Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-24 / 197. szám, szerda
26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 24. Az épület felújításra szorul, az orgona nem működik. Ilyen áldatlan állapot talán csak a nagy gazdasági világválság és a szocializmus időszakában uralkodott. A lőkösházi templom állaga egyre romlik A több mint 700 éves, Túróc menti, gömöri kisközség az elmúlt hetekben egy emléktábla avatása kapcsán került az újságok lapjaira. Sajnos az avatásról és a templomról közölt hírekbe néhány sajnálatosnak mondható hiba is becsúszott. írásommal szeretném ezeket is helyre tenni. DORÓ GYÖRGY A község történelmi gyökerei a 13. századig nyúlnak vissza. Egy 1247-ből származó okirat szerint, a szomszédos Otrokoccsal együtt a ma már feledésbe merült Hard község határában húzódott, mely Gömör várához tartozó várföld volt. Egy 1294-ben keltezett oklevél Leukes néven említi, amely egy bizonyos Lőkös nevű birtokos házáról és rétjéről tesz említést. Más források, pontosabban inkább egy legenda szerint egy ősmagyar apának három fiúgyermeke volt: Lőkös, Beke és Bozok (ezek a nevek mint vezetéknevek a mai napig élnek a környéken). Az apa kis völgyben lévő birtokán három házat épített, s ezekből lett Lőkösháza, Bekeháza és Bozokháza. Lőkösháza a későbbi századok folyamán faluvá növekedett, míg a másik kettő elpusztult. A Lőkösházi vezetéknév Zsigmond magyar király 1411. január 26-án keltezett adománylevélben is szerepel, mellyel Lőkösi Bekének fiát, Miklóst, aki Lőkösházi Jánosnak unokája, megerősíti Lőkösháza, Bekeháza és Omlás falvainak birtoklásában. A Rhédeyek levéltárából származó írás Lőkösházi Oth György fiáról, Albertról tesz említést Füge szomszéd birtokosai között. Lőkösháza lakói a középkorban és az újkor elején római katolikus vallásúak voltak. Erről a hitről -anyaegyházukkal együtt - valószínűleg a 17. század elején tértek át az evangélikus hitre. Egyházi felügyelői már az 1738-as évtől kezdve voltak, de hogy kik voltak azok, arról az akkori számadások nem szólnak. Az egyháznak 1739-ig nem volt tornyos temploma. Akkor építettek egy kis fatemplomot, amely köré - az akkori szokások szerint - temetkeztek is. 1783-ban egy új templom építésére kértek engedélyt. Lehetővé tette ezt az is, hogy „kalapos” királyunk, II. József - Mária Terézia fia -1781. okt. 29-én kiadott Türelmi rendeletével biztosította a protestánsok vallásgyakorlási szabadságát. így az új templomot a régi helyén 1784-ben (és nem 1804- ben, ahogy ez Pusko Gábor tollából az Új Szóban megjelent) id. Draskóczy Sámuel és neje, Szontagh Klára segedelmével felépítettek. Ez a Turócz megyéből származó nemesi család, melynek eredete az Árpád-korig visszavezethető, több emberöltőn át hű támasza és pártfogója volt ennek a kis létszámú, de lelkes gyülekezetnek. írásos feljegyzések bizonyítják, hogy a család tagjai közül kerültek ld az 1800-as évek egyházfelügyelői is. így 1806-tól id. Draskóczy Sámuel, 1839-től ifj. Draskóczy Sámuel, későbbi gömöri alispán, majd 1859-től Draskóczy Gyula. E nemesi család elhunyt tagjai a templomhoz közeli, általuk építtetett kriptába temetkeztek, ennek a falára az alábbi feliratú gránit emléktábla került: Gömör vármegyében munkálkodtak és itt nyugszanak a 18-19. században élt Draskóczyak, a család harkácsi ágának képviselői. Az ez alkalomból megtartott ünnepi istentisztelet az egykor szebb napokat látott, több mint 220 éves, Az