Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-10 / 185. szám, szerda

Ú3SZÓ 2005.AUGUSZTUS 10.____________________________________________________________________________________________________________________________ SZÜLŐFÖLDÜNK 27 Zoboralján családok, rockzenekedvelők és hagyományőrzők találkoztak. A szórakozni vágyóknak a tikkasztó hőség sem szegte kedvüket. Pográny idén nyáron kétszer ünnepelt ki kézműves foglalkozások iránt ér­deklődő gyerekek és szüleik szá­mára. „A tikkasztó hőség miatt ki­csit nehéz volt a szervezés, végül mégis sikerült néhány édesanyát és gyermeket rábeszélnünk a kirán­dulásra, jöttek más régióbeli tele­pülésekről is. Stugel Éva kézmű­vessel csuhéból különféle bábukat készítettek a gyerekek, akik ezenkí­vül más foglalkozásokat is kipró­bálhattak” - idézte fel kérésünkre a pénteki nap eseményeit Kanyicska Ilona, nagykéri édesanya. A gyere­kek szájtátva hallgatták Écsy Gyön­gyi mesemondó előadását, a kitar­tóbbak közül sokan estig élvezték a fesztiváli hangulatot. Fellépett a Doki és a Szívtiprók együttes, és nagy sikert aratott műsorával a Fel­vidéki Rockszínpad, Karkó Henri­ett, Ivancsik Péter és Kerekes Le­vente. Vikidál Gyula éjszakába nyúló koncertjére több mint félezren voltak kíváncsiak. Ladányi Lajos MKP-s parlamenti képviselőtől, a ZKIK igazgatójától megtudtuk, nem véletlenül esett idén a választás a Nyitrához közeli ren látogattak Pogrányba. A ZKIK, a Csemadok Nyitrai Területi Vá­lasztmánya, Pográny önkormány­zata, a megyei fenntartású Érsekúj­vári Regionális Művelődési Köz­pont más társadalmi szervezetek­kel közösen vasárnapra meghívta Pogrányba a régió legjobb hagyo­mányőrző csoportjait. Külön ki­emelnénk a Balatoni hagyomány­­őrzők, Baksa Kata, Köncöl Brigitta fellépését, nagy tapsot kapott a nagykéri Mórinca és a berencsi Pimpimpápa együttes, valamint a pogrányi női és férfi éneklőcsoport. A közönség szeretettel fogadta a néhány hónapja alakult csifári férfi éneklőcsoport műsorát és az alsó­­bodoki női éneklőcsoportot épp­úgy, mint a többi fellépőt. Zoboralja települései közül jö­vőre többen is akadnak, akik szí­vesen vállalják a fesztivál szerve­zésével járó nem kis feladatot. Egyetlen falunak sem válhat a ká­rára, ha nő a látogatottsága, és az innen évekkel ezelőtt elszárma­zottak büszkén térnek vissza gyermekeikkel, barátaikkal együtt a szülőhelyükre. A Bikinire és a Beatricére ezrek voltak kíváncsiak A belépés mindhárom napon ingyenes volt Pográny. Négy évvel ez­előtt Zoboralja még nem dicsekedhetett országos kulturális rendezvénnyel, majd 2002-ben megtört a jég, amikor Alsóbodokon megrendezték az amatőr rockzenekarok fesztivál­ját. SZÁZ ILDIKÓ Egy évre rá, Nagycétényben már nagyszabású, háromnapos feszti­vállal várta közönségét a Generáci­ók Találkozása, a gyerekek alkotó­­műhelyben dolgozhattak, felejthe­­teden koncertet adott a P. Mobü együttes, és vasárnap megrendez­ték a hagyományőrzők seregszem­léjét. Az akkori kulturális rendez­vény ifjúsági vitafórumai is gazda­godott. Tavaly Alsóbodok kapta meg a fesztivál szervezési jogát, amely nemzetközi jelleget öltött, mivel Magyarországról és Vajda­ságból is érkeztek vendégek. Az idei Generációk Találkozása újabb meglepetéseket tartogatott Zoboralja és a Nyitrához közeli ma­gyarlakta településekről elszárma­zók családjainak. A belépés mind­A zsűrinek nehéz dolga volt... három napon ingyenes volt, de a kínált műsorok színvonala semmi­vel sem volt alacsonyabb, mint az elmúlt években. A magyarországi Bikini együttes szombat esti kon­certjére Csallóközből és Mátyus­­földről autóbuszokkal érkezett a közönség. A nagykéri szülők öröm­mel fogadták a Zoboralji Kulturális és Információs Központ (ZKIK) dolgozóinak felajánlását, hogy kü­lön