Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-10 / 185. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 10. 4 RÉGIÓ - HIRDETÉS Eperjesen élelmiszerrel, pénzzel és jogsegéllyel próbálnak könnyíteni a bajbajutott családok életén Példaértékű karitatív tevékenység folyik Kelet-Szlovákiában Eperjes. A legnagyobb eperjesi lakótelep, Sekčov mellett működő római ka­tolikus Krisztus Király Egy­házközösség nyilvántartá­sában mintegy 60 olyan szegény család szerepel, mely adományokra, segít­ségre szorul. KOZSÁR ZSUZSANNA A segítség formájáról a közös­ség hattagú bizottsága dönt. Ha­vonta akár ötszáz, vállalkozók ál­tal adományozott kenyeret is ki­osztanak a rászorulóknak. A gyermekes családokon élelmi­szercsomagokkal segítenek. A jó­tékonyságnak ez a formája olyan adakozásból alakult ki, amikor az üzletek előtt önkéntesek szólítot­ták fel a lakosokat, hogy bevásár­lásuk egy részét ajánlják fel a rá­szorulóknak. A jótékonyság má­sik módja az az élelmiszerjegy, melyet a közösség a templomi gyűjtésből befolyt pénzen vesz meg. Az élelemosztáson kívül az egyházközösség számon tartja azokat a tanulókat is, akik szoci­álisan hátrányos háttérrel rendel­keznek, ezeket iskolakezdéskor az adományok nagyságától füg­gően látják el iskolaszerekkel. Legnagyobb gondokkal azonban azok a családok küszködnek, me­lyek nem képesek lakbért fizetni, mivel a család'kereső tagjai mun­kanélkülivé váltak. Az érintettek ingyenes tanácsadást és jogi kép­viseletet vehetnek igénybe, hogy elkerülhessék a kilakoltatást, és lakbérhátralékukat részletfize­téssel megoldhassák. Kisösszegű visszatérítendő és térítésmentes kölcsönt is kapnak a legégetőbb gondok megoldására. Bár az ezerkoronás összegek nem ele­gendők minden probléma elinté­zésére, a bajbajutott emberek fő­leg a segítségnyújtás szándékát értékelik pozitívan. Az egyházközösség ezért a ka­ritatív tevékenységéért mind­össze annyit vár el, hogy a rászo­rultak apró ajándéktárgyakat ké­szítsenek. Ez a munka csökkenti a hiábavalóság érzését is, a termé­keket pedig börzéken értékesítik. Az így befolyt pénzösszeget ismét a segélynyújtás valamelyik for­májára használják fel. Az egyházközösség hattagú bi­zottsága, a Bajba jutott családok tanácsa szerint az újra munkába állók többsége nem marad a kö­zösség adósa, és igyekszik vissza­fizetni a kapott kölcsönt. Más-más eredményre jutott a bevétel tervezésekor a pénzügyminisztérium és a reptér vezetése Veszteséges vagy nyereséges a légikikötő? JUHÁSZ KATALIN Kassa. A kassai repülőtér vezeté­se idén 7,5 millió koronás nyere­ségre számít, a pénzügyminisztéri­um számításai szerint azonban az Airport Košice Rt. tízmilliós veszte­séggel fogja zárni az évet. Az eltérő eredmény oka a reptér felújítására szánt tekintélyes összeg, amely a részvénytársaság elnöknője szerint nem billenti át a mérleget a negatív tartományba, a tárca szerint vi­szont igen. „Nemcsak hogy idén le­szünk nyereségesek, hanem az el­következő években is. Igaz azon­ban, hogy az idei bevételből a le­hető legtöbbet szeretnénk költeni a repülőtér korszerűsítésére. A fej­lesztéssel kapcsolatos végső dön­tést illetően a fő részvé­nyessel, azaz a szlovák álla­mot képviselő közlekedési tárcával kell megegyez­nünk” -jelentette ki Marta Horváthová. A kassai repülőtéren ta­valy összesen 230 ezer utasTordult meg, Horváthová szerint idén ez a szám a 270 ezret is elérheti, a rész­vényesek számára tehát jó üzlet le­het a légikikötő. A város, illetve a megye vezetése feltehetően ezért ragaszkodott a tíz-tíz százalékos tulajdonrészhez, a szaktárca által javasolt hat százalék helyett. A rep­tér piaci értéke jelenleg 1,7 milliárd korona. Az állam egy 14 százalékos részvénycsomagot kíván meghagy­ni magának, a tulajdonrész 66 szá­zalékára pedig stratégiai befektetőt keres. A pénzügyminisztérium elemzéséből kiderül, hogy a legop­timistább forgatókönyv szerint is csupán jövőre várható nyereség, alig 1 millió korona, ami 2008-ban 5 millió koronára kúszhatna fel. Jó hú, hogy a reptér nemrég átadott fogadócsarnokának tervezői alapo­san felkészültek a légi forgalom várható növekedésére. Az új termi­nál befogadóképessége évente 700 ezer fő, és mivel az utasok száma évente hozzávetőlegesen harminc százalékkal növekszik, tíz-tizenöt év múlva is képes lesz kielégíteni az utazóközönség igényeit. A kassai repülőtéren ta­valy összesen 230 ezer utas fordult meg. AJÁNLÓ Augusztus 13. (szombat) Inám: még a helyszínen is je­lentkezhetnek azok a 16 és 25 év közötti hölgyek, akik a kitüntető Mézkirálynői címre szeretnének pályázni az idei VI. Mézfesztivá­lon, amelyre augusztus 13-án kerül sor az Ipoly menti Inám községben. Nagy József polgár­­mester elmondása szerint eddig tucatnyi királynőjelölt nevezett be. A Mézfesztivál ideje alatt méhészeti szakmai előadások, az idei legjobb akácmézverse­nye, mézvásár, termékbemuta­tók, szórakoztató programok is vátják az Inámba látogatókat. Határokon túlról is számos ven­déget várnak, eddig Magyaror­szágról és Erdélyből érkeztek visszajelzések. Nemcsak a. ki­rálynőt, hanem a szerencsés nézőket is értékes díjak várják idén. Részletes információk a község telefonszámain: 047/ 48 89 121 vagy 0905/39 85 00. Augusztus 14. (vasárnap) Ipolybalog - 9.30: 304-ben őrizték utoljára az ipolybalogi templomban a magyar Szent Ko­ronát. Ennek az eseménynek az emlékére szervezik meg idén Ipolybalogon a Szent Korona Na­pot, amikor a helyi Árpád-kori templom erre a célra kialakított fülkéjében elhelyezik a korona pontos másolatát. Reggel 7 óra­kor fogadják a szlovák-magyar határon a koronát, majd Kő­váron, Nagycsalomján és Ipoly­­keszin át érkezik Ipolybalogra. 9.30-kor, majd 10.30-tól Paskai László bíboros celebrál ünnepi szentmisét az ipolybalogi temp­lomban. Az ünnepi szentmisét követően a Kápolna-dombnál folklórműsor várja a vendégeket, késő délután litánia, kora este pe­dig ä budapesti Mátyás-templom ének- és zenekarának ünnepi hangversenye. A napot a NOX együttes koncertje záija. (szászi) Kevi Farkas Zsolt veresegyházi ötvösművész készítette el a koro­na hű másolatát, amelyet az ipolybalogi templomban helyeznek el vasárnap (Gál S. Sándor felvétele) A munkahelyteremtés létkérdés Nyitra megye, jellegét tekintve, ipari-mezőgazdasági terület. Ezen belül az élelmiszeripar, gépipar, ve­gyipar, elektrotechnikai ipar és a cipőipar dominál. Ami az energia előállítását illeti, itt a mohi atom­erőműnek van kiemelkedő szere­pe. A ipar által előállított bruttó ha­zai termék értéke azonban sajnos alacsonyabb ebben a kerületben, mint a szlovákiai átlag. Nyilván erre a helyzetre vezethető vissza, hogy bár a nyilvántartott munkanélküli­ség tekintetében a közép- és kelet­szlovákiai térségekhez képest jóval kedvezőbb a helyzet, kétségkívül sok tennivaló akad a megyei önkor­mányzat szintjén is. A Magyar Koa­líció Pártjának regionális politiku­sai tisztában vannak ezzel a helyzet­tel s a már megtett intézkedéseken túl további, munkahelyteremtést ösztönző programokat dolgoztak ki. Az elvégzett munkáról és a vo­natkozó tervekről Farkas Iván nyi­latkozik.- A választók, beleértve az MKP- szimpatizánsokat is, általában köz­vetlenül a politikától várják el, hogy oldják meg gondjaikat. így van ez a munkahelyteremtés esetében is.- Megértem a joggal türelmet­­lenkedőket is, hiszen, ahogy mon­dani szokás, folyamatosan ember­közelben vagyunk, lévén, hogy itt élünk mi is, ebben a régióban. Ám a politika a legjobb jóakarat mellett is csak közvetve képes beavatkozni az emberek életébe s pozitívan be­folyásolni azt. Megyei szinten tehát sem többet, sem kevesebbet nem tehetünk, mint hogy adminisztratív lépésekkel igyekszünk kialakítani a legvonzóbb gazdasági környezetet a munkahelyteremtő vállalkozások számára. Ez, többek között, a már meglévő infrastruktúra bővítését, az úthálózat minőségi és mennyiségi javítását, az általunk szorgalmazott és elfogadott területfejlesztési terv­ben szereplő felsőbb rendű gyors­­forgalmi utak megépítésnek segíté­sét jelenti. Részt veszünk azonban a gazdaság átszervezését támogató programok kidolgozásában, a fej­lesztések koordinálásában is.