a hír, hogy Nagyszelmencnél már szeptemberben megnyílhat az új szlovákukrán határátkelőhely, erről a szlovák felet hivatalosan senki nem értesítette. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kijevből egyelőre nem érkezett meg a régóta várt diplomáciai jegyzék, sőt két hónapja még úgy tűnt, ukrán részről pénz sincs új átkelő létesítésére. A szlovák kormány még márciusban jóváhagyta, hogy Kis- és Nagyszelmenc között új átkelőhely jön létre, ami a szlovák költségvetést 2,2 millió koronával terheli. Az erről szóló diplomáciai jegyzéket az ukrán félnek is jóvá kell hagynia, s a határt a válaszlevél kézhezvételétől számított 40 napon belül kellene megnyitni. Tavasszal még kivártak Amikor Csáky Pál miniszterelnök-helyettes áprilisban Kijevben tárgyalt, lapunknak azt mondta: az ukrán kormány kivár, mert Lengyelország és Magyarország már bevezette az aszimmetrikus vízummodellt, Szlovákiába viszont az ukrán állampolgárok csak vízummal utazhatnak, s fizetniük kell érte. Azóta Kijev ideiglenesen felfüggesztette a vízumkényszert, Pozsony pedig az év végig díjmentes beutazási engedélyt vezetett be. Ennek ellenére az átkelő ügyében nem történt semmi; Berényi József külügyi államtitkár júniusban arról számolt be, az ukrán kormány nem politikai okokból halogatja a kérdést, hanem Ukrajnának erre nincs pénze. Mivel Szelmenc jelképértékű, a két ország megegyezett, az Európai Unióból próbálnak pénzt szerezni, s egy közös szlovákukrán projekt kidolgozását tervezték, mellyel megpályázhatóak bizonyos uniós és unióhoz kötődő források. így leghamarább az év végére lehetett volna megépíteni az átkelőt. Elnöki beavatkozás „A dolgok az ukrán köztársasági elnök közbenjárására gyorsultak fel, az államfő ugyanis jelentős hatáskörökkel rendelkezik. Levélben felszólította az ukrán regionális vámigazgatóságot, melyhez Kisszelmenc tartozik, hogy szeptember 10-éig tegyenek meg mindent azért, hogy megnyithassák az átkelőt. Az ukránok tárgyalásra invitálták a szlovák regionális vámigazgatóság képviselőit, így jött létre a mostani szakértői egyeztetés. Elemzik, konkrétan milyen munkálatokat kell elvégezni” - magyarázta érdeklődésünkre Berényi József külügyi államtitkár. Pozsony hivatalosan nem tud semmiről A szlovák diplomáciát minderről hivatalosan még senki sem tájékoztatta, Ukrajnából egyelőre semmilyen jegyzék nem érkezett. Állítólag úton van, ám ha a napokban nem jön meg, a szeptember 10-ei határidő nem tartható, hiszen a dokumentum kézhezvételétől számított 40 nap után lehet csak a határt megnyitni. „Mindenképpen szokatlan eljárásról van szó, ám a lényeg, hogy végre történt előrelépés. Sem a nagykövetség, sem a külügyminisztérium nem tud róla, hogy az ukrán kormány végül is jóváhagyta-e a Pozsonyból postázott eredeti anyagot, s az már Ukrajna belügye, mi alapján és ki - az államfő vagy a külügy - küldi-e a diplomáciai jegyzéket, Szlovákia azt megfelelő válasznak fogja tartani” - szögezte le az államtitkár. Félő, bár a szakmai tárgyalások megindultak, ukrán részről mégsem lesz pénz az átkelő megépítésére. Ugyanis néhány hónapja az ukrán kormány Pozsony tudtára adta: Kisszelmenc gazdasági szempontból jelentéktelen, Ukrajnának komoly gazdasági gondjai vannak, az EU-ból pedig végül is nem kértek támogatást. „Ebben a kérdésben most az ukrán köztársasági elnök döntött, aki remélhetőleg megtalálta a megfelelő pénzforrást is” - jegyezte meg Berényi. (sza) Ellenőrizte az Adatvédelmi Hivatal a térmegfigyelő kamerák alkalmazását Egyetlenegy kukkolót se találtak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A térmegfigyelő kamerák alkalmazását vizsgálta az Adatvédelmi Hivatal: a 26 ellenőrzés során egyetlen kukkolót sem sikerült leleplezni, ám 17 szabálysértésre fény derült. Az adatvédők üzletközpontokat, áruházakat, benzinkutakat, kórházakat, vendéglőket, szállodákat, uszodákat és néhány város főterét ellenőrizték. „Konkrét intézményeket és városokat nem árulok el. Nem volt egyeden kirívó vagy megbotránkoztató eset sem” - mondta lapunknak Veszelei Gyula, az Adatvédelmi Hivatal elnöke. A vizsgálódás az ország egész területére kiterjedt. A leggyakoribb törvénysértések közé az tartozott, hogy hiányzott a megfigyelő rendszer üzemeltetője és a megfigyeléseket ténylegesen megvalósító személy közötti szerződés. „Sok esetben az információs rendszer üzemeltetője, tehát a tulajdonos nem saját maga végezte a megfigyelést, hanem megbízott egy szakembert, miközben nem tudatosították, hogy ez már közvetítői viszony, s csak a kettőjük közötti szerződés alapján, az abban lefektetett feltételek mellett és teljedelemben rögzíthetőek az adatok. Sok helyen nem kötöttek szerződést, vagy a felhatalmazások nem