autóbuszt biztosítanak a pénte­(Erdélyi Júlia felvételei) Pogrányra. Zoboralja legrégibb fa­lujában nemrég emlékeztek meg a település első írásos említésének a 930. évfordulóról. Szombaton a vendégeket már nem a hársfa alatti szabadtéri színpadnál fogadták a pogrányiak, hanem a tágasabb sportpályán. Az MKP sátrában Biró Ágnes, Bárdos Gyula, Farkas Iván, Hamerlik Richárd, Berényi József és Bugár Béla váltotta egymást a három nap folyamán. A IV. Zo­boralji Rockfesztiválon fellépő ze­nekarok teljesítményét szakavatott zsűri bírálta el, melynek tagja volt Papp Sándor, a Pátria rádió főszer­kesztője, Bárdos Ágnes, a Szlovák Televízió magyar adásának mun­katársa, Lakatos Tamás rádiós, Karkó Henriett énekes, a Felvidéki Rochszínház vezetője, a zsűri elnö­ke pedig Vikidál Gyula volt. A négy szlovákiai magyar amatőr rock­zenekar - Előtag, Kerecsen, Phoe­nix és a Sasszemvacka - előadását követően Vikidál Gyula és Papp Sándor adta át a díjakat. A legjobb dobos Mészáros Gergely (Előtag) lett, basszusgitár játékával Gáspár Krisztián (Kerecsen) aratott sikert. A legjobb énekes díját Puss Tamás (Phoenix) nyerte, csapattársa, Lé­pes Gábor szólógitáros (Phoenix) is elbűvölte a közönséget. A szakmai díjat, a Pátria rádió stúdiófelvételét a Kerecsen kapta, közönségdíjas lett a galántai Előtag zenekar. Há­rom nap alatt több mint háromez-Jó alkalom volt ez arra, hogy a fiatalok saját uniót alapítsanak ebben az egyesülő Európában Európa mókázott Nagysallóban Felavatták a község főterén Szent Anna szobrát Ünnep a rekkenő hőségben FORGÁCS MIKLÓS Nagysalló. Németül Jugend­­schpiele, franciául Jeux d’amite, szlovákul Eurohry, magyarul pedig Euro-móka. Ez a neve annak az Eu­rópa fiataljait megmozgató nem­zetközi versengésnek, melynek a játék történetében először egy szlo­vákiai település, a háromezer lako­sú Nagysalló adott otthont. A csa­patok a helyi sportpályán gyűltek össze, hogy ügyességi vetélkedők­ben méljék össze erejüket. Vasár­nap főzőcskével kezdődött a nap, minden ország főszakácsa a legjel­lemzőbb nemzeti ételt készítette el. A besighaimiek „maultasche”-t, tésztába töltött fűszerezett darált húst készítettek. Kotora Andrea a nagysallói ínyesmester elmondta, az ételnek az is különlegessége, hogy húslével leöntve levesként, körettel pedig főételként fogyaszt­ható. A németek mesélték, hogy nagypénteken a böjt kijátszására alkalmas étel, hiszen a húst elrejti a tészta. Az Ay Champagne-iak boros kakaspörköltet tálaltak spagettivel. A bátaszékiek csípős sertéspörkölt­tel álltak elő. A gyergyóditróiak igazi székely étket készítettek, bor­sos tokányt puliszkával, de elkészí­tették a románok ételét is, amely beépült az ő étrendjükbe, az úgy­nevezett szegények kenyerét. A for­ró puliszka tetejére juhtúrót tesz­nek, alufóliába csomagolják a masszát, a juhtúró beleolvad a pu­liszkába, s miután kihűlt a már szögletes formájú anyag, zsineggel lehet szeletelni. A nagysallóiak juh­túrós galuskát készítettek, Kotora Andrea elmondta, majdnem négy kiló lisztből szaggatták a galuskát, szinte egy pillanat alatt elfogyott így is. Egymás ételeinek kóstolgatá­sával telt el az idő a versenyig, sen­ki nem hagyott ki egyetlen speciali­tást sem. A vendégekről és a verseny lefo­lyásáról körülbelül harminc szerve­ző, a falu lelkes fiataljai gondos­kodtak. Nagysalló csapatát hat ma­gyar és négy szlovák nemzetiségű fiatal képviselte. A sportpályán Marián Kotora, a község polgár­­mestere öt-hatszáz nézőt üdvözölt. Az első feladat az 1848/49-es szabadságharcnak állított emléket, az április 9-i nagysallói csata ese­ményeit felelevenítve. Aznap esett, a magyaroknak hidat kellett építe­ni, s megküzdeni az osztrák túlerő­vel. Szalmabálákból és egy deszká­ból hidat építettek a