Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)

2005-07-06 / 155. szám, szerda

ÚJ SZŐ 2005. JÚLIUS 6. Szülőföldünk 27 Vidék- és településfejlesztés, falusi turizmus - szakmai tanácskozás a Limes Anavum szervezésében Az európai útravalóról Kéménden Kéménd. „ Utolsókból lesz­nek az elsők, reméljük, ez a környék beadott pályázatai­ra is érvényes lesz” - je­gyezte meg Udvardi Péter, az építésügyi és régiófej­lesztési minisztérium mun­katársa azon a június 24-i tanácskozáson, amelyet a Limes Anavum Polgári Tár­sulás rendezett Gyurovszky László szakminiszter véd­nökségével. BUCHLOVICS PÉTER Udvardi ezzel arra is célzott: no­ha a párkányi régióban szinte utol­sóként alakult meg a régiófejleszté­si ügynökség, s számos projektet csak a további pályázati fordulók­ban tudnak elbírálni, mindez a be­adott pályázatok minőségét és sike­rességét nem befolyásolja. A konfe­renciát Dániel Erzsébet, a Limes Anavum elnöke nyitotta meg, majd Benefi László, Kéménd polgármes­tere házigazdaként számolt be a község történelméről. Iskolák felújítása 2013-ig Gyurovszky László miniszter be­vezetőjében az EU strukturális alapjaiból lehívható forrásokról adott tájékoztatást, továbbá arról, mi várható még 2006-ig, valamint milyen tervei vannak a tárcának a 2007-től kezdődő programozási időszakra. Ami a 2004 és 2006 közti időszakot illeti, a minisztéri­um a III/1-es intézkedés keretében értékelte az első fordulóban be­adott pályázatokat, és azok, akik ebben sikeresek voltak, már épít­keznek, túl vannak a közbeszerzé­sen. A tárca jelenleg azon dolgozik, hogy a számlákat kifizesse. Gyurovszky egyúttal elnézést kért azoktól, akiknél késnek a kifi­zetések. Most a 2. és a 3. körben be­adott pályázatok értékelése zajlik, a kultúra, az oktatásügy és az egészségügy területén; a miniszter szavai szerint főként az iskolák ese­tében néhány héten belül meghoz­zák a döntéseket. Ám ez attól is függ, hogy a külső értékelők mikor­ra tudják elvégezni a műszaki, pénzügyi, regionális és egyéb spe­cifikus összegzéseket, hogy aztán a kiválasztó bizottság javaslatot te­hessen a minisztériumnak. „Azt szeretnénk, hogy az iskolák máso­dik körben benyújtott pályázatait mihamarabb rendezzük, éppen azért, hogy - ahol mód van rá - még a tél beállta előtt elvégezhes­sék a felújítási munkákat. Ismét­lem, ott, ahol felkészültek rá, tehát a-közbeszerzés folyamatban van, vagy pedig már lezajlott”- fejtette ki a miniszter. A 2. körben beadott pályázato­kat nyár végére értékelik ki, a 3. körét pedig folya­matosan dolgozzák fel, ezeknél évvége felé várha­tó eredmény. Gyurovszky tudatta: a 2. körben az is­kolákra még tudnak némi pénzt osztani, ám ezzel az erre vo­natkozó keret kimerült. Éppen ezért a minisztérium további össze­geket akar átcsoportosítani az iskolák javára, a lokális infrastruk­túrára szánt csomag egyéb terüle­teiről. Ha tehát marad pénz, azt a sikeres, de támogatást nem kapott pályázatokra szánják, azokból vá­lasztanak majd az év végén. A 2007-től induló programidő­szakot már nyertes, de pénzt még nem kapott pályázatok szerződés­aláírásaival kezdenék, tehát átvin­nék az iskolákat is érintő kész pro­jekteket a következő időszakra, hogy ne kelljen a pályáztatást újra­kezdeni. Brüsszel ezt kedvezően fo­gadja. A minisztérium szerint erre 2007-től évente 3-szor, 4 -szer több pénz jut, 2013-ig tehát valamennyi életképes alap- és középiskolát sze­retnék felújítani, hogy az üzemelte­tési költségek legalább 30-40 szá­zalékkal csökkenjenek, és ne romolják tovább az épületek állaga. Ez leginkább az önkormányzatok­nak jelent jó hírt. Nyitra megye fejlesztési tervei A következő előadó Nágel Dezső megyei képviselő, Szőgyén polgár- mestere volt, aki Nyitra megye hosszú távú fejlesztési tervének a Déli Régióra, tehát Párkány és von­záskörzetére vonatkozó részeit is­mertette. A felújított területfejlesz­tési terv értelmében a hangsúly