Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)

2005-07-22 / 169. szám, péntek

8 Kultúra - hirdetés UJ SZÓ 2005. JULIUS 22. Elhunyt Hernádi Gyula Életének 79. évében szerdán késő este elhunyt Hernádi Gyula Kossuth- és József Attila-díjas író. Az oroszországi hadifogságról írt novelláival ismertté váló szer­ző - aki Jancsó Miklósnak írt for­gatókönyveivel a filmművészet­ben is maradandót alkotott - 1926. augusztus 23-án született a ma Pozsonyhoz tartozó Orosz­váron. Bencés diák volt, majd le­venteként a második vüághábo- rú utolsó éveiben a frontra ke­rült. 1945-ben orosz hadifogság­ba esett, s miután két év múlva hazatérhetett, népi kollégista­ként orvosi, később közgazdasá­gi szakon tanult, de tanulmánya­it nem fejezte be. Mielőtt szabad­úszó író lett, a Városépítési Tudo­mányos és Tervező Intézet mun­katársaként kereste kenyerét. Szépirodalmi pályáját 1955- ben kezdte költőként, de első si­kereit novelláival aratta, s az 1950-es évek végén már a Belvá­rosi Kávéház írói asztaltársaságá­nak egyik meghatározó szemé­lyisége volt. Első regényei (A péntek lépcsőin, 1959; Folyosók, 1966) a francia egzisztencializ­mushoz hasonló módon elemzik determináció és szabadság, halál és boldogság antinomikus viszo­nyát. Hernádi egyike a realiz­mustól elforduló parabolikus iro­dalom honosítóinak, amiért sok támadás érte. Az 1960-as évek végén viszont - másokkal szem­ben - kitartott a politikai-törté­nelmi példázat mellett (Sirokkó, 1969; Az erőd, 1971; Vörös rekvi­em, 1975). Később a horror és a sci-fi eszközeit is felhasználta (Hasfelmetsző Jack, 1982, Dra- kula, 1983, Frankenstein, 1984). Az 1960-as évektől Jancsó Miklós filmrendező állandó alko­(Képarchívum) tótársa, szinte minden jelentős filmjének forgatókönyvírója volt. Hernádi Gyula nevéhez mintegy negyven filmnovella, filmregény és forgatókönyv fűződik. Forga­tókönyvei alapján olyan filmek születtek, mint az Oldás és kötés, a Szegénylegények, a Csend és kiáltás, a Vörös rekviem vagy a Jézus Krisztus horoszkópja. Az író az utóbbi időben személyesen is feltűnt a rendező néhány moz­góképében, többször is ironizál­va saját halálával. Hernádi Gyula 1983-tól két évadon át a kecskeméti Katona József Színház'művészeti veze­tője volt, 1991-től pedig a Füg­getlen Magyar írók Szövetségé­nek elnökeként tevékenykedett. 1991-ben a Boldogság Párt elnö­kévé választották, 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1976-ban József Attila-díj- ban részesült, 1996:ban alterna­tív Kossuth-díjjal, majd 1999- ben állami Kossuth-díjjal tüntet­ték ki. (MTI, Index, ú) RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 29. számában feltett kérdésre Stephen Francis a he­lyes válasz. E héten az 500-500 koronát Keresztesi István vág- ' farkasdi, Mag Pál rimaszombati és Horkay Andor nagyidai olva­sónk nyerte. Gratulálunk! Ma kezdődik a Punk Island Doborgazon ma kezdődik Közép-Európa legnagyobb under­ground fesztiválja, a Punk Island. A kétnapos rendezvényen nyolc or­szágból negyven zenekar lép színpadra. A mai est húzóneveinek az Auróra (HU), a Vendetta (I), valamint a hazai Karpina számít, ez utóbbi zenekar a fesztiválra speciális, másutt még be nem mutatott műsorral készül. Holnap az Akela (HU), a Hétköznapi Csalódások (HU), az NVU (CZ), a házigazda Konflikt, a Cool Head Clan (HU) és a rockabilly zenét játszó Rockin Rockcats (HU) lesznek a fő attrakci­ók. A szervezők idén is teret adnak az amatőr zenekaroknak, (sd) A Rába-parti városban végleges otthonra lelt a sok vihart megért Vasilescu-gyűjtemény Modern magyar mesterek Győrött A híres Vasilescu-gyűjte­mény anyagából ad újabb ízelítőt az a kiállítás, amely október 2-ig látható a győri Napóleon-ház első emeleti termeiben. A válogatás ré­sze annak a több száz da­rabból álló kollekciónak, melyet a 60-as évek elejétől hozott létre a román szár­mazású id. Vasilescu János, és amely ma a huszadik szá­zadi magyar képzőművé­szet egyik legjelentősebb gyűjteménye. NÉMETH ÁDÁM A gyűjteményben szerepelnek a modern magyar alkotók legna­gyobbjai, a korai avantgárdtól az Európai Iskolán és az Iparterves nemzedéken át a kortárs képző­művészet képviselőiig, gerincét Ország Lili és Bálint Endre képei alkotják. Ország Lilinek a legértékesebb művei kerültek Vasilescu birtoká­ba, hiszen a gyűjtő nem csupán csodálója, hanem mecénása is volt a nehéz életű festőnőnek, aki­nek 1978-ban bekövetkezett halá­la után hagyatékát is megörököl­te. Ország Lili képei a 20. század nyomasztó hangulatát idézik, az emberiség kultúráját hivatottak újraértelmezni, erősen