Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-24 / 197. szám, szerda
4Régió ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 24. Elhunyt Lénár Károly pápai káplán Az 1990 nyarán Érsekújvárban rendezett I. Keresztény Ifjúsági Találkozón a felszabadult örömtől ujjongó fiatalok forgatagában feltűnt egy ősz halántékú pap. Valaki rögtön figyelmembe is ajánlotta mint érdekes és értékes riportalanyt. Ez volt az első találkozásom Lénár Ká- roly atyával. Az ezüstös fürtjein megvillanó játékos hullám és bátor, egyenes tekintete volt az, ami első látásra az emlékezetembe vésődött. A lánglelkű pappal ezután egyre gyakrabban találkozhatott a szlovákiai magyar közvélemény, nemcsak az újságok hasábjain, hanem minden jelentősebb keresztény rendezvényen. Még ebben az évben ott láttuk Komáromban a magyar püspökért és hivatásokért imádkozó hívők ezreinek élén, amint vállára emelte a Komáromi Imanapok vándorkeresztjét, s azt a később megalakult Jó Pásztor Társulat elnökeként jelképesen élete végéig a vállán cipelte. Lénár Károlyt 1948-ban szentelték pappá, ezt követően került Érsekújvárba kórházi lelkésznek. 1950-ben az Érsekújvár közelében lévő fogolytáborban raboskodó papok üzeneteit juttatta külföldre, és segítette két fogoly pap szökését. Ezért 17 évi börtönre ítélték, amelyből 12 évet letöltött. Szabadulását követően hét évig fizikai munkásként dolgozott mint üvegcsiszoló, majd 1970-től udvardi plébános, 1987-tól nyugalomba vonulásáig tardoskeddi plébános volt. Az Istent, egyházát és nemzeti 1923-2005 közösségét hűséggel és kivételes emberi tartással szolgáló áldozópap kiérdemelte a Pro probitate - Helytállásért Díjat, a Kisebbségekért kitüntetést és az Esterházy János Emlékérmet. Utolsó találkozásom Lénár Károly atyával a tavalyi komáromi imanaphoz kötődik. Meghatott az a szeretet és megértő józanság, amellyel frissen püspökké szentelt - nem magyar nemzetiségű, de a magyar hívők gondjaira érzékeny - paptársát fogadta és biztatta. Lénár Károly atya 42 évvel ezelőtt Szent István napján szabadult a fogságból, 2005. augusztus 21-ére virradó reggel végleg megszabadult a földi élet minden terhétől. Fényes sugarába vonta őt az Úr; hisszük, hogy ott még hatékonyabban közbenjár majd azokért, akiknek áldozatos és hű szolgálatára szentelte az életét, (gyps) Jogi problémák miatt még nem döntött a testület Mi lesz a laktanyával? Kassa. A kassai belvárosban álló négy hektár alapterületű Malinovskykaszárnyák utódlásáról még nem született döntés. A Šafárik Egyetem Orvosi Kara szeretné a várostól kiigényelni az üresen maradt laktanyákat, hogy valóra válthassa az egyetemi városról alkotott terveit. KOZSÁR ZSUZSANNA Ezt a kezdeményezést a rózsahegyi Katolikus Egyetem Teológiai Kara is támogatja. A város azonban jogi tisztázatlanságok miatt nem kíván napirendi pontként foglalkozni az üggyel. A két éve tartó huzavona lényege, hogy az orvosi kar már akkor kérte a várostól a laktanyákat, amikor az még nem.rendelkezett a komplexum tulajdonjogával. Ez az akadály mára már elhárult, ám a jogi problémák nem szűntek meg. Az orvosi kar ugyanis nem önálló jogi személy, csupán a Šafárik Egyetem igényelhet és kaphat épületet. Az egyetem rektora, Vladimír Babéák azonban nem ért egyet az orvosi kar dékánjával Andrej Jenčával, szerinte ugyanis a hajdani gyermekkórház épülete a megfelelő a terjeszkedéshez, vagy az egyetem ápolói karának elhelyezéséhez. Ebben az épületben viszont jelenleg a Szívás Érrendszeri Betegségek Keletszlovákiai Intézete székel. Az intézet tervei között az ingatlan eladása szerepel, mert 200 millió koronára van szüksége egy használaton kívüli kórházi pavilon felújításához. Mivel az Oktatásügyi Minisztérium nem erőlteti az öszszeg elkülönítését az állami költségvetésből, az intézet és az egyetem közötti épületátadás nem jöhet szóba. A rektor azonban továbbra is a gyerekkórházhoz ragaszkodik, míg az orvosi kar dékánja a saját, egyetemi város kialakításához fűződő terveiről nem mond le. A városi képviselő-testület képviselői klubjai között az SDKÚ-ra vár, hogy a mérleg nyelve legyen a kaszárnyák ügyében. Az egyetemi város tervét az említett politikai szubjektum jó ötletnek tartja, ám mégsem támogathatja a megvalósítását, amíg csak