Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-09 / 184. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A román hatóságok már nem vonják be a „későn” hazatérők útlevelét Feketelisták a határon TALLÓZÓ LE FIGARO A francia belső elhárítás központi igazgatóságának egyik bizalmas jelentése már június végén említést tett az al- Kaida nemzetközi terroristahálózat Nagy-Britannia elleni támadásának veszélyéről, és azt javasolta, hogy „kísérjék figyelemmel” a franciaországi pakisztániak közösségét az erőszakos cselekmények megelőzése végett - írta tegnap a francia napilap. Az idézett jelentés az al-Kaida fenyegetésével kapcsolatban felhívta a figyelmet, a terrorista szervezet a Nagy-Britanniában élő, nagy létszámú pakisztáni közösségen belüli dzsihádista szimpatizánsokra támaszkodik a merényletek végrehajtásában. A dokumentum arra is kitér, hogy Franciaország sincs védve ezekkel a kis erőszakos csoportokkal szemben, ezért ajánlott az ottani pakisztániak fokozott ellenőrzése. Külön kiemeli, hogy az Ázsiából vagy Londonból áttelepült pakisztániak Franciaországban is létrehozták legnagyobb szélsőséges szervezeteik képviseleteit. A jelentés név szerint említette a Laskar-i-Taiba nevű, al-Kaidához közel álló csoportot. THE WASHINGTON POST Az amerikai hadsereg terveket dolgozott ki országon belüli terrortámadások következményeinek felszámolására - jelentette az amerikai lap, a terv készítésében részt vevő tisztségviselőkre hivatkozva. Gyorsan bevethető alakulatokat hoznak létre a rendőrség, a tűzoltók és más polgári szervek munkájának segítésére. Ezek a belső rend fenntartásához, katasztrófahelyzetek kezeléséhez nyújtanak majd segítséget olyan esetekben, amikor több terrortámadás éri egyidejűleg az országot. E tervek nagy horderejű változást jelentenek az eddigiekhez képest, mert eddig nem alkalmaztak katonai erőket belső rendfenntartási műveletekben. Útlevélbevonás helyett a további kiutazás megtiltását helyezi kilátásba a román belügyminisztérium azoknak a hazatérő román állampolgároknak, akiknek nyugat-európai tartózkodásuk meghaladta a törvényben engedélyezett három hónapot. GARZÓ FERENC Az elmúlt napokban több ezer hazatérő román állampolgárt fosztottak meg úti okmányától, mivel a megengedettnél hosszabb időt töltöttek a schengeni övezet országaiban. Az intézkedések közfelháborodást keltettek, ezért Vasil Blaga belügyminiszter jobbnak látta enyhíteni a szigort. Szombat éjféltől ezért már nem vonják be az „igazolatlanul” távol maradottak útlevelét. Ennek hatására azok is visszatérnek most hazájukba, akik a drákói intézkedéseket látva moccanni sem mertek lejárt vízumukkal a zsebükben valamely nyugateurópai országban. Egyesek viszont állítólag még az illegális határátlépéstől sem riadtak vissza, hogy úti okmányuk megőrzésével juthassanak vissza Romániába. Csakhogy a hatóságok nem mondtak le a büntetés más formájáról. Valamennyi illegális „későt” nyilvántartásba vettek, arra figyelmeztetve őket, hogy ha nem tudnak felmutatni olyan hivatalos iratokat, amelyek magyarázatot adnak hosszúra nyúlt távollétükre, egy ideig nem hagyhatják el újra az országot. Nem lesz azonban könnyű dolguk az érintetteknek, mivel bürokratikus akadályok tömkelegét kell majd leküzdeniük. Egy beadványt kell megfogalmazniuk, s hivatalos papírjaik között lehet egészségügyi igazolás, érvényes munkavállalási engedély vagy olyan dokumentum, amelyből kiderül, hogy az illető esetében folyamatban van a törvényes tartózkodáshoz szükséges irat megszerzése. A dokumentumokat román nyelvre kell fordíttatniuk, majd közjegyzővel hitelesíttetniük. Ha a hatóságok ezek alapján valóban elfogadható indokot találnak, törlik a feketelistáról a személyt. Ha viszont úgy vélik, hogy a bemutatott bizonyítékok nem adnak elfogadható magyarázatot a törvényes időszakot meghaladó távollétre, bevonják az útlevelet. A szerző az MTI bukaresti tudósítója Bürokratikus akadályok tömkelegét kell majd leküzdeniük. Zűrzavart okoznak és további korrupciót szülnek a román hatóságoknál a határátlépést szabályozó előírások Némi valuta hamar elhomályosítja a látásukat MTI-FIGYELŐ Alighanem európai alkalmatlanságát bizonyítja Románia azzal, ahogyan - éppen a kontinens tetszését megnyerni kívánván - a határátlépés