Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-16 / 190. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 16. Régió 5 Hétfőre virradó éjszaka Nyitrán az építészeti szakközépiskola és a járási rendőrkapitányság épülete közti parkban egy szemétkuká­ban elhelyezett bomba robbant. A detonáció helyén húsz centimé­ter mély és negyven centiméter széles kráter keletkezett (fenti fel­vételünkön), a közeli épületeken ablaküvegek törtek ki (alsó kép). A tettes egyelőre ismeretlen; ha elfogják, háromtól nyolc évig ter­jedő szabadságvesztésre ítélhetik. (Jana Beňová felvételei) Elnöki üzenet: helyre kell hozni, amit az érzéketlen történelem és a természetromboló emberek elkövettek Szent István-emlékművet avattak vasárnap Vajkán Vajka. Államalapító királyunkra és örökségére emlékeztek vasárnap a településen. KÖVESDI KÁROLY A bősi felvízcsatoma és az Öreg- Duna közé szorult, önszántán kívül szigetre került három község, Vajka, Doborgaz és Bodak veszé­lyeztetett helyzetben van. Ezért nem mindegy, hogy az ott lakó emberek hogyan tekintenek jelenükre és múltjukra, találnak-e kapaszkodót, szellemi és erkölcsi fogódzót az új évezred elején a vi­lág kihívásaival szemben. Dióhéj­ban ezeknek a gondolatoknak a je­gyében zajlott vasárnap délután Vajkán az az emlékműavatö ün­nepség, amely valószínűleg bele­ivódik minden vajkai és környékbe­li magyar leikébe. Püspöki szentmisével kezdődött a program a vajkai katolikus temp­lomban, ahol Ladocsi Gáspár esz­­tergom-budapesti püspök szolgál­tatott szentmisét, természetesen a Szent István-i üzenet, a kölcsönös türelem és a megmaradás királyi intelmeinek jegyében. Ezt követő­en leplezte le Csáky Pál, a szlovák kormány alelnöke Lipcsey György alkotását. Csáky ünnepi beszédé­ben azt a fonalat folytatta, amit a püspök úr kezdett: a helyét kereső Európában nemcsak a nagy népek, hanem a Ids’ nemzetek is identitá­suk megtartásával bajlódnak. Nem csoda, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság is ezt teszi, s ezt te-, szik Vajka polgárai is - emelte ki szívhez szóló beszédében a minisz­terelnök-helyettes, akit az avatóra elkísért Bárdos Gyula, az MKP frak­cióvezetője és Kvarda József, a ma­gyar párt képviselője is. Külön emelte az ünnepség mél­tóságát, hogy a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsosa, első beosztottja, Láng Judit felolvasta azt az üzenetet, amelyet Sólyom László, Magyarország közelmúlt­ban hivatalába lépett új elnöke írt a vajkaiaknak. A magyar elnök is 'arról írt, amiről a rendezvény szólt: helyre kell hozni, amit az ér­zéketlen történelem és a termé­szetromboló emberek elkövettek. Az elnöki üzenet után Kovács Kop­pány dalolta el József Attila és Pe­tőfi egy-egy megzenésített versét, majd az esztergomi püspök meg­áldotta a szép, bronzból és már­ványból készült emlékművet, me­lyet a jelen levő politikusok és a közélet több képviselője is megko­szorúzott. Este még rockoperát láthatott a közönség: az Érsekúj­vári Rockszínpad Mária evangéli­umát adta elő, majd tűzijáték zár­ta az emlékezetes napot. Szent Ist­ván emlékműve - amely a katoli­kus templom mellett, a község szí­vében ezentúl Vajka ünnepnapjai­nak központja lesz - közadakozás­ból készült, és elkészültét az alko­tó zsenijén kívül a Vajk Polgári Társulás áldozatos munkájának köszönheti. Az alkotás és az alkotó, Lipcsey György szobrászművész. A Szent István-emlékmű Vajka ünnepnapjainak központja lesz. (Kiss Gábor felvétele) Kubovics Imre geológust, Kubovics Tibor Egyed bencés szerzetest és Miklós Antal tiszteletbeli főesperest a község díszpolgárává avatta Elszármazott jeles szülöttei előtt tisztelgett Nagymácséd OZOGÁNYERNŐ Nagymácséd. Díszpolgárokat avattak múlt énteken a mátyus­­földi településen. Százötvenhét évvel ezelőtt a Tol­na megyei Ozoránál a maroknyi magyarságnak minden lelemé­nyességére szüksége volt ahhoz, hogy a frissen kivívott szabadságot megvédje a sokszoros túlerővel szemben - szívmelengető példát szolgáltatva az egész nemzetnek. Egy évtizede annak, hogy a má­­tyusföldi nyelvi végvár, Nagy­mácséd lakói bátor kiállásukkal megmentették templomuk abla­kainak magyar szentjeit, amelyek helyébe idegenek kerültek volna. Múlt pénteken ismét példát mu­tattak a nagymácsédiak sok-sok magyar településnek: a szellemi építkezés fontos állomásaként díszpolgárságot adományoztak azon szülötteiknek, akiket még életükben méltóképpen meg kí­vánnak becsülni, példaként állíta­ni a falu fiatalsága elé. Egyben tiszteletüket és szeretetüket is ki­nyilvánították irántuk, akik elvit­ték a világba közösségük üzene­tét: a kemény, becsületes munka, az erkölcs és a bátor kiállás fon­tosságát. Az emberi tudás gyarapításáért és a kulturális örökség gazdagítá­sáért a helyi képviselő-testület Kubovics Imre geológust, Kubovics Tibor Egyed bencés szerzetest és Miklós Antal tiszteletbeli főes­perest avatta díszpolgárrá. A zsúfo­lásig megtelt teremben a képviselő­­testület ünnepi közgyűlésén Lancz István polgármester méltatta a ki­tüntetetteket, részletesen megin­dokolva az önkormányzat által adományozható legmagasabb ki­tüntetést. A szellemi építkezés követendő példájaként az új díszpolgárok életútját, munkásságát a nyomdo­kaikban haladó nagymácsédiak ér­tékelték. Bánki Gyula egyetemi tanár is­mertette a résztvevőkkel azt a küzdelmes utat, amit Kubovics Imre megjárt az egyetemi katedrá­ig, majd a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium felsőok­tatásért felelős helyettes államtit­kári székéig. Tudományos kutatá­sai elismeréséül a Magyar Tudo­mányos Akadémia Köztestülete és a New York-i Tudományos Akadé­mia tagjává, a Meteorit Albizott­ság elnökévé választották, vala­mint Szent-Györgyi Albert-díjjal tüntették ki. Tevékenységét leg­magasabb állami szinten is érté­kelték: 1983-ban megkapta a Munka Érdemrend Aranyfoko-Miklós Antal ünnepi beszédet tart (Lancz Rozália felvételei) zatát, 2001-ben a Magyar Köztár­saság Érdemrend Középkeresztjét. A felvidéki magyarság felsőokta­tásának megteremtésében nyúj­tott segítségét Apáczai-emlék­­éremmel ismerték el. A kőzettan területén több alapvető munkát publikáló Kubovics Imre nyolc­vanéves kora ellenére napjaink­ban is aktív tevékenységet folytat, éppen legújabb könyvén dolgozik. Kubovics Tibor Egyed Szent Be­­nedek-rendi szerzetes és Miklós Antal főtisztelendő tevékenységét Józsa Attila atya ismertette. Kubovics Tibor Egyed, a Sao Paulo-i magyar közösség papja a nagy távolságra és hajlott korára (85 éves) való tekintettel nem tu­dott jelen lenni az ünnepségen. Huszonnégy évesen lett szerzetes, hosszú időn keresztül Magyaror­szágon tevékenykedett. Mivel egy évtizeden át szorosan együttműkö­dött brazíliai rendtársaival, 1970-ben Sao Paulóba utazott, hogy a kis közösséget erősítse. Itt szentelték pappá 1974-ben. Napjainkban is aktív tevékenységet folytat. Szülő­földjével folyamatosan