Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-01 / 177. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZŐ 2005. AUGUSZTUS 1. Különc egyénisége nem ismerte a műfaji korlatokat Felejthetetlen Hyppolit ÉVFORDULÓ Ma hatvan éve, hogy 1945. au­gusztus 1-jén meghalt Csortos Gyu­la, a két világháború közti korszak egyik legkedveltebb színművésze. Munkácson született, 1883. már­cius 3-án. Őrmester apja zsarnok családfő volt. A család állandó ret­tegésben élt, mert a mindennapos fenyítés biztosan bekövetkezett. Ennek egyik formája a borotvafenő szíj, illetve a bikacsök volt, a másik az éhkopp. Alig várta, hogy elkerüljön ott­honról, 1898-ban jegyzőgyakor­noknak állt Soltvadkerten. Verse­ket írt, festett, szavalt, és másfél évi írnokoskodás után jelentkezett az Országos Színművészeti Főiskolá­ra, ahova azonnal felvették. 1904- ben Makó Lajos debreceni társula­tához került. Sikerei voltak, de ma­gányos maradt, társai idegenkedve szemlélték, gőgösnek tartották, és nem is alaptalanul. 1907-ben hagy­ta ott Debrecent, előbb a Népszín­házhoz szerződött, de november­ben már Beöthy László Magyar Színházának tagja volt. A zajos kö­zönségsikereket neki is, köszönhet­ték, ezért mind magasabb gázsit követelt, mígnem Beöthy megma­kacsolta magát és nem fizetett. Egy csaknem botrányba fulladt előadás után a feldühödött Csortos szerző­désszegéssel lett a Vígszínház tag­ja. Két év múlva megint a Magyar Színházhoz szerződött, majd 1914- ben újra a Vígszínházhoz. A szín­ház 1919-ben újította fel Molnár Ferenc Liliom című színművét, s a címszerepet Csortos kapta. Csortos 1922-ben a Renaissance Színház­hoz szerződött, s ettől kezdve a há­ború kitöréséig a főváros szinte va­lamennyi színházában játszott, 1937-ben lett a Nemzeti Színház örökös tagja. Kiváló alakítások fű­ződtek a nevéhez: Asztrov (Csehov: Ványa bácsi), Shylock (Shakes­peare: A velencei kalmár), Volpone (Ben Jonson: Volpone), Falstaff (Shakespeare: A windsori víg nők). Számos filmben is szerepelt, telita­lálat volt Székely István részéről amikor 1931-ben rá osztotta a cím­szerepet a Hyppolit, a lakájban. Csortos cukorbetegsége a 30-as évek elején jelentkezett. Egyre gyakrabban szorult szanatóriumi kezelésre, mert diabeteséhez szív­(Képarchívum) ritmuszavar is társult, emellett ön­pusztító életmódjával egyáltalán nem kímélte magát. Budapest sző­nyegbombázását ismerősei pincé­jében vészelte át. Az ostrom után nagyon .beteg volt, 1945 januárjá­ban már a Fasor-szanatóriumban gyógyították. Nem jött rendbe, a színház mégis felpezsdítette. Fellé­pett a Nemzeti Színházban Csehov A medve című egyfelvonásosában, ezzel a szereppel búcsúzott. Július­ban ismét kórházba került, mert a lábán levő seb nem akart begyó­gyulni. A Ráday Imre által külföld­ről kért penicillininjekció későn ér­kezett, Csortos a Fasor-szanatóri­um betegágyán halt meg. A Kere­pesi temetőben helyezték örök nyugalomra. Igazából nem volt társas lény, a közösségből ellenszenvet váltott ki állandó sértődöttsége, nyugtalan­sága, tekintélyundora. Barátkozni is csak mértéktartóan volt képes. Ehhez járult még, hogy színpadi tréfáival a magyar színművészet „rettenetes gyermeke” volt. Ezek­kel gyakran nevetésbe fullasztotta a játékot, néha azonban olyan dur­vára sikerültek, hogy a színészek dermedten néztek egymásra. Kü­lönc egyénisége nem ismerte a mű­faji korlátokat. Hevesi Sándornak, a Nemzeti Színház egykori vezető­jének