Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-12 / 187. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ NYEZAVISZIMAJA GAZETA Élénken kommentálta az orosz lap Adam Imajev tengermelléki helyi parlamenti képviselő azon indítványát, hogy változtassák meg az alkotmányt azon cikkét, amely két mandátumban korlátozza az államfői tisztség betöltését egy és ugyanazon személynek. A Nyezaviszimaja Gazeta idézett megfigyelőket, akik szerint Imajev „népi” kezdeményezése mögött az állami tisztségviselők azon alapvető kívánsága rejtőzik, hogy megőrizzék a status quót. A felmérések arról tanúskodnak, hogy a lakosságnak teljes mértékben megfelel Vlagyimir Putyin. Szöveg nélkül (Peter Gossányi rajza) Szlovákiai oldalon a Párkányi Körzeti Hivatal mindmáig semmilyen riasztást nem kapott Esztergomból Szennyeződés van, de a víz iható Esztergom/Párkány. Jó egy hete tart a Kenyérmezei-patakba torkolló csatorna szennyezettsége miatt kipattant botrány. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Noha egyik illetékes magyarországi szakhatóság szerint sem került a Dunába és az említett patakba veszélyes anyag, s egyelőre az esztergomi ivóvizet sem nyilvánították egészségre ártalmasnak, a környezetszennyezési ügyből - főképp a Fidesz jóvoltából - jókora cirkusz lett, Budapesten és Esztergomban is. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség július 8-án kapott olyan bejelentést, hogy az említett csapadékelvezető csatornán keresztül barna színű, gyógyszerszagú folyadék áramlik a patakba. A felügyelőség még aznap méréseket végzett a helyszínen, mégpedig a csatorna torkolatánál, a patakban. Dioxint nem vizsgáltak, viszont PCB-t és egyéb szerves oldószert találtak, de nem annyit, hogy be kellett volna avatkozni. Mindezt Gerencsér Tivadar igazgató közölte. Az igazgatóság akkor ismeretlen tettes ellen feljelentést tett környezetszennyezés miatt. Tudnunk kell, hogy a patak a Dunába folyik, s pont azon a területen, ahonnan Esztergom az ivóvízkészletét nyeri. Ugyanakkor a patakba vezető csatornát két cég használja: a Richter Gedeon gyár és az Onyx Kft., ez utóbbi a dorogi hulladékerőművet üzemelteti. Múlt szombaton viszont Illés Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője azonnali beavatkozást követelt az összes illetékes szervtől, továbbá a Legfőbb Ügyészséghez fordult, mert szerinte bebizonyosodott, a mérgező anyagok a dorogi erőműből jutottak a csatornába. A képviselő szerint a csőhálózatban, az iszapban és a csövekre rakódott rétegben rákkeltő és magzatkárosító anyagokat, dioxinokat találtak, magasan a határérték felett. Eszerint a PCB-vegyületek aránya 400-szor, a dioxinoké pedig 100-szor haladta meg az egészségügyi határértéket. Illés katasztrófaállapotot emlegetett, s közölte, az unió környezetvédelmi főigazgatóságát is megkeresi, mert szerinte a dorogi erőmű, tehát az Onyx ellen nem tesznek semmit, noha a cég már tavaly is környezetszennyezést okozott. Ráadásul a tavaly kirótt 150 milliós bírságot a mai napig nem fizette ki. Ugyanakkor Csáki Ferenc, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője hangsúlyozta, a magyar jogszabályok csak talajra és vízre állapítanak meg határértékeket, iszapra nem. Ekképp viszont Illés Zoltán állításai is más megvilágításba kerülnek, mert az iszap jóval nagyobb mértékben képes összegyűjteni a szennyezőanyagokat - ezért a „pontosan