Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-30 / 201. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 30. RÖVIDEN Nézők közé rohant az autóversenyző Trencsén. Kocsijával a nézők közé rohant a hétvégi Autótuning verseny egyik résztvevője. A 20 éves nő Škoda Feliciájával szlalo­­mozni akart, de elvesztette uralmát a járműve felett, és a pálya szélén állók közül többet is elütött. A nyolc sérült közül a legrosz­­szabb állapotban lévő olyan súlyos mellkasi és fejsérüléseket szen­vedett, hogy az orvosi beavatkozást követően három napon át mesterségesen álomban kell tartani. További két nézőt ugyancsak kórházban kezelnek. (SITA) A Smer nyerné a választásokat Pozsony. A szavazatok 32,9 százalékával a Robert Fico vezette Smer nyerné a választásokat, ha most tartanák meg - derül ki az MVK közvélemény-kutató ügynökség legfrissebb felmérésének eredményeiből. A második helyen a HZDS szerepel 11,4 százalék­kal, a harmadik a Szlovák Nemzeti Párt, amely a voksok 10,4 szá­zalékára számíthatna. Az MKP 10,3 százaléknyi szavazatot szerez­ne. A kereszténydemokraták 7,7, az SDKÚ 7,1, a kommunista párt 6,2, az ANO 5 százalékkal kerülne a törvényhozásba. Nem lépné át a parlamentbe jutást jelentő ötszázalékos küszöböt a Szabad Fórum és a korábban Ivan Gašparovič nevével fémjelzett Demok­ráciáért Mozgalom (HZD) sem. (SITA) Szeptember végén indul Bielik pere Pozsony. A Speciális Bíróságon szeptember 27-én kezdődik a vezető kereszténydemokrata politikus, Pavol Bielik pere, akit az­zal vádolnak, hogy récsei polgármesterként korrupciós ügybe ke­veredett. Az állítólag kenőpénzt elfogadó Bielik elmondta, egyelő­re nem kapott hivatalos tájékoztatást a per kezdetéről. (SITA) Közvélemény-kutatás a beruházások hatásairól Hajön a külföldi tőke... ÚJ SZÓ-ELEMZÉS / Pozsony. Minden harmadik szlovákiai magyar szerint az sem javít egy-egy régióban az emberek életszínvonalán, ha az adott tér­ségbe külföldi beruházó érkezik. Ez abból a felmérésből derül ki, amelyet az MVK közvélemény-ku­tató ügynökség készített kiadónk megbízásából. Életszínvonal-növe­kedéssel jár az ilyen befektetés a honi magyarok 56,7 százaléka sze­rint. Az országos ádag 55 százalék, az MKP-szimpatizánsok esetében pedig 64,4 százalék az arány. Száz magyarból öt véli úgy, romlik az emberek anyagi helyzete, ha, jön a tőke”, s körülbelül ennyien vannak azok is, akik nem tudtak vagy nem akartak állást foglalni a kérdésben. Az invesztícióktól a lakosság gya­rapodását váró szlovákok aránya mintegy 55 százalék; a többségi nemzethez tartozó válaszadók 3,8 százaléka csökkenést, 31,4 száza­lékuk változadan helyzetet jósol akkor is, ha régiójukban külföldi cég kezdi meg működését. A vá­laszadók több olyan eszközt is megnevezhettek, amelyekkel sze­rintük az állam ösztönözheti a be­fektetőket: telket 31,2, adókedvez­ményt 17, pénzbeli támogatást 6,3, szakképzett munkaerőt pedig 55,6 százalék biztosítana. Az ilyen cégeknél dolgozók szakképzésé­nek felvállalásával segíthene az ál­lam a megkérdezettek kétötöde szerint. Minden ötödik polgár gon­dolja úgy, hogy nem jár semmilyen állami segítség. Általánosságban elmondható, hogy a szlovákiai ma­gyarok e téren „bőkezűbbek”, a szlovákok 30, a magyarok 39 szá­zaléka adna telket. Egyéb eszkö­zök esetében is érdekes képet mu­tat a szlovák (az első arányszám) és a magyar vélekedés (a második adat) összehasonlítása (mindenütt százalékban): adókedvezmény -16,6 és 22; pénzbeli támogatás - 6 és 9,9; szakképzett munkaerő -54,3 és 67; képzés - 39,4 és 