Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-30 / 201. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 30. Nagyszünet Augusztus utolsó hetében jó, ha az iskolában megkövetelt életritmust veszik fel a diákok, így könnyebb az átállás Háromszobás házaik bambuszból készülnek Stresszeljár az iskolakezdés Még néhány nap és itt az iskolakezdés. Minden fiatal és iskolaköteles ezekben az időszakban kisebb depresszión megy át, hiszen a gondtalan életnek hamar vége szakad, megkezdődik a tanulás és a kötelességek teljesítése. BORKA ROLAND Az első osztályba lépők kíváncsian mustrálgatják az áruházak iskolaszerektől roskadozó polcait, és a legújabb mesefümek figuráival díszített hátizsákok után sóvárognak. Az iskolaszerek évenkénti áremelkedésével igazán jó hír a szülőknek, hogy a nagyobb üzledáncok kivételes akciókkal, árengedményekkel próbálják magukhoz csábítani a vásárlókat. így egy ádagos keresettel rendelkező család is olcsón beszerezheti a szükséges iskolai eszközöket. A szakemberek azt tanácsolják, hogy a kezdeti időszakban folyamatosan szoktassák magukat a koránkeléshez (Képarchívum) Véget értek a nyári napok, hiszen az időjárás idén nem nagyon kedvezett. Csupán néhány napig volt verőfényes napsütés, bár az is inkább a kánikula kategóriába sorolható. Megérkezett az őszi idő, s ha még szeptemberig kitart, akkor a diákoknak könnyebb lesz az átállás. Minden azon múlik, hogy a felhőtlen napokat ki hogyan élte át. Egyes felmérések szerint egyre több azon fiatalok száma, akik a nyári hónapokban idénymunkákat vállalnak, hogy később fedezni tudják kiadásaikat. Csak kévésüknek sikerül kirándulni, általában a családdal. Többen az olcsóbb strandolási és sátorozási lehetőséget választják. Ók nehezebben szokják meg a zárt és fegyelmezett órarendet, melyet az iskola követel tőlük. A tanítási órákon való részvétel, a pontos időrendi szabályozás nagy hatással van az ember lelki és fizikai fejlődésére. A családi állapotokon alapul A szakemberek azt tanácsolják, hogy a kezdeti időszakban folyamatosan szoktassák magukat a koránkeléshez, a meghatározott ideig tartó alvásra, hogy elősegítsék az akklimatizációs folyamat meggyorsítását. Augusztus utolsó hetében jó, ha az iskolában megkövetelt életritmust veszik fel a diákok, így könnyebb az átállás. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az iskolakezdés mindig egyfajta streszszel jár, sok esetben új pedagógusokat, új tantárgyakat kell a diáknak megszoknia. Az alsó tagozatokban könnyebb, de az osztály-, illetve iskolaváltással nő a stressz, és nehezebb az alkalmazkodás. A szülők semmiképpen se hagyják magukra gyermeküket, szenteljenek nekik kellő figyelmet. A mai világban, amikor a pénz uralja az embert, sokan elfelejtik, hogy gyermekük szociálpszichológiai fejlődése és a társadalomba való beilleszkedése a családi állapotokon alapul, s minden a gyermek személyiségében történő apró változás hátterében az otthoni körülmények és viszonyok állnak. Az iskolakezdés nagy terhet ró mind a gyermek, mind pedig szülője lelki világára, ezért a kölcsönös elfogadás, a bizalom, megértés, szeretet és kompromisszumkészségjelen kell, hogy legyen a családban. Hogy a sulikezdést mindenki különösebb civakodás és incidens nélkül megússza. Az iskolakezdés nagy terhet ró mind a gyermekre, mind pedig szülőre. Talán nem is gondolnátok, hogy az állatorvoslás kezdete messze visszanyúlik az őskori időbe Mióta gyógyítjuk az állatokat? ISMERTETÉS Bizonyára sokatoknak van otthon valamüyen kedves kis háziállata, egy kutya, dca és még sorolhatnánk. Idővel olyannyira belopják magukat