Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-25 / 198. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 25. Régió Felújították a tavaly megrongált szoborcsoportot Somorja kártérítést követel a tettestől JÓZAN MÓNIKA Somorja. Befejeződött a van­dálok által megrongált Mária menybevitele köztéri szobor res­taurálása, szeptember 11-én, a szüreti ünnepségen újraszentelik a műemléket. A közadakozásból befolyt ösz­­szeg a munkálatok több mint felét fedezte; összesen 432 ezer koronáért újította fel a barokk művet Molnár Tamás restaurátor. A több mint százéves, ismeretlen alkotótól szár­mazó műemléket tavaly októberben egy ittas fiatal rongálta meg. Társával együtt le­törték két szoboralak fejét, a har­madikat ledöntötték, a negyedi­ket pedig megcsonkították. A ta­lapzatot zöldessárga festékkel be­fújták, majd a szobor melletti szö­­kőkútba hét szemeteskuka tartal­mát fordították ki. Az ügy vizsgá­lata most zárul, elkészült a szak­­vélemény az okozott kárról, és ezt követően kerül a bírósági szakasz­ba. Somotja városa kártérítést fog követeim a vandál fiataltól. „Ezúton is szeretném minden­kinek megköszönni a lakosok, fi­zikai és jogi személyek hozzájáru­lását. Negyedmillió korona a gyűj­tésből jött össze, és bebizonyoso­dott, hogy városunk képes össze­tartani” - nyilatkozta Domsitz Károly polgármester. A magyaror­szági testvérvárostól, Mosonma­gyaróvártól, valamint az ugyan­csak magyarországi Tököl önkor­mányzatától is kaptak anyagi támogatást. ^ Szeptember 11-én, a szüreti ünnepségen új­raszentelik a műemléket. 4 szoborcsoport megrongáltan (fenti képünkön) és felújított állapotában (lent) (A szerző felvételei) AJÁNLÓ Augusztus 26-27. (péntek és szombat) Somotja - hatodszor rende­zik meg a Rómeó Vérzik Tábor elnevezésű nemzetközi rock­fesztivált az STK-stadion terüle­tén. Húsz szlovákiai és magyar­­országi amatőr és profi zenekar szórakoztatja a nagyérdeműt. Az érdeklődőkre különféle kísé­rőrendezvények is várnak, lesz például rodeóbika, sörivóver­seny, rekeszépítő-verseny, vi­­zespóló-verseny is. A pénteki sztárvendég a budapesti Ossian rockzenekar, szombaton pedig a Rómeó Vérzik szórakoztatja a résztvevőket, (ú) Balóny - XI. Falunap Péntek -18.00: megemléke­zés az 1965-ös árvízről; 19.00: balonyiak kultúrműsora: tánc­csoport, szavalok, amatőr éne­kesek és zenekarok fellépése; 20.00: Bacsó Mátyás énekes műsora. Szombat - 10.00: Balony- Lég labdarúgó-mérkőzés (tanu­lók); 12.00: tizenegyesrúgó­verseny ifjúsági és felnőtt kate­góriában; 14.30: Balony- Hodos futballmérkőzés (ifjú­ság); 17.00: Balony-Illésháza focimeccs (felnőttek); 20.00: táncmulatság Csicsay Zoltánnal és zenekarával; 21.30: tűzijá­ték. Szombat délután 14 órától kézműves-foglalkozások (anya­gozás, bőrözés, gyöngyfűzés, háncsfonás) és légvár gyere­keknek. (jóm) 5 Az egykori galántai TOS gépgyár melletti területen gőzerővel folyik a Lidi áruház építése. A tervek szerint szeptemberben adják át a mintegy 1300 négyzetméter területű bevásárlóközpontot. (Szőcs Hajnalka felvétele) wmMmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmHmmmmmimmmxmmmiummaBmsMmMMmMMMmm j. -< mmmmmmmmm RENDŐRSÉGI NAPLÓ Miért omlott be a mélygarázs? Pozsony. Újabb szakértői vélemény kidolgozására adott megbízást a vizsgálótiszt azoknak a mélygarázsoknak az ügyében, amelyek idén márciusban omlottak be a fő­város Károlyfalu részében. Az eljárás során két elemzés már készült, de az ügyészség egy harmadik szakértői csoport véleményét is kikéri a végle­ges döntés előtt. A történtek körülményeit ezúttal a Szlo­vák Műszaki Egyetem szak­emberei véleményezik. Az ügyészségen a napokban hall­gatják ki az építésvezetőket és a statikust. (SITA) Németh Tamás tíz éve gyűjti javítja az öreg rádiókat, és már százhat darabból álló gyűjteménnyel dicsekedhet „A hobbim értékmentés is” Németh Tamás: „Gyűjteményemet szívesen kölcsönadnám egy-egy kiállításra” (Vas Gyula felvételei) lönböző korok ízlésvilágát és mű-Komárom. Németh Tamá­sék lakótelepi lakásába lép­ve igencsak meglepő lát­vány tárul a látogató szeme elé: a szekrények tetején a mült század húszas, har­mincas és negyvenes évei­ből származó, szebbnél szebb rádiók sorakoznak. V. KRASZNICA MELITTA A családfő mintegy tíz éve gyűjti, javítja, restaurálja a rádiókat, és ma már 106 darabból álló gyűjtemény­nyel dicsekedhet. A készülékek 95 százaléka működőképes. A komáromi fiatalember termé­szetesen