megállapítása szerint Csor­­tosnak se alakja, se hangja, se be­szédművészete nem olyan, ami a nagy művészegyéniséget jellemzi, és mégis. És a mégisben van a meg­­foghatadan titok, a lényeg. (MTI) MTI-HIR Szép sikerrel vetítik Koltai Ró­bert Világszám című filmjét az Egyesült Államokban, a chicagói Vilmett moziban: már a második hete van műsoron, jó kritikákat ka­pott és meglehetősen sok nézőt vonz. Az amerikai viszonyok köze­pette egyébként különleges Vil­­mettbe úgy jutott el a Világszám, hogy előzőleg elnyerte a tavaszi chicagói Európai Uniós Filmfeszti­vál közönségdíját. Koltai Róbert el­mondta: ennek a díjnak különösen nagy jelentőséget tulajdonít, hi­szen ezen a fesztiválon csak a mozi­ból távozóban szavazó nézők vok­­sai alapján odaítélt közönségdíjat adják ki. A rendező úgy érzi, hogy filmjét nagyon megértették az amerikai jiézők. A kritika is jól fogadta az al­kotást. Szakmai körökben különö­sen nagy jelentőséget tulajdoníta­nak annak, hogy a filmről kritikát írt Roger Ebert, a The Chicago Sun- Times nagy nevű kritikusa, és a le­hetséges négyből háromcsillagosra értékelte az alkotást. Ebert egyebek között méltatta a film színkezelését, s úgy véleke­dett: „az alkotás eseményei a 22-es csapdájához méltóan szürreálisak. Rideg történelmi korszakot képes úgy láttatni, hogy a film egyetlen pillanatig sem válik rideggé”. A Time Out Chicago című városi műsorújság azt írta: „Koltai rende­zőként az abszurd, komikus pilla­natokban nyújtja a legjobbat.... Amikor komolyra fordulnak a dol­gok, olyan, mintha türelmetlenül vissza akarna térni a komikum és tragikum azon keverékéhez, amelynek kidolgozásába oly sok energiát fektetett. Egészében azon­ban csodálatra méltó egyensúlyt mutat, s mosolyt és vállvonást egy­szerre kínál”. A The Los Angeles Ti­mes szerint „kedves, kalandos, tra­gikus és érzelmes szórakoztatás jel­lemzi ezt a túlélésről, hazaszeretet-, ről szóló, lebilincselő vígjátékod’. A Vilmettben azt az egyetlen kópiát vetítik, amely a chicagói EU- fesztiválra készült, de ebből a mozi­ból indult amerikai diadalútjára Szomorú Vasárnap című alkotás is, amelynek jelenleg már több mint 30 kópiáját forgalmazzák az Egye­sült Államokban. A Világszám sikere a chicagói Vilmett moziban Koltai amerikai diadala Dürer és kortársai címmel nagyszabású kiállítás nyílott a budapesti Szépművészeti Múzeumban Művészóriások óriásmetszetei (Képarchívum) Az idei nyár szenzációja le­het a budapesti Szépművé­szeti Múzeumban július­ban nyílt Dürer és kortár­sai című kiállítás. A tárla­ton - amely a Művészóriá­sok óriásmetszetei alcímet viseli - fametszeteket és fametszetsorozatokat lát­hatnak az érdeklődők. ONDREJCSÁK CSILLA A kiállítás legnagyobb szenzá­ciója a sokszorosított grafika tör­ténetének eddigi legnagyobb mé­retű fametszete, amely teljes egé­szében eddig még sohasem volt látható Magyarországon, sőt Eu­­rópa-szerte is csupán néhány al­kalommal állították ki. I. Miksa császár 1512-ben bízta meg a nürnbergi származású Alb­recht Dürert - korának legna­gyobb német képzőművészét - és a korszak több más jelentős mes­terét, köztük Albrecht Altdorfer és Hans Burgkmair grafikust és fes­tőt, hogy készítsenek számára egy monumentális emlékművet. Az ikonográfiái programot teljes mértékben I. Miksa császár elkép­zelései szerint valósították meg, azzal az új, akkor még csak né­hány évtizede létező technikával, amely fametszet segítségével hoz létre maradandó lenyomatot. Ennek a felkérésnek köszönhe­tően jött létre a világ legnagyobb méretű, mintegy 3,5 x 3 méteres, 192 dúcból nyomtatott, 36 lapból összeállított fametszete, az I. Mik­sa császár diadalkapuja, továbbá az a több mint 50 méter hosszú, 135 lapból álló fametszetsorozat, amely az I. Miksa császár diadal­menete címet viseli. A diadalkaput először 1517/18-ban adták ki, a Szépművészeti Múzeumban látha­tó példányt Adam Bartsch 1799- ben, az eredeti dúcok felhasználá­sával jelenítette meg újra. A diadalmenetet ábrázoló soro­zat legszebb darabja Dürer nyolc fametszetből összeállított - és 1522-ben önállóan is kiadott -, több mint két méter széles és fél méter magas Nagy diadalkocsi cí­mű kompozíciója, amelyen a dí­szes kocsit tizenkét ló húzza, a császárt pedig palástban, kezében a birodalmi jelvényekkel láthat­juk. Miksa feje fölé Victoriát, a győzelem istennőjét helyezték az alkotók, amint koszorút tart az uralkodó fölé. A nagy diadalkocsi a 16. század végéig hét kiadást ért meg, a Szépművészeti Múzeum­ban most kiállított példány 1523- ban készült és a második volt a sorban. A mester egyik fametszete A pompázatos császári menet­ről készült fametszetnek a dia­dalkocsin kívüli részein is aprólé­kos kidolgozású, történelmileg hiteles és rendkívül érdekes jele­neteket ábrázolnak a régi meste­rek. A metszeteken a szarvas­vadászok, az udvaroncok, az ud­vari bolondok mellett feltűnnek például lovagok, bajvívók, sőt hadifoglyok is. Különösen érde­kes a Habsburg Birodalomhoz tartozó országok, tartományok és városok zászlóinak ábrázolá­sa, illetve néhány jelentős király­nak a portréja. A szóban forgó uralkodók között például Szent Istvánt is felfedezhetjük. Ezek az udvari megrendelésre készült impozáns kivitelezésű és méretű munkák I. Miksa császár diadala összefoglaló címen váltak ismertté, és a császár, valamint a Habsburg dinasztia dicsőségét voltak hivatottak hirdetni. Dürer keze nyomát csak a diadalkapu és a diadalkocsi fametszete viseli, s ezek megvalósításában is segítsé­gére volt a fent említett két mes­ter, illetve az itt meg sem említett néhány tanítvány is. A sorozatból - amely az antik formavilág korabeli újjáéledésé­ről tanúskodik - jelenleg 103 lap van a Szépművészeti Múzeum tu­lajdonában, a hiányzó lapok kö­zül a legszebbeket olyan külföldi gyűjteményekből kölcsönözték ki, mint a bécsi Albertina és a Natio­nal Bibliothek. A nyomatok együt­tes bemutatása egy izgalmas re­neszánsz koncepciónak a korszak legnagyobb német grafikusművé­szei által kivitelezett, szokatlan és látványos megvalósításával is­merteti meg a látogatót. Dürer rinocérosza (Képarchívum) OTTHONUNK A NYELV Nem minden trvalý tartós is SZABÓMIHÁLY GIZELLA Fordításkor az egyik legna­gyobb problémát az állandósult szószerkezetek okozzák^ ugyanis számos esetben valamelyik össze­tevőjüket nem azzal a szóval for­dítjuk, amellyel általában szoká­sos. Jó példa erre a szlovák trvalý melléknév és leggyakoribb ma­gyar megfelelője, a tartós közötti viszony. A trvalý melléknévnek a szlo­vák értelmező kéziszótár három jelentését különíti el: 1. ’meg­szakítás nélkül tartó, folyamatos, állandó’, pl. trvalé priateľstvo, nebezpečenstvo, trvalé bydlisko, trvalá invalidita-, 2. ’nem változó, változatlan, állandó’, pl. trvalá vlastnosť, trvalé vedomosti, trvalá ondulácia; 3. ’hosszan tartó, gyakran ismétlődő’, pl. trvalé dažde, trvalé bolesti. Szótáraink a trvalý magyar megfelelőjeként a tartós és az állandó szavakat emlí­tik, a gondot azonban az okozza, hogy választásuk nem kapcsolha­tó egyértelműen a trvalý-nak egyik jelentéséhez sem, ugyanis a fenti példák magyar megfelelői­ben előfordul mind a tartós, mind pedig az állandó jelző. Egyes ese­tekben ezek egymással felcserél­­hetők, máskor azonban vagy csak az egyik, vagy csak a másik hasz­nálatos az adott szókapcsolatban. Például mondhatjuk azt, hogy va­lakit tartós vagy állandó fájdalom gyötör, tartós vagy állandó ve­szély fenyeget (ez utóbbi esetben az állandó veszély szókapcsolat a gyakoribb). Ezzel szemben a tu­lajdonság állandó, a tudás pedig tartós, akárcsak a barátság vagy a hullám (1. trvalá = tartóshullám). A trvalý-t fartós-nak fordítjuk az alábbi esetekben is: trvalý nájom = tartós bérlet, trvalé užívame = tartós használat, trvalá invalidita = tartós rokkantság, trvalý mier = tartós béke, trvalý rast = tartós növekedés (ezekben a trvalý mel­léknév első jelentésében szere­pel); illetve a trvalý make-up = tartós smink, trvalá epilácia = tartós szőrtelenítés (2. jelentés). Jelentésbeli különbség van vi­szont a tartós kapcsolat és az ál­landó kapcsolat, a tartós alkalma­zás és az állandó alkalmazás kö­zött, ez azonban inkább a föléren­delt főnév poliszém jellegével függ össze: az idézett szókapcso­latokban más-más jelentésben fordul elő az adott főnév. Jól mu­tatja ezt szlovákra fordításuk: tar­tós kapcsolat = trvalý vzťah, ál­landó kapcsolat = trvalý kontakt, tartós alkalmazás = trvalá aplikácia (pl. gyógyszer eseté­ben), állandó alkalmazás = trvalé zamestnanie. Főképp a trvalý első jelentésé­hez kapcsolódóan azonban szá­mos olyan szókapcsolatot talá­lunk, ahol a magyarban nem a tartós, hanem az állandó jelző a megszokott (vagy a túlnyomó­részt használatos). Ilyen például a trvalý pracovný pomer, mert vannak ugyan magyarországi adatok a tartós munkaviszony ki­fejezésre, de az állandó munkavi­szony szókapcsolat előfordulása az előzőnek többszöröse, s ez a hivatalos kifejezés is. Ebbe a cso­portba tartozik a trvalý pobyt vagy trvalé bydlisko, amelynek magyarországi megfelelője az ál­landó lakóhely, a szlovákiai ma­gyar sajtóban viszont aránylag gyakori a tartós lakhely kifejezés is, pl. „munkahelye és mintegy három éve tartós lakhelye is Ggyallához köti”; „csupán azok a külföldiek köthetnek Szlovákiá­ban gépjármű-biztosítást, akik nálunk tartós lakhellyel rendel­keznek”; „az adott személynek ugyanazon a településen van az átmeneti vagy a tartós lakhelye”; stb. Ugyancsak előfordul a tartós az állandó helyen a szlovák trvalý príkaz na úhradu kifejezés ma­gyarra fordításakor, holott ez a szakkifejezés magyarul állandó (vagy rendszeres) átutalási meg­bízás. Mivel szótáraink csak néhány szlovák kifejezés magyar megfe­lelőjét közük, fordításkor ajánla­tos magyarországi szövegekben (pl. az interneten) utánanézni, az adott szlovák szókapcsolat magyar megfelelőjében melyik magyar melléknév szokott elő­fordulni. (Ügyfélszolgálatunk szerdán­ként 9,00-13,00 között a 0031/ 550-42-62-os telefonszámon várja az érdeklődők kérdéseit. Címünk: Gramma Nyelvi Iroda, 929 01 Dunajská Streda, Ba­­csákova u. 240/13, P.O.Box 16, e-mail: gramma@real-net.sk A közönségszolgálat munkatársa­inak leggyakrabban föltett kér­dések és az azokra adott vála­szok megtalálhatóak a Gramma honlapján, a www.gramma.sk címen.)

Next

/
Thumbnails
Contents