két kar álla projekt mögött. Igor Laskovský, a városi képviselő-testület elnöke szerint a terv csak akkor válhat valóra, ha a többi kar, illetve az egyetemek is egyetértenek vele. Lasovský szerint az igazi vita a kaszárnya-ügyben még csak most kezdődik. Ám a város számára nem az a legfontosabb, hogy anyagilag jól járjon a laktanyákkal, hanem az, hogy a polgárok számára is megfelelően használják ki a belvárosban árválkodó épületeket. Több tűzeset a kerületben JUHÁSZ KATALIN RENDŐRSÉGI NAPLÓ Holttest a határban Prakfalva (Prakovce). Egy ismereüen férfi holttestére bukkantak a Gölnicbányai járásban fekvő község határában. A férfi halálát fejlövés okozta, a holttest mellett egy puskát is találtak. (TASR) Főbe lőtte magát Kassa. Legálisan tartott pisztolyával lőtte fejbe magát egy 28 éves kassai férfi. Az öngyilkosság indítéka jelenleg még nem ismert. (TASR) Hamis cseh ötszázas Eperjes. Hamis cseh ötszázkoronást akart becserélni egy 58 éves szentmihályfalvi (Šarišské Michaľany) asszony a VÚB eperjesi kirendeltségén. A nő azt állította, a bankjegy megsérült, ezért szeretné kicserélni, de a pénztáros gyanút fogott, és értesítette a rendőrséget. Az asszony, állítása szerint, még a múlt év folyamán, egy prága; bevásárlás alkalmával jutott a bankjegyhez. (SITA) Elvitte a kápolna a perselyét Hársád (Litmanová). Kirabolták az Ólublói járásban található falu kápolnáját. Az ismeretlen elkövető felfeszítette a rácson lévő lakatot, és elvitte a hívek adományait tartalmazó perselyt, benne 2000 koronával. (SITA) Kassa. Az idei év első felében összesen 1392 tűzesethez riasztották a tűzoltókat a kassai kerületben, ami csaknem húsz százalékkal több, mint a tavalyi év első hat hónapjában. A tűzoltó- és mentőtestület kiszállásainak száma 2170 volt, ami 43 százalékkal lépi túl a 2004-es statisztikát. A műszaki kárelhárítás, illetve az ökológiai jellegű kármegelőzés ugyan sokat nyom a latban, csaknem annyi esetben volt szükség a tűzoltóság gépparkjára, mint a tűzeseteknél, ám a kerületi illetékesek nyugtalanítónak tartják a növekvő tendenciát. Jozef Fedorčák, a testület operatív osztályának vezetője elmondta, 2005 első felében tizenegyen vesztették életüket a tűzesetek következtében, öt fővel többen, mint tavaly ilyenkor, és mintegy hatvanmillió koronás magán- és közvagyon vált a lángok martalékává. Örökös téma a száraz fű és az aljnövényzet illegális égetése, a legtöbb tűzeset amiatt keletkezik, hogy a kiskerttulajdonosok nem szakszerűen oltják el ezeket a tüzeket. Arra sem gondolnak, hogy a szél akár több száz méteres távolságra röpítheti el a pernyét, és újabb tüzek keletkezhetnek. A kerületi testület az elkövetkezendő hónapokban főleg a tűzvédelmi előírások betartásának ellenőrzésére, valamint a megelőző tevékenységre fekteti a hangsúlyt. Az év első felében tizenegyen vesztették életüket. Idén összesen 1392 tűzesethez riasztották a tűzoltókat a kassai kerületben (A szerző felvétele) Nyugtalanítónak tartják a növekvő tendenciát az illetékesek Eltérő vélemények a felügyelő szerv gazdálkodásáról Gyermekbetegség vagy életképtelenség? JUHÁSZ KATALIN Kassa. A megyei főellenőr komoly hiányosságokat állapított meg az egészségügyi intézményeket felügyelő megyei szerv működésében és gazdálkodásában. Vojtech Farkas jelentését hétfői ülésén véleményezte a képviselő-testület. Ebben egyebek mellett az áll, hogy már magával az alapítólevéllel is bajok vannak, a dokumentum ugyanis jogilag támadható, mivel egy vonatkozó cikkely számát elírták benne. A főellenőr több helyütt megkérdőjelezte a szerv gazdálkodását is, szerinte feleslegesen költötték az adófizetők pénzét hétvégi házak felújítására, az alkalmazottak rendkívüli jutalmazására vagy ingatlanok bérlésére. A főellenőr olyan „apróságokat” is kifogásolt, hogy a szerv használaton kívüli mentőautók kötelező biztosítását is fizette ahelyett, hogy visszaadta volna a kiszolgált kocsik rendszámtábláját. Az is szerepel a jelentésben, hogy a rendelőintézetek igazgatói magáncélokra is használták szolgálati mobiltelefonjaikat. A megyei szerv igazgatójának fizetését nemcsak a főellenőr, hanem a képviselő-testület egészségügyi bizottságának tagja, Viliam Novotný is sokallta, aki felszólalásában odáig ment, hogy megkérdőjelezte a kassai rendelőintézetek felügyeletének létjogosultságát. A rosszul gazdálkodó szervet Múdra Rozália vette védelmébe, aki szerint nem tudatos törvénysértésekről, hanem gyermekbetegségekről van szó, ezek a hibák minden intézmény munkájának kezdeti szakaszában mutatkoznak. Az igazgatónő felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a kassai rendelőintézetek a transzformáció előtt sokkal több kárt okoztak a nemzetgazdaságnak, sőt alapvető feladataikat is képtelenek voltak ellátni. Azzal, hogy pénzügyeik és gazdálkodásuk szakemberek kezébe került, egyértelműen javult az egészségügyi ellátás minősége. Ezen a véleményen van Rudolf Bauer megyei elnök is, aki szerint a felügyelő szerv igazgatója válságmenedzsernek tekintendő, aki rendkívül igényes munkájáért megérdemli a magas fizetést. „A US Steel válságstábjának fizetéseihez képest a szóban forgó összeg szóra sem érdemes” - jelentette ki Bauer, aki szerint a rendelőintézetek adósságainak átütemezésével az említett menedzsment már mostanáig is jelentős összeget takarított meg a megyének. Készülnek a harmadik Gömör Expóra Láttatni kell Gömört SZÁSZI ZOLTÁN Rimaszombat. Harmadízben rendezik meg a Gömör Expo elnevezésű kiállítást és vásárt szeptember 23. és 25. között a rimaszombati Művelődési Központban. A rimaszombati városi hivatal szakelőadója, Kovács László szerint a 2005-ös expóra ismét nagyobb az érdeklődés a magyarországi vállalkozások részéről. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, míg a magyarországi kiállításszervező irodának olyan kellemes gondjai vannak, hogy válogatnia kell a jelentkezőkből, a szlovákiai részen keresni kell a kiállítani kívánókat. A kiállításra hetven gazdasági vállalkozást hívnak meg, ennek felét Szlovákiából. A termelési struktúra azonban azt mutatja, hogy Gömör északi részén hiányzik az a vállalkozói réteg, amely termeléssel foglalkozik, alkalmazottaiknak száma pedig tíz és ötven között mozog. Már számon tartanak visszatérő kiállítókat is, a magyarországi cégek közül tíz-tizenöt vállalkozás szinte állandó résztvevője a Gömör Expónak. A rimaszombati városi hivatalban még mindig várják a bemutatkozni kívánók jelentkezését, augusztus végéig lehet jelentkezni, az ehhez szükséges űrlaphoz a rimaszombati városházán és a város honlapján lehet hozzáférni vagy a rendezvényt szervező cég svt@svt.sk címén, szlovák nyelven. „Szeptember közepén már pontosan tudni fogjuk, kik kívánnak részt venni a Gömör Expón. Rimaszombatból és a környékről sajnos nagyon kevés kiállítót tudunk eljuttatni hasonló magyarországi kiállításokra, Miskolcra, Tiszaújvárosba vagy máshová. Ezt a passzivitást hibának tartom, pedig a cégeknek és vállalkozásoknak meg kell magukat mutatniuk külföldön és belföldön egyaránt, mert másképpen nem tudnak róluk, és így akár a legjobb ötlet, a legjobb termék is ismeretlen marad. A Gömör Expo célja kifejezetten az, hogy erőteljesen láttassuk a határon innen és túl ezt a régiót, s benne azokat a vállalkozásokat, amelyek életképesebbekké válhatnak egyegy ilyen általános szlovák-magyar szerződéskötési és kereskedelmi kiállítás és vásár eredményeként” - mondta Kovács László. Falunapot rendeztek IV. Béla király kedves falujában Régi könyvek és utcabál KOVÁCS ÁGNES Tornagörgő. A harmadik alkalommal megrendezett falunap alkalmával vásárt rendeztek; a község óvodásai és kisiskolásai, valamint a helybéli éneklőcsoport, és a Thália Színház színészei léptek föl. Nyíradonyból és Debrecenből érkeztek a táncosok és mazsorettek, és majd egyórás ízelítőt adtak a legkülönfélébb táncokból. Nagy érdeklődés kísérte a nagykaposi Nimród íjászcsoport bemutatóját, közben a községházán a helyi fotóművész, Jozef Peniaško Elfelejtett vármegye című kiállítását lehetett megtekinteni, valamint a község lakosainak birtokában lévő régi könyveket is kiállították, amelyek között nem egy ritkaságszámba megy. Késő délután a közeli Áj község hagyományőrző csoportja lépett fel, majd utcabál és tűzijáték zárta a napot. 1245-ben kelt kéziratában IV. Béla király említi először a település nevét, amelyet annyira megkedvelt, hogy többször időzött ott, s a legenda szerint egy rövid időre még menedéket is talált a faluban a tatárok elől.