szimboli- kusak, titokzatosságot és egyfajta tragikumot sugároznak. Gyakran mozaikszerűek, olykor sávokba rendezettek, és felvonulásokra (Képarchívum) emlékeztetnek, freskószerű be­nyomást keltve. A festőnő számá­ra rendkívüli spirituális élményt jelentett a jeruzsálemi siratófal­nál tett látogatása, valamint nagy hatással volt rá a bizánci és egyip­tomi kultúra, melyekre olyannyi­ra jellemzőek a jelek és a miszti­kus ábrázolások. A század zűrza­varát labirintus-képei fejezik ki, melyekhez a nyomtatott áramkör - mint a modern kor labirintus­rajzolata - szolgált alapul. Képei megrázó szépségükön kívül mély erkölcsi üzenetet hordoznak, a művész az emberiség történelmét sodródásként szemléli, amely vé­gül a 20. század tragikumába tor­kollt. A győri tárlat időrendben a ma­gyar avantgárd nagy mestereivel kezd, a legkorábbi művek közé tartoznak Moholy-Nagy és Kassák linómetszetei, valamint Bortnyik Sándor egyik szerigráfiája a Ma Albumból. Még az első világhábo­rú előtt készült Vedres . Márk és Medgyessi Ferenc egy-egy kis­plasztikája, a szoboranyag külön­ben jeles és üdítő kiegészítése a képekre koncentráló gyűjtemény­nek. Bálint Endre és Korniss De­zső, a szentendrei művésztelep, majd az Európai Iskola két kima­gasló egyénisége több remekmű­vel is képviselve van, de a gyűjte­ményben ugyanúgy kiemelt helyet kap a szentendreiek legnagyobbi­ka, a történelem vihara folytán az Európai Iskolát már meg nem érő, tragikus sorsú Vajda Lajos, vala­mint a későbbi nemzedékből a rendkívüli tehetségű, szintén ko­rán eltávozott Kondor Béla. Vasilescu nem csupán a hazai, hanem a külföldön élő magyar képzőművészektől is gyűjtött, így a tárlaton olyan világhírességek művei is megtekinthetők, mint Pierre Székely vagy Victor Vasa­rely. A már említett szobrászokon kívül figyelemre méltóak Vilt Ti­bor, Schaár Erzsébet, Asszonyi Ta­más és Vígh Tamás kisplasztikái. A kiállított anyag további jeles al­kotói között olyan nevek szerepelnek, mint Gyar- mathy Tihamér,' Martyn Ferenc, Maurer Dóra, Ke­serű Ilona, időrendben pedig - de semmikképpen nem minőségben - utolsó­ként Buliás József, Hencze Tamás, Deim Pál és Nádler István zárja a névsort. Ez utóbbi három festő azon a csoportos kiállításon is részt vesz a Városi Képtárban, amely az osztrák Gaudens Pedit Gyűjtemény tulajdonában lévő, a 80-as évek elejétől a 90-es évek Ország Lili: Bizánci ikon, 1958 elejéig tartó időszakban készült osztrák és magyar művek legjavát tárja a nyilvánosság elé. (Az ízlé­sesen felújított Esterházy-palota termeiben elhelyezett tárlaton a húsznál több élő kortárs művei a nyár végéig láthatóak.) A felbecsülhetetlen értékű Vasi­lescu-gyűjtemény külön érdekes­sége, hogy a magyar szerzők alko­tásain kívül két olyan világhírű külföldi képzőművész festményét is tartalmazza, akinek művei nem csupán Magyarországon láthatók ritkán, hanem regionális szinten is. Az egyik Mary Cassat, a múlt század fordulóján Párizsban élt amerikai festőnő késő impresszio­nista önarcképe, a másik pedig a huszadik század második felének sokak által legjelentősebbnek tar­tott festője, Francis Bacon tripti­chonja, a Réponse. A műgyűjtő­nek négy évig tartott, amíg meg­szerezte ezt a hármasképet, majd Magyarországra szállításánál újabb akadályokat kellett leküz- denie. Miután Ausztriában sincs Bacon-mű, ez az alkotás valódi ra- ritás a térségben. A háromból ez­úttal csak egy kép szerepel a kiál­lításon. A 20. századi magyar képző­művészet talán legértékesebb kol­lekciójából különböző válogatá­sokban már több alkotás volt megtekinthető a Rába-parti vá­rosban, mivel azonban idén Győr, illetve az önkormányzat által fenntartott Városi Művészeti Mú­zeum nyerte meg azt a pályázatot, amely a gyűjtemény állandó elhe­lyezéséről volt hivatott dönteni, a művek végleg itt maradnak, jövő júniustól pedig a felújított zsina­gógába kerülnek tartós letétbe. Ezáltal nem csak a hazai, hanem a külföldi - főként a közeli Ausztri­ából és Szlovákiából érkező - lá­togatók is rendkívül gazdag ke­resztmetszetei kaphatnak a szá­zad modern magyar képzőművé­szetéből. A gyűjteményben szere­pelnek a modern magyar alkotók legnagyobbjai. AAAAUTO 500 minőségi, felülvizsgált kocsi, és további 4000 a www.aaaauto.sk honlapon Teljes garancia bármilyen jogi probléma esetén! MINDENT MEGTESZÜNK AZÉRT, HOGY MÉG ELÉGEDETTEBB LÉGI Használt autók felvásárlása a lehető legmagasabb áron - készpénzben, azonnal fizetünk! ELADAS ES FELVÁSÁRLÁS: BRATISLAVA, Panónska cesta, HE FELVÁSÁRLÁS: KOŠICE, Medzi mestami 5, HÉ.-PÉ.: 8-18 BP-5-13228 Id. Vasilescu János

Next

/
Thumbnails
Contents