az ipari parkok létesítésén van. Ezt fi­gyelembe véve külön kiemelte a leendő ebedi-párkányi ipari park és logisztikai központ fontosságát a munkahelyteremtésben, közműve­sítésben, a vállalkozások és a szol­gáltatások fellendítésében. Nágel előadásában szinte min­den olyan jelentős tervet felsorolt, amit a megyében a következő más­fél évtized alatt meg szeretnének valósítani, így például az V/C nem­zetközi közúti összekötő korridort, s annak Párkány-Zselíz-Léva­Garamszentbenedek szakaszát, a leendő párkányi és komáromi Du- na-hidat, a kijelölt kerékpárutakat (Duna menti - Passautól Budapes­tig; Vág menti - Komáromtól Zsol­náig; Ipoly menti - Párkánytól Ipolyságon keresztül Losoncig). A Párkány-Szenese (Podhájska)- -Fajkürt borút is szerepel a tervben. Fontos megjegyeznünk, hogy a déli gyorsforgalmi út - Po­zsonytól Nagykürtösig, majd on­nan tovább - Nyitra megyét érintő szakasza esetében a megyei önkor­mányzat úgy döntött, Érsekújvárt délről kerülje meg ez a gyorsforgal­mi út, s ez szintén a régió hasznára válna, annál is inkább, mert a bajcsi útnál lenne az érsekújvári ipari park. Ám ezt a kérdést még nem zárták le, az állam északról kerültetné meg Érsekúj­várt. A gyorsforgalmi utak a települé­seket elkerülve épülnének ki, a Párkány-Zselíz-Léva szakaszt négysávosra bővítenék, s a Galánta-Érsekújvár-Párkány fő­utat is korszerűsítenék, akárcsak a Párkány-Komárom utat. A Nyitra -Érsekújvár-Komárom vonalat nemzetközi út rangjára emelte a megyei fejlesztési terv. Az elképze­lés az, hogy a szlovákiai autópályá­kat Komáromon keresztül a ma­gyarországi M 1-essel kapcsolják össze. Érdekességként említjük meg, hogy a megyei fejlesztési terv másodlagos energiaforrás-felhasz­nálással is számol: szélerőmű léte­sítése Zselízen és Szőgyénben. A Párkány-Komárom szakaszon Muzslát kerülné meg a gyorsforgal­mi út, és az Érsekújvár-Párkány szakaszon Köbölkutat kerülné ki az új út. A vasúti közlekedésben a Po- zsony-Érsekújvár-Párkány vona­lon új pályát építenének ki, amely 160 kilométeres sebességgel hala­dó szerelvényeket is kiszolgálna. Ocskay Gyula, az Ister-Granum Eurorégió pályázati szakelőadója a konferencián közölte: elkészült a mintegy 100 települést magába foglaló eurorégió fejlesztési prog­ramja. A stratégiai terv összesen 46 projektet tartalmaz, sokat a telepü­lések javasoltak. Egy példa: az V/C folyosó tervezési munkáit elősegí­tendő most készül egy pályázat egy 12 partnerből álló konzorcium megalakítására - Boszniától Len­gyelországig. Ez a konzorcium fog­ja beadni a pályázatot az Interreg I1IA keretében a tervdokumentáció elkészítésére. A cél az, hogy 2009- re kész tervekkel és költségvetéssel kell rendelkezni, hogy a 2014-es uniós költségvetésből erre már pénzzel lehessen számolni, s akkor a párkányi teherhíd is megvalósul­hatna 2015-ig, mert a híd a korri­dor részét képezné. A tanácskozáson Klestinec Lajos a párkányi dunai sétány felújtásáról számolt be a Kolping Társaság részéről, Dikácz Zsuzsan­na a szálkái tájház működését mu­tatta be, Szobiné Kerekes Eszter pe­dig a saját tapasztalatait mondta el a falusi turizmusról a búcsi Emese Vendégház tulajdonosaként. Lapunk megszólaltatta Öllé Vladimírát, az építésügyi és régió­fejlesztési minisztérium régiófej­lesztési programokkal foglalkozó osztályának vezetőjét is, ám mind­ezekről - terjedelmi okok miatt - egy másik cikkben számolunk be. 2013-ig minden életké­pes alap- és középisko­lát felújítanának. A Párkány-Zselíz-Léva szakaszt négysávosra bővítenék. Szeptemberben kívül-belül felújított, a kor követelményeinek megfelelő épület fogadja majd az óvodásokat A páti önkormányzat uniós támogatást nyert Kívülről már új köntösben az óvoda, nyáron a belső festést végzik majd el (Vas Gyula felvétele) V. KRASZNICA MELITTA Pat. Rekordgyorsasággal, alig több mint egy hónap alatt sikerült felújítani a helyi óvoda épületét, amelyet június 28-án