Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-15 / 189. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 15. RÖVIDEN Egyre több polgárunk hal meg külföldön Pozsony. Idén eddig 131 szlovák állampolgár hunyt el külföldön. Közülük a legtöbben, 63-an a szomszédos Csehországban, tízen Németországban haltak meg. A lakosság által közkedvelt Horvátországban, Nigériában, Kínában, a Dél-afrikai Köztársaságban vagy Kenyában egy-egy személy esett áldozatul. Juraj Tomaga, a külügyminisztérium szóvivője szerint a halálesetek leggyakoribb okaként a közlekedési balesetet vagy a fulladást jelölik meg. (SITA) Fizetjük a NATO új székházának építését Pozsony. Előzetesen mintegy 8 millió euróval kellene 2012-ig hozzájárulnia Szlovákiának az új NATO-székhely felépítéséhez - áll a külügyminisztérium által tárcaközi egyeztetésre bocsátott javaslatban. Hazánk a szervezethez való csatlakozáskor kötelezte magát az építkezés támogatására. A tervezet szerint a költségek 60 százalékát a védelmi, 40 százalékát a külügyi tárca állná. Idén 60 ezer eurót juttatnánk a NATO-nak. (SITA) Mikuláš Dzurinda kemény harcra számít Pozsony. Sok nehézségre és kemény harcra számíthat a koalíció a választásokat megelőző időszakban - véli Mikuláš Dzurinda miniszterelnök. Szerinte a feszültség egyre növekszik, a gyengébb jellemű politikusok saját érdekükben szükségét fogják érezni, hogy populista beszólásokkal kígyót-békát kiabáljanak majd egymásra. Dzurinda ugyanakkor hiszi, a koalíció elég erős ahhoz, hogy elfogadja a 2006-os költségvetést. (SITA) Kárpótolni kellene az 1968-as áldozatokat Pozsony. Csehszlovákia 1968. augusztus 20-ától 1991. június 27-ig tartó megszállása szlovákiai áldozatainak kártérítését javasolja Robert Kaliňák, a Smer képviselője. A honatya szerint Csehországhoz hasonlóan Szlovákiának is kárpótlásban kellene részesítenie a harcokban elhunytak rokonait és az akkori sebesülteket. Halálozás esetén egymillió koronás, a súlyos sérülteknek és az erőszak áldozStainak 500 ezer koronás, egyéb esetekben pedig 100 ezer koronás anyagi jóvátételt javasol. A juttatások elkülönítésére Kaliňák szerint 75 millió koronára lenne szükség. (SITA) Közmunkát is végezhetnének az elítéltek Pozsony. Fegyházbüntetésen kívül akár közmunkára is lehetne 2006. január 1-jétől ítélni az enyhébb bűncselekményeket elkövető személyeket. Az igazságügyi minisztérium kényszermunkára kötelező büntetés-végrehajtásról szóló jogszabálytervezetéről szerdán tárgyal a kormány. A fogva tartottak legkevesebb húsz órát dolgoznának havonta; a munkát az eltávozásuk idején végeznék el. A kényszermunkát az új büntető törvénykönyv szabályozza: azon elítélteket érintené, akiket legfeljebb ötéves szabadságvesztéssel sújtottak. (TASR) A kőolaj árvágtája mellett az arany is egyre drágább Felfelé visz a félelem liftje ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. Az arany ára fokozatosan közelít az 1988 júniusában elért csúcshoz, miután befektetési alapok komoly pénzeket fordítanak aranyvásárlásra a dollár gyengülése és a kőolaj áremelkedése (hordónként 67 dollár) miatt. 1988 közepe óta tavaly decemberben került a legmagasabbra az arany ára, akkor 456,75 dolláron jegyezték unciáját (31,4 gramm) és idén eddig már háromszor közelítette meg ezt a szintet, jelenleg alig 10 dollárral marad el tőle. Elemzők szerint az arany ára rövidesen eléri a 450 dollárt, sőt, a Holt and Shapard Capital Management pénzkezelő cég egyik szakértője azt mondta, hogy az év végére elérheti akár az 500 dollárt is. Az arany drágulása 2001-ben indult, amikor 250-270 dolláron állt, majd 400 dollár fölé emelkedett a globális gazdaság kilátásainak a bizonytalanságára és a terrorizmustól való félelemre reagálva. (MTI, ú) Tökéleden az 1948 után államosított egyházi épületek restitúciójáról szóló törvény Megértés helyett kemény kiutasítás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Javában zajlik az egyházi restitúció, s bár a korábban elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását lehetővé tevő törvény csak idén május 1-jétől hatályos, szinte azonnal nyilvánvalóvá vált: nem tökéletes. Ugyanis ez sem engedi meg, hogy az 1948 után államosított összes egyházi épületet vissza lehessen igényelni. A norma értelmében az érintettek csak mezőgazdasági területeket és gazdasági épületeket kaphatnak vissza. Nem kérhetik azokat az ingatlanokat, ahol az állam időközben temetőt, kórházat, iskolát, szociális vagy más intézményt létesített. „A földből manapság egyszerűen nem lehet megélni, jó lenne, ha visszakaphatnánk az épületeket is” - nehezményezte Erdélyi Géza református püspök. Nem a restitúció keretében, de azért megpróbálnak valamit tenni e téren. Erdélyi szerint az egyház kiszolgáltatott helyzetben van, mert ha nagyvonalú és tisztességes az adott polgármester, aki tudja, hogy a vitatott ingatlan az egyházé volt, és maga is vallásos, akkor igyekszik lehetővé tenni, hogy valamilyen formában visszajuttassa. „Sok helyen azonban elutasítanak, sőt az is előfordult már, hogy felszólítottak, hagyjam el az iskola épületét, mert állami, s ő fogja megvenni. A helyzet elképesztő. Még van több mint 70 épületünk, némelyiket karban tartották, némelyik romos állapotban van, de a lényeg az, hogy hoztak egy törvényt, mely nem teszi lehetővé a tisztességes tulajdonjogi rendezést, noha ez az Európai Unióban fontos kérdés” - részletezte Erdélyi. A földek nagy része még a kilencvenes években elfogadott törvény .alapján visszakerült a református egyház tulajdonába, a maradékot most lehet visszaigényelni, s a püspök szerint ez nem lesz könnyű. Több mint 400 hektár konfiskált területről van szó a Beneš-dekrétumoknak megfelelően, s ezt rég kiosztották, vagy az állam ráépített, helyette adni nem akar, ezért bonyolult az ügyintézés. A visszaigénylési kérelmeket mindenesetre be kell nyújtani, mert aki jövő májusáig ezt nem teszi meg, a jövőben már nem kap újabb lehetőséget. A parlament ugyanis - František Mikloško (KDH) javaslatára - márciusban megszavazott egy határozatot, hogy a jelenlegi törvénnyel lezártnak tekinti az egyházi restitúció folyamatát. „Jogászok segítségével egységesen kidolgoztunk egy tervezetet, melyet minden gyülekezetnek rövidesen megküldünk, s ott vázoljuk a konkrét lépéseket, lehetőségeket, a kérvények benyújtásának módozatait. Lesznek helyek, ahol minden simán megoldható, ám nagyon sok olyan eset lesz, mely el fog húzódni” - tette hozzá a püspök, (sza) Dzurinda nem mondhatja, hogy országjáró kerekező kampánykőrútja során kutyába sem veszik. A kormányfő legutóbbi megállóján a holicsi várjátékokat kereste fel (TASR-felvétel) Előfordult már, hogy felszólítottak, hagyjam el az iskola épületét. Jelentősen átalakulhat a közoktatás tartalma, emellett csökkenhet az alap- és középiskolai tananyag mértéke Kényszerhelyzet az iskolaügyben Pozsony. Forró ősz ígérkezik az oktatásügyben, változások sorát ígéri a szaktárca. A tervek szerint jelentősen átalakul a közoktatás tartalma, mely elsősorban az alap- és középiskolai tananyag csökkenésében mutatkozna meg. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az előzetes elképzelések alapján központi támogatáshoz juthatnának a magán felsőoktatási intézmények, elkészülne az egyetemek minőségi besorolása, a tanulmányi eredményeiktől függően pedig ösztönző támogatásokat kapnának az egyetemisták. Az Új Polgári Szövetség (ANO) a levelező tagozatos hallgatók számára pedig költségtérítésessé tenné a képzést. A jogszabályi háttér előkészítése a keždeményezések többségében már megkezdődött, az oktatási tárca részben már elkészítette a szükséges módosító rendeleteket. Ezzel párhuzamosan a vita is elkezdődött, helyes-e a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályokkal végrehajtani a jelentős változtatásokat. Dolník Erzsébet, a Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője, a törvényhozás oktatási bizottságának tagja szerint a közoktatás tartalmi és szerkezeti átalakítását nem túl szerencsés rendeletekkel végrehajtatni: „Ennek ellenére úgy vélem, ez még mindig jobb, mintha egyáltalán nem történne semmi az oktatásügyben. A gondot az okozza, hogy a rendeleteket a későbbiekben bármikor lehet módosítani, sőt, adott esetben viszszavonhatók is. A törvény kétségkívül hatékonyabb megoldást jelentene az iskolák problémáira. Ebben a kormányzati ciklusban azonban aligha képzelhető el, hogy a parlament többsége támogasson egy oktatási tárca által beterjesztett törvénytervezetet. Emlékezzünk csak a tandíjtervezet bukására, még azok a politikusok is ellene szavaztak, akik korábban a beterjesztő felet képviselték. Ráadásul a pedagógusok berkeiben sem vált ki pozitív visszhangot a tervezett intézkedéscsomag.” Az oktatásügyben jelenleg kényszerhelyzet uralkodik. Az új közoktatási törvény évek, sőt évtizedek óta késik. Jókora adósság terheli az oktatáspolitikában érdekelteket az iskolákkal szemben, fűzte hozzá Dolník. Beáta Brestenská, az ANO parlamenti képviselője szerint a rendeletekkel kieszközölt változtatások a közoktatás átalakításának nem rendszerszerű megközelítéséről tanúskodnak: „A tartalmi reform nem épülhet törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályokra. Úgy vélem, Martin Frone oktatási miniszternek volt elég ideje, hogy előkészítse a szükséges törvényt. A kiváló képességű egyetemistáknak juttatandó ösztönző támogatások rendszerének bevezetését ugyan pozitív kezdeményezésnek tartom, de szintén nem jelent hathatós és hosszú távú megoldást a hallgatók problémáira. Csupán egy populista lépés Frone részéről.” A liberálisok továbbra is kitartanak a fizetős levelező tagozatos felsőfokú képzés gondolata mellett. Brestenská lapunknak elmondta, vélhetőleg októberben terjesztik elő vonatkozó javaslatukat. Az oktatási tárcavezető ellenzi a tervet, mivel véleménye szerint ez által a nem nappali képzésben részt vevő hallgatók hátrányos helyzetbe kerülnének társaikkal szemben. Frone attól is tart, hogy az intézkedés hatására jelentősen emelkedne a levelező tagozatos diákok aránya az egyetemeken, mivel a felsőoktatási intézményeknek - a befizetendő tandíjakból várható bevételük reményében - érdekükben állna, hogy bővítsék a levelező képzést. Brestenská úgy látja, a miniszter nincs tisztában a helyzettel, mivel már most is magas az említett hallgatók száma, vagyis az egyetemek jelenleg is előszeretettel vesznek fel nem nappali tagozatos hallgatókat. A liberálisok éppen ezért azt is javasolják, hogy egyetemenként 30 százalékban maximalizálják a levelező tagozatos hallgatók arányát a diákok összlétszámához képest, (érvé) Az ANO kitart a fizetős levelező tagozatos felsőfokú képzés mellett. Tragikus baleset történt a szombaton megrendezett besztercebányai SEAT-raliviadalon. Peter Spusta és Peter Koláček gépkocsija az egyik éles kanyarban kirepült az úttestről, és egy fának csapódott. A már több mint hat éve versenyző Spusta a helyszínen életét vesztette, Koláček sérülései nem súlyosak. A tragédia után a versenyt nem folytatták. (Ján Krošlák felvétele) Az oktatási tárca 300 millió koronás költségvetési tartalékából telik a magánegyetemek állami támogatására Martin Frone helyett Ivan Mikloš az irányító? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A HZDS és a Smer látványos közeledéséről tanúskodik a két párt közös kirohanása az oktatási tárca tervezett intézkedése ellen, melynek értelmében a 300 millió koronás költségvetési tartalékból mintegy 10-20 milliós állami támogatásra számíthatnának a hazai magánegyetemek, állítja a szaktárca szóvivője, Monika Murová. „Annak idején mindkét párt hevesen ellenezte a tandíjrendszer bevezetését, azóta is következetesen elutasítják az oktatási minisztérium a felsőfokú képzés színvonalának emelésére tett javaslatait” - véli a szóvivő. Az eredetileg a felsőoktatási reformmal járó költségek fedezetéül szolgáló 300 milliós költségvetési tartalékból a minisztérium tervei szerint 85 milliót fordítanának az ösztönző támogatások kifizetésére, 25 milliót az egyetemek minőségi besorolására, 10-20 milliót pedig a magán felsőoktatási intézmények kaphatnának meg. Az utóbbi javaslat váltott ki tiltakozást ellenzéki körökben. A Smer nehezményezi, hogy Martin Frone oktatási tárcavezető jelentős befolyást enged Ivan Mikloš pénzügyminiszternek az ágazat irányításában, illetve a különféle lobbycsoportoknak, melyek mind nagyobb mértékű központi támogatást követelnek a magánegyetemeknek. Dušan Čaplovič és Robert Madej smeres parlamenti képviselők szerint az oktatási tárcát ténylegesen nem Frone, hanem Mikloš igazgatja. A magán felsőoktatási intézményeknek nyújtandó támogatásokról nemrégiben egyezett meg az oktatási és a pénzügyi tárca vezetője. A végső szót azonban a kormány mondja ki. Ha zöldet kap a javaslat, a magánegyetemeknek módjukban állna támogatást kérni az államtól. Kérvényüket az oktatási tárca bírálná el a felsőoktatás legfőbb képviseleti szerveinek - Szlovák Rektori Konferencia, Egyetemek Tanácsa, Diáktanács - bevonásával. A támogatás folyósításáról a szaktárca javaslatára a kormány döntene. Albert Sándor, a komáromi Selye János Egyetem rektora nem látja akadályát annak, hogy a magánegyetemek központi támogatást kapjanak, feltéve, ha nem az állami egyetemek rovására jutnának költségvetési forrásokhoz: „Mivel a magán felsőoktatási intézmények - ellentétben az államiakkal - kérhetnek tandíjat a hallgatóiktól, a központi támogatás révén előnyre tennének szert a közegyetemekkel szemben.” Albert szerint kérdéses, indokolt-e a köz- és magánegyetemek finanszírozási szempontú egyenjogúsítása. A hatályos jogszabály értelmében a magán felsőoktatási intézmények kaphatnak - de nem kötelezően - központi támogatást, (érvé, s)