okirat egy bizonyos Lőkös nevű birtokos házáról tesz említést. klasszicista stílusban megépült templomban zajlott. A Magyarországról külön autóbusszal érkező Draskóczy leszármazottakon és családtagokon kívül szép számú vendégsereg hallgatta Szeverényi János budapesti missziós lelkész prédikációját és Rusznyák Dezső sajógömöri evangélikus lelkész igehirdetését. A Draskóczy család nevében Draskóczy János (és nem István) mondott köszönő szavakat, s az ünnepi ebéden is ő mondott pohárköszöntőt. A község a kripta makettjét, melyet Igo Aladár hanvai fafaragó készített el, Draskóczy Edének küldte el hálája jeléül, aki 84 éves, a Draskóczy család legidősebb tagja. Az evangélikus egyház sajnos haldoklik a faluban. A templom állaga is egyre romlik. Fából készült harangtornyát 1994-ben sikerült ugyan felújíttatni, de a mára negyven főre zsugorodott gyülekezet tagjai is csak ritkán látják a templom oltárát, melyen a keresztre feszített Jézus és az utolsó vacsora oltárkép található. Az oltár felső részében a templomépítő Draskóczy család ősi címere látható. A szószék bársonyterítőjén az Erős vár a mi Istenünk felírás díszeleg. A német Bross orgonaépítő által készített orgona nem működik. Ilyen áldatlan állapot talán csak a nagy gazdasági világválság (1929-33) és a szocializmus időszakában uralkodott. Bedők Pál, az evangélikus tanító feljegyzéseiben a múlt század húszas és harmincas éveiről a következőket úja: Magunkra vagyunk hagyatva, napról napra fogy a hívek száma. Az 1925-ös évben mégis önerejéből, az elrekvirált harang helyett több mint 4000 korona értékű harangot hozatott, 17 000 koronáért renováltatta a templomot. A pénzt, drága kamatra, a banktól vette fel, de a kamatokat nem bírta fizetni. Lelkészét és tanítóját sem tudja üzemi, az iskolát fenntartani nem búja, kénytelen volt a községnek vagy az államnak átadni. Pedig a feljegyzé(A szerző felvétele) Az oltáron a keresztre feszített Jézus és az utolsó vacsora oltárkép található sek azt bizonyítják, hogy a szép emlékű Draskóczy család és a község nemcsak a hívek lelki üdvével, hanem a gyermekek taníttatásával is törődött. Erről Bedők Pál így ír: „Az egyháznak kezdetben külön tanítója nem volt. Sajógömörre járatták gyermekeiket, s innét minden harmadik vasárnap jött ki egy rektor lelkésszel az istentiszteletet elvégezni külön díjazásért. Később egy Galovics János nevű csizmadia tanította a gyermekeket saját házában, azt találta Nikolay püspök 1803-ban egyházlátogatása alkalmával. Az 1812. évtől már önálló képesített tanítója volt az egyháznak. Sajnos, amit az ősök évszázadokkal ezelőtt felépítettek, a szocializmusban született intézkedések egy tollhúzással megszüntettek. Az iskola „a világ tetején”, ahogy Kovács Magda nevezi, az enyészeté lett. A falunap és az emléktábla-avatás példásan tükrözi a faluvezetésnek azt a célját, hogy fenntartsa az érdeklődést a mára már csupán 225 lakosú kisközség iránt, s az ifjú nemzedék figyelmét ráirányítsa az igazi értékekre, és hozzásegítse őket ahhoz, hogy hovatartozásukat a jövőben is büszkén vállalják. Balogh Margó 37 éven át generációk sorát tanította olvasni, írni (Gecse Attila felvétele) Balogfalán megbecsülik a tanítókat Díszpolgárokat avattak Összesen 6776 diák felvételizett középiskolába Csak néhány iskolában volt túljelentkezés Mára sajnos kivesztek a népszokások Gyermeklakodalmas és szénatakarás ÚJ SZÓ-HÍR ÚJ SZÓ-HÍR Ahogy Gárdonyi Géza úja, a