Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-22 / 195. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 22. RÖVIDEN Dzurinda nem kommentál, hallgat Kassa. Mikuláš Dzurinda kormányfő nem kívánta kommentálni azt az SDKÚ köreiből kiszivárgott információt, hogy holnap le­mondásra szólítja fel Pavol Rusko gazdasági minisztert, aki egy­ben a kormány alelnöke is. Rusko menesztését a Keresztényde­mokrata Mozgalom követeli váltóügyei miatt, kilátásba helyezve: a párt távozik a koalícióból, ha Rusko posztján marad. (SITA) Urbáni: nem bukik a kormány Pozsony. Milan Urbáni, a HZDS alelnöke úgy véli, a jelenlegi kormánykoalíció akkor is fennmarad, ha Pavol Rusko gazdasági minisztert leváltják vagy a rá nehezedő nyomás miatt önként távo­zik posztjáról. Szerinte a kormány kitölti megbízatási idejét, nem lesznek előrehozott választások, mert a független parlamenti kép­viselők támogatják majd a kormánypártokat. Azt viszont kizárta, hogy a Dzurinda-kormány a HZDS csendes támogatására is szá­míthat. (SITA) A szovjet bevonulás évfordulója Pozsony. Tegnap szinte valamennyi párt megemlékezett Szlo­vákiában és Csehországban Csehszlovákia 1968-as lerohanásáról és a Prágai Tavasz elfojtásáról. Mikuláš Dzurinda az elnyomó zsar­noki hatalom elleni morális lázadásnak nevezte a 37 évvel történt, polgári áldozatokat követelő eseményeket. (TASR) Ľupták megyefőnökként térne vissza Besztercebánya. A besztercebányai megyefőnöki posztért in­dul az őszi választásokon Ján Ľupták, a Szlovákiai Munkásszövet­ség elnöke. A párt vezető testületé már biztos szavazóbázisnak tű­nik: egyhangúlag támogatta jelölését. A Szlovákiai Munkásszövet­ség 1994 és 1998 között élte fénykorát, a Mečiar-kormányt alkotó koalíció tagja volt. Most senkivel sem szövetkeznek - egyedül pró­bálnak meg a megyei közgyűlésekbe jutni. (TASR) Továbbra is dugók lesznek Pozsonyban Pozsony. Újabb megpróbáltatásokra, dugókra számíthatnak azok a sofőrök és utasok, akik e héten reggelente a fővárosba tar­tanak majd, délután pedig csúcsidőben utaznak haza. A rendőrség ugyan megerősíti jelenlétét a legproblematikusabb szakaszokon és kereszteződésekben, de a helyzet könnyen zűrzavarossá válhat, mert sokan nem tudják vagy nem tudatosítják, hogy a Kikötői híd egy-egy sávját javítás miatt augusztus 26-ig lezárták. (SITA) Felgyújtották az apácák kocsiját Beckó. Apácák szolgálati kocsija égett ki a vágújhelyi járásbeli faluban. A helyi jótékonysági ház előtt parkoló járművet a rendőr­ségi szakértők szerint felgyújtották, az indíték ismeretlen. (SITA) Százhatvan mobilt lopott el Zólyom. Százhatvan mobiltelefont lopott el ismeretlen tettes egy helyi szakboltból vasárnapra virradó éjszaka. Feltörte az üzlet egyik első emeleti ablakát, majd azokat a tárlókat, amelyekben a készülékek voltak. A boltos összkára 405 ezer korona. (TASR) ,Már biztos, hogy ez a beruházás nem készül el időre’ Kia autógyár: SITA-HÍR Zsolna/Vágtapolca (Teplička nad Váhom)/Pozsony. A rendőr­ség a hétvégén megtiltotta, hogy az építők a Kia autógyár kiszemelt te­rületére lépjenek, és folytassák a gyártelepre vezető út építését. Azu­tán lépett a rendőrség, hogy a fő­ügyészség is megerősítette a tilal­mat elrendelő bírósági határozatot. Az elégedetlen földtulajdono­sok e héten is nagygyűlést tervez­áll a munka nek, amelyen követelni fogják, hogy az állam 350 koronára egé­szítse ki a négyzetméterenkénti vételárat. Ügyvédjük, Miroslav Abelovský jelezte, hogy további feljelentéseket tesznek, mert újabb elégedeüen tulajdonosok is jelentkeztek, hogy megakadályoz­zák a régészeti feltárás ürügyén tovább folyó építkezést. Abelovský hozzátette, már biz­tos, hogy ez a beruházás nem ké­szül el időre. A bírósági döntés után több nappal a rendőrség végre leállította a KIA-hoz vezető útépítési munkálatokat (Ján Krošlák felvétele) Nem túl kedvező a magyarok szlovákokról alkotott képe, pedig 22%-uk nem kívánta jellemezni őket Hogy látják magukat a szlovákok? Pozsony. Leginkább ven­dégszeretőnek, de elég irigynek tartják magukat a szlovákok - derül ki a ki­adónk megbízásából júli­usban készített közvéle­mény-kutatásból. A ven­dégbarát hozzáállás a szlo­vákok 36 százaléka szerint a leginkább jellemző rá­juk, 14 százalékuk pedig az irigységet sorolja az el­ső helyre. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A nagyvonalúságot nevezte meg a szlovák ember legfőbb eré­nyeként minden tizedik szlovák válaszadó. Százból heten a béke­­szeretetre, négyen-öten a buta­ságra, hárman-négyen a megvesz­tegethetőségre és az áldozatkész­ségre voksoltak. A magyarok szlovákokról alko­tott képe - legalábbis e felmérés szerint - nem túl kedvező. A szlo­vákok 36 százalékával szemben csak 14,3 százalékunk gondolja úgy, hogy a többségi nemzet tag­jai vendégszeretőek. Béketűrőnek is kevesebben (5,9 százalék) hi­szik őket, mint a szlovákok magu­kat (7,3). Még nagyobb a különb­ség (10,4 százalékkal szemben 2,7) a nagyvonalúságot illetően. Egyetlen válaszadó magyar sze­rint sincs bölcs szlovák, de a szlo­váknak is csak az 1,8 százaléka tartja bölcsnek saját népét. Ebből szinte következett a következő vá­lasz, hogy - a szlovák önkép 4,6 százalékával szemben - száz ma­gyarból kilenc szerint a butaság a szlovákok legfőbb jellemzője. (A többi tulajdonságot illetően lásd táblázatunkat.) A Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) rokonszenvezők (43,3 szá­zalék) és a HZDS szimpatizánsai (42,1 százalék) gondolják a leg­nagyobb arányban úgy, hogy ven­dégszerető nemzet a szlovák, a kommunista párt és az ANO hívei pedig a legkevésbé (24,4 és 24,9 százalék). Az MKP-szavazók 14,6 százaléka vélekedik így. A böl­csességet látja a többségi nemzet legfőbb pozitívumának a kommu­nista pártra voksolók mintegy öt, az SNS- és a Smer-szimpatizánsok 2,7 százaléka. Említésre érdemes, hogy a magyar párttal rokonszen­vezők nagyobb arányban (1 szá­zalék) nevezték meg a bölcsessé­get a szlovákság fő tulajdonsága­ként, mint az ANO szimpatizánsai (0,8 százalék). Az ország korosabb lakosai ál­talában vendégszeretőbbnek hi­szik a szlovákokat, mint a fiata­lok. A 70 évesnél idősebbeknek mintegy 39 százaléka gondolja ezt, a 18-29 éveseknek azonban már csak a 30 százaléka. A 60-69 évesek 4, a legifjabbak 1,8 száza­léka hiszi a szlovákság legfőbb is­mérvének a bölcsességet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fiatalok szerint nagyobb arány­ban tartanák butának a szlová­kokat, mint az idősek; előbbiek­nél ugyanis 4,5, a 70 esztendősnél öregebbeknél nyolc százalék az erre szavazók aránya. KÜLÖNBÖZNEK A SZLOVÁKOK MÁS NÉPEKTŐL? nemzetiség igen nem nem tudom szlovák 70,2 18,3 11,6 magyar 60,8 20,7 18,6 más 73,2 7,8 18,9 Az MKV országos, reprezentatív felmérése 1200 személy bevoná­sával készült július elején. A FELSOROLT TULAJDONSÁGOK KÖZÜL MELYIK JELLEMZI LEGINKÁBB A SZLOVÁKOKAT? nemzetiség vendég­szeretet béke­szeretet bőke­zűség bölcses­ség áldozat­készség megveszteget­hetőség irigység butaság lustaság gyávaság korlá­toltság nem tudom szlovákok 36,1 7,3 10,4 1,8 3,5 3,7 14,2 4,6 ' 1,4 2,0 2,3 5,7 magyarok 14,3 5,9 2,7 0,0 2,7 5,9 17,1 9,0 3,8 2,8 6,6 22,8 más 41,5 0,0 11,1 3,9 7,8 0,0 16,0 7,8 0,0 0,0 0,0 3,9 Jövőre véget ér az átmeneti időszak, csak a diákok után kapnak pénzt az iskolák Az iskolaigazgatók többsége jónak tartja a fejkvótarendszert Befejeződik az aratás Rosszabb és kevesebb az idei termés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az alap- és középis­kolák igazgatóinak többsége jó­nak tartja a diákok száma után já­ró támogatást, az ún. fejkvóta­rendszert, de fenntartásaik is vannak ezzel a támogatással kap­csolatban - derült ki az F. A. Hayek Alapítvány 605 iskolaigaz­gató körében végzett felmérésé­ből. „Úgy látom, a törvény alapfi­lozófiája jó, ez a rendszer műkö­dőképes. A gond az, hogy elsiet­ték a bevezetését - nyilatkozta la­punknak Piri Lajos, az ipolysági Fegyverneki Ferenc Magyar Alap­iskola és Gimnázium igazgatója. - Az oktatási tárca megfeledkezik arról, hogy a közüzemi számlák kifizetése ugyanakkora terhet je­lent számunkra, függetlenül at­tól, hogy 19 vagy 32 tanuló ül egy tanteremben.” A dunaszerdahelyi Kodály Zol­tán Alapiskola igazgatója, Ibolya Olivér elmondta, az új rendszer bevezetése még egy olyan nagy diáklétszámú iskolát is negatívan érint, mint az övék. „Ehhez tár­sul, hogy országosan egyre keve­sebb a tanuló. Osztályokat kell összevonnunk, ez pedig elbocsá­tásokkal és az oktatás színvonalá­nak csökkenésével jár. Ebben a tanévben négy pedagógusunk­nak kellett felmondanunk.” A lévai magyar gimnázium igazgatója, Hajtman Béla úgy lát­ja, az ideális az lenne, ha az isko­lákat akár 20-24-es létszámú osz­tályokkal is gazdaságosan lehet-A fejkvótarendszer megítélése Pozitívan értékeli 63 % Negatívan értékeli 27 % ne működtetni. „A mi iskolánk most a fennmaradásért küzd” - mondta Hajtman. Korábban az osztály alapú fi­nanszírozás volt érvényben, tehát az iskolák az osztályok számától függően kaptak állami támoga­tást. Azonban ez a rendszer is ve­szélyeztette a magyar iskolákat, mert többségük kisiskola. Egyébként jövőre letelik az a hároméves átmeneti időszak, mely megelőzi az új típusú finan­szírozási rendszer tényleges és teljes bevezetését. Az iskolák az első három évben a diáklétszám alapján kiszámított támogatáson kívül bizonyos összegű garantált minimumot is kapnak. Az átme­neti időszakban a fenntartónak meg kell kapnia a hatáskörébe tartozó iskolák és más oktatási in­tézmények működtetésére előző évben kiutalt összeg minimum 95%-át. (karkla) Nyitra. Nyolcvan százalékban már befejeződött a gabonafélék aratása, a hozam idén 10-20 szá­zalékkal rosszabbnak mutatkozik a tavalyinál, és a minőség sem mindenütt megfelelő - jelentette ki Ivan Oravec, a mezőgazdasági kamara elnöke. Hozzátette, az árak egy év alatt 30 százalékkal estek, és sok termelő rendkívül nehéz helyzetbe kerül. Csak ront­ja a helyzetet a jó magyarországi termés, valamint a drága üzem­anyag. Oravec megismételte, elfogad­hatatlan az ágazat számára, hogy a kormány csak az uniós gazdá­nak adott támogatás 42 százalé­kát fizesse a hazai termelőknek, amikor az unió már a 65 százalék­ra való kiegészítést is lehetővé te­szi. Ilyen körülmények között a gazdák nem tudnak talpon ma­radni a kíméletlen uniós piaci ver­senyben. (TASR) Szeptember végén központi igazgatóválasztás lesz a szlovák közszolgálati rádióban Tizenketten harcolnak a fordított piramisért ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tizenketten pályáz­nak a szlovák közszolgálati rádió elnöki posztjának betöltésére. A hírek szerint Ľuboš Machajnak, a Szlovák Televízió fődramaturgjá­nak és Jaroslav Rezníknek, a Szlo­vák Rádió jelenlegi központi igaz­gatójának van a legnagyobb esé­lye a tisztség elnyerésére. A pályázók közt találjuk példá­ul Karol Farkašovskýt, az egész­ségügyi tárca szóvivőjét, aki ko­rábban a Slovensko 1 főszerkesz­tője volt, továbbá Ladislav Kubišt, a rádió külpolitikai fő­szerkesztőségének vezetőjét, Milan Materákot, az STV egykori igazgatóját és Marián Šinkovič menedzsert. Andrej Školkay kommunikáció szakos egyetemi oktató szintén versenybe szállt az elnöki posztért. A többi jelölt neve egyelőre ismeretlenül cseng a média világában. Michal Dzur­­janin, a rádiótanács elnöke el­mondta, a jelentkezők száma még gyarapodhat, a pályázatok fogadásakor a postázás időpont­ja mérvadó. A jelöltnek felsőfokú mesterképzésben szerzett okle­véllel és legkevesebb hároméves vezetői tapasztalattal kell ren­delkeznie. A végleges lista a hé­ten lesz ismert. A vezérigazgató személyéről a 15 tagú rádiótanács dönt szava­zással, kétharmados többséggel. Az első körben azonban aligha szerez valaki tíz szavazatot, így a második körbe azok jutnak, akik­re legalább hárman voksoltak. A jelöltek nyilvános meghallgatása szeptember harmadik hetében várható. Ha nem születik döntés, a Szlovák Rádió átmenetileg Hil­da Gajdošová jelenlegi gazdasági igazgató irányításával működik majd. A rádióelnök-jelöltek többsége elképzelhetőnek tartaná a két nagy országos médium, az STV és az SRo közeledését, illetve szoro­sabb együttműködését. Farkašov­­ský például akár a teljes fúziót is megvalósíthatónak tartja. Kubiš másként látja, szerinte minél na­gyobb egy intézmény - márpedig a fúzió ezt jelentené - annál ne­hézkesebben működik, (h)

Next

/
Thumbnails
Contents