a szívünkbe, hogy ha valami baj éri őket, megbetegszenek, aggódunk értük, és lehetőleg mindent megteszünk a gyógyulásukért. Vajon mióta vihetjük kedvenceinket állatorvoshoz? A vallások tiltották Talán nem is gondolnátok, hogy az állatorvoslás kezdete messze visszanyúlik az őskori időbe. Az emberek, miután egyes állatfajokat saját céljaikra már megszelídítettek, azok betegségeit - elsősorban a fertőző bajokat - tőlük telhetőleg gyógyítani iparkodtak. Kezdetben, persze, csak megfigyeléseken alapult gyógyító tudományunk. A betegségek által okozott elváltozások azonban már korán ismertté váltak, és ezeket az ismereteket főleg az áldozati állatok pontos megvizsgálása gyarapította. Sőt, abban az időben, amikor emberi hullák boncolását a vallások tiltották, az állatok boncolása alkalmával szerzett tapasztalatok képezték az emberi orvoslás alapját is. Az egyiptomiaknál már léteztek állatorvosok, sőt ezek éppen úgy, mint az orvosok is, túlnyomóan specialisták voltak. A zsidók szigorú áldozati törvényei pedig arra mutatnak, hogy papjaik a háziállatok betegségeit alaposabban ismerték. Az állatok részeiről A görögöknél Aszklépiosztól és Hippokratésztől eltekintve, akik valószínűleg csak mellékesen foglalkoztak állati betegségekkel is, Arisztotelész több állati betegséget alaposan leír az állatok természetrajzának nyolcadik könyvében (Az állatok története, Az állatok részeiről, Az állatok nemzéséről - Arisztotelész munkái). A rómaiaknál már egészen behatóan tanulmányozták a 4. század körül az állatok életét. Vegetálsz már az addig ismert munkák alapján rendszeres művet írt a szarvasmarhák, juhok, sertések s kecskék betegségeiről. Az idősebb Pliniusz nagy szorgalommal, de kritika nélkül gyűjtötte össze mindazt, amit kora az állatokról tudott, valamint jó és rossz tulajdonságaikról, bűvös hatásukról és csodálatos gyógyító erejükről mesélt. A tudományt előbbre nem nagyon vitte, mert a középkori írók inkább a mesélő Pliniuszt, mint az előttük érthetetlen Arisztotelészt követték. A középkorban, a természettudományok más ágaival együtt az állatorvostan is alacsony fokon állt, ismereteiket jobbára csak a görög Hippokratész fordításából merítették, illetve egy Physiologus nevezetű korai munkából, melyben képzeletben lények is szerepelnek, s mindegyikük valójában erkölcsi példázat. A dominikánus barát Albertus Magnustól származik az a tudományosabb jellegű nagy állatkönyv, melyben bemutatja az öszszes ismert állatot, s kommentálja Arisztotelészt. Iskolák létesültek A 17-18. században következett be jelentősebb változás. Észak-Európában az állatok adásvételét már külön törvényekkel kezdték szabályozni. Mindennek dacára az állatorvostan nem fejlődött túl gyorsan. A18. században a keleti marhavész óriási veszteségeket okozott csaknem egész Európában, ezért a kárvallott államok megfelelő óvintézkedéseket vezettek be. Ehhez már szakszerűen képzett állatorvosok kellettek, így állatorvosi iskolák létesültek Európának majd minden államában. Az első iskolát Bourgelat, a lyoni lovas iskola főnöke alapította 1762-ben. Az iskola híre gyorsan terjedt Európában, egymás után alapítottak hasonlókat: Padovában (1774), Bécsben (1777), Drezdában (1780)? Budapesten jött létre üyen intézmény (1787,1. Állatorvosi Akadémia). Kezdetben az állatorvoslást a nagyközönség nem tekintette művelt emberhez illő foglalkozásnak, erre a pályára főleg csak pásztorok, kovácsok, lovászok stb. léptek. Később komoly felvételi vizsgát kellett tennie annak, aki az állatok gyógyítását akarta tanulni, s ez mindmáig változatlanul így működik, (sn) Komoly felvételi