45,6. (Egy válaszadó több eszközt is megnevezhetett.) A lakosság 26,4 százaléka ért egyet azzal, ahogyan az állam telkeket vásárol fel a KLA leendő autógyárának. Az ellenzők aránya 54,1 százalék, de minden ötödik ember bizonytalan, amikor határozott véleményt kell formál­nia ebben a kérdésben. A felvásár­lás módját jóváhagyók aránya a magyarok körében 39,6 százalék, lényegesen nagyobb, mint a szlo­vákok körében (24,7 százalék). Ugyan tízből körülbelül négy ma­gyar ellenzi a kormányzati eljárást, de ez messze elmarad az elégedet­len szlovákok arányától (56,1 szá­zalék). (ú) Országszerte megemlékeztek a 61. évfordulóról Gašparovič a SITA-HÍR Pozsony. A szlovák történelem egyik legjelentősebb újkori esemé­nyének nevezte a szlovák nemzeti felkelést Ivan Gašparovič államfő. A náci Németország és csatlósa, a Jozef Tiso-féle szlovák bábállam el­len 61 évvel ezelőtt, 1944. augusz­tus 29-én indult meg a nyűt fegyve­res fellépés Közép-Szlovákiában. Az évfordulón tegnap országszerte tartottak megemlékezéseket. Gaš­parovič köztársasági elnök szerint a felkelők Szlovákiát a nemzetközi fasisztaellenes koalíció oldalára ál­lították, s tettükkel kinyilvánítot­ták, hogy a szlovák nemzet és az or­szágban élő nemzetiségek elvetik a nemzetiszocialista ideológiát. felkelésről Veterán a koszorúzáson (ČTK-felvétel) Emléktáblát leplezett a népdalgyűjtő tiszteletére Alsócsitáron Csáky Pál, František Tóth és Bozóki András Kodály visszatért a Zobor aljára Alsócsitár. „A csitári he­gyek alatt című népdal községünk lakói ajkán szü­letett, s a zeneszerző zoboralji gyűjtése tette vi­lágszerte ismertté. Köszö­nettel emlékezünk!” VRABEC MÁRIA Ez olvasható azon a táblán, amelyet Kodály Zoltán tiszteleté­re vasárnap leplezett le az alsó­­csitári községháza falán František Tóth szlovák és Bozóki András magyar kulturális miniszter, vala­mint Csáky Pál miniszterelnök­helyettes. A kis zoboralji falucska önkor­mányzata februárban hagyta jóvá az emléktábla elhelyezését, és a kezdeményezést Csáky Pál hivata­la is támogatta. „Az alsócsitáriak tudják, mennyire fontos eszköze identitásuk megőrzésének a ha­gyományápolás, és mi a jövőben is minden segítséget megadunk ne­kik ezen igyekezetükben” - hang­súlyozta a kormányfőhelyettes. František Tóth az utóbbi hektikus napok legörömtelibb eseményé­nek nevezte az alsócsitári megem­lékezést, és kiemelte: az önkor­mányzati reform fontos hozadéká-Szlovák-magyar miniszteri tanácskozás Alsómalánta. A két ország kulturális együttműködéséről szóló ke­retegyezmény aláírása volt František Tóth és Bozóki András tárgyalá­sának legfontosabb eredménye. A kultuszminiszterek az alsócsitári emléktábla-avatást megelőzően az alsómalántai kastélyban találkoz­tak, és megegyeztek, hogy 2006-ban Budapesten tartják a szlo­vák-magyar kulturális vegyes bizottság soros ülését. Tárgyaltak a kulturális örökség védelemről, közös rendezvények szervezésének lehetőségeiről és a kultúra finanszírozásának tapasztalatairól is. Utóbbival kapcsolatban František Tóth inspirativ ötletnek nevezte a magántőkéből állami garanciával épült budapesti létesítmény, a Mű­vészetek Palotája finanszírozásának módját. Mint mondta, elképzel­hetőnek tartja, hogy beható tanulmányozás után a modellt a Szlovák Nemzeti Színház épületének befejezésénél is alkalmaznák, (vm) Leleplezve. Kodály Zoltán emléktáblája az alsócsitári községháza falán, és az avatok. (Jana Beňová felvétele) nak tartja, hogy a települések újra rátalálnak elfeledett kulturális ér­tékeikre. Bozóki András elmondta: a Kodály Zoltán Zenei Általános Is­kola növendékeként otthon érzi magát Alsócsitárban, és fokozot­tan tudatosítja, mennyire egyete­mes nyelv a zene. „A kultúra meg­foghatatlan és kisajátíthatatian, mert bennünk van, mindannyian lehetünk egymás kultúrájában vendégek és tanulók úgy, hogy sa­ját nemzeti kultúránk őrzői mara­dunk” - mondta. Sándor Anna, a nyitrai Kons­tantin Egyetem magyar tanszék­ének vezetője előadásából a jelen­lévők megismerhették Kodály éle­tének legfőbb állomásait, különös tekintettel az 1906 és 1917 közötti zoboralji gyűjtésekre. Ezeken az út­jain a zeneszerző 15 községben 947 dallamot jegyzett fel, köztük olyan közismert népdalokét, mint az A csitári hegyek alattét, A Gerencsért utcáét vagy a Háry János című dal­játékból ismert, A jó lovas katoná­nak kezdetű toborzóét. Rövidesen a tisztségviselők fizetésére is vonatkozni fog az a szabály, hogy ami nem titkos, az nyilvános Tényleg megtudhatjuk, mennyit is keresnek? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ami nem titkos, az nyilvános - és ez az elv hamarosan a tisztségviselők fizetésére is vo­natkozni fog. A bérek nagyságát jelenleg eltitkolják, mondván: sze­mélyes adatnak számít, s mivel az igazságügyi miniszternek nem si­került elérnie, hogy az adatvédel­mi törvény az egyes tisztségvise­lőknek járó jutalomra ne vonat­kozzon, a problémát a közérdekű adatok közzétételéről szóló norma módosításával próbálja megolda­ni. A törvénytervezet, melyre a kormány már rábólintott, azt is le­hetővé tenné, hogy a polgárok megismerkedhessenek azon sze­mélyek adataival is, akikre az ál­lam, az önkormányzat vagy egy közhasznú intézmény átruházott valamilyen vagyont. Vladimír Pirošík és Pavol Ne­chala pozitívan értékelik az igaz­ságügyi miniszter kezdeményezé­sét, ugyanakkor a független jogá­szok nehezményezték, hogy Dániel Lipšic meg akarta hosszabbítani a válaszadási határidőt, valamint le­hetetlenné akarta tenni, hogy a polgárok a folyamatban lévő ál­lamigazgatási eljárásokról tájéko­zódhassanak. Kompromisszum született: a kérvényekre jövő janu­ártól a jelenlegi hét helyett nyolc napon belül kell majd válaszolni, a lezáratlan ügyekről pedig továbbra is lehet információt kérni. A véleményezési eljárás során több minisztérium támadta a ter­vezetet. Például a gazdasági tárca kifogásolta, hogy az egyes tende­reket elbíráló bizottságok összeté­telét is nyilvánosságra kelljen hoz­ni. Fennáll ugyanis a veszély, hogy a pályázók a testületek tagjaira megpróbálnak majd nyomást gya­korolni, s mindez a korrupció me­legágya lehet. A polgári szerveze­tek szerint azonban a nyilvános­ság éppen az átláthatóságot bizto­sítja, s mihelyt valakit megkörnyé­keznek, feljelentést tehet. „Bár a mi hivatalunk nem kapcsolódott be az érdemi véleményezésbe, csak apróbb észrevételeket tet­tünk, volt néhány nagyon érdekes megjegyzés, különösen örültem Csáky Pálénak” - mondta lapunk­nak Veszelei Gyula, az Adatvédel­mi Hivatal elnöke. Az embeijogi miniszterelnök-helyettesnek ugyanis nem tetszett, amiért Lipšic megfelelő indoklás nélkül a polgárok információkhoz való jo­gát az állami alkalmazottak sze­mélyes adatainak a védelme fölé akaija rendelni. Az igazságügyi miniszter szerint azonban aki az adófizetők pénzéből kapja illetmé­nyét, annak nincs oka eltitkolni összegét. Csáky végül visszavonta véleményét. A jegybank elnöke sincs elragadtatva a tervezettől, s ragaszkodik hozzá, rá az infotör­vény módosítása nem fog vonat­kozni. Lipšic ezzel nem ért egyet, mondván: a Szlovák Nemzeti Bank is állami intézmény, (sza, h) A Szlovák Testvériség Nemzeti Párt fáklyás menete Politikusok a koalíciós és az ANO-beli fejleményekről Mikloš: eltűnt minden adat Felvonulás -ÖSSZEFOGLALÓ Zólyom. „Magyar soviniszták”, „cigány élősködők”, „cionista lob­bi” - minden kisebbség megkapta a maga jelzőjét a Szlovák Testvériség Nemzeti Párt nevű szervezet nagy­gyűlésén, amelyet az általuk „szlo­vákellenes bolsevik puccsnak és árulók nemzetközi összeesküvésé­nek” tartott szlovák nemzeti felke­lés kitörésének 61. évfordulóján tartottak. A zólyomi Szlovák nem­zeti felkelés térre a szervezet 50 szimpatizánsa vonult fel fáklyák­kal. A kisebbségeket gyalázó és a parlamenti demokráciát elítélő cso­port - amelynek tagjai most is a Hlinka Gárda fekete egyenruháját idéző öltözékben voltak - a követ­kező jelszavakat skandálta: „Éljen Tiso!”; „Éljen a vezér!”; „Szlovákiát nem adjuk!” A „vezért’, Marián Kodéba középiskolai informatika­­tanár szerint a megmozdulás célja felnyitni a nemzet szemét. Az akció ellen polgáijogi aktivisták felvonu­lást szerveztek, ám azon csak kö­rülbelül tizenöten vettek részt, köz­feketében Sötét árnyékot vet az emlék­műre (Ján Krošlák felvétele) tűk a Prágában élő Fedor Gál. Az el­lentüntetés szervezője, Boris Krš­­ňák szerint az emberek tartanak at­tól, hogy nyilvánosan fellépjenek a szélsőségesek ellen. Ivan Gašpa­­rovičnak az akcióval szemben nincs semmi kifogása. „Mindenkinek jo­ga van megemlékezni az államün­nepről, és van, aki ilyen, van, aki amolyan módon teszi” - fogalma­zott az államfő, (s, t) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Átformátumozták a kis- és középvállalkozókat támoga­tó ügynökség volt igazgatójának számítógépét, ami azt jelenti, hogy minden adat elveszett belőle - nyi­latkozta tegnap a Szlovák Televízió Öt perc múlva tizenkettő című vita­műsorában Ivan Mikloš miniszter­elnök-helyettes, pénzügyminiszter, aki a menesztett Pavol Rusko után ideiglenesen a gazdasági tárca irá­nyítását is átvette. A milliárdos pénzátutalásról ismertté vált ügy­nökség volt igazgatójának helyette­se betegállományban van. Az ügy­nökségben számos adat hiányzik; valaki megsemmisíthette őket, vagy eleve nem tartotta be az archi­válási szabályokat - tájékoztatott Mikloš. Mikuláš Dzurinda kor­mányfő egyelőre nem foglal állást azzal kapcsolatban, az ANO mely szárnyát tekinti legitim koalíciós partnernek. „Gondolkodom, fon­tolgatom a dolgot, konzultálok az ügyben. Sokat jeleztem, amikor azt mondtam, a kormány minden de­mokráciában a parlamentre tá­maszkodik. Ebből kell kiindulni, de nem látok okot arra, hogy siessek” -jegyezte meg, hozzátéve, hogy a KDH-val és az MKP-val való tárgya­lások után idejében állást foglal. Cáfolja Rusko állítását, mely szerint koalíciós partnerei szét akatják ver­ni az ANO-t. Pavol Hrušovský ke­reszténydemokrata elnök ehhez hozzátette: a négypárti koalíciós szerződés érvényét vesztette, mert menesztése után Rusko megszűnt koalíciós partner lenni. Pillanatnyi­lag senki sem tudja megmondani, ki lesz a negyedik partner a koalíci­óban - mondta a TA3 hírtelevízió­ban Bugár Béla, az MKP elnöke. Hozzáfűzte, az SDKÚ-KDH-MKP koalíció megvárja az ANO-n belüli további fejleményeket, s a pártnak azzal a részével működik majd együtt, amelyiknek több parlamen­ti képviselője lesz. A magyar párt elnöke úgy gondolja, a koalíciós szerződés érvényes, de nyitva áll. Ivan Gašparovič államfő szerint el­képzelhető, hogy előrehozott vá­lasztásokat kell tartani, (s, t)

Next

/
Thumbnails
Contents