versenyzők, majd vízzel locsolt gumipáston kel­lett egy alacsony akadály alatt ha­son vagy háton átcsúszni, aztán a lufifejű ellenséget lekaszabolni. Másodszor igazi falusi szüretet kel­lett erővel bírnia a csapatoknak. Szőlőtőkékről léggömbszőlősze­meket gyűjteni a puttonyokba, le­taposni, a hordóhoz cipelni, a hor­dóba csapot dugni és egy friss bor­ral tele pohárral hazarohanni. Eb­ből állt a nagysallói euro-szüret. A harmadik feladatsor tíz rész­ből állt és a falu tűzoltóhagyomá­nyaira épült. A sportpálya különbö­ző pontjain elhelyezett akadályo­kat kellett leküzdeni, tömlőket ösz­­szeszerelni, pallón, alagúton, vizes medencén átrohanni, létrára mász­ni, tűzoltó készüléket megtölteni, s a végén egy műanyag palackot el­találni a tömlőből előtörő vízsugár­ral, természetesen a stafétabotként szolgáló tűzoltósisakot mindig to­vább kellett adni. A negyedik fel­adat a faluban nagyon népszerű fo­cival „bánt el”. Összekötött lábak­kal kellett a szlalompályán a labdát a kapuba juttatni. Ötödik feladat­ként Nagysallói mint a vadászha­gyományairól híres községet ismer­hették meg a csapatok. Nemzeti szín autógumiból magaslesek épül­tek, szemünk előtt öltöztek a vadá­szok, majd játék puskával ügyet­lenkedve kellett a szalmakupacban megtalálni a rejtőzködő plüssrókát. Meglepetésként a polgármesterek versenyeztek. Vizes fólián kellett a párokba állított elöljáróknak a má­sik békalábához erősített lufit szét­taposni. Úszószemüvegben, béka­talpakon szerencsétlenkedtek a jól fésült, finom öltözékű német és francia, hazai, erdélyi és magyaror­szági polgármesterek. Az utolsó feladat az Uniós játék volt, a csa­pattagoknak vízből kellett kiha­­lászniuk az uniós zászló sárga csil­lagait, de mindenkinek csak azt, amelyen a saját országának zászla­ja volt. A nagysallóiak megnyerték az Euro-móka első szlovákiai forduló­ját. Ötödik helyen végeztek a né­metek, negyedikek lettek a báta­székiek, harmadik helyre ügyes­­kedték föl magukat az erdélyiek, és másodikok lettek a franciák. Jutal­mat kaptak a szakácsok, és Val­­kovský Mónika, a magyar alapisko­la nyolcadikos diákja is. Az ő rajza lett a nagysallói verseny lógója, minden trikón ott díszelgett a nem­zeti zászlókkal díszített „uniós po­fa”. Igazán jó alkalom volt ez arra, hogy a fiatalok megismerjék egy­mást, együtt töltsenek négy vidám napot, és saját uniót alapítsanak ebben az egyesülő Európában. BAKI ATTILA Kelenye. A Nagykürtösi járás­ban fekvő Kelenyén július 31-én három éve dédelgetett álom vált valóra. Ezen a napon avatták fel ugyanis a község főterén Szent An­na szobrát. A szobor leleplezését megelőzően a helybéliek és a ven­dégek ünnepi szentmisén vettek részt. György Ferenc ipolybalogi plébános prédikációjában hangsú­lyozta, hogy bár egy nem eléggé is­mert személy Szent Anna, mégis törekednünk kell küldetésének megismerésére és követésére. A szobor felszentelését követő­en Kelenye polgármestere, Csáky Ilona elmondta, a búcsút ugyan Mindenszentek ünnepén tartják a községben, de úgy látták jónak, hogy az év melegebb évszakában is meggyökereztessenek egy ün­nepnapot. Végül mindenki figyel­mébe ajánlotta az ugyancsak e na­pon megnyitott és a letűnt parasz­ti élet mindennapos használati eszközeit bemutató falumúzeu­mot. A rekkenő hőség ellenére összegyűlt falubeliek és vendégek a nap hátralévő részében a Kelenyében Urakkertjének neve­zett - egykor valóban földesurak birtokában lévő - kertben tekint­hette meg az ünnepi gálaműsort. Akit pedig a hőség még ezután sem fárasztott ki, az a táncmulat­ságon szórakozhatott. Három éve dédelgetett álom vált valóra (Csáky Csongor felvétele) SZÜLŐFÖLDÜNK A melléklet kelet- és közép-szlovákiai kiadását szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents