Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-03 / 179. szám, szerda
10 Európai unió ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 3. RÖVIDEN Felkészülés az influenzajárványra Brüsszel. Az Európai Bizottság fel akarja készíteni az uniós tagállamokat egy világméretű influenzajárványra - írja legutóbbi számában a Brüsszelben megjelenő European Voice. Az EB még az év vége előtt egyfajta vezetői gyakorlatot tart majd annak tesztelése végett, miként működnek a kommunikációs csatornák a nemzeti hatóságok között egy influenzajárvány esetén. Emellett bizottsági illetékesek jelentést készítenek arról, mennyire felkészült Európa a különböző egészségügyi veszélyekre, s ezt a nyári szünet után megvitatják majd a különböző uniós munkacsoportokban. „Miután a WHO nyomatékos figyelmeztetéseket adott ki a küszöbönálló influenzajárványról, nagyon fontosnak vélem ezen előkészületek megtételét” - nyilatkozta Markosz Kiprianu, az EU- bizottság egészségügyi kérdésekért felelős tagja. (MTI) Vége a gibraltári adóparadicsomnak Brüsszel. Az Európai Bíróság úgy döntött, a brit gyarmatnak is eleget kell tennie az uniós adószabályozás rendelkezéseinek, beleértve a pénzügyi átláthatóság követelményét. Az eljárást Spanyolország kezdeményezte. Európa legmagasabb bírói fóruma felszólította a brit fennhatóság alá tartozó Gibraltár pénzügyi hatóságát: a jövőben szolgáltasson információkat az országban eszközölt magánbefektetésekről, amennyiben az EU valamely tagországa kéri ezt. A bírósági döntés gyakorlatilag véget vet a terület adóparadicsom-jellegének. A döntés az EU támogatását élvező spanyol kormány és a gibraltári brit hatóságok hosszas vitáját zárja le. Mindeddig a brit hatóságok azzal érveltek, hogy az uniós törvények nem kötelezőek Gibraltárban, amelynek területét Nagy-Britannia 1973-as EU-csatlakozásakor nem vonták a szerződés hatálya alá. (eurohirek.hu) Pénzátutalások fokozott ellenőrzése Brüsszel. Az EB a terrorizmus elleni harc érdekében fokozni akarja a pénzátutalások ellenőrzését. A Brüsszelben nyilvánosságra hozott javaslat szerint az ilyen tranzakcióknál mindig közölni kell majd az átutaló személy vagy cég egyes adatait, mindenekelőtt nevét, címét és bankszámlaszámát. Ilyen kötelezettség már ma is több EU-tagállamban létezik, de nem mindegyikben. Ezért a lépés - ha azt elfogadják a tagállamok és az Európai Parlament - mindenképpen szigorítást jelentene a jelenlegi helyzethez képest, s pártolói szerint segíthet a terrorizmus pénzügyi hátterének felgöngyölítésében. Az új intézkedés nincs összeghatárhoz kötve, azaz már a legkisebb átutalt összegre is érvényes lenne. Ha a bank, vagy más-pénzügyi szolgáltató cég olyan összegeket kap, amelyeknél nem szerepelnek a kért adatok, az átutalás fogadását vissza kell utasítania. (MTI) Törökország aláírta a vámunió-egyezményt Jöhet a ciprusi vétó ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az ankarai kormányzat teljesítette azt a feltételt, amelyet az Európai Unió megkövetelt tőle a török EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Vasárnap aláírta azt az egyezményt, amely az EU 10 új tagállamára (köztük Szlovákiára, s ami az ügy szempontjából még fontosabb, Ciprusra) kiterjesztette az 1996 óta érvényben lévő EU-török vámunió érvényét. Az erről szóló dokumentumot Brüsszelben írta alá Törökország és a soros EU-elnök Nagy-Britannia nagykövete. Az ankarai vezetés azonban rögtön külön közleményben szögezte le, a vámunió kiterjesztése nem jelenti a Ciprusi Köztársaság török elismerését. Ez jogilag igaz, a gyakorlatban viszont - vélte az EU-bizottság egyik szóvivője - mégis jelentős előrelépésről van szó, arról, hogy az ankarai vezetés hivatalosan is belátja: az EU 25 tagállamból, közöttük a Ciprusi Köztársaságból áll. Mint hozzátette: ezzel az aláírással teljesül a török EU-csatlakozási tárgyalások októberi megkezdésének utolsó előfeltétele is. Bár e tekintetben még lehetnek problémák (több EU-tagállamban a közvélemény, illetve a politikusok nem örülnek a török csatlakozás kilátásának, s a külön közleményben ürügyet találhatnak a tárgyaláskezdés megkérdőjelezésére), a szakértők többsége mégis úgy látja: a tervezett időben, október 3-án