voltak egyértelműek” - részletezte Veszelei. Ezenkívül az emberek figyelmét jól látható módon és világosan fel kell Balra figyel, jobbra figyel a kamera (Képarchívum) hívni arra, hogy kamerával figyelt területen tartózkodnak. Több helyen ezt semmilyen felirat nem jelezte, néhol pedig a tábla nem volt jól látható vagy egyértelmű. A harmadik leggyakoribb hiányosság az archiválási idő be nem tartása volt. Vannak speciális törvények szerint megszabott idők, például a bankok esetében ez 30 nap, a vasúti rendőrség pedig három évig is megőrizheti a felvételeket, ám normális esetben csak egy hétig lehet tárolni. Kamerákat egyébként is kizárólag a közrend, közbiztonság szavatolása, bűncselekmények felderítése és megelőzése céljából lehet használni. „Hét napnál tovább csak olyan felvételeket lehet megőrizni, melyek bizonyíték gyanánt szolgálnak büntető- vagy más hatósági eljárás során” - tette hozzá az adatvédelmi biztos. Az ellenőrzés során kiderült az is, hogy azok a személyek, akik kapcsolatba kerültek az adatokkal és a megfigyelési rendszerekkel, az üzemeltetők részéről nem voltak eléggé felvilágosítva jogaikról, kötelezettségeikről, felelősségükről és arról, mivel jár az adatvédelmi szabályok megsértése. A törvényszegőket - a vétség súlyosságától függően - 50 ezertől tízmillió koronáig terjedő bírsággal sújthatja a hivatal, (sz. a.) Kandi kamera csak rendkívüli esetekben Pozsony. A munkahelyen felszerelt kamerák külön kategóriába tartoznak, hiszen az már nem közterületnek számít, s a munkáltató így ellenőrizheti a gyártási folyamatot. Az ipari kamerákkal ellátott vállalatra is külön szabályok vonatkoznak, s kandi kamerát alkalmazni is csak rendkívüli esetekben lehet. Például a büntetőjogi szervek bírói engedélyre lehallgathatnak, megfigyelhetnek, minden más esetben az illegális megfigyeléseknek akár büntetőjogi következményei is lehetnek, (sz-a) Munkavédelem Szakszervezeti háborgás Pozsony. Élesen bírálja a szakszervezeti konföderáció a munka törvénykönyvének tervezett módosítását. A tárcaközi egyeztetésen lévő változtatás értelmében a szakszervezetek nem ellenőrizhetnék a munkavédelmi előírások megtartását. „A törvényhozók ezáltal a lehető legrosszabb munkafeltételeket biztosítanák az ország lakosságának - a rendkívül alacsony fizetések mellett” - nyilatkozta Eugen Škultéty, a szakszervezeti központ alelnöke. A munka-, szociális és családügyi minisztérium szerint a törvénymódosítással csak a munkavédelmi előírások megtartásának ellenőrzésénél felmerült kettőséget kívánják megszüntetni. Jelenleg ugyanis ezeket az előírásokat a vállalatok képviselői, valamint a szakszervezetek egyaránt ellenőrzik. „Ebben az esetben nem beszélhetünk kettősségről, mivel a vállalat emberei nem szakemberek, a munkavédelmi hiányosságokra legfeljebb csak felhívják a figyelmet, megoldást azonban nem ajánlanak” - magyarázta Škultéty. Ľudovít Kaník, a szaktárca vezetője ígéretet tett: augusztus közepén találkozik a szakszervezetek képviselőivel, (dem) Környezeti kérdések Újra Bősről tárgyaltak Budapest. A dunai vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos tárgyalások keretében újra ülésezett a folyamgazdálkodási, környezetvédelmi, hajózási és energiaipari szakértői munkacsoport. A tegnap befejeződött kétnapos tárgyaláson a természeti környezettel összefüggő célok, az árvízvédelemmel kapcsolatos igények, valamint a természeti erőforrások hasznosítására vonatkozó kérdések kerültek napirendre. Téma volt még az energiatermelés, valamint a hajózás igényeinek megvitatása. A Szlovákia és Magyarország kormánymeghatalmazottai között korábban született megállapodásnak megfelelően három munkacsoportban folynak a tárgyalások: a folyamgazdálkodási, környezetvédelmi, hajózási és energiaipari mellett a jogi szakértői, valamint a gazdasági szakértőiben. A folyamgazdálkodási munkacsoport következő ülése várhatóan szeptemberben újra Pozsonyban lesz. (MTI) Szeptemberig Illegális illetékek Pozsony. Azok az orvosok, akik bizonyos összeg fejében soron kívül bevettek vagy előnyben részesítettek betegeket, az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal szerint törvényellenesen jártak el. Ugyanez érvényes azokra az egészségügyi intézményekre, melyek illetékért a hivatalos fogadóórákon kívül is végeztek mammográfiai kivizsgálásokat. Az orvosok azért vezették be az illetéket, mert azt, ha valakit előbb kezelnek, pluszszolgáltatásnak tartják. Csakhogy a törvény értelmében bizonyos kivizsgálások költségeit teljes mértékben a betegbiztosító téríti, akár soron kívül kezelnek valakit, akár nem, ezért nem szabad pénzt kérni a betegtől. Szeptember 1-jétől azonban már legálisan szedhetnek illetéket, (s)