hányszoros” és a „mihez képest” számszerűsítése ebben az esetben csalóka és félrevezető. Az Onyx is reagált: már csak azért sem lehet a szennyező, mert július 8-a óta nem engedett le csapadékvizet a csatornába. A cég határozottan tiltakozik az ellen, hogy bárki is alaptalanul belekeverje őket ebbe az ügybe, már nem először. Múlt pénteken Meggyes Tamásnak, Esztergom polgármesterének kezdeményezésére helyszíni szemlét tartottak az illetékesek, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat is, de ez utóbbi sem állapított meg vízbázist veszélyeztető szennyeződést. A környezetvédelmi és vízügyi minisztérium szombaton azt közölte: a csapadékelvezető csatorna torkolatánál, a Kenyérmezei-patak fenekén valóban találtak egy öt négyzetméteres szakaszon fekete iszapot, ám az abban található benzol-, klór- és szervesanyag-mennyiség nem haladja meg a határértékeket. A regionális környezetvédelmi felügyelőség ugyanakkor elrendelte a csatorna lezárását, kitisztítására kötelezte Esztergomot, a Richten és az Onyxot. Az Onyxnak továbbá nem engedi meg, hogy leeressze a csapadéktartályát mindaddig, amíg az öszszes vizsgálati eredmény rendelkezésre nem áll. Gerencsér Tivadar már a múlt szombaton kijelentette: a csatorna ugyan szennyezett, de Esztergom ivóvízbázisa és a Duna sincs veszélyben. Megjegyezzük: múlt szombattól sem az ANTSZ, sem a katasztrófavédelem, sem az illetékes megyei környezetvédelmi főhatóság nem nyilvánította az esztergomi vizet egészségre ártalmasnak. Viszont Meggyes Tamás kedden lényegében megismételte Illés állításait, s a hatóságok munkáját felelőtlennek és hanyagnak nevezte. A polgármester ugyanakkor azt is közölte: a vizet laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, de „addig kénytelen ihatónak minősíteni”. Ugyanakkor felháborítónak tartja, hogy a főhatóság Esztergomot kötelezi a csatornapucolásra, s a szerinte valódi bűnöst, az Onyxot csak harmadrészben említi. Büntetőjogi felelősségre vonást követel, és azt, hogy a dorogi égető csapadékvizét egyáltalán ne lehessen Esztergom területére vezetni. Szerinte a csatorna is illegálisan épült. Szlovákiai oldalon a Párkányi Körzeti Hivatal stábja mindmáig semmilyen riasztást nem kapott a Duna vízminőségének romlásáról, s az esettel kapcsolatban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója kifejtette: a Dunába már csak azért sem juthatott szennyezés, mert az esőzés miatt, a magas vízállás hatására a folyó visszaduzzasztotta a patakot. (buch) Az iszap jóval nagyobb mértékben képes összegyűjteni a szennyet. Van, ahol 2,2 fokkal is emelkedett a hőmérséklet 1970 óta, és még nagyobb forróságra kell számítanunk Egyre melegebb nyarak az európai városokban MTI-HÁTTÉR Akár 2,2 fokkal is emelkedett az európai nagyvárosokban a hőmérséklet az 1970-es évek óta, és a globális felmelegedés a jövőben még tikkasztóbb nyarakat eredményezhet - állapította meg a Természetvédelmi Világalap (WWF). A változás, amely meghaladja az ENSZ által a világ egészét tekintve becsült átlagos hőmérséklet-emelkedést, további próbatételek elé állíthatja az egészségügyi ellátó szerveket Európa nagyvárosaiban. A WWF szerint a felmelegedést csak részben magyarázzák az egyre növekvő városi népesség keltette „hőszigetek”. Sokkal valószínűbb, hogy a jelenség azokra a fosszilis tüzelőanyagok égésével felszabaduló gázokra vezethető vissza, amelyek „csapdába ejtik” a meleget. A városok borús kilátásoknak néznek elébe: a globális felmelegedés miatt a folyamat folytatódni fog, és kialakulhat egy ördögi kör. A klímaberendezések elterjedése például segíthet az egészségi panaszok csökkentésében, de növeli az áramfelhasználást, aminek nagy részét fosszilis tüzelőanyagokból nyerik. A szervezet 2001-es becslése szerint az átlaghőmérséklet 0,6 Celsius-fokkal emelkedett a XX. század folyamán, főként az üvegházhatást okozó gázok légkörben való felhalmozódásának következményeként. 2100-ra további 1,4-5,8 fokos melegedés várható, emiatt gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek: sokasodnak az árvizek, aszályok, viharok, a tengerek szintje egy méterrel is megemelkedhet. Egyes kutatók túlzónak tartják a globális felmelegedés körüli aggályokat, mondván: mivel sok meteorológiai állomás a városok közelében helyezkedik el, egyszerűen a városok növekedése miatt olvashatnak le magasabb hőmérsékleti értékeket. A WWF- tanulmány szerint viszont a skála felső szélén elhelyezkedő London lélekszáma mindössze egy százalékkal nőtt a három évtizeddel ezelőttihez képest, míg a (hasonló pozíciót elfoglaló) Madridé megduplázódott. Hol emelkedett a legnagyobb mértékben? Oslo. A WWF-jelentés 16 európai nagyvárost vizsgál. Stockholmtól Rómáig a nyári hónapok átlaghőmérséklete 2001-2004- ben 1,0 fokkal emelkedett az 1970-74-hez képest, kivéve Dublint (0,7 fok), Helsinkit (0,8 fok) és Koppenhágát (0,2 fok). Madrid átlaghőmérséklete emelkedett a legnagyobb mértékben: 2,2 fokkal, 23,7-ről 25,9-re. London és Luxembourg 2 fokkal, Athén és Lisszabon 1,9-cel lett melegebb, (m) KOMMENTÁR Iránytű nélkül a Smer SIDÓ H. ZOLTÁN A mindig elegánsan öltöző hivatásos kötekedő, azaz Robert Fico nyáron is bírja szusszal. Ellenzéki pártja üzembiztos módon hetente ránt elő egy-egy kényesnek vagy legalább érdekesnek tűnő témát, amit aztán egyre balosabb módon magyaráz, megrág, kritizál, kiforgat, lehetőleg úgy, hogy a kormánykoalíciót rossz színben tüntesse fel. A Smer a régen bevált módszert követi, amely szerint minden bonyolult, csak összefüggéseiben vizsgálható problémára adható egyszerű, világos, ám hazug válasz. Az elmúlt héten az ellenzék vezércsapata odáig ment, hogy a világpiactól függő gázárak megregulázásának módszerét is elmagyarázta. Érveiket könnyű megcáfolni, úgyhogy erre nem is vesztegetjük az időt. A Smer ebbéli ténykedése mindössze arra világít rá, vajon milyen színvonalú szellemi háttér, műhely, szakértői csoport állhat a médiában primadonnaként tetszelgő párt mögött. A napokban Ficóék szintén belecsaptak a lecsóba, amikor világgá kürtölték: a csillogó üveg- és gránitpalotáikban ülő bankárok csak nyerészkednek, legújabb népnyúzó trükkjük a kezelési költségek felsrófolása. A Smer illetékes árnyékminisztere Fico árnyékából egy pillanatra kilépve máris fenyegetett: ha a pénzintézetek nem veszik komolyan őket, akkor a gazdasági versenyhivatalhoz fordulnak, s ha még ez sem segít, akkor törvénytervezetet dolgoznak ki a bankok megadóztatásáról. Szó se róla,'3 téma hálás. Alig akad polgár, aki ilyenkor a bankok védelmére kelne. A hazai pénzintézetek 2005 első felében több mint 7,5 milliárd korona összesített nyereségre tettek szert, a megtakarítások után fizetett kamataik tényleg alacsonyak, a mind közkedveltebb vásárlói hiteleket viszont elég borsosán kínálják. Mintha