- Van-e konkrét, kézzelfogható eredménye ennek a munkának?- A választóink által is regiszt­rált munkahelygondok tekinteté­ben folyamatosan a helyzet javítá­sán fáradoztunk. Ennek a sokszor korántsem látványos munkának kö­szönhetően indult el megyénkben az a stabilizációs folyamat, ami szükséges a gazdasági fellendülés­hez, hiszen alapvetően ettől függ a munkavállalók rendelkezésére álló munkahelyek száma. Ami a konkrét eredményeket illeti, a megye közbenjárásával jöttek lét­re első ipari parkok és megjelentek az első külföldi nagybefektetők is. A lévai ipari parkban ez év szep­temberétől a svéd érdekeltségű Ne­­fab Packaging Slovakia kezdi meg működését százharminc új munka­hellyel, itt teremt hetven munkahe­lyet egy osztrák cég is, ugyancsak szeptembertől. Beindult azonban az ipari park Verebélyen és Zselí­­zen is. A helyzet peresze koránt­sem rózsás ezért dolgoztuk ki a megye szociális és gazdasági fejlődési tervét, kidolgozásra került a megye területrendezési tervének módosítása is, amely előnybe ré­szesíti a gazdasági fejlődés szem­pontjából nélkülözhetetlen infra­strukturális létesítmények (közutak, ipari zónák, környezetkímélő beru­házások) mielőbbi megteremtését. Nagyon fontos eleme a munkahely­teremtésnek, hogy alkalomadtán kellő mennyiségű kvalifikált mun­kaerő álljon rendelkezésre, ezért a megyei önkormányzat a jogköré­be tartozó középfokú oktatási in­tézményekben neveli ki a megfe­lelő képesítésű munkaerőt. Részt vettünk számos nemzetközi konfe­rencián és gazdasági kiállításon is, ahol aktívan népszerűsítettük a me­gyét a lehetséges befektetők előtt.- Tekintettel arra, hogy Nyitra megye a határövezetben van, az ál­lamhatáron átívelő együttműködés lehetőségeket kínál a munkahelyte­remtés szempontjából is.- Ez így igaz, ezért is döntöttünk úgy szorosabb együttműködésre lép a Komárom - Esztergom megyei önkormányzattal. A Nyitra megyei önkormányzat nevében Doc. Ing. Milan Belica, PhD, elnök és a Ko­­márom-Esztergom megyei önkor­mányzat nevében annak elnöke, Agócs István, 2003. november 13- án írták alá a megyék kölcsönös együttműködéséről szóló szer­ződést, amely az érdemi munka alapjait hivatott lerakni. Nagyon fontos a szerepe e tekintetben a ma­gánszféra fejlesztésének, főleg a ré­giókban élők munkalehetőségeinek illetve munkafeltételeinek javítását illetően, együttműködési, beszállí­tói hálózatok kialakításával, illetve egyéb módon. Ilyen lehetőségek például, a közös gazdasági fejlesz­tési programok kidolgozása kistér­ségi és regionális szinten egyaránt, piacteremtés térségünk kis- és középvállalkozói rétege számára, helyi vállalkozói információs és in­novációs központok kialakítása, amelyek a határon átívelő üz­leti kapcsolatok információbázisát hivatottak kialakítani stb. Mivel a térség a határ mindkét oldalán mezőgazdasági szempontból szinte azonos természeti adottságokkal, je­lentős őstermelői potenciállal ren­delkezik, ennek kihasználását céloz­zák a lehetséges intézkedések. Ezt szolgálja a termelői potenciál kiak­názását célzó közös termelőiértéke­sítői szövetkezetek kiépítése, továbbá az olyan tanulmányok, elemzések kidolgozásának anyagi ösztönzése, amelyek a lehetséges termelők piaci érvényesülését célozzák. Az új, progresszív növényfajták, technoló­giák bevezetésének szorgalmazásá­val és finanszírozásával ugynacsak a fizetőképes, stabil munkaerőbá­zissal rendelkező mezőgazdasági üzemeket, közvetve pedig a lehetsé­ges munkavállalókat segítjük. BP-5-13496

Next

/
Thumbnails
Contents