Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-23 / 196. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 23. Téma: késnek a nyugdíjak ll A jobban keresők közül júniusban sokan kérték a korkedvezményes nyugdíjat, számukra így előnyösebb Nagyüzem a Szociális Biztosítónál Egy átlagos hónapban a biztosítóhoz mintegy 8-9 ezer kérvény érkezik - az eddig feldolgozott júniusi adatok ennek közel a háromszorosát mutatják (Képarchívum) Pozsony. Újra késhet a nyugdíjkérelmek elbírálása, a Szociális Biztosítóhoz ugyanis csak júniusban mintegy 30 ezer kérvény érkezett. A legtöbben azért kérték nyugdíjaztatásukat az előző hónapban, mert a július elsején életbe lépett módosítás hátrányos lehet azoknak, akik 1994 óta folyamatosan dolgoztak, és az átlagnál magasabb fizetést kaptak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Azoknak nyugdíját, akik június 30-a után kérték nyugdíjaztatásukat, az 1984-től kapott bérük alapján számítja ki a biztosító. A sok kérvény és az igényesebb adminisztratív munka miatt František Halmes igazgató szerint nem lehet kizárni, hogy megnő a kérvények elbírálásának ideje. Egy átlagos hónapban a biztosítóhoz mintegy 8-9 ezer kérvény érkezik - az év első öt hónapjában mintegy 40 ezren kérték nyugdíjaztatásukat -, az eddig feldolgozott júniusi adatok ennek közel a háromszorosát mutatják. „Tartunk tőle, hogy a törvény által megszabott határidőt ugyanannyi alkalmazottal nem tudjuk majd betartani” - mondta lapunknak Vladimíra Pôbišová, a biztosító szóvivője. A jogszabály szerint két, nehéz esetekben legfeljebb három hónap áll rendelkezésükre a döntés meghozatalára. „Gyorsítottuk a munkavégzést, mindent elkövetünk, hogy a kérvények elbírálása néhány hónapon belül újra visszatérjen a rendes kerékvágásba” - tájékoztatott a szóvivő. A korkedvezményes nyugdíjak magasabbak Sokan kérték júniusban a korkedvezményes nyugdíjat is, mivel a jobban keresők esetében ez is kifizetődőbb volt júniusban, mint júliusban. A statisztikai adatok szerint a korkedvezményes nyugdíjak összegének átlaga magasabb, mint az öregségi nyugdíjaké. Ezt egyrészt az a tény magyarázza, hogy korkedvezményes nyugdíjakat csak az új, szociális biztosításról szóló jogszabály alapján szabnak meg, és ez szigorú feltételeket tartalmaz a kérvényezők esetében. A járadék kiszámított összege nem lehet alacsonyabb a létminimum 1,2 szeresénél, vagyis a minimális nyugdíj legalább 5676 korona. A Szociális Biztosító közel 30 ezer embernek 2100 korona alatti összegű öregségi nyugdíjat folyósít, közel 120 ezren pedig 4500 koronánál kevesebb járadékot kapnak, ami jelentősen rontja az öregségi nyugdíjak statisztikai átlagát. A korkedvezményes nyugdíj átlagát viszont javítja az is, hogy általában a magasabb jövedelemmel rendelkezők kérték. Ennek is köszönhető, hogy áúagosan mintegy 400 koronával magasabb az összege, mint az öregségi nyugdíjnak. Más a helyzet, ha csak a 2004. januárja óta kiszabott öregségi nyugdíjak átlagával hasonlítjuk össze, ebben az esetben az öregségi nyugdíjak összege jóval magasabb: az átlagos összeg 10 571 korona. Ezt az adatot azonban szintén nem szabad kritikátlanul összehasonlítani a korkedvezményes nyugdíjak összegével, mivel tavaly többnyire olyanok kérték nyugdíjaztatásukat, akik a nyugdíjkorhatár felett is dolgoztak. A nyugdíjkorhatár betöltésekor kért és megítélt öregségi nyugdíjak ádagos összege csak 6990 korona volt. Tavaly is késett a nyugdíjak megítélése A biztosítónak tavaly is gondot jelentett a kérelmek határidőben való elbírálása, sokan több hónapig vártak a döntésre. „Az év elejétől újra sikerült betartani a törvényben megszabott határidőket” - mondta Pôbišová. Az elbírálás elhúzódásához vezethet az is, hogy júliustól az 1984-től számított időszakot veszik figyelembe. „Kétjük ügyfeleinket, hogy még a kérvény beadása előtt szerezzék be az összes, az adott időszakban kapott fizetésük kimutatásához szükséges dokumentumot” - tanácsolja Pôbišová. Sokaknak gondot okozhat az a néhány hónap, amikor gyakorlatilag jövedelem nélkül vannak: már nincs munkájuk, még nem kapnak nyugdíjat. Ők kérhetik a szociális segélyt, melyet azonban vissza kell majd fizetniük, ha a biztosító megítéli nyugdíjukat. Azt ugyanis a kérvény leadásának időpontjáig visszamenőleg megkapják. További lehetőség, hogy a Szociális Biztosító nyugdíjelőleget fizet a leendő nyugdíjasnak. Ez azonban nem jár automatikusan, kérvényezni kell, és a megítéléséről a biztosító dönt. Általában olyan esetekben hagyják jóvá, amikor a nyugdíj összege többé-kevésbé már biztos, egyes adatok azonban még pontosításra szorulnak. Ha ez a pontosítás várhatóan hosszabb időt vesz igénybe - például hiányzik néhány év fizetésének kimutatása, és a munkaadó időközben megszűnt -, akkor a biztosító általában egyetért a nyugdíjelőleg folyósításával. Az így kifizetett összeget a nyugdíj megítélése után fogja le a biztosító, (lpj) A 2004-BEN MEGÍTÉLT NYUGDÍJAK ÖSSZEHASINLÍTÁSA A 2005-BEN FOLYÓSÍTOTT ÖSSZES NYUGDÍJJAL 2004 folyamán megítélt nyugdíjak 2005-ben folyósított nyugdíjak Nyugdíj típus Nyugdíjak Átlagos Nyugdíjak Átlagos száma összeg koronában száma összeg koronában Öregségi nyugdíj 13 626 10 571 919 805 7656- a feltételek teljesítésekor megítélt- a feltételek teljesítése után a 4 595 6 990-nyugdíjaskorú még dolgozott 9 031 12 319-Korkedvezményes nyugdíj 17 686 7 469-8034 Rokkantsági nyugdíj 11 607 5 816 183 912 5829- 70 százalékosnál kisebb mértékű hátrány 6 320 4 316-- 70 százalékosnál nagyobb mértékű hátrány 5 400 7 815-Özvegyi nyugdíj - nők 12 269 2 960 52 366 4922 Özvegyi nyugdíj 2 582 2 265 3133 3157 Árvaellátás 3 158 2 025 32 238 2 250 Hozzátartozói nyugdíj 23 570 Forrás: Szociális Biztosító, Pravda Az öregségi nyugdíjak megoszlása A nyugdíj összege (Sk) a nyugdíjasok száma 2004 2005 2005 decemberében márdusában júliusában 2100 korona alatt 20 421 28870-2100-4500 118 721 18396 102 664 4500-6000 237 570 230 690 149 650 6000-8000 588 027 582 853 468 375 8000-10000 237 044 238 220 353 902 10000-14500 7 386 9 409 81 714 14500-20000 1816 2 109 4 347 20000-30000 514 557 806 30 ezer korona felett 46 60 83 forrás: Pravda KORKEDVEZMÉNYES NYUGDÍJ A korkedvezményes nyugdíj feltételei:- legalább tíz ledolgozott év;- a nyugdíj megállapított összege nem lehet alacsonyabb a létminimum 1,2-szeresénél, vagyis jelenleg 5676 koronánál - a létminimum július 1-től 4730 korona.- a nyugdíjkorhatárig hátralévő időszak arányában csökken a nyugdíj összege, minden harminc nap után 0,5 százalékkal; ha valaki még két éve van hátra a korhatár eléréséig mintegy 12 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kap majd- a munkanélküliek a nekik járó nyugdíj teljes összegét kapják, ha:- fél évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt vesztik el munkájukat, lemondanak a munkanélküli segélyről, feltétel, hogy a legutóbbi négy évben legalább három évig volt munkájuk- egy évvel a korhatár elérése előtt vesztik el munkájukat, lemondanak a munkanélküli segélyről, és az utolsó hét évben folyamatosan fizették a társadalombiztosítási járulékot. Nagyobb mérvű módosítás ősszel várható A nyugdíjak valorizációja ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A törvényből kifolyólag minden év július 1-jétől meghatározott mértékben emelkednek a nyugdíjak. Az emelésbe a törvény szerint nincs beleszólása sem a kormánynak, sem a parlamentnek, értékét szintén a jogszabály határozza meg: az úgynevezett svájci minta alapján a nyugdíjakat 50-50 százalékban az éves infláció és a nominális átlagbér-emelkedés alapján emelik. Ha például az infláció 6 százalékos lesz, a béremelkedés 8 százalékos, akkor a nyugdíjakat (6+8)/2=7 százalékkal emelik. Ez az elmélet, a gyakorlat azonban mást mutat: a nyugdíjvalorizáció még egyszer sem a jogszabály szerint valósult meg. Tavaly például két ütemben, februárban és decemberben emelkedtek a nyugdíjak. Ehhez törvénymódosítás kellett, melyet a parlament jóvá is hagyott. Idén szintén „ideiglenes” módon nőtt a járadékok összege, a szociális ügyi minisztérium bonyolult, 7 sávos emelést készített elő, és ezt hagyta jóvá a parlament. Készül azonban a szociális biztosításról szóló jogszabály nagyobb mértékű módosítása, mely várhatóan ősszel kerül a parlament elé. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) még nem adta fel a túl magas nyugdíjak átszámítására kidolgozott elképzelését, a párt a Koalíciós Tanács elé akarja vinni az ügyet. „Az átszámítás csak azokat érintené, akik közvetlenül az új rendszer bevezetése, tehát 2004. január 1-je után mentek nyugdíjba, ám a nyugdíjkorhatárt már korábban betöltötték, így ők ma nagyon magas járadékot kapnak” - mondta lapunknak Július Brocka. A KDH javaslatát elutasítja az ellenzék, de nem értenek vele egyet a koalíciós pártok és a szociális ügyi minisztérium sem. „A már kiszabott nyugdíjak csökkentése a múltban alkalmazott egészségtelen egyenlősdi maradványa” - jellemezte Martin Danko, a tárca szóvivője a KDH javaslatát. Szerinte a javaslatot elvetette az a bizottság is, melyet a Koalíciós Tanács hozott létre a nyugdíjtörvény módosításának véleményezése céljából. Nem ért egyet a KDH alelnökével Sárközy Klára, az MKP parlamenti képviselője sem. „Lehetetlen megvalósítani, már az érintettek körének maghatározása is nagyon nehéz, de elfogadhatatlan az is, hogy csökkentsük a jogerősen kiszabott nyugdíjakat” - mondta lapunknak korábban a képviselő. Javaslata nem retroaktív - védekezik Brocka, mivel az érintettek nyugdíját nem visszamenőleg, csak a módosítás hatályba lépéstől számítanák át. „A rokkantnyugdíjak átértékelése például jelenleg is folyik, ezt jogi szempontból senki sem kifogásolja” - magyarázta Brocka. A Koalíciós Tanács várhatóan már csak ősszel foglalkozik a KDH javaslatával. Hogyan módosítana a szociális minisztérium Egy bizonyos összegnél alacsonyabb nyugdíjakat a svájci modell, a magasabbakat az infláció alapján emelnék. A határ egyes javaslatok szerint a korábbi maximális nyugdíj összege - vagyis mintegy 9 ezer korona lenne. Felmerült még, hogy a határ 12 ezer korona vagy a mindenkori átlagbér összege - jelenleg 15 825 korona - legyen. A Kereszténydemokrata Mozgalom javaslata- csak az alacsony nyugdíjakat emeljék konkrét összeggel, 600- 700 koronával, a magasabb járadékok összege egyáltalán nem változna- a határt az átlagbér összege képezné, vagyis csak a 15825 korona alatti járadékok összege emelkedne- számítsák át a túl magas, 2004-ben kiszabott nyugdíjakat Mindkét javaslatról tárgyalni fog a Koalíciós Tanács, majd a parlament, és csak ezt követően, várhatóan jövőre lépne életbe a jóváhagyott változat. A tervek szerint ez már valóban hosszú távon határozná meg a nyugdíjak valorizációját. Mennyivel nőttek a nyugdíjak 2005.7.1-től?- a 3 906 koronánál alacsonyabbak 10,2 % legtöbb 399 koronával- a 3 907 és 3 956 korona között egységesen 4306 koronára- a 3 957 és 10 937 korona között 8,85% legtöbb 968 koronával- a 10 938 és 11077 korona között egységesen 11907 koronára- a 11078 és 14 719 korona között 7,5% legtöbb 1104 koronával- a 14 720 és 15 824 korona között egységesen 15 825 koronára- a 15 825 korona feletti nyugdijak összege nem nőtt A várható nyugdíjemelés 2008-ig év 2005 2006* 2007* 2008* a svájd modellszerint 8,85 5 3,9 3,6 csak az infládó alapján 7,5 3,5 2,5 2 *A Szlovák Nemzeti Bank előrejelzése alapján