egy korábbi korszak kedélyes bankárvilága köszönne vissza, amely szerint adj 3 százalékot a bankkönyvekre, nyújtsd 6 százalékért a hitelt, és légy délután 3-kor a golfpályán vagy a klubban. A dolog azonban nem ennyire egyszerű. Először is, a Smernek augusztus 24-ére megbeszélt találkozója volt a bankszövetség vezetőivel, hogy megvitassák a kezelési költségek nagyságát. Azonban a párt addig nem bírta ki, és durván belekötött a másik félbe. E modort a parlamentben talán díjazzák, azonban a pénz világában a legkevésbé sem. Másodszor, a kezelési költségek valóban nőnek, ám ezzel párhuzamosan a pénzintézetek egyre több szolgáltatást nyújtanak. Harmadszor pedig, az elmúlt négy évben a bankok mintegy 20 milliárd koronáért korszerűsítették működésüket, e kiadások pedig óhatatlanul lecsapódnak. Tény, hogy Csehországban a kormány ráijesztett az ottani bankokra, s azok mára némileg meghunyászkodtak, viszont náfunk korántsem olyan magasak a kezelési költségek, mint nyugati szomszédunknál. A Smer ma a vasút kezelésében lévő egészségügyi intézményekbe köt bele. Kérem, de előtte vegyen egy iránytűt, hogy a nagy vagdalkozásában véglegesen le ne térjen a normális nyugat-európai baloldali pártok csapásirányáról. JEGYZET Vévévé... pont eszká KOZSÁR ZSUZSANNA Pötyögök az interneten. Alsósztregovára megyek, sosem jártam még Madách eldugott fészkében, az autó meg szervizben, hát ki kellene találni valamilyen elviselhető utazási módot. Pötyögök az interneten... pont eszká, buszmenetrend. Nem lep meg, hogy nincs egyenes járat Kassáról, miért is lenne, Alsósztregova igazán nem tartozik a nélkülözhetetlenül fontos települések közé, a nagy író kastélyával és sírjával együtt sem. Megy dél körül járat, egész megfelelő, és csupán egyszer kell átszállni. Losoncon ugyan várni kell fél órácskát, de ez még tűréshatáron belül van, leszek én két nap alatt eleget őrült írókollégáimmal, ennyi magány egyenesen szükséges az írótábori összeröffenés előtt. A visszautat is meg kell oldani, el ne felejtsem bepötyögni, hogy munkaszüneti nap lesz, mikor a kreatív ötletek és írói zsengék rácsai közül szabadulok. Ismét egy átszállás, ha délelőtt elindulok, ebédre otthon is leszek, potom négy órácska alatt megteszem azt a kétszázegynéhány kilométert. Persze, újra fél óra dekkolással. Nem baj. Az őrült írókollégák után még inkább rám fér majd az alkotói magány eme szeletkéje. Alsósztregován több buszmegálló is van, a falu hosszan nyúlik el a dombók között. Hova is menjek, hogy a kilencórás losonci buszt elérjem, kérdezek egy őslakosnak tűnő egyént. Rám mered, mint aki kísértetet lát, gondolkodik egyet, aztán közli, hogy legjobb tudomása szerint innen nem megy busz délig, évek óta már. Lehet, hogy volt valamikor, ő nem emlékszik. De hát a neten megnéztem, fehéren-feketén itt van kinyomtatva: Alsósztregováról Losoncra kilenckor. Innen hét közben se jár busz délelőtt, nemhogy szombaton, közli a bennszülöttek biztonságával és helyismeretével. Visszakullogok, kikönyörgöm egyik tábortársamtól, furikázzon el Losoncra, nincs harminc kilométer se, mi az neki. Losoncról csak megy valami, a neten legalábbis rajta volt feketén-fehéren. A járat meg is érkezik percnyi pontossággal, felszállók, és búcsút intek gondolatban az őrült íróknak, Madáchot is, beleértve. Azért jó, hogy van ez a remek internet, nem? Igaz, nem ártana, ha frissítenék is néha.
