Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-08 / 183. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZŐ 2005. AUGUSZTUS 8. Film lesz Jack Kerouac kultregényéből Ideális kombinációval INDEX-HÍR Salvador Dali hatvan válogatott alkotása szeptember 11-ig látható az esztergomi Vármúzeumban Szétfolyó testek, mágikus álmok Salvador Dali: Önarckép (Képarchívum) Kerouac Úton című 1957-es regényét sokan akarták már megfilmesíteni. Coppolának és a Che Guevara-film brazil rendezőjének most sikerül. Coppola produkciós cége, az amerikai Zoetrope 1979-ben szerezte meg a beat nemzedék alapművének, az Útónnak a megfilmesítésijogát. „Ezt a regényt a természeténél fogva nagyon nehéz filmre vinni - egészen mostanáig nem találtam meg a rendező és forgatókönyvíró ideális kombinációját. Most végre sikerült” - jelentette be a kétszeres Oscar-díjas Coppola, aki az executive produceri feladatokat látja majd el. Az ideális kombináció pedig nem más, műit Walter Salles rendező és Jose Rivera forgatókönyvíró. A páros készítette 2004-ben a Che Guevara: A motoros naplója című életrajzi fűmet. Salles első angol nyelvű munkája, a Fekete víz című thrüler Jennifer Conneűy főszereplésével szeptember közepén debütál a magyar mozikban. Az Úton Sal Paradise története, aki nekivág Amerika útjainak és végigstoppolja a kontinenst. Paradise SZABÓMIHÁLY GIZELLA Az utóbbi években a munkanélküliek segélyezése helyett az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök kerültek előtérbe. A foglalkoztatást elősegítő programok egyike a tartósan munkanélkülieknek és a rendszeres szociális segélyben részesülő személyeknek közhasznú munkavégzés keretében történő foglalkoztatása. Az ilyen munkát végző munkanélkülit 1500 korona ún. aktivačný príspevok ületi meg, a munkáltató a munka szervezéséhez kap pénzbeli támogatást. A közhasznú foglalkoztató programokról tudósító hazai írásokban az aktivačný príspevok (aktivačná činnosť, aktivačný program) kifejezés többféle magyar fordításával találkozhatunk: aktivációs pótlék, járadék; aktivizációs kiegészítés, pótlék; ösztönző támogatás, pótlék, jutalék; aktivációs program, tevékenység; ösztönző program, tevékenység. A megnevezések változatossága zavarhatja a megértést, azonkívül hasznos volna, ha az illetékes hivatalok magyarul is tájékoztatnák az álláskeresőket lehetőségeikről, ehhez pedig egységes terminológiahasználatra van szükség. Tehát irályén lexikális egység javasolható az aktivačný príspevok magyar megfelelőjeként? Mivel a terminológia tekintetében a központi, azaz magyarországi normához való igazodást szorgalmazzuk, nézzük meg először az ottani helyzetet. A vonatkozó törvények áttanulmányozása után megáűapítható, hogy Magyarországon is támogatják a közhasznú munkavégzést, de ott a munkaadó kapja a támogatást, a közhasznú vagy önkéntes munkát végző személy pedig munkabért kap, nem pedig a neki folyósított szociális segélyt egészítik ki egy bizonyos összeggel. Átvehető magyarországi megnevezés híján tehát saját terminust kell alkotnunk. Gyakorlati szempontból ajánlatos á spontán kialakult s fentebb idézett kifejezések közül választanunk. Először is vizsgáljuk meg a kifejezések fölérendelt tag- aki nem titkolt alteregója a szerzőnek - az utazás során mindenféle figurával találkozik, a legkülönbözőbb módokon szerez magának élelmet és belekóstol a valódi szabadságba. „Az Úton alapmű, ami egy egész generáció érzéseit fogalmazta meg; a tapasztalatszerzés utáni vágyat, a felülről ránk kényszerített igazságok elutasítását és azt az elégedetlenséget, ami új utakra indította az embert” - nyüatkozta Salles. „Ugyanolyan modem ma is, mint négy évtizeddel ezelőtt volt” - tette hozzá a rendező. A casting és a forgatás 2006-ban indul. Jack Kerouac (Képarchívum) ját! A járadék és a jutalék jelentésük miatt nem javasolható: az előbbivel olyan rendszeres juttatásokat nevezünk meg, amelyet munkaviszony alapján, vagyon kamataként vagy életbiztosítás keretében folyósítanak; az utóbbi jelentése ’ügyletben a közvetítőt a megbízótól megillető részesedés’. A kiegészítés szó igei jellege erős, pénzbeli támogatásfajta megnevezésére nem használatos. A pótíékjelentését így adja meg az értelmező kéziszótár: ’alapfizetésnek valamely ámen való kiegészítéseként járó vagy adott öszszeg’. Mivel Szlovákiában a közhasznú munkát végző személy nem kap fizetést, a neki járó juttatást nem szerencsés pótléknak nevezni, mivel az ilyen szövegösszefüggésben való használata a szó közmagyar jelentésétől túlságosan is távol áll. Marad tehát a támogatás szó, amely használatát és jelentését tekintve is megfelelő. A kifejezés alárendelt tagjáról az alábbiakat mondhatjuk el. Az aktiváció magyar szó jelentése ’működésbe hoz’, ennélfogva magyarországi szövegekben az aktivációs melléknév műszaki kifejezések részeként fordul elő (pl. aktivációs kód). Az ösztönző melléknévi igenév, ezért rendszerint az ösztönzés „tárgyát” megnevező további tagokkal bővül ki, pl. befektetésösztönző program, álláskeresést ösztönzőjuttatás. Ezért ajánlatos volna a mi esetünkben is valamilyen módon utalni rá, mire vonatkozik az említett tevékenység és támogatás. A közhasznú munkavégzésre ösztönző támogatás tartalmilag megfelelő, de túl hosszú, és leíró jellege miatt nem terminologikus. Mivel a szóban forgó támogatás célja a munkanélküliek foglalkoztatása (bár nem rendes munkaviszonyban, csak átmeneti jelleggel), az aktivačný príspevok magyar'megfelelőjeként használhatnánk a foglalkoztatásösztönző támogatás kifejezést. Ez megfelel a magyar terminológiaképzési szabályoknak, aránylag rövid, s más fogalom megnevezésére sem használatos. Salvador Dali a 20. század legismertebb szürrealista festőművésze. Tavaly a spanyol, pontosabban katalán származású Dali születésének 100. évfordulóján világszerte számos retrospektív tárlat nyűt műveiből, s a megemlékezés ebben az évben is folytatódik. A mester 60 válogatott alkotása jelenleg az esztergomi Vármúzeumban tekinthető meg. A kiállítás szeptember 11-ig várja az érdeklődőket. CSEPÉCZ SZILVIA A zseniális művész képein - aki az egyszerűség és a megszokottság valamennyi formáját gyűlölte - a hétköznapi tárgyak váratlan formában jelennek meg, abszurd víziók épülnek fel naturalista részletekből, melyekben a szüárd anyag és a gondolatok elfolynak vagy átlátszanak, a tárgyak gyakran lebegnek. Leghíresebb szürrealista festményeit, mint például a folyékony camembert-ben megjelenített lágy órákat - Az emlékezet áűadósága (1931), az Arc és gyümölcstál látomása a tengerparton (1938), a Rabszolgavásár Voltaire rejtett portréjával (1940), vagy a Keresztelő Szent János Krisztusa (1951) címűt sokan ismerik. Esztergomban a legjelentősebb európai Daligyűjteményből, a bambergi Richard H. Mayer magángyűjteményének (1500 mű) anyagából látható értékes válogatás: akvarellek, rajzok, grafikák, vüágirodalmi témák illusztrációi, litográfiák, rézkarcok és könyvobjektek. Provokatív szürrealizmusa (a szürrealizmus gyökere a francia sur réalisme, aminek magyar megfelelője: valóság feletti vagy realitáson túli) a Vármúzeumban kiállított kollekció képein is átütő erővel jelenik meg. Dali „briliáns rajztudása és technikai felkészültsége pedig ugyanúgy elmélyültebb tanulmányozásra és hosszasabb elidőzésre csábítják a befogadót, mint már az első pillantásra lehengerlő festmények”. A művész legszívesebben az ábrázolás érzéki csalódásokat keltő lehetőségeivel kísérletezett, s formátlan testei grafikáin és akvareü-rajz- vagy tollmontázsain is több dolgot ábrázolnak egyszerre. Életművében a grafikai vonulat össze is olvadt a festészettel, legtöbb képéhez ugyanis ceruza- és tollvázlatokat, tanulmányokat készített. Ezek egyikét, a fentebb említett festményének, a Keresztelő Szent János Krisztusa című, egy öbölbe helyezett és szinte felülről láttatott keresztrefeszítés-képének „ceruzarajzát” is láthatjuk az esztergomi tárlaton. De többek között megtekinthető a Szürrealista elefánt, A halhatatlanság című műve, két hatalmas könyvobjektje, a Mózes és az egyistenhit, valamint A filozófusok alkímiája és három, de Sade márki írásai alapján készült színes litográfia. A bambergi kollekciónak emellett több híres Dalisorozatát is kiállították. Az egyik az 1957-ben készült Don Quijote, amely egyebek meűett arról nevezetes, hogy a zseniális mester a Cervantes vüághírű regényéhez készített ülusztrációkon használta teljes tökéletességgel az általa kifejlesztett „lövőtechnikát’’, az úgynevezett bulletizmust. A módszer lényege, hogy műveire szakállas puskából lövi ki a tintát, vagy papírra, kőre robbantja szét a pigmentet. A Don Quijote-sorozat esetében litókőre lőtte a képeket. Salvador Dali egyik nagy példaképe, Leonardo da Vinci nem csak mint festő volt számára kiemelkedő jelentőségű, hanem mint a tudományok aktív résztvevője is. Az Hommage a Leonardo da Vinci-sorozatban a reneszánsz elődre kizárólag mint feltalálóra reflektál. Mindegyik színes grafika parafrázis, Dali saját korának találmányait jeleníti meg, például a telefont, az izzólámpát, a távírót, az autót. Egy következő, tíz csodálatos képből álló együttes a Flordalí (Dali-virágok), melyek ugyan a botanikai szakkönyvek színes egzakt ábráihoz igazodnak, de az egyik futónövény virágai és termései emberi (női) ujjak, száj és szemek, a margaréta virágjában pedig tükörtojások sülnek. A sorozat Árvácskája ezúttal sajnos hiányzik. A kép a művész saját arcát rejti, s aligha véletlenül keresztelte Viola cogitans (Gondolkodó) névre. Dali keresztnevének (Salvador) jelentése egyébként: A Megváltó. Az excentrikus személyiségű zseni a festés mellett számtalan, az önkifejezésre lehetőséget adó dologgal foglalkozott. Luis Bunuel rendező számára két filmforgatókönyvet is írt, az Andalúziái kutya (benne a hírhedt elmetszett szemgolyóval) és az Aranykor címűeket (ez utóbbi film bemutatóján viszont a mozit verték szét a nézők). De díszleteket, jelmezeket, ruhákat és bútorokat is tervezett, sőt baletteket is koreografált. Festményeit botrányosnak, megdöbbentőnek tartották, művészete mégis már életében vizuális közkinccsé vált. Az 1904. május 11-én Figueras-ban született Dali egy katalán jegyző fiaként látta meg a napvilágot, s egy évvel korábban, 2 évesen elhunyt bátyja nevét kapta, szülei pedig úgy viselkedtek vele, mintha annak reinkarnációja lett volna. Ez