valóban megkezdődhetnek a két fél közötti megbeszélések. Többek között azért, mert ezt a kompromiszszumos megoldást, a vámunió kiterjesztését hosszas viták után az EU és Ankara közösen találta ki tavaly decemberben az elismerés kérdésének elodázására. S azért is, mert Brüsszel már eddig is számtalanszor hangsúlyozta, hogy a tárgyalások megkezdése önmagában nem sokat jelent: a megbeszélések hosszúak lesznek, akár egy évtizedig is tarthatnak, s nincs garancia azok sikerére, azaz Törökország EU-tagságára. Mindenesetre a görög és a ciprusi kormány bírálta a török álláspontot, a külön közlemény kiadását. Az athéni külügyminisztérium szóvivője szerint ezzel az egyoldalú nyilatkozattal Törökország „egy politikai és jogi paradoxon továbbélését támogatja”, márpedig ennek a paradoxonnak a lehető leghamarabb meg kell szűnnie. Tasszosz Papadopolusz ciprusi köztársasági elnök bejelentette: Nicosia vétóval fog élni a török csatlakozási tárgyalások megkezdéséről döntő szavazáskor, ha Ankara október 3-ig nem ismeri el teljes körűen és az EU teljesjogú tagjaként a Ciprusi Köztársaságot. Törökország Ciprus szigetén mindössze az Észak-ciprusi Török Köztársaságot ismeri el: ezt az alakulatot 1983-ban kiáltották ki, kilenc évvel azt követően, hogy a sziget északi részét török csapatok szállták meg. Ankara a ciprusi kérdés megoldásától, azaz a nemzetközi közvélemény által támogatott, görögök lakta Ciprusi Köztársaság és az Észak-ciprusi Török Köztársaság viszonyának rendezésétől teszi függővé az elismerésre vonatkozó álláspontjának felülvizsgálatát. (m, ek) Társadalmi vita Zöldebb városok Brüsszel. Közösségi konzultációt indított a múlt hét végén az unió környezetvédelmi biztosa. Arra várnak ötleteket, miként tegyék zöldebbé az egyre terjeszkedő európai városokat. A társadalmi vitát azután kezdeményezték, hogy a környezetvédelmi biztos komoly harcot vívott kollégáival az ötéves környezetvédelmi program ügyében. Elképzeléseit azzal a kikötéssel fogadták el, hogy azokat az európai gazdasági növekedés ütemét meghatározó lisszaboni elképzelésekkel vetik össze. A programban kiemelt helyen szerepel a levegő, a talaj és a tenger védelme, az altalaj gyomirtók miatti veszélyeztetettsége. A konzultációs időszak szeptember 21-ig tart. (eurohirek.hu) Ha a lakótelepek is úgy néznének ki, mint a Hviezdoslav tér, a pozsonyiak is elégedettebbek lehetnének • (SÍTA-felvétel) Az Európai Bíróság elé kerülhet a kelet-közép-európaiakkal szemben alkalmazott diszkrimináció Hollandia nem szereti az új tagokat Brüsszel. Az Európai Bizottság határozott hangú figyelmeztetést intézett Hollandiához amiatt, hogy a holland hatóságok indokolatlan korlátozásokat alkalmaznak a kelet-közép-európai munkaerővel szemben. ÖSSZEFOGLALÓ A testület két hónapot adott Hollandiának a változtatásra, máskülönben az Európai Bíróság elé viheti az ügyet. Hollandia a legtöbb régi EU- tagországhoz hasonlóan azzal a feltétellel egyezett bele az unió bővítésébe, 10 új tagállam, köztük Szlovákia tavalyi felvételébe, ha az új tagok állampolgárainak munkavállalását saját területén néhány évig még korlátozhatja. Ez sérti az új tagállamok érdekeit, s - mint az elmúlt egy év munkaerőpiaci történései mutatták - indokolatlan is, ám törvényes. A holland hatóságok azonban egy lépéssel továbbmentek ezen az úton, s ez az, amit az EB már szabálysértőnek talál. Azokat is munkavállalási engedély beszerzésére kötelezik, akiket cégük küldene ideiglenes munkára Hollandiába - feltéve, ha valamelyik új ke,let-közép-európai tagország vállalkozásáról van szó, mert a régi tagok esetében nincs ilyen rendelkezés. A lépés diszkriminatív jellegét a bizottság szerint csak fokozza, hogy a munkavállalási engedélyek kiadása lassan halad, így a keletközép-európai cégek számos pályázati lehetőségtől, megrendeléstől elesnek. Az Európai Bizottság számos panaszt kapott ebben az ügyben az érintett országokból. A brüsszeli testület közleménye szerűit ez a holland gyakorlat sérti a szolgáltatások nyújtásának szabadságára vonatkozó EU-rendelkezéseket. (Pillanatnyilag az unióban érvényesek az olyan munkavállalási korlátozások, mint amilyeneket például Németország és Ausztria is kiharcolt magának