Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-10 / 185. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 10. RÖVIDEN Kortárs szlovák képzőművészet Budapest. Kortárs szlovák képzőművészet 1960-2000 címmel nyílik ma az Ernst Múzeumban az a kiállítás, melyet az Első Szlovák Befektetői Társaság gyűjteményéből rendeznek. A társaság a 90-es évek elejétől gyűjti azoknak a kortárs szlovák képzőművészeknek az alkotásait, akik az elmúlt rendszerben jobbára a „tiltottak” és „tűrtek” kategóriába tartoztak. A mára tekintélyessé gyarapodott gyűjteményből Budapesten festményeket, grafikákat, plasztikákat, objekteket állítanak ki, melyeket performanszok fotódokumentáci­ója egészít ki. A kiállítást, melynek kurátora Zuzana Bartošová, Stefanovics Péter Munkácsy-díjas grafikusművész nyitja meg. (e) Az eszköztelenség diadala Budapest. Augusztus 28-áig tekinthető meg az Artus Stúdió kép­zőművészeinek kiállítása a Műcsarnok Menü Pont Galériájában. A kiállítás címe: A hedopuritanisták megérkeznek, az eszköztelenség diadala, (ú) Rendhagyó Thomas Mann-életrajz Berlin. Thomas Mann halálának 50. évfordulóját nemcsak a né­met szövetségi elnök részvételével megrendezésre kerülő ünnepi megemlékezés teheti emlékezetessé, hanem az irodalmi Nobel-dí­­jas író műveit minden lehetséges szemszögből bemutató, életrajzi adatokkal is kiegészítő újabb alkotás is, mint amilyen Rüdiger Görner „Der Zauber des Letzten” (A vég varázsa) című könyve. Nietzche és Rilke után Rüdiger Görner professzor, a londoni egye­tem Queen Mary College újkori német irodalom tanára a Thomas Mann műveiben fellelhető „halálvággyal, a társadalmi vagy csalá­di felbomlás jelenségeivel és az alkonyati hangulatokkal” foglalko­zik könyvében. (MTI) Idén is a megszokott komfortra számíthatunk Irány a Sziget Fesztivál! JUHÁSZ KATALIN Budapest. Ma kezdődik Közép- Európa legnagyobb és leghosz­­szabb -kultúrkempingje, a Sziget Fesztivál. A közlekedési dugók el­kerülése végett a szervezők idén is arra kérik a látogatókat, hogy lehe­tőség szerint ne autóval közelítsék meg a Hajógyári-szigetet, inkább használják a tömegközlekedési esz­közöket. Ebben az évben új szolgál­tatásként a Batthyány térről induló hajójárattal is meg lehet közelíteni a fesztivál helyszínét. Jó hír, hogy a kapunál is elővéte­­les áron lehet hozzájutni a hetije­gyekhez. Idén ugyanis először tör­tént meg, hogy az árusítóhelyeken elfogytak az elővételes hetijegyek. Ezért a korábban meghirdetettek­kel ellentétben a szervezők nem teljes áron, azaz 30 000 forintért kí­nálják az egyhetes belépőt, hanem ötezer forinttal olcsóbban. Úgy tűnik, idén is biztosítani igyekeznek a megszokott komfor­tot: az utóbbi napokban lehullott csapadék maradványait szivaty­­tyúval távolították el, a főbb útvo­nalakat és a nagyszínpad előtti te­ret pedig műanyag járólapokkal borították. Miután a programhely­színek nagy része fedett, az esetle­ges eső sem akadályozhatja meg, hogy remek koncerteket, előadáso­kat láthasson a Sziget közönsége. Aki azonban a legújabb ameri­kai botrányrapper, The Game kon­certje miatt indulna útnak, azt csa­lódás érheti. Az előadó ugyanis alig egy héttel fellépése előtt le­mondta pénteki nagyszínpadi kon­certjét. Előfordulhat viszont, hogy a közönség jobban jár a „beugró” Louise Attaque zenekarral, akik Franciaország legnépszerűbb ze­nekarának számítnak. Az első napon már kapható lesz a Sziget 2005 válogatáslemez, amelyen a fesztivál legismertebb fellépőitől szerepel egy-egy dal. A sort az új felállású Morcheeba nyit­ja, majd a magyarországi, szintén új felállású Anima Sound System More Fire című dala következik. Az elektronikus tánczene rajongói is megtalálhatják kedvenceiket, Timo Maast és Tigát. A hazai nägyszínpa­­dos fellépők közül a Kispál és a Borz, a Quimby és a Sex Action fel­vételei szerepelnek a lemezen, a nemzetközi élvonalból pedig a The Brand New Heaviestől kezdve a Franz Ferdinandon át Nick Cave-ig széles a zenei spektrum. I j Újra nyitva a Sziget kapuja (A szerző felvétele) Idén az alsósztregovai Madách-kastélyban találkoztak a fiatal szlovákiai magyar írók Színház és irodalom - esőben... A felolvasóest az éjszakába nyúlt (Szászi Zoltán felvétele) A