Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-13 / 188. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 13. Régió 5 INTERJÚ Falufejlesztés Alistálon JÓZAN MÓNIKA Alistól. Nagy beruházásokra készülnek a Dunaszerdahelyi já­rás kétezer lakosú községében. A falu több kistérségi társulásnak is tagja, ezáltal nagyobb eséllyel pályázik anyagi támogatásért egyes fejlesztési tervei megvaló­sításához. Fazekas István 1998- tól polgármestere a településnek, őt kérdeztük az önkormányzat terveiről. Melyek Alistól fő célkitűzé­sei? Kilenctagú képviselő-testüle­tünk legfontosabb feladatának a falu fejlesztését és bővítését tart­ja, hiszen alapvető igény, hogy minél nagyobb legyen a lélek­­szám. Éppen ezért két évvel ez­előtt új utcát nyitottunk hatvan­hét házhellyel. Problémát okoz azonban az utca közművesítése, igaz, a minisztériumhoz már be­nyújtottuk a támogatási kérel­münket. Remélhetőleg szeptem­berben kezdjük el a csatornaháló­zat kialakítását, ezután következ­het az út építése. Az egész beru­házás összértéke 18 millió korona körül mozog; hat és fél milliót kértünk a minisztériumból, és a telkek árképzésébe is belefoglal­tuk a közművesítést. Természete­sen még így is jutányos áron lehet hozzájutni a telkekhez, ráadásul kész építkezési engedélyt és típus­terveket is ajánlunk. Mikorra várható a pályázat el­bírálása? Nem tudom megmondani, de több projektünk is elbírálás alatt van. Szeretnénk felújítani a járdá­kat, biztonságosabbá tenni a 63-as főút melletti útszakaszt. Ezenkívül várjuk az iskolánk felújítására be­adott pályázatunk eredményét; a nyílászárók cseréjét tervezzük. Egy éve további három községgel - Mad, Padány és Bögellő - együtt megalapítottuk a Pátria mikroré­­giót, azzal a célkitűzéssel, hogy nagyobb eséllyel pályázzunk tá­mogatásért. A falufejlesztési ter­vek elkészítését például társulá­sunk nevében adtuk be, de tagjai vagyunk a Csilizközi Régiónak és a Csallóköz-Mátyusföldi Regionális Társulásnak is. Mi az, ami folyamatban van az említett fejlesztések közül? Dolgozunk az egészségügyi köz­pont átépítésén. Körzeti'orvosunk, fogorvosunk és nőgyógyászati ren­delőnk van, tárgyalásokat folyta­tunk egy szemorvossal, valamint rehabilitációs központ kialakítását is tervezzük. Amit nagyon szeret­nénk még: a sportpálya rendezése, kulturális és szabadidőközpont, va­lamint játszótér létesítése a környé­kén. Ezenkívül nem tettem le a szo­ciális otthon gondolatáról sem, mert bár a jövőbe kell tekinteni, nem feledkezhetünk meg az idő­sekről, rászorulókról sem. Alkal­mas épületet biztosan találnánk. Alistál címere. A korona a győzelmet és a jutalmat szimbolizálja, az eke pedig utalás a régmúltra, a gazdag termés jelképe. (A szerző felvétele) ALISTÁLI FALUNAPOK Augusztus 12-14. (péntektől vasárnapig) Péntek - 18.00: megnyitó a helyi kultúr- és sportközpont­ban, utcanévtáblák átadása, Bo­dá Domokos és Kun István mér­nök (in memoriam) tiszteletbeli polgárrá avatása. Az én falum - pályázatra érkezett munkák eredményhirdetése, emlékmű­sor József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából. Szombat - 9.00: Futalista - emlékfutás (minden résztvevő pólót kap), polgármesteri kispá­lyás futballkupa döntője, az alistáli Kyokushin Karate Klub bemutatója; 10.30: kölyökvilág - kézművessátor, légvár, tánc­ház élő népzenével; 14.30: ze­nés kultúrdélután. Fellépnek az Alistáli Művészeti Alapiskola néptáncosai, szólóénekesei és drámapedagógiai csoportja, a padányi asszonykórus, az alis­táli alapiskola moderntánc-cso­­portja, az ekecsi mazsorettek, Mayer András, a tallósi modern- és standardtánccsoport, az alistáli nyugdíjasklub énekkara; 19.00: tombolahúzás; 20.30: a Felvidéki Rockszínház bemutat­ja az István, a király című rock­operát; 22.00: hajnalig tartó táncmulatság. Vasárnap - 11.30: ökumeni­kus istentisztelet, a második vi­lágháború befejezésének 60. év­fordulója alkalmából koszorú­zás az emlékműnél, majd ünne­pi orgonahangverseny a refor­mátus templomban, (jóm) E hónap végéig látogatható Kuky Anna és Sipos Katalin közös kiállítása a Nagymegyeri Városi Művelődési Központban. A kiállított nyakékek, karkötők és a képek megvásárolhatók. Sipos Katalinnak már újabb ékszereket kellett biztosítania, mert a kitűzött tárgyakat mind megvásárolták. Kuky Anna textiltervező szakos hallgatónak ez már a sokadik bemutatója; olaszországi és ausztriai nemzetközi versenyeken dobogós helyen szerepelt. A tárlat naponta 7.30-tól 16.00-ig várja a látogatókat. (Józan Mónika felvétele) Gudmon Ilona: Az 1685-ös győzelem a korabeli keresztény Európa számára örömünnepnek számított A török uralom alóli szabadulás 320. évfordulójára emlékeznek Érsekújvár. A város osz­mán uralom alóli felsza­badulásának 320. évfor­dulója alkalmából a me­gyei fenntartású Thain Já­nos Múzeumban csütörtö­kön Neuheuselium recuperatum - Érsekújvár visszafoglalása címmel gazdag kiállítás nyílt. SZÁZ ILDIKÓ A tárlat annak az ünnepségso­rozatnak a része, amellyel a vá­ros a török megszállás sanyarú időszakára és szabadulására em­lékezik. Jövő pénteken történel­mi szimpózium, vasárnap emlék­ünnepség lesz az 1685-ös események emlékére. Ab­ban az évben, augusztus 19-én a törökök kitűzték a megadás fehér zászlóját az érsekújvári várra. „A kiállítás címét arról a 320 éves emlékérméről vet­tük, amit Érsekújvár felszabadu­lásának évfordulójára verettek; az esemény örömünnep volt az egész keresztény Európa számá­ra. Múzeumunk gyűjteménye mellett a Gömör-kishonti Múze­um, a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria, a Galgóci Honismere­ti Múzeum és a pozsonyi régésze­ti múzeum török kori anyaga lát­ható a tárlaton” - jegyezte meg a kiállítás megnyitóján Gudmon Ilona, a Thain János Múzeum igazgatója. Alexander Botos, a rimaszom­bati Gömör-kishonti Múzeum dolgozója beszédében felidézte az 1663-as eseményeket, amikor Köprülüzádé Fazil Ahmed nagy­­vezír és serege megszállta az új­vári várerődítmény területét. A jubileumi kiállítás látogatói szá­mára a múzeum dolgozói hűen ábrázolják a több mint három év­századdal ezelőtti eseményeket, amikor 1663. szeptember 27-én a nagyvezír ünnepélyesen bevo­nult a várba, elrendelte a meg­rongált helyek megjavítását, a templomokat mecsetté építtette át, és Érsekújvár az új oszmán tartomány központja lett. Az erőd eleste és a nagy pusztítások után a környékbeli falvak és kis­városok behódoltak a töröknek, és adófizetők lettek. Az akkori erődrendszer makettjével, a tö­rökök pénzével, művészeti tár­gyaival, az ellenség harci eszkö­zeivel, öltözékével ismerkedhet­nek a látogatók. A kiállítás szlovákiai múzeumok török kori anyagából állt össze. A tárlatra látogatók az egykori erődrendszer makettjét is megte­kinthetik (Csuport István felvétele) „Már ötven éve várok erre a pillanatra, örülök, hogy megéltem” - sóhajtott fel az ünnepségen az egyik lakos Léván átadták a felújított Botto utcát Az illetékesek terepszemléje (A szerző felvétele) FORGÁCS MIKLÓS Léva. Jelképesen is átadták teg­nap a felújított Botto utcát - a sza­lagot Štefan Misák polgármester és Ján Hyža, a Cesty Nitra építő­vállalat vezérigazgatója vágta át. „Már ötven éve várok erre a pilla­natra, örülök, hogy megéltem” - mondta az ünnepségen az utca egyik lakója. A modernizálást fő­ként a közműhálózat és az út álla­pota indokolta. A kissé félreeső, a Šoltés téri „régi” autóbusz-állomástól nyíló utcán van például a városi rend­őrség épülete. Misák elmondta, a város több mint 5,5 millió koro­nát fordított a munkálatokra. Há­rom évvel ezelőtt készültek ter­vek az utca felújítására, de a meg­valósítást csak tavaly sikerült a költségvetésbe iktatni. Idén júni­us 14-én kezdődött az átépítés, és a Cesty Nitra alig két hónap alatt teljesítette a tervet. A polgármes­ter szerint fontos, hogy a munká­latok előtt ellenőrizték és megja­vították a vízvezetéket, tehát re­mélhetőleg egy ideig nem kell majd feltörni a 2104 négyzetmé­ter új útburkolatot. A 270 méter hosszú Botto utcában nyolc új lámpaoszlop biztosítja a közvilá­gítást, a 900 négyzetméternyi jár­da kőburkolatot kapott. A város­nak 200 millió koronára lenne­­szüksége ahhoz, hogy minden rossz állapotban lévő utcát, utat, járdát felújíthasson.

Next

/
Thumbnails
Contents