vizsgát kellett tennie annak, aki az állatok gyógyítását akarta tanulni, s ez mindmáig változatlanul így működik (Képarchívum) Ferde szemmel? ÖSSZEÁLLÍTÁS Bizony, egyáltalán nincs könnyű dolga annak, ki különbséget szeretne tenni akár csak két ázsiai ember között. Kínai és nem kínai között, pedig ez szinte lehetetlen vállalkozás egy nem kínai számára. De már akkor is jelentős útvesztőbe kerülhetünk, ha csak a kínaiakat nézzük. Ahhoz, hogy akár csak kicsit is megismerjük Kínát, tudnunk kell, hogy kínai és kínai ember közt is óriási különbségek léteznek. Mivel Kína nemcsak történelmét, kultúráját, vallását illetően hatalmas ország, hanem az ott élő népcsoportok száma alapján is nyugodtan kijelenthető, hogy óriási. A hatalmas területet 56 kisebb-nagyobb népcsoport lakja, közülük a Han-ok számítanak a legnagyobbnak, ők Kína lakosságának 93 százalékát teszik ki. A fennmaradó 7 százalékot 55 kínai kisebbség, nemzetiségiek jelentik. 15,5 miihó fő a zhuangok (csuang) nevű kisebbségek közül kerül ki, őket követik a hűik (8,6 millió fő), az ujgurok (7,2 miihó fő), majd a zangok (cang) - azaz tibetiek (4,6 miihó fő) valamint a mongolok (4,8 miihó fő). A kisebbségeket, nemzetiségeket nemcsak területi megoszlásuk különbözteti meg egymástól, hanem nyelvük, vallásuk és kulturális sokszínűségük is. Ha a kisebbségeket a vallás szemszögéből vizsgáljuk, akkor a következőket tapasztaljuk: az iszlám jellemző a hűi, kazak, kirgiz, tatár, tadzsik és üzbég kisebbségre. A lámaista vallás főleg a tibeti, a mongol kisebbségre hat. A dai (tai) és blang kisebbség a buddhizmus hinajána ágát követi. Katolikus vagy protestáns vallásúak a miaok és yaok, a sámánista vallás pedig a mandzsu és nanaj nemzetiségeket jellemzi. Miao (miao) nemzetiség Yunnan (Jünnanban) és Guangxi (Kuanghszi)-ben élnek. Ruházatuk alapján megkülönböztetnek hosszúszoknyás, rövidszoknyás, vörös vagy fekete miaokat. A szülők mindig a legkisebb gyermekkel élnek. Közülük szinte mindenki foglalkozik szőlőtermesztéssel, de híresek még hímzésükről, szövésükről és viaszöntésükről is. A Yao-k (Jao) többsége a Guangxi tartománybeli autonóm területen él. Ruházatuk színes, a férfiak hosszú hajukat pedig egy vörös kendővel kötik össze, és fácántohal díszítik. A nők pedig közel fél küónyi ezüstöt hordanak a fejükön. Háromszobás házaik bambuszból készülnek. Mindennapjaikat rengeteg tabu veszi körül. Számos ünnepük közül legismertebb a tavasz ünnepe, a sírok lesöprésének ünnepe vagy pedig a szerelmes fiatalok ünnepe. A kisebbségek mindig fontos szerepet játszanak egy adott ország kultúrájában, és nincs ez másként Kína esetében sem. Ahhoz, hogy Kína ennyire sokszínű országgá tudott válni, ahhoz nagyban hozzájárultak a kisebbségek, nemzetiségek kulturális különbségei, vallási hagyományai és társadalmi értékei, (n) Már akkor jelentős útvesztőbe kerülhetünk, ha csak a kínaiakat nézzük (Képarchívum) VIGYORGÓ Kutyus- Hogy hívják az átlátszó kutyát?- Nylon tacskó. Újfundlandi - Jó napot! Itt hirdették az újfundlandit?-Igen.- Na és, beszámítják a régit? Nyuszika Nyuszika találkozik az erdőben a medvével és így szól:- Képzeld medve. Tegnap találkoztam a diszkóban a rókalánynyal. Az egész estét végigtáncoltuk és miután hazakísértem, bevitt a hálószobájába és azt mondta: Nyuszikám, mindenem a tiéd! Medve hallod, ha ott lettél volna, még a hűtőt is el tudtuk volna hozni! A farkas és a kecskegidák Beszól a farkas a gidáék házába:- Nyissatok ajtót, én vagyok a ti mamátok, tele van friss tejjel a tőgyem.- Hazudsz farkas, mi a mamát sörért küldtük! Biztos cicusokat néz a neten (vicclap.hu)