az új tagok felvételekor. A szolgáltatások szabadsága azonban általános érvényű, nem esik korlátozás alá.) A hollandok június elején elutasították az EU-alkotmány ratifikálását, s szakértők szerint ennek egyik oka az európai unió kibővítésével szembeni tiltakozás volt. Ráadásul a döntéshozókra egyre nagyobb nyomás nehezedik a holland munkaerőpiac „védelme” érdekében, mert a gazdasági növekedés lassulóban van (a tavalyi 1,3 százalék helyett idén már csak 0,4-0,5 százalék várható), miközben a munkanélküliség a 2003-as 3,8 százalék és a tavalyi 4,7 százalék után idén már 5,2 százalékra nő majd. (MTI, ú) Prodit teszi felelőssé az olasz recesszióért Visszasírják a lírát Wim Duisenberg igazi életművész volt Elment az euró atyja ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Csapásnak nevezte az eurót, és belpolitikai riválisát, Romano Prodit, az Európai Bizottság előző elnökét okolta a közös valuta bevezetéséért a Forza Italia minapi kongresszusán Silvio Berlusconi olasz kormányfő. Ezzel Berlusconi csatlakozott az Északi Liga álláspontjához: a Lega Nord hetek óta hangosan követeli a líra visszaállítását az euró helyébe. Berlusconi azt mondta, Prodi eurója felelős az olasz recesszióért, s a közös pénz használata olasz polgárok sokaságának okoz nehézséget. Közgazdászok üres választási retorikának minősítik Berlusconi kirohanását, a fő okot pedig abban látják, hogy Romano Prodi Olajfa koalíciója a közvélemény-kutatási adatok szerint 6 százalékkal vezet Berlusconi előtt. Az utóbbi hetekben az eurózóna más országaiban, így Hollandiában és Németországban is többen megkérdőjelezték az euró létjogosultságát. Gregor Kreuzhuber, az Európai Bizottság szóvivője szerint tanulmányok százai igazolják, hogy nem a közös valuta használata a gazdasági bajok forrása. Egyes szakértők úgy vélik, a jelenlegi 4,3 százalékos olasz GDP-arányos államháztartási hiány megduplázódna, ha Olaszország kilépne az euróövezetből. Lapkommentárok szerint egyszerűen szezonja van az euróval kapcsolatos legkülönfélébb negatív spekulációknak az elbukott francia és holland alkotmány-referendum után. (eurohirek.hu) ÖSSZEFOGLALÓ Avignon. Vasárnap szívelégtelenségben elhunyt Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank első elnöke. A 70 éves holland bankárt, korábban hazája központibank-elnökét, dél-franciaországi villájában érte a halál, a medence vizében találtak rá. Duisenberg a megalakulástól, 1998 közepétől 2003. októberig állt az Európai Központi Bank élén. A szálfa termetű, lobogó ősz sörényű bankár, aki nagy életművész hírében állt és kiváló golfjátékos volt, szakmai tevékenysége csúcsának és nagy sikerének tekintette az euró mint közös európai fizetőeszköz 1999. januári indítását, majd az eurókészpénz 2002. januári bevezetését. Az 1935. július 9-én Heerenvenben született Duisenberg pályája kezdetén a Nemzetközi Valutaalap (IMF) munkatársaként dolgozott Washingtonban, majd makroökonómiát oktatott az amszterdami egyetemen. 1973-77 között a munkáspárt színeiben a pénzügyminiszteri tárcát irányította a hágai kormányban. Később a holland jegybank igazgatója, majd 1982-97 között elnöke volt. Az EKB-tól való távozása után a Rabobank és a KLM-Air France felügyelőbizottságának tagja lett. Erős kézzel őrködött a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank függetlenségén, az euró árfolyamának stabilitásán. Szívesen mesélte barátainak, hogy midőn az euró-Wim Duisenberg (CTK/AP) zóna egyik tagállamának vezetője magához rendelte, és hosszasan kioktatta egy kamatcsökkentés szükségességéről, ő maga röviden csak ennyit mondott: „Figyelek, de nem hallok”. Egyik utolsó nyüatkozatában, áprilisban Duisenberg elmondta, Oscar Lafontaine volt német pénzügyminiszter, Gerhard Schröder kancellár, Jacques Chirac francia elnök és Silvio Berlusconi olasz kormányfő is azok között volt, akik megpróbáltak személyes nyomást gyakorolni az EKB kamatpolitikájára. A jelenlegi német pénzügyminiszter, Hans Eichel pedig így méltatta Duisenberg munkásságát: „Nyugodt viselkedésével megalapozta és megerősítette a bizalmat az euró iránt a lakosság körében.” (m) Berlusconi ligás szólamai Brüszszelben is borzolták a kedélyeket (Képarchívum)
