Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-17 / 191. szám, szerda

4Régió ÚJ SZŐ 2005. AUGUSZTUS 17. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Hamis bankók Besztercebánya. Gyanús bankók tűntek fel a kerületben. Egy húszkoronást a breznó­­bányai Tatrabankban észleltek. Júliusban egy iskolai büféből származó kétszáz koronást, majd egy zólyomi hotelban két 50 eurós bankót találtak gya- ■ núsnak. A bankjegyeket a Szlo­vák Nemzeti Bankba küldték vizsgálat céljából. Jobban oda kell figyelni papír minőségére, a bankjegyek színére és mére­tére” - mondta a kerületi bíró­ság szóvivője, Mária Faltáni­­ová. (SITA) Alvó testvérét szúrta le Komlóskeresztes (Chme­ľov). Egy eperjesi járásbéli fér­fi konyhakéssel támadt alvó nővérére. A huszonöt éves fér­fi hátba szúrta testvérét, aki egy héten belül gyógyuló sérü­léseket szenvedett. (SITA) Nyugdíjasokat rabolt ki Rozsnyó. Egy huszonnyolc éves hárskúti (Lipovník) férfi két nyugdíjast rabolt ki a kö­zelmúltban. Róbert D. vasár­nap Rozsnyón egy ötvenegy éves nőt támadott meg, akitől elvette táskáját, amelyben a készpénzen kívül iratok és te­lefon is volt. A nőnek egy hé­ten belül gyógyuló sérüléseket okozott. A gyanúsított augusz­tus elején egy hatvanhat éves asszonyt is megtámadott, aki­nek az anyagi káron kívül szin­tén egy héten belül gyógyuló sérüléseket okozott. (SITA) Kínozta az édesanyját Jánosgyarmat (Janova Lehota). Édesanyja kínzásá­val gyanúsítanak egy 45 éves garamszentkereszti járásbeli asszonyt. A nő több mint egy éve verte és a lakásba bezárva tartotta 68 éves anyját. A gya­núsítottat kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. (TASR) Két év szexuális zaklatásért Losonc. Két év börtönbün­tetésre ítélték azt a 31 éves he­lyi férfit, aki az elmúlt években szexuálisan zaklatott egy kis­korút. A már nyolcszor bünte­tett férfi többször simogatta és csókolgatta az akkor még csak 14 éves Gyöngyikét. A férfi ez év márciusában megerősza­kolta i lányt, amiért további büntetés vár még rá. Ahogy a júliusban elkövetett lopásáért is, amit fényes nappal hajtott végre. Megtámadott és kira­bolt egy férfit. (TAŠR) AJÁNLÓ Augusztus 17. (szerda) Rozsnyó -18 óra: az Abos­­kőszegen (Kysak) lezajlott Ro­vás Képzőművészeti Gyermek Alkotótáborban készült alko­tásokból nyílik kiállítás a Rozs­nyói Bányászati Múzeum Ga­lériájában (Bányászok tere 25). A tárlatot H. Szabó Kinga, a Szlovákiai Magyar Képző­művészek Társaságának elnö­ke nyitja meg. (kov) Az esőzések a legnagyobb károkat az Eperjesi járásban okozták (TASR-felvé tel) A tavalyi áradások után ismét vészesen emelkedik a helyi folyók és patakok szintje Harmadfokú készültég Kelet-Szlovákia. A hétfő este lezúduló eső és az azt követő helyi árvizek renge­teg kárt okoztak a keleti országrészben. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Egy évvel a környéken pusztító áradások után ismét vészesen emelkedik a helyi folyók és pata­kok szintje, több helyütt problé­mákat okoz a feltörő talajvíz is. A legnagyobb mértékben a Tarca és a Tapoly vízszintje emelkedett meg, a két folyó egyes szakaszain másodfokú árvízvédelmi készült­ség van érvényben. A Hernád Sároskőszeg (Kysak) menti szaka­szán első fokú árvízvédelmi ké­szültséget rendeltek el. A víz több községben nemcsak a pincében okoz gondot, de elönti a kerteket, lakóházakat is. A leginkább sújtott területeken akár egy méter magas­ságban is áll a házakban a víz. Az esőzések a legnagyobb káro­kat az Eperjesi járásban okozták. Magában a városban több házat is megkárosított a hirtelen csapa­dék, 46 településen pedig har­madfokú készültséget rendeltek el. Az esős időjárás által leginkább sújtott községek közé tartozik Kapi (Kapušany), ahol már egy éve is komoly károkat okozott az árvíz. Az eső az egész éjszaka fo­lyamán zuhogott a térségben, aminek következtében mind a há­rom helyi patak megáradt. A köz­ség lakóinak véleménye szerint az árvizeket főként az okozza, hogy nem tisztítják rendszeresen a pa­takok medrét. A faluban kikap­csolták az áramot, mivel félő, hogy a víz eléri a trafóállomást. Láda (Lada) községben már har­madszor emelkedett meg vésze­sen a víz szintje az elmúlt év folya­mán, az áradások főként a helyi vállalatoknak okoztak komolyabb károkat. Az özönvízszerű esőzések nem csak az Eperjesi, hanem a Felsővízközi (Svidník), Sztropkói, Bártfai, Kisszebeni (Sabinov) és a Varannói járásokat is sújtják. A környékbeli falvakban a víz ki­mosta a földből a telefonoszlopo­kat és a gázvezetékeket. Varannó­­ban a városi lakótelepen is ko­moly károkat okozott a rengeteg csapadék. A Nagymihályi járás­ban található Hór (Horovce) köz­ségben főként a belvizek okoztak problémát, a közelben található víztározók azonban egyelőre ké­pesek felfogni a többletmennyisé­get. A Varannói járásban, Remenye (Remeniny) községben 15 házat öntött el a víz, a község­ben 11 órán át egyhuzamban öm­lött az eső. Tegnap a délután folyamán né­mileg megjavult az időjárás, de a folyók vízszintje továbbra is eny­hén emelkedik. A Varannói járás­ban található Csicsóka (Čičava) és Merészpatak (Merník) községeket a víz időlegesen elvágta a közúti forgalomtól. Az árvíz által okozott károk egyelőre nem ismertek. (SITA, TASR, ú) Huszonnegyedik alkalommal rendezték meg a kisráskai folklórfesztivált Tasnády Péterre emlékeztek Szlovákiai és magyarországi néptánccsoportok léptek fel (Szabó Bernadett felvétele) LECZO ZOLTÁN Kisráska. Az Ung-vidéki kisköz­ségben a Csemadok alapszervezete és a helyi önkormányzat folklór­fesztivált rendezett. A Tasnády Na­pokat csaknem negyedszázada minden évben megtartják, így em­lékeznek az 1831-es koleralázadás egyik vezérére, a kisráskai születé­sű Tasnády Péterre. A községi hiva­tal falán elhelyezett emléktábla megkoszorúzása után Molnár Ta­más tartott előadást a parasztfelke­lésről, majd szlovákiai és magyar­­országi folklórcsoportok léptek fel. A közönséget a sátoraljaújhelyi UTI-POTI gyermek táncegyüttes, a­­bári folklórcsoport, Kubik Tünde népdalénekes, a borsi Rákóczi folklórcsoport, illetve a helyi Kalász népi együttes szórakoztatta. Az 1831-es koleralázadás köz­pontja egyébként Sáros és Zemp­lén megyében volt, később a pa­rasztfelkelés átterjedt Abaúj, Sze­­pes és Gömör megyére is. Az ázsiai eredetű fertőző betegséget keres­kedők hurcolták be Európába, a járvány 1830-ban elérte Oroszor­szágot, majd Lengyelországot és Galíciát. Ekkor, hogy megakadá­lyozzák a betegség továbbteijedé­sét, a hatóságok lezárták az északi magyar határt. A lakosság mozgá­sát korlátozó intézkedések elége­detlenséget váltottak ki, a helyze­tet csak tovább rontotta, hogy a ku­tak fertőtlenítéséhez használt bizmutport sok helyen túladagol­ták. Felröppent a hír, hogy az urak meg akarják mérgezni a paraszto­kat, ennek következtében lázadás robbant ki. A régióban Alsóizsé­­pen, Kisráskán és Deregnyőben voltak megmozdulások. A szent­­máriai és a pálföldei parasztok 1831. július 27-én elfogták és meg­kínozták Mohácsy Lajos ispánt, a felkelésnek összesen 13 személy esett áldozatul. A megmozdulást végül Abaúj megye főispánja, báró Eötvös Ignác verte le. A felkelők közül 119-et halálra ítéltek, többek közt ekkor végezték ki a kisnemes­­ből parasztvezérré lett Tasnády Pé­tert is. Az 183l-es kolerajárvány­nak összesen 237 ezer halálos ál­dozata volt, a Széphalmon élő Ka­zinczy Ferenc is ennek a betegség­nek lett az áldozata. Növekszik a halálos kimenetelű balesetek száma Kampány a biztonságért KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. Szlovákiában megkezdő­dött a Biztonságos közlekedés elne­vezésű európai kampány, melyet a Vöröskereszt és Vörös Félhold szer­vez Európa-szerte. Az akció Görög­országban indult útjára június 14- én, és Brüsszelben ér majd véget szeptember 13-án. A szlovákiai állomások közül Kassa volt az első megálló. A pol­gárok a város főutcáján nemcsak láthatták, hanem ki is próbálhat­ták az elsősegélynyújtás különbö­ző fortélyait a közlekedési balese­tek okozta sérüléseknél. így példá­ul elláthattak egy kerékpárbaleset okozta kartörést, elállíthatták egy pórul járt motoros vérzését, és a mesterséges légzés technikáját is volt módjuk gyakorolni. A szemlé­letes akcióban a Szlovák Vöröske­reszt önkéntesei nemcsak a bemu­tatóban segédkeztek, hanem kér­dőíveket is osztottak a jelenlévők­nek, melyekkel felmérték az em­berek véleményét a közlekedés biztonságáról. Az Európai Unió tagországaiban a Biztonságos köz­lekedés kampány 2004-ben kezdő­dött. Szlovákia rögtön az unióba való belépés után bekapcsolódott az ismeretterjesztésnek ebbe a nem hagyományos formájába. „Az ez évi statisztikák aggodalomra adnak okot - nyilatkozta Július Toriský ez­redes, a Kassai Kerületi Rendőrka­pitányság igazgatója. - Bár az el­múlt évhez képest a balesetek szá­ma csökkent, nőtt a halálos kime­netelű balesetek száma. Ilyen eset­ben pedig az arra járó gépkocsive­zetőnek vagy gyalogosnak egyfor­mán tudnia kell helyesen reagálni, ismernie kell azokat az életmentő technikákat, melyekkel elkerülhető a legrosszabb végkifejlet.” Lucia Cangárová, a Szlovák Vö­röskereszt kassai területi választ­mányának elnöke szerint ezzel a kampánnyal a Vöröskereszt azt szeremé hangsúlyozni, hogy „mindannyian felelősek vagyunk szeretteink életéért, és ezért köte­lességünk megtanulni az elsőse­gélynyújtás alapvető szabályait és technikáit.” Azállást és napi háromszori étkezést biztosítanak (TASR-felvétel) Ősszel is várják az önkénteseket a Tátrába Napi hat óra ÚJ SZÓ-HÍR Eperjes. Október végéig vehet­nek részt az önkéntesek a Magas- Tátra rendbetételében. Az egyhetes turnusokat az Eperjesi Megyei Ön­­kormányzat szervezi. Eredetileg a tátrai mentőakciót csupán a nyár időtartamára tervez­ték. Az önkénteseket ugyanis az Eperjesi Megyei Önkormányzat in­gyen szállásolja el, és napi három­szori étkezést biztosít számukra a tátralomnyici Janko Jesenský erdei iskola épületében, mely az önkor­mányzat tulajdonát képezi. Mivel az objektum negyvennégy férőhe­lyes, egy turnusban ennyien vehet­nek részt az önkéntes és ellenszol­gáltatás nélküli munkálatokban. A jelentkezők egy héten át napi hat órában foglalkoznak „erdőtisztoga­tással”, azaz a tavalyi tátrai kataszt­„tisztogatás” rófa következményeinek felszámo­lásával. A munkát a Segítség a Tát­rának Alapítvány szervezi. Az erdőtisztítási akcióban bárki részt vehet, aki elmúlt tizenhat éves, illetve a tizenötödik évüket betöltött diákok mellé pedagógiai felügyelet szükséges. Az eddigi ér­deklődők korcsoportja vegyes volt, diákok mellett munkanélküliek és nyugdíjasok is jelentkeztek, a leg­idősebb résztvevő egy hatvannégy éves hölgy volt. A tátrai segélykérés a szomszédos Csehországban is meghallgattatott, Pardubice mellől várnak középiskolásokat a közeljö­vőben. A segélyakciót október vé­géig sikerült meghosszabbítani az eredeti augusztus 29-ei zárás he­lyett, mivel a megyei önkormány­zat újabb pénzösszeget különített el az önkéntesek elszállásolására és étkeztetésére, (kozs) Baráti sátorozásnak indult, művészeti fesztivál lett Kiállítás éjszaka SZÁSZI ZOLTÁN Krokava. Festmények és fotók, szobrok és miniatúrák, versek és színdarab, bábok, alkalmi produk­ciók, film és egy éjjel megnyíló kiál­lítás lesz a végeredménye az idén 20. évfolyamába érkezett Letavy el­nevezésű művészeti fesztiválnak. Rimaszombat gazdag képzőművé­szeti hagyományainak ápolására szövetkezett két évtizeddel ezelőtt egy képzőművészekből és művé­szetkedvelőkből alakult csapat, az ő baráti sátorozásaikból nőtt ki má­ra Szlovákia egyik legnagyobb amatőr művészeket ' mozgósító fesztiválja és alkotótábora. Koráb­ban a Rimaszombat melletti Kurin­­ci-tó partján jöttek össze a művé­szetek kedvelői, néhány éve azon­ban egy még csendesebb, zártabb helyet választottak, Nyústya váro­sától néhány kilométerre, Kroka­­ván, egy egykori pionírtáborban. A szervezésbe pár éve bekapcsoló­dott a Rimaszombati Városi Műve­lődési Központ is, a tábor anyagá­ból a művelődési ház galériájában nyílik kiállítás. Az idei zárónapon éjszaka tekinthetik meg az elké­szült műveket az érdeklődők. A Letavy 20. évfolyamán született művek ünnepélyes megnyitójára augusztus 19-én, este 19 órától éj­félig váljak az érdeklődőket.

Next

/
Thumbnails
Contents