volt az első tény, amely meghatározóan hatott Dali egész életére és munkásságára. Nyolcévesen már kialakította első műhelyét házuk padlásán, ahol agyagból másolatot készített például a milói Vénuszról. Tízévesen már rendszeresen rajzolt, főleg portrékat és tájképeket. Először 1919-ben, 15 évesen áhított ki szülővárosa színházában, ennek helyén épült fel évekkel később a mai Dali Múzeum. Édesanyja 1921-ben halt meg, ami nagyon megrendítette az ifjú festőt. Még abban az évben Madridba utazott, ahol beiratkozott a Szent Ferdinánd Királyi Képzőművészeti Akadémiára. Előbb impresszionista, majd kubista stílusban festett, de a patetikus hajlam, a minden misztikus és kalandos iránt érzett gátlástalan vonzódás olyan mélyen gyökerezett benne, hogy szükségszerűen elvezette a tudatalattiból merített világ ábrázolásához. A kollégiumban Federico Garda Lorca, Luis Bunuel, Jósé Bello csoportjához csatlakozott, s ez a barátság ugyancsak meghatározó volt Dali életében. Lelkesen olvasta Sigmund Freud műveit, s valójában élete végéig Freud szellemiségének a követője maradt. Az osztrák elmeorvos, a pszichoanalízis kidolgozója rendkívül népszerű volt a szürrealista művészek körében, mivel „a hipnózist elégtelennek találva bevezette a szabad asszociádó módszerét, amely lehetővé teszi a páciens számára, hogy relaxált tudatállapotban fejezze ki gondolatait, s értelmezte a gyerekkor eseményeit és az álomképeket”. (Dali 1938-ban fel is kereste Londonban Freudot, akivel tökéletesen rokon lelkeknek bizonyultak.) Az ifjú festőt különböző okok miatt többször is kirúgták a madridi akadémiáról, de ez egyáltalán nem szegte kedvét. Első önálló kiállítására 1925 novemberében került sor Barcelonában, és számos^ elismerő kritikát kapott. Egy évvel később Párizsba ment, hogy találkozzon Picassóval. Egy másik meghatározó találkozás volt Dali életében, amikor 1929 nyarán megismerkedett Gálával, Paul Éluard franda költő orosz származású feleségével. A fiatal, de már ismert festő első látásra beleszeretett a nála tíz évvel idősebb, harmincöt éves asszonyba. Gala otthagyta miatta a féijét és családját, Dali apja viszont fiával szakította meg kapcsolatát a „kétes erkölcsű” nő miatt. Gala végül is Salvador Dali örök szerelme és múzsája lett. A férfi öt évvel élte túl imádott asszonyát (akit Éluard halála után hivatalosan is nőül vett), 1989. január 23- án hunyt el Figueresben, saját múzeumában. Életének hosszú évtizedei alatt a szürrealista művész világszerte óriási hírnévre tett szert. Élt és dolgozott az Egyesült Államokban: többek között egy Walt Disney-rajzfilmhez, a Destino (Sors)-hoz is készített rajzokat, de ó tervezte Hitchcock Bűvölet című filmjének díszleteit is. 1939-ben szakított a szürrealistákkal, mivel önmagán kívül senkit nem tartott szürrealistának. Mint minden alkotását, saját magát is műtárgyként kezelte, ugyanakkor mindig a velejéig ironikusan ábrázolta. Gala halála után keveset festett, utolsó művének címe A fecskefarok. Ugyanabban az évben, 1983-ban jelent meg a piacon a Dalí-parfüm. Az idős és betegeskedő mester egyre ritkábban mutatkozott a nyilvánosság előtt. Halála után nem teljesítették végakaratát, és nem Gala mellé temették a Púbol-kastély kettős sírboltjába, hanem a - mai napig is ezrek által látogatott - figuerasi színház-múzeumban helyezték örök nyugalomra. Salvador Dali: Keresztelő Szent János Krisztusa OTTHONUNK A NYELV Mi magyarul az aktivačný príspevok?