nem minden előzmény nélkül jutott el eddig a szép és igé­nyes hobbiig. Elmondása szerint már gyermekként szívesen sün­­dörgött ezermesternek számító nagyapja műhelyében, és ha már ott volt, maga is barkácsolgatott ezt-azt. Leginkább az elektroakusztika vonzot­ta. „Óriási élményt jelen­tett számomra, amikor megszólalt a nagyapám­mal közösen összebüty­költ kristálydetektoros rá­dió” - emlékezett vissza Tamás. Az iskolában a fizika volt a kedvenc tantárgya, azon belül is legszívesebben az elektrotechni­ka. E vonzódás alapján választotta a villanyszerelői szakmát is, de - mint mondta - ezen belül nem en­gedhette igazán szabadjára a fan­táziáját. Kreativitását a hobbijai­ban próbálta meg kiélni. „Tizen­évesen jött az általam csak belezős korszaknak nevezett időszak, ami­kor mindent szétszereltem, ami a kezem ügyébe került - árulta el. -Szívesen tanulmányoztam, sze­retettem a hatvanas évekből szár­mazó, ún. zongorabillentyűs rádi­ókat, amelyek még elektroncsöves technikával készültek. Mi az isko­lában már csak a tranzisztorokról tanultunk, engem viszont vonzott ez a régebbi technológia. Meg­jegyzem: az általam gyűjtött rádi­ók mind elektroncsövesek.” Aztán Tamásnál is eljött a „wattorien­táltság”, azaz „a minél hangosab­ban szól, annál jobb” korszaka, és tranzisztoros hangfalakat, erősítő­ket kezdett összeszerelni. Majd ez is elmúlt. „Úgy vagyok ezekkel a kedvtelésekkel, hogy egy bizonyos idő után, amikor már nem találok bennük új kihívást, megunom azokat, és felhagyok velük” - val­lotta be. Ehhez képest a rádiók gyűjtése tartós hobbinak bizonyult, ami Ta­más elmondása szerint éppen az új kihívásoknak is köszönhető. „En­gem ezeknél a rádióknál nem az esztétikai látvány fogott meg, ha­nem műszaki megoldásuk - muta­tott rá. - Kezdetben csak az érde­kelt, hogy meg tudjam szólaltatni egyiket-másikat, aztán a szekrény mélyére kerültek. Feleségem és ba­rátaim unszolására vettem elő újra azokat, és kezdtem hozzá külső restaurálásukhoz. Egy műbútor­asztalos mellett segédkeztem, ahol ellestem a mesterség néhány alap­fogását, így ezt a munkát is magam végzem.” A ma már több mint száz rá­dióból álló gyűjtemény első darab­ja egy 1947-ből származó, hordoz­ható Ericson-készülék volt, majd az 1940-es, ún. Horthy-féle néprádió következett. „Ez utóbbi érdekessé­ge, hogy Hider utasítására kezdték el gyártani, és a náci propaganda részeként csak a helyi adókat fog­ta” - mondta Tamás. A gyűjtő leg­öregebb rádiója egy 1927-ből szár­mazó Telefunken. A márkák között egyébként olyan neveket találunk, mint a Phüips, a Blaupunkt, a Palaba, a Telegrafia, a Schaub- Lorenz vagy a magyar Orion és Standard. Amire Tamásnak még igen fáj a foga: egy 1931-es gyárt­mányú Philips rádió, amelynek ér­dekessége hegyes, csúcsban végző­dő szekrénye. „Egyre nehezebb igazán értékes darabokat beszerezni, már csak azért is, mert a gyűjtők között sok az úgynevezett üzletember, aki csupán befektetést lát a gyűjtés­ben - árulta el Tamás. - Ők a spe­ciális börzéken irreális árakat kér­nek egy-egy darabért. Az viszont egyre ritkább, hogy öreg padláso­kon találjon rá valaki hatvan-het­­ven éves rádióra. A gyűjtés kezde­tén azonban ilyenre is volt példa, jártam a bontásra ítélt házakat, becsengettem idős emberekhez, és előkerült néhány érdekes da­rab. Legtöbben örömmel idead­ták, mivel látták, jó helyre kerül. Úgy érzem, ez a hobbim érték­mentés is. Állítom: a nálam lévő rádiók harmada biztosan a sze­méttelepen végezte volna, ha nem bukkanok rájuk.”' A formailag igen sokrétű, a kü­szaki fejlettségét tükröző rádiókat nehéz lenne leírni. Erre mondják: ezt látni, sőt haliam kell. A készülé­kek ugyanis - mint már említettük - Németh Tamás szakmai hozzáér­tésének köszönhetően működőké­pesek; hangjuk a régi filmekből is­mert hangzást idézi. „Én szívesen kölcsönadnám egy-egy kiállításra valamelyik múzeumnak, nyitott vagyok az együttműködésre. Ilyen kérés azonban még nem érkezett” - mondta a gyűjtő. Elárulta, hogy bár a rádiógyűjtés a hobbija, igazi vágya egy régi, tölcséres gramofon, üyet azonban - annak borsos ára miatt - még nem sikerült beszerez­nie. A Némethéknél látottak alap­ján bizton állítható: a rádiók mel­lett jó helyre kerülne egy ilyen ké­szülék is. A gyűjtemény első két darabja: az ún. Horthy-féle néprádió és egy hordozható Ericson-vevőkészülék „Egyre nehezebb igazán értékes darabokat beszerezni.”

Next

/
Thumbnails
Contents