tanító mindig fáklyaként lobog és mutatja az utat. Ma igencsak értékelendő, ha vannak önkormányzatok, amelyek megbecsülik a pedagógusaikat. Balogfalán tavaly avattak először díszpolgárokat, s a választás az iskola két nyugdíjas pedagógusára esett. Az idén pedig ismét volt pedagógus a díjazottak között. Balogh Margó 37 éven át generációk sorát tanította olvasni, írni, sokan neki köszönhetik, hogy olyan emberek lettek, akik később, a világ forgatagában is megállták a helyüket. A díj átvétele után Balogh Margó szerényen csak annyit mondott, ideje lenne, ha az elődjét, Petik Gyulát is legalább posztumusz kitüntetnék a díjjal. Ismerve az önkormányzat hozzáállását, talán erre sem kell sokáig várni, (jdj) PUSKO GÁBOR Besztercebánya. A 2005/2006- os iskolai évre a megye fennhatósága alá tartozó középiskolákba négy különböző időpontban felvételizhettek a diákok - tájékoztatott a Besztercebányai Megyei Önkormányzat illetékese. Márciusban azokon az iskolákon tartották a felvételi vizsgákat, ahol a jelentkezőknek valamilyen speciális képességét vagy tehetségét kellett felmérni. Május 2- án és 5-én az általános műveltséget nyújtó tantárgyakból szerzett ismereteikből kellett vizsgázniuk a középiskolába jelentkezőknek. Azoknak pedig, akiknek elsőre nem sikerült a felvételi, június 16-án adódott újabb lehetőségük, hogy felvételt nyerjenek valamelyik középiskolára. Besztercebánya megyében öszszesen 6776 diák vett részt középiskolai felvételin. Néhány középiskolában a jelentkezők létszáma meghaladta az iskola számára jóváhagyott keretszámot, így ezeknek az intézményeknek több diákot el kellett utasítaniuk. A megyei hivatal tájékoztatása szerint 169 sikertelenül felvételiző diák esetében érkezett fellebbezés. Öt esetben tudtak megüresedett helyre felvenni olyan gyerekeket, akiknek a felvételi elsőre nem sikerült. A fellebbezési időszakban - áll a Besztercebányai Megyei Önkormányzat Hivatalának közleményében - a felvételi vizsgán elért eredmények alapján rangsorolták a jelentkezőket. A felvételi folyamatot a hivatal akkor nyilvánítja befejezettnek, ha a felkínált helyek iránt már nem lesz érdeklődés, s ha kiegyenlítődik az egyes szakirányok kereslete és kínálata közötti különbség. A fellebbezési bizottság a felvételi utolsó körét követően az egyes középiskolákban üresen maradt helyekre köteles olyan, az általános iskolát befejezett gyerekeket felvenni, akikre vonatkozik a kötelező iskolalátogatás, s ennek felső korhatárát középiskolai tanulmányaik során fogják elérni - tájékoztatott a napokban kiadott közleményében a Besztercebányai Megyei Önkormányzat Hivatala. Balogfala. A szokásos falunapi műsorok mellett mind a Fürtöcskék asszonykórus, mind a nemrég alakult Meskete színjátszó csoport váratlan meglepetéssel ajándékozta meg a balogfaliakat. A Fürtöcskék előbb Máté Péter-slágereket énekeltek, majd egy régi-régi szokást, a szénatakarást elevenítették fel. S mivel évek óta hiába próbálkoztak a lakodalmas színpadra állításával, mert elfogytak a színpadra termett férfiak, megvalósították azt gyermekváltozatban. A Meskete színjátszó csoport A csillagszemű juhász után gyermeklakodalmasra vállalkozott, amelyben felvonul e régi, de mára sajnos teljesen kiveszett népszokás - hiszen a lakodalom is egyre ritkább errefelé - teljes eszköztára. A csoport szeretne benevezni a Duna Menti Tavaszra is. (giv) Szénatakarás a Fürtöcskék előadásában (Gecse Attila felvétele)