tartja a kap­csolatot, ami abban is megnyilvá­nul, hogy biztatására és szellemi vezetése mellett életre hívták szü­lőfalujában a Sión leányai imacso­portot, amelyet az elmúlt időszak­ban a környező falvakban is meg­alakítottak. Miklós Antal főtisztelendő fiatal korától a hitnek szentelte életét: a budapesti Pázmány Péter Egyetem elvégzése után 1944-ben szentel­ték pappá. Hat évtizedes működé­se alatt Diószegen, Hardpusztán, Székesfehérváron, Perbalban és Tökölön teljesített szolgálatot. Az Egyházmegyei Templomellátó Bi­zottság vezetőjeként nagy szerepet vállalt a csabdi, a baracskai, az inotai és a szigetszentmildósi plé­bánia építésében. Ebbéli tevékeny­ségében legfőbb érdeme Csepel­­sziget legrégibb épületének, a ro­mos Szent Anna-kápolnának a megmentése, amiért Tököl város képviselő-testülete Pro Urbe-díjjal tüntette ki. Aranymiséjét 1994-ben tartotta szülőfalujában. Saját sza­vai szerint a gyémántmisét - amely 2004 karácsonyára esett - amiatt nem tudta ugyanitt megtartani, mert lelke égett a szégyentől a ta­valyi, kettős állampolgárságról tar­tott népszavazás végeredménye miatt. A díszpolgárságot igazoló okirat átvétele után a jelen lévő kitünte­tettek megtartották beszédüket, Kubovics Tibor Egyed Sao Paulo-i levelét Kubovics János Konrád atya olvasta fel. Valamennyien hangsú­lyozták szülőfüldjükhöz való kötő­désüket, az indíttatás, a család, a kisközösség, a falu fontos szerepét elért eredményeikben. Az ünnepséget - amely a szlovák és a brazil himnusz hangjaival in­dult és a magyar nemzeti imádság­gal zárult - megtisztelte jelenlété­vel Szesztay Ádám, a pozsonyi ma­gyar nagykövetség kulturális atta­séja, Berényi József külügyi és Pomothy László gazdasági állam­titkár, valamint Gál Gábor parla­menti képviselő, a falu szülötte. A díszvacsorát követő beszélgetésen ismerhették meg a helyiek a híres szülöttek gondolatait. Egyben büszkén nyugtázhatták, hogy a szorgos, őseit, nyelvét fel nem adó mátyusföldiek a világ minden szeg­letén értékeset, maradandót tud­nak alkotni. Az ünnepség kísérőrendezvé­nyeként megnyitották Dolán György és Mészáros Krisztina mű­vészek kiállítását. RENDŐRSÉGI NAPLŐ Bombariadó a vasútállomáson Pöstyén. Bombával fenye­getőzött a városban szomba­ton kora reggel egy ismeret­len férfi. A rendőrségnek be­jelentette, hogy robbanószert helyezett el a helyi vasútállo­máson. A vonatközlekedést leállították, az állomás épüle­teit kiürítették. A területet speciálisan kiképzett kutyá­val átvizsgálták, ám nem bukkantak robbanóanyagra. A férfi 280 ezer korona kárt okozott a vasutaknak. (ú) Szlovák iratokkal menekülő irakiak Pozsony. Két fiatal iraki nő hamis szlovákiai okmányok­kal próbált vasúton Szlováki­ából Bécsbe jutni. A felmu­tatott személyi igazolványok­ba saját fényképeiket ragasz­tották. A lányokat őrizetbe vették, ahol várják a bíróság határozatát, (ú) Egy hajléktalan éghetett meg Pozsony. Tűz ütött ki múlt szombaton este egy hétvégi házban a Károlyfalui (Karlo­veská) utcában. A tűzoltók a lángok eloltása után az épü­letben egy összeégett holttes­tet és egy gyúlékony anyaggal töltött üveget találtak. A halál pontos okát, valamint az illető személyazonosságát boncolás során próbálják megállapíta­ni. A környéken sok hajlékta­lan talál magának alkalmi szállást, (ú) Kubovics Imre is szólt az egybegyűltekhez. Az asztalnál Lancz Ist­ván polgármester és Putera Mária anyakönywezető.

Next

/
Thumbnails
Contents