Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-20 / 194. szám, szombat
24 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 20. KÉPVERSENY Méry Dávid - Farnad Pintér Patrik - Nagylúcs VERSENY Ez a „szemre”, illetve lábra való térdzokni a Quelle csomagküldő szolgálat 2005 őszi-téli katalógusából való. ■ $ -Gyűjtsön össze minél többet a mellékelt szelvényből, s három olvasónk ajándékba kap egy-egypár térdzoknit. A borítékba annyi szelvényt tehet, amennyi csak belefér. QUELLE Tolsztoj szerint semmiben nem nyilvánul meg olyan világosan az emberek jelleme, mint a játékban A szülő kulcsfontosságú szerepet játszik Játék és Nincsen élet játék nélkül, a játék az élet sója, a játék az élmény, az öröm, a gyermek természetes tevékenysége. Általa fejlődik, formálódik és kerül kapcsolatba környezetével. A szabad, kreatív játék segíti a gyermeket emberré válni, segíti szabadon felfedezni a világot. Tehát bátran mondhatjuk, hogy a játék szociálisan motivált tevékenység. ZSIDEK MÓNIKA Már néhány ezer évvel ezelőtt, az ókori egyiptomiak is ismerték a játék jelentőségét. Az ásatások során számos ókori játékok maradványaira - bőrből készült labdára, agyagállatkákra, anyagból készült babákra, állatkákra - bukkantak a régészek. A játék mint életforma összeköti a felnőttek és a gyerekek világát. A játék kiválóan alkalmas az egészséges személyiségfejlődés megerősítésére és a kóros folyamatok megindulásának kivédésére. A gyerekek játékkal kifejezésre juttatják vágyaikat, gondolataikat, gondjaikat, élményeiket, fantáziájukat, de gyakran a játék jelenti számukra a menekülést egy olyan világba, amelyben jól érzik magukat. Ez eredhet családi problémákból, beilleszkedési zavarokból, esedeg magában rejthet egy esetleges fogyatékosságot is, mint pl. az autizmust, melynél a játék már a fejlődés korai szakaszában megrekedhet. Terapeuta segítségével bővíthető a gyermek érdeklődési köre, terápia javítható megfigyelőképessége. A játék sok élmény forrása, amely a gyermek számára biztonságot jelent. Nagy szerepe van a személyiségfejlődésben. Nagyon fontos a gyermek jelzéseinek szakember által történő megfelelő értékelése. A játék tulajdonképpen utánzáson alapul, melynél nekünk, felnőtteknek nagy szerepünk van. A helyes példamutatás jelentősége nagy fontossággal bír. A kreatív módon játszó gyerek felnőtt korára érdeklődő, sokoldalú, de nem utolsósorban alkotó emberré válik. A játék utánzása elősegíti a tapasztalatszerzést, segíti a társadalomba való beilleszkedést, enyhíti a szorongást. A gyermek játékát nagyban befolyásolja a felnőtt mint példakép. Az utánzó játék segít a szorongás enyhítésében, a környezetbe történő beilleszkedésben. Ez természetesen változik a gyermek korával, növekedésével. A manipulációval (ütögetés, lökdösés, lengetés, harapdálás, dobálás stb.) a gyerek intenzívebben kezdi megismerni az őt körülvevő tárgyakat, elsősorban saját játékait. Minél érdekesebbnek tartja őket, annál tovább játszik velük, ismerkedik az őt körülvevő világgal. így formálódik a figyelme, emlékezete, gondolkodása, motivációja a dolgok iránt, és fejlődnek intellektuális képességei. A játék kalandot, izgalmas és örömteli cselekvést is jelent. Ha a szülő nem képes a hiteles érzelmi visszatükrözésre, súlyos személyiségfejlődési problémák léphetnek fel, amelyek kihathatnak a későbbi fejlődési folyamatokra. Fontos, hogy a gyermek számára megteremtsük a megfelelő hátteret, engedjük, hogy önmaga fedezze fel a világot. Az autó, baba, homokozó, gyurma jó, ha megtalálható minden gyermek közelében. Gyógyíthat a játék? A játékkal a gyermek kifejezésre juttatja, szavak nélkül mondja el azt, ami számára nehézséget, megoldhatatlan problémát okoz. A szakember vezette terápiás foglalkozás alatt egy játékszobára alakított helyiség fogadja a kis betegeket. A teremben szőnyeg, kényelmes fotelek találhatók. Minden játék úgy van elrendezve, hogy az elérhetővé váljon a gyermek számára, pl. autó, gyurma, baba, házikó. Mindez fontos része a terápiának, főleg kezdeti stádiumban. Hiszen egy kisgyermek nem tudja elmondani, mi nyomasztja, mi okoz neki nehézséget. Ezért kínálunk nekik ilyen lehetőséget az önkifejezésre. Némely gyermek számára a környezetváltozás, a szülők válása, talán már egy költözködés is szinte feldolgozhatatlan problémát jelenthet. A játékban a gyerekek egy traumát, haragot dolgoznak fel. A gyermek a játékba önti problémáit, szorongásait, nehézségeit. A játékterápia alkalmat kínál arra, hogy életük nehéz pillanatait feldolgozzák, ami azt jelenti, hogy az átélt traumatikus eseményeket a játékban újra felelevenítik, mert „...nem az a lényeges, amit ő tesz a játékkal, hanem amit a játék tesz ővele” (Jeremy Cherfas). így lesz a játéknak gyógyító hatása. A játék csodálatos ajándéka az életnek, segít a külső és belső világot integrálni, nevetést és örömöt varázsol nemcsak a gyermek, hanem a felnőtt arcára is. Johan Huizinga (1872-1945), a nagy holland művelődéstörténész és kultúrafilozófus a Homo Ludens a Játszó Ember (magyar fordításban A középkor alkonya) című művében megmutatta, hogy a játék, a játszás az emberi kultúra legkomolyabb teljesítménye. Az „igazi” játék életünket mindenképpen értelmessé teheti, a világot gazdagíthatja. A szerző gyógypedagógia szakos egyetemi hallgató Amelyik gyermek iskoláskor előtt válik cukorbeteggé, meg kell tanulnia, hogyan ügyeljen magára az iskolában Olyan, mint a többi, csak cukorbeteg FELDOLGOZÁS Ha a szülő is és a nevelők is biztosak akarnak lenni abban, hogy a cukorbeteg gyerek bírja a napi iskolai hajszát, szorosan együtt kell működniük. Egymással is, de a bármikor segítségre szoruló cukorbeteg iskolással is. A gyermekkorban leggyakoribb endokrin betegségnek, a gyermekkori cukorbetegség terápiájának célkitűzései részben általánosak, részben speciálisak. Általános célkitűzés a diabétesz ismert tüneteinek a megszüntetése, és a kezelés kapcsán fellépő hipoglikémia megelőzése, valamint a normál vércukorszinthez közeli értékek elérése. Jó állapot, jó közérzet A tartósan jó anyagcserehelyzet elérését lehetővé teszi a ma már megoldható rendszeres vércukorszint-ellenőrzés, a naponta három vagy több alkalommal adott inzulininjekció, valamint az, hogy az életkornak megfelelő kalória- és tápanyagszükségletet biztosító étrendet a betegség követelményei szerint tudjuk összeállítani. Ez utóbbira tanítsuk meg a cseperedő gyermeket is. A napi energiaszükségletkiszámítása: 1000 kcal (alap) + életévx 100 kcal (12 éves korig). Tápanyagok aránya: ♦ Szénhidrát: 50-60% ♦ Fehérje: 15% (albuminuria esetén kevesebb mint 10%) ♦ Zsír: 25-30% (telített/telítetlen arány 1:1) Alapkövetelmény, hogy a javasolt napi szénhidrátmennyiséget a gyermek ne lépje túl, kellőképpen szétosztva fogyassza el, valamint a szülő és a gyermek vegye figyelembe a szénhidráttartalmú ételek glikémiás indexét (felszívódási gyorsaságát) is. A kis cukorbetegek gondozása Jó kezelési eredményekre annál a cukorbeteg gyermeknél számíthatunk, akinek a családja ezeket a feltételeket teljesíti. Ez a jövőre nézve is meghatározó: egyúttal megalapozza azt is, hogy a beteg az iskolában és majd egész életében betartsa az így megszokott étkezési szabályokat. A jól kezelt gyermek jó állapotban, egyensúlyban van. A késői szövődmények megelőzésére, a cukorbeteg gyermek jó általános állapotának fenntartására a vércukorszint normalizálásának van döntő szerepe. Célszerű, ha a cukorbeteg gyermek kezelését olyan terápiás csoport végzi, amelynek tagja a diabéteszben nagy gyakorlattal rendelkező gyermekgyógyász szakorvos és nővéredukátor, az ugyancsak speciálisan képzett dietetikus és az úgynevezett szociális munkás, aki a cukorbeteg gyermek családjának problémáival foglalkozik. Az mzulinkezelés választható stratégiáját az orvos szisztematikus kezeléssel állapítja meg, az otthoni vércukorszintméréshez a társadalombiztosítás ingyenesen biztosítja a hordozható vércukormérő készüléket és a hozzá tartozó tesztcsíkot. Sajnos előfordul, hogy egyesek eltitkolják az iskolában a cukorbetegségüket, ami a gyermek részéről talán érthető, de a szülők ne tegyék! Ha egy iskolás szeretne olyan lenni, mint barátai, osztálytársai vagy legalábbis nem abban akar különbözni tőlük, hogy ő beteg, a titkolózás érthető. De hogy ne is sejtsék, hogy esetleg segítségre szorul, az nagy gondot is okozhat. E sorok írója három budapesti általános iskolát, ületve egy középiskolát ostromolt a kérdéssel, hány diabétesz gyerek tanul náluk, de pontos választ nem kapott. Akadt iskolatitkár, aki szerint a gyermek személyiségi joga eltitkolni betegségét. Hát... így is fel lehet fogni. Bár szerintem nem helyes. A szülőnek, ha biztos akar lenni abban, hogy kisiskolása jó kezekben van, amikor fél napnál is hosszabb ideig távol van tőle, kell találnia az intézményben olyan személyt, aki odaadó figyelemmel követi gyermeke állapotát. De mi volna, ha maga az iskola találna olyan nevelőt (hiszen az iskolaorvos sincs mindig az intézményben), aki képzett (netán diabéteszes?), és baj esetén tudna segíteni. Nem olyan nagy kérés ez, amit ne lehetne megoldani - olyan sok országban sikerült már.