ügyét szabályozta - fogalmaz vezércikkében a Krónika. Az erdélyi napilap vezető szerkesztője, Gazda Árpád Korrumpáló zűrzavar című írásában az elmúlt napok eseményeire reagálva fejtette ki véleményét. A múlt héten ugyanis több ezer román hazautazó állampolgártól vették el údevelét, mivel nyugat-európai tartózkodásuk meghaladta a törvény által engedélyezett kilencven napot. A szerző szerint már a Nastasekormány is példátlan megoldáshoz folyamodott, amikor azt vállalta: Románia maga fogja visszafordítani a határról azokat az állampolgárait, akik nem felelnek meg a célországok beutazási követelményeinek. A baj ott kezdődik, hogý nehéz olyan határátlépési kritériumokat szabni, amelyekkel kiszűrhetők az országra külföldön rossz fényt vető személyek - véli a kommentátor, aki szerint ha ráadásul ezeket a kritériumokat a román hatóságok ellenőrzik, akkor az egész jellegzetesen balkánivá válik. Az utazási szabadságban eltelt évek ugyanis azt bizonyították - folytatja gondolatmenetét Gazda -, hogy ezt a törvényt is, csakúgy, mint a többit, ímmel-ámmal alkalmazzák. így pedig nem válhatott mindenki által ismert és elfogadott normává például az, hogy a schengeni országokban csak három hónapig lehet vízummentesen tartózkodni. A határrendészek éveken át meg sem nézték a pecsétek dátumát, és ha netán észrevették volna a szabálysértést, némi odacsúsztatott uniós valuta hamar elhomályosította a látásukat. Nem lehet felróni a Tariceanukormánynak, hogy megpróbálta törvényes mederbe terelni a parttalanná vált utazási rendetlenséget, csak abban hibázott, hogy ezt elhamarkodott, kapkodó, át nem gondolt intézkedésekkel tette. Fellépése nyomán nemhogy tisztázódott volna, hanem még zavarosabbá, még átláthatatlanabbá vált a határátlépés - véli Gazda Árpád, hozzáfűzve: ma a legjobb szándék ellenére sem tudhatja a külföldre vagy haza készülő román állampolgár, mi vár rá a határon. A tájékoztatást, a rendszer kiszámíthatóvá, átláthatóvá tételének a költségeit ezúttal is elspórolták - áll a cikkben, melynek szerzője szerint az útlevél-bevonási rendelet visszavonása alighanem még nagyobb zűrzavart eredményez a határon, még terebélyesebb korrupciót az útlevélosztályokon. Mert a törvény nem sorolja fel tételesen, melyek azok az iratok, amelyek mentesítik az állampolgárt a törvény hatálya alól. „így tehát továbbra is a rendőrtisztek megnyert vagy megvásárolt jóindulatán múlik, hogy egy-egy szabálysértő útlevele érvényben marad-e” - állapítja meg a Krónika vezető szerkesztője. Csaknem ötezer bevont úti okmány Bukarest. Az erdélyi Krónika emlékeztet: augusztus elseje óta 4465 személy útlevelét tartották vissza a román hatóságok, ami az ebben az időszakban hazatérő román állampolgárok 1,7 százalékát teszi ki. A visszatartott útleveleknek csak elenyésző hányada jutott el eddig az iratok kibocsátóihoz. Amint azt Nelu Pop, a határrendészet országos parancsnoka elmondta, legfeljebb három napot kell várniuk okmányuk visszaszolgáltatására azoknak a személyeknek, akiknek sikerült tisztázniuk a határidő túllépését. Aki azonban nem tudja „tisztára mosni” magát, arra számíthat, hogy egytől öt évig nem rendelkezhet majd úti okmánnyal. A kolozsvári Szabadság tudni véli: a hétvégi újabb - enyhítő - rendelet után a belügyminisztérium illetékesei fokozottabban ellenőrzik a határátkelőket, hogy elejét vegyék az esetleges korrupciós eseteknek, (m) KOMMENTÁR ígéret szép szó RÁCZ VINCE Martin Frone kapkod. Fűhöz-fához. Legalábbis minden jel erre utal. Az oktatási minisztérium nem sokkal a kormányzati ciklus vége előtt fejvesztve próbálja rendeletekkel elérni az alap- és középiskolai tananyag csökkentését. Igen, rendeletekkel, mivel sejti, az új közoktatási törvény vélhetőleg nem kapna zöldet a törvényhozásban. Az oktatási miniszter tisztában van azzal, hogy csakúgy, mint a tandíjtervezet, az említett jogszabály is zátonyra futna. Az ellenzéki parlamenti képviselők, sőt, némely kormánytag is csak arra vár, hogy újra lecsaphasson Froncra. Ehhez pedig kiváló alkalmat kínálna az új közoktatásitörvény-tervezet előterjesztése. Viták sorát indítaná el. Martin Francnak aligha lehet elképzelése a közoktatás tartalmi reformjáról, ha holmi rendeletekkel és az utolsó előtti pillanatban óhajtja végrehajtani, pontosabban szólva végrehajtatni. Lehet, jogilag nincs semmi kivetnivaló abban, hogy a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályokkal kívánja átalakítani a tananyagot, kérdés azonban, vezethet-e eredményre a tervezett intézkedése. A jól átgondolt döntésekhez idő kell, márpedig annak híján van a tárca. A választóknak tett ígérete azonban sürgeti. Ezért a nagy kapkodás, mely, mint tudjuk, jóra nem vezet. Félő, hogy ez a rendeletesdi csupán a választási kampányt szolgálja, nem pedig az iskolapolgárok érdekeit. Valamit ugyanis le kell tenni az asztalra Francnak, ha nem akarja, hogy végleg eltűnjön a süllyesztőben. Miből is áll tehát a miniszter elképzelése alapján a tartalmi reform? A jelek szerint abból, hogy a 2006/2007-es tanévtől kezdve csaknem felére csökkenne a középiskolákban oktatott tárgyak száma: a jelenlegi 1032 tárgyból 571-et megszüntetnének, emellett 189 új tárgyat iktatnának be a rendszerbe. Ennyi tudható biztosan. De vajon kinek a véleménye alapján döntenek bizonyos tárgyak ki- és beiktatásáról. Megkérdeztek szakértőket, vagy csupán a hasukra ütöttek a tárca hivatalnokai? Merem remélni, hogy nem az utóbbiról van szó, hiszen az elérendő cél sokkal komolyabb annál, hogy efféle komolytalan eszközökkel próbálják kieszközölni. Attól tartok, ha Frone valóban elkötelezett lenne a közoktatás tartalmi reformja mellett, már rég megtette volna a szükséges lépéseket. A gyakorlat azonban nem erről tanúskodik. JEGYZET Folyamatos rögtönzés BUCHLOVICS PÉTER A helyközi autóbuszok parkolása körüli hacacáré is azt bizonyította legutóbb Párkányban, hogy sem a városháza, sem pedig a képviselőtestület nem állt a helyzet magaslatán, amikor erről rendelkezés született. S nagyobb összefüggésbe ágyazva: az új közlekedési rend és az új korzó miatt mára az is egyértelművé vált, nem volt épp a legszerencsésebb megoldás a néhai piac helyén megvalósítani a központi buszmegállót. A helyzetek, úgymond, megoldódnak, ám aki - főként az elmúlt két évben - figyelemmel kísérte a város életének alakulását, az a legjobb esetben is csak azt tudja konstatálni, sok esetben folyamatos rögtönzésről van szó. Párkány a mai napig nem tudott felnőni a megnőtt a forgalomhoz, az egyre nagyobb bevásárló- és fürdőturizmushoz. Persze, senki sem állítja, hogy kizárólag a saját hibájából. Ám az embereket a döntések végeredménye érdekli. Mert az csapódik le rajtuk. Érdekes módon abban minden érintett egyetértett, hogy a buszparkolási hercehurcát az utasok szívják meg, ám a tény az, hogy meg is szívták. Mert abszurd dolog, ha másfél hónapon belül a jelenlegi helyközi járatok felének kiinduló- és végállomását kétszer változtatják meg, s noha a regionális és az országos média már januártól közli a buszok megállóhelyeit, egyebek közt a korzóépítés miatt, ember legyen a talpán, aki ennyi változtatást naprakészen megjegyez. Csakhogy mielőtt kizárólag a közlekedési vállalatot szidnánk, tudnunk kell, hogy ha június végén a város javaslatára és a képviselő-testület döntése alapján nem utasítják ki a buszokat a Tűzoltó utcából, akkor ez nem fordult volna elő. Persze, az se volt jó, amikor leállóidőben ott parkoltak. Ám a vállalat már két évvel ezelőtt írásban kérte a várost arra, hogy bocsássák rendelkezésére a piac mögötti területet, mert ott senkit sem zavarnak. Ezt akkor komolyabb indok nélkül a városi hivatal elutasította. Most viszont simán beleegyezett. Persze, azért volt morgás, hogy a placceligazítást ki fogja megfizetni. Pedig e tekintetben a törvény egyértelműen fogalmaz: a közérdekű járatok esetében az autóbusz-megállókat és a leállósávokat az adott község és önkormányzat köteles biztosítani. Ugyanakkor azt, hogy a buszok üresjáratban közlekedjenek a leállósáv hiánya miatt, sem a város, sem a megye, sem a közlekedési vállalat nem tudja kifűteni, de nem is fogja. Augusztus 15-étől tehát minden helyközi járat újra bejár majd a központi buszmegállóra, örülhetnek a Muzsla, Komárom, Érsekújvár felől érkezők, valamint az arra indulók. Csak az a kérdés marad: ha már három évvel ezelőtt is kézenfekvő volt a leginkább elfogadható megoldás, s ez önkormányzati ijléseken is elhangzott, akkor mire volt ez jó és kinek? (Kiss Tibor rajza)- Kedvesem, felfedeztem a szlovák tengert...
