Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-27 / 200. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 27. RÖVIDEN A korrupt polgármester meghallgatása Pozsony. A bazini speciális bíróság szeptember végén hallgatja ki a korrupcióval vádolt Pavol B.-t. A volt récsei polgármester és a KDH tisztségviselője ötmillió koronás kenőpénzt követelt egy vál­lalkozótól egy építkezési engedély megadásáért. A polgármester a pénzért cserébe a képviselői testület jóváhagyását is biztosította volna. A pénz átadására nem került sor. (TASR) Orvosi kivizsgálásért havi támogatás Pozsony. A szociális ügyi minisztérium javasolja, hogy a gyer­mek egyéves koráig kapják a 350 koronás havi egészségügyi támo­gatást azok a kismamák, akik rendszeresen részt vesznek gyerme­kükkel az előírt orvosi kivizsgálásokon. Jelenleg csak a gyermek születéséig jár a kismamának a havi 350 korona, ennek is feltétele a részvétel az előírt nőgyógyászati vizsgálatokon. (TASR) 15 milliós humanitárius segély Pozsony. Eddig négy államnak nyújtott idén humanitárius se­gélyt a belügyminisztérium, összesen 15 millió korona értékben. A segélynyújtás során a szlovák hadsereggél, az egészségügyi minisztériummal és alapítványokkal működött együtt a tárca, a szállításhoz a külügy is hozzájárult - tájékoztatta lapunkat Tomáš Kríž, a kommunikációs osztály vezetője. A dél-ázsiai cunami után Srí Lanka lakosságának orvosságokat, egészségügyi felszerelést, sátrakat, takarókat és ivóvizet küldött a belügymi­nisztérium, több mint félmillió korona értékben. Indonéziába idén márciusban 27 tonnás segély érkezett 10 millió korona ér­tékben. Az árvíz sújtotta Romániának és Bulgáriának 22 tonná­nyi orvosságot, takarót, ruhát és szivattyút küldtek - a segély ér­téke közel 4,5 millió volt. A belügy az év elején a cunami sújtotta Phuket szigetére is küldött szakértőket, akik az áldozatok azono­sításában segítettek, (dem) Ha a hegy nem megy Mohamedhez... Bánás grafológusokat akar vinni az UPN TASR-HÍR Pozsony. Jozef Banáš továbbra is állítja, hogy aláírása az Állam­biztonsági Hivatal papírjain nem valódi, és most zsolnai szakértőket szeretne megbízni ennek a bizo­nyításával. Az SDKÚ-ba nemrég átigazolt képviselő nyüt levélben kérte Ján Langošt, a Nemzeti Em­lékezet Hivatalának (ÚPN) elnö­két, hogy tegye ezt számára lehe­tővé. Mivel a hivatal többször kö­zölte, hogy nem adhatja ki a Bánás szerint meghamisított ügynöki ak­tát, ő kisebb grafológiai laborató­épületébe riumot kíván berendezni az ÚPN- ben és ott megvizsgáltatni az alá­írást. Egy négyszer négyméteres helyiségre, két 220 voltos csatla­kozóra, valamint négy asztalra tart igényt a vizsgálatokhoz, ame­lyeken a műszereket helyezik el. A művelet becslések szerint mintegy ötvenezer koronájába fog kerülni a képviselőnek. Kijelentette, ennyi pénze ugyan nincs, de barátai ösz­­szegyűjtik neki az összeget. Bánás a nyüt levél végére szignózott alá­írása mellé megjegyezte Lángol­nák, hogy ez az aláírás - az iratok­ban szereplőtől eltérően - valódi. A kiróhatónál is súlyosabb büntetést kap a bíró Hrubala vezekel ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A legsúlyosabb bün­tetést javasolja az igazságügyi mi­nisztérium és a speciális bíróság elnöke a közúti balesetet okozott bíró, Ján Hrubala számára - tájé­koztatta lapunkat Richard Fides, a tárca szóvivője. Eszerint Hru­­balát két évre eltiltják a vezetés­től, 15 ezer korona bírságot kell kifizetnie, ezenkívül három hó­napra 15 százalékkal csökkentik fizetését. A kihágásokról szóló törvény értelmében közúti baleset okozásáért a maximális bírság 15 ezer korona, valamint egy évre bevonható a jogosítvány. Azért ja­vasolnak szigorúbb büntetést, mert vezető tisztségviselőről van szó. Hrubala az ütközéskor agy­rázkódást szenvedett, a neuroló­giai vizsgálat szerint kisebb emlé­kezetkiesése volt. „A szóba jöhető szankciók mérlegelésekor figye­lembe vették a pszichiátriai leletet és azt is, korábban hasonló ese­tekben hogyan jártak el. Például a Zsolnai Kerületi Bíróság bírója 1999-ben komoly balesetet oko­zott, mely során egy személy megsérült, s a bíró megtagadta az alkoholtesztet. A fegyelmi testület ezer koronára büntette, s egy évig nem vezethetett. Annak ellenére, hogy Hrubala nem okozott sérü­lést, őt szigorúbban büntetik. Egyrészt mert rövidzárlatos visel­kedését nem tartják hozzá méltó­nak, másrészt saját maga kért pél­dás büntetést” - részletezte az Új Szónak Fides. Daniel Lipšic tárca­vezető szerint csak így lehet meg­tisztítani a bíróságokat, (sza) FELHÍVÁS A bősi különleges mentőalakulat gyűjtést hirdet a romániai/er­­délyi árvíz sújtotta falvak megsegítésére. A gyűjtés során össze­gyűlt pénzösszeget egy speciálisan felszerelt mentőcsapat Szé­kelyudvarhelyre küldésére, valamint a szükséges fertőtlenítősze­rek és segélycsomagok vásárlására fordítják. A gyűjtés szeptember tizedikéig tart, a mentők a VÚB bank 165 216 57 53-as számlaszá­mára vátják az adományokat. Rusko elszólásából arra lehet következtetni, nem tisztázottak a magántévé tulajdonjogi viszonyai A Markízával is baj lehet még Rusko, amikor még hivatalosan is a Markíza igazgatója volts (Pavol Majer felvétele) Pozsony. Jelenleg nincs olyan törvényes ok, mely alapján a frekvenciatanács megvonná vagy nem hosz­­szabbítaná meg a Markíza működési engedélyét. Ha a jelenleg rendelkezésre álló dokumentumok alapján mégis betiltanák a sugár­zást, azt sokan politikai döntésnek minősíthetnék, ami ellen a Legfelsőbb Bíró­ságon lehetne fellebbezni - mondta lapunknak Agócs Valéria, a frekvenciatanács elnöke. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Hozzátéve: bízik benne, az álta­la vezetett testület nem enged semmilyen politikai nyomásnak, és jogüag tiszta döntést hoz. „Füg­getlen szerv vagyunk, s bár a tagok közt vannak politikai jelöltek is, ez nem jelenti azt, hogy a jelölő pár­tok befolyásolhatják határozatain­kat” - szögezte le. Pavol Rusko is érzi, veszélyben a tévéje, s nem biztos, hogy meg­hosszabbítják a működési enge­délyt további 12 évre. Főleg azóta bizonytalan, hogy elszólta magát: František Vizváryval olyan szerző­dést kötött, hogy ha távozik a poli­tikából, visszakapja a Markíza rész­vényeit. Az ANO alapítása lépése előtt ugyanis látványosan eladta tulajdonrészét, s jelenleg hivatalo­san semmi köze az adóhoz, egyet­len dokumentumban sem szerepel a neve. Ennek ellenére óriási a be­folyása, a híradót rendre az ANO indokolatlanul gyakori szerepelte­tésével és elfogultsággal vádolják. Miroslav Kusý politológus szerint a választások közeledtével ez csak fokozódni fog, s a mostani kor­mányválság idején is erős fegyver a televízió. Rusko például felesége révén érvényesíti befolyását, aki az esti híradó kiadásvezetője, ezenkí­vül a riporterek között is vannak ki­szolgálói. Ezért várhatóan a válasz­tási kampányban téma lesz a ma­gántévé működési engedélye. Tűi liberális a törvény „Az, hogy Rusko csak ideiglene­sen adta el részvényeit, újdonság, s nincs rá írásos bizonyíték. A Vizvá­ryval kötött esetleges kiegészítő szerződés nincs kihatással a jelen­legi állapotra. Nem kizárt azonban, hogy újabb fejlemények kerülnek napvüágra, ezért a tévé további működéséről szóló döntésig, ami fél év múlva esedékes, figyelemmel kísérjük a dolgot’ - szögezte le a frekvenciatanács elnöke. Néhány jogász szerint nincs lehetőség arra, hogy ne hosszabbítsák meg a mű­ködési engedélyt. A hatályos nor­ma elég liberális, sőt joghézagokat is tartalmaz, amiért a parlament a felelős. Két esetben lehetséges, hogy nem hosszabbítják meg az en­gedélyt: ha változik a frekvencia­spektrum kihasználásának orszá­gos terve - ami a Markíza esetében nem jön számításba; vagy ha olyan nemzetközi szerződések betartását veszélyeztetné, melyekhez Szlová­kia is csadakozott. Van lehetőség a betiltásra Végső soron be is tiltható az adó működése, ha olyan szembetűnő rendellenességet tapasztalnak, ami okot ad erre. Egyesek szerint ez az ok máris fennáll. Mint Rusko elszó­lásából kiderült, rendezedenek a Markíza tulajdonjogi viszonyai, s ha ez igaz, a magántévé már hat éve engedély nélkül működik. Agócs Valéria nem osztja ezt a véleményt. „Az engedélyekkel fog­lalkozó osztályon rend van, senki sem sugározhat hat évig illegáli­san. A Markíza nem hanyagolt el egyetíen bejelentési kötelezettsé­get sem, mindig mellékelte a szük­séges iratokat, nem tudok kifogá­solható dokumentációról. A tartal­mi dolgokba pedig nem szólhatunk bele. A híradóra rengeteg panasz érkezik, ezeket elbíráljuk, és tény, hogy a Markíza kapja a legtöbb büntetést. Ám azonnal tudomásul vesz minden szankciót, testületünk döntéseit szó nélkül végrehajtja, üyen szempontból a legfegyelme­­zettebb műsorszolgáltatók közé tartozik” - részletezte Agócs. (sza) 30 ezer koronát ad az állam, ha a munkanélküli lakhelyet változtat az elhelyezkedése érdekében Hozzájárulnak a munkába járás költségeihez ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A szociális segélyek összegének szeptemberi emelke­dése után januártól várhatóan a foglalkoztatást segítő egyes támo­gatások emelkednek, az erről szó­lójavaslatot már jóváhagyta a kor­mány. „Szeretnénk, ha a parla­ment mielőbb elfogadná a foglal­koztatási törvény módosítását, melyet a gyakorlati tapasztalatok alapján készítettünk el” - mondta lapunknak Martin Danko, a szoci­ális ügyi minisztérium szóvivője. Szélesedik az utazási támogatás igénybe vételének lehetősége, ezt néhány hónapja, igaz kevés ered­ménnyel, a szociális hivatal már kipróbálta a külföldön munkát vállalók számára. A Központi Szo­ciális-, Munka-, és Családügyi Hi­vatal tájékoztatása szerint csak 9 embernek fizettek részleges úti­költség-térítést a határon túlra. „Mindössze kilencen kérvényez­ték, és összesen 4375 koronát fi­zettünk ki” - mondta Tatiana Ma­­tejovičová. Az érdektelenség egyik oka lehet, hogy túl szigorú feltéte­leket szabtak, a támogatás ugyan­is csak tömegközlekedési eszkö­zökre vonatkozik. A minisztérium bízik benne, hogy országon belül többen igénylik majd a havonta legfeljebb 2000 koronás támoga­tást. Azok vehetik majd igénybe, akik legalább 6 hónapig voltak munkanélküliek. A támogatás összegét a lakhely és a munkahely közti távolság alapján állapítja meg a munkaügyi hivatal. Ugyancsak nő a költözési támo­gatás, mely jelenleg 10 ezer koro­na. A kormány által már jóváha­gyott javaslat szerint januártól 30 ezer koronát igényelhetnek a köl­tözéssel összefüggő kiadásaikra azok a munkanélküliek, akik úgy döntenek, hogy lakhelyet változ­tatnak a munkavállalás érdeké­ben. A támogatásból fedezhetők az új lakás fenntartásának első ha­vi költségei is. Várhatóan emelkedik a gyakor­nokoknak járó havi támogatás is, ők januártól a jelenlegi 1500 ko­rona helyett 1700 koronát kap­nak majd. Munkaadóikat viszont hátrányosan érinti majd a válto­zást a gyakornoki helyek kialakí­tásáért jelenleg járó havi ezer ko­ronás támogatás ugyanis meg­szűnik. (lpj) Ismét közzétette adósai listáját a Szociális Biztosító, a 68,7 milliárdos kinnlevőség nagy része behajthatadan Mojsejék sem fizették a társadalombiztosítást ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szociális Biztosító továbbra is közel 20 ezer adóst tart nyilván, akik legalább 150 ezer ko­ronás adósságot halmoztak fel vele szemben. A korábbi listával ellen­tétben most nyilvánosságra hozta az adósság nagyságát is. Közel 440 ezer koronával tartozik a biztosító­nak az A-Dual kassai cég is, amely a Markíza tévéből ismert Mojsej csa­lád tulajdona. A biztosítónak mintegy 68,7 mil­liárd koronás kinnlevősége van, en­nek nagy része már behajthatatlan. „A vasút csak a büntetőkamatokból összegyűjtött további 6 milliárd ko­ronás tartozást, ezt valószínűség­gel kénytelenek leszünk elengedni” - mondta lapunknak Cseri Gábor, a biztosító igazgatótanácsának tagja. Csődbe menne a falu A Szociális Biztosítónak több ön­­kormányzat is komoly összeggel tartozik. Vajka, a bősi felvízcsator­nája által elzárt három kisközség egyike közel négymilliós tartozás­sal rendelkezik. „Ezt még a 2000- ben megszűnt községi vállalat hal­mozta fel, a törzstartozás egymillió korona” - mondta lapunknak Var­ga József polgármester. - Nem tud­tunk élni azzal a tavaly év végi le­hetőséggel sem, amikor a biztosító elengedte volna a büntetőkamatot, ha kifizetjük a törzstartozást. Az egymillió kifizetése is csődbe vitte volna a falut.” Nagy a kórházak adóssága A legnagyobb adóssága talán az egészségügyi szektornak van. „Mintegy 12 milliárd koronára te­hető az a tétel, amellyel a kórházak tartoznak, csak az idei első félév­ben 500 millióval nőtt az összeg” - tájékoztatott Cseri. A pozsonyi egyetemi kórházhoz tartozó ruži­­novi kórháznak 215 milliós, a liget­­faluinak 240 miihó koronás adós­sága van. Ez még 2004 előtt kelet­kezett, vagyis az államnak kell tör­lesztenie. „Van kisebb hátralékunk a biztosítóval szemben, de igyek­szünk rendesen fizetni” - mondta lapunknak Ivana Haspelová, a kór­ház gazdasági igazgatója. Jelentős adósságot halmozott fel a komáromi kórház is, a biztosító honlapja szerint mintegy 111 milli­ót. „Áz összeg nagysága az egész­ségügyben uralkodó állapotokat jellemzi” - mondta lapunknak Král Katalin kórházigazgató. A tartozás egy része még 2003-ban vagy ko­rábban keletkezett, vagyis ezt is az államnak kell térítenie, másik ré­szét azonban már az új fenntartó­nak, a megyei önkormányzatnak. Az intézménynek ez az egyetlen je­lentős tartozása, többi kiadását ké­pes folyamatosan fizetni. A biztosító már hosszú ideje ké­szül kinnlevőségeinek eladására. „Szeptemberben befejeződik a ta­nácsadó cég kiválasztása, és bízom benne, az év végéig sikerül eladni az első csomagod’ - mondta Cseri. Mintegy 20 milliárd koronás adós­ságcsomag eladását tervezik, örül­ni fognak azonban, ha 500 milliót kapnak érte. Sok vállalat ugyanis időközben megszűnt, így a tartozás gyakorlatilag behajthatatlan, (lpj) Adósok nem pályázhatnak A biztosítóval szembeni tartozás, illetve más köztartozás lehe­tetlenné teszi az uniós pályázatokon való részvételt. Ez több föld­műves szövetkezet helyzetét is nehezíti. A gazdák megkapják a ne­kik járó dotációt, de az Agrárkifizetési Ügynökség pontos listát ve­zet az adósokról, akik nem juthatnak hozzá további vissza nem té­rítendő támogatásokhoz, például a SAPARD-alapból vagy más vi­dékfejlesztési programokból. (1)

Next

/
Thumbnails
Contents