múlt hét végén ért véget Alsósztregován a Szlováki­ai Magyar írók Társaságá­nak ez évi egyik legjelentő­sebb rendezvénye, az im­már nyolcadik ízben meg­hirdetett Fiatal írók Tábo­ra. Az összejövetel idén - minden bizonnyal a hely szellemének sugallatára - Színház és irodalom össze­foglaló címmel került meg­rendezésre. HIZSNYAI ZOLTÁN Mivel a kis Nógrád megyei tele­pülés genius locijának megterem­tésében Az ember tragédiájának szerzője nyilvánvalóan oroszlán­­részt vállalt, a témaválasztásra vo­natkozó sugallat nem csupán vár­ható, hanem szinte elvárható is volt. Ráadásul az előadások és be­szélgetések többségének - ha nem is a nagy drámaköltő dolgozószo­bája, a híres „oroszlánbarlang” - az ódon Madách-kastély díszter­me adott otthont. Más kérdés, hogy literatúránk északi géniusza az utóbbi évtize­dekben nem serénykedik se szá­mottevő színpadi művek garma­dájának megszületését, se a drá­maértelmezésre fogható ítészek valamelyes elszaporodását inspi­rálni. Ami korántsem jelenti azt, hogy a felhozatal e tekintetben olyan szűkös lenne, mint amilyet most Alsósztregován tapasztal­hattunk. No persze a témamegjelölés el­lenére az idei rendezvénysorozat célja sem egyetlen terület kimerítő körbejárása volt. Nem is lett volna ennek értelme, hiszen a résztve­vők köre, mint mindig, most is meglehetősen heterogén képet mutatott. A pályakezdők számára kiírt Pegazus Alkotópályázat díja­zottjain kívül - akik afféle juta­lomüdülésként érkeztek a táborba - szép számban képviseltették ma­gukat irodalmunk különböző nemzedékei és például a szlováki­ai magyar könyvkiadók is. Az időjárás az írótábor korábbi helyszínein - a gombaszögi völgy­ben és a martosi Feszty-emlék­­parkban - mindvégig kegyes volt a szépirodalom művelőihez. Most azonban éppen az idő tájt pityere­den: el a firmamentum, amikor a mintegy negyven literátor elindult a hajdani Madách-birtokra. És nem segített az esőűző ráolvasás sem, csak egyre jobban beleloval­ta magát: kisebb-nagyobb intenzi­tással az utolsó nap délelőttjéig megállás nélkül siratta magát. A vészterhes fellegek ellenére is összesereglett táborlakókat házi­gazdaként Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múze­umának igazgatónője, majd Hodossy Gyula, a Szlovákiai Ma­gyar írók Társaságának elnöke üd­vözölte. A megnyitót követően a résztvevők megtekintették a kas­tély állandó kiállításait: Zichy Mi­hálynak, Kass Jánosnak és Nagy Zoltánnak a Tragédiához készült illusztrációit, a szemléletes formá­ban elrendezett színháztörténeti áttekintést, valamint a Madách Imre életét és munkásságát bemu­tató tárlatot. Este a szálláshelyen - a helyi termálfürdőben - az írótábor díszvendégének, Kukorelly End­rének a szerzői estjével folytató­dott a program. A neves íróval N. Tóth Anikó beszélgetett. Szó esett a pályakezdés körülményeiről, az irodalmi hatásokról és műhelyek­ről, a különböző kortárs irodalmi kánonok kialakulásáról, eltérései­ről és anomáliáiról éppúgy, mint a Magvető Könyvkiadóról, amely a nyolcvanas években megjelent Kukorelly-köteteket gondozta és a pécsi Jelenkorról, amelynek ki­adásában a szerző rendszerváltás utáni könyveinek többsége látott napvilágot. Kukorelly nagy elis­meréssel szólt a pozsonyi Kalligram határokon átívelő, a magyar literatúra egészét, sőt a közép-európai nemzeti irodalma­kat is szem előtt tartó kiadói kon­cepciójáról. A Budapesten élő író legutóbbi két könyvét már a Kalligramnál jelentette meg. Az azóta második kiadásban is meg­jelent TündérVölgy avagy Az em­beri szív rejtelmeiről című nagy­regénye - amelyet tavaly Palládi­um- és Márai Sándor-díjjal jutal­maztak - az utóbbi évek egyik leg­nagyobb irodalmi szenzációja volt. Gyermekversgyűjteménye pedig Samunadrág címmel a kö­zelmúltban látott napvilágot. Az izgalmas párbeszéd éjszakába nyúló, kötetlen, ám igencsak tar­talmas eszmecserével folytató­dott. A meghitt beszélgetésnek az esőcsatornák monoton, szűnni nem akaró gurgulázása adott ze­nei aláfestést. Az eső másnap reggelre sem állt el, de a táborlakók kultúrszomját jottányival sem tudta csillapítani. És erre a Madách-kastélyban a délelőtt folyamán két előadás is kísérletet tett - az előbbi jóval na­gyobb sikerrel, mint az utóbbi. Az első előadó Németh Zoltán volt, aki a költő Parti Nagy Lajos színpadi játékairól szólott. Nagy­szerű drámaelemzéseinek beveze­téseként Németh ismertette a Par­ti Nagy-színdarabok körüli filoló­giai bonyodalmakat. Megtudhat­tuk például, hogy az irodalomtör­ténészeknek mindeddig még olyan alapkérdésben sem sikerült azonos álláspontot kialakítaniuk (sőt, egymásnak ellentmondó nyi­latkozatai arra engednek követ­keztetni, igazában magának az életrajzi szerzőnek sem), hogy hány drámát is írt valójában Parti Nagy Lajos. A különböző színpad­ra alkalmazások és átdolgozások szövevényeiben, úgy tűnik, Né­meth Zoltánnak sikerült végre rendet vágnia. Ha jól értettem (amire természetszerűleg semmi­lyen garancia sincs), a PNL- darabok - a tudomány mai állása szerint - bemutatásuk időrendjé­ben a következők: Gézcsók; Ibusár (megállóhely); (Sárbogárdi Jo­lán:) A test angyala; Mauzóleum. (Zárójelben a korábbi címváltoza­tokra vonatkozó kiegészítések sze­repelnek.) Aki nálamnál megbíz­hatóbb forrásra vágyik, és drámái­nak értő vizsgálata mellett Parti Nagy verseinek, tárcáinak és regé­nyének kiváló elemzését is szíve­sen elolvasná, az talán már jövőre beszerezheti Németh Zoltánnak az életmű (eddigi) egészéről átfo­gó képet nyújtó monográfiáját. A könyv egyébként a Kalligram Tény és való című kismonográfia-soro­­'zatában jelenik majd meg, amely­ben korábban sok egyéb mellett egy Kukorellyről szóló értekezés is napvilágot látott. A délelőtt második fele úgy ala­kult, hogy a beharangozott Zalán Tibor helyett - aki jelenésének időpontjában nem jelent meg - e sorok írójának kellett beugrania. A beugró mi mást tehetett, saját fél­beszakadt színházi karrierjének emlékezetes beugrásait választva vezérfonalul, versmondás és -írás, színház és szépirodalom kapcsola­táról elmélkedett, személyes han­got megütve - és nyilván nem eléggé összeszedetten. Ebédre az­tán csuromvizesen, szomjasan Bettes István is megérkezett a gömöri kerékpártúráról. Délután Barak László legújabb, Retúr a pokolba című versesköte­tével ismerkedhettek meg a tábo­rozok. A közelmúlt gengsztervilá­gának rettenetes történéseit fel­dolgozó, a bűn legmélyebb bugy­raiba is leszálló nagy ívű poémá­ból nemrég egy összeállítás is ké­szült. Először ezt a Gágyor Péter válogatásában és rendezésében megjelent CD-t hallgathatták meg az egybegyűltek, melyen Tóth Ri­ta és Gál Tamás megdöbbentő hi­telességgel tolmácsolja a nem ép­pen szívderítő szövegeket. Ezt kö­vetően pedig Szászi Zoltán be­szélgetett a szerzővel a nagy sike­rű könyv születésének körülmé­nyeiről. A könyvbemutatót követően, fittyet hányva a szemerkélő esőre, az írók népes csoportja kivonult a kastély parkjába, hogy Madách Imre sírja, s a föléje magasodó, Rigele Alajos alkotta síremlék előtt a Tragédia szerzőjére emlé­kezzen. Az utolsó vacsora után Both Eszter, a kolozsvári Állami Magyar Színház tagja tartott előadást a félmúlt és a jelen erdélyi magyar színházi életéről, melyhez a ko­rábban romániai magyar hivatá­sos színészként is tevékenykedő Márkus Barbarossa János fűzött kommentárokat - hol kiegészítés, hol pontosítás gyanánt, hol pedig kifejezetten különvéleményének adva (olykor éles) hangot. A sok egyéb mellett költőként, hang­szerkészítőként és régiségkereske­dőként is ismert Márkus Barba­­rossát különben nemrég választot­ták meg az Erdélyi Magyar írók Li­gájának elnökévé. A vitába torkol­ló előadás után következtek a fel­olvasások, melyeknek megint csak az éjszaka vetett véget. Az írótábor utolsó, másnap dél­előtti műsora az a beszélgetés volt, amelyet Németh Zoltán foly­tatott N. Tóth Anikóval, aki nem­zedékének hazai tagjai közül talán a leghivatottabb arra, hogy a Szín­ház és irodalom témakörben nyi­latkozzon. Ő ugyanis a kiválasz­tott kevesek közé tartozik: szép­írói tevékenysége mellett dráma­szerzőként, sőt rendezőként is le­tette a névjegyét. Olyan szépen, olyan lelkesen és elkötelezetten beszélt, hogy - harmadnapra - még az eső is elállt. Sajnos, az író­tábor ezzel véget is ért. I A közönség egy része a Madách-kastélyban; az előtérben Kuko­relly Endre és Barak László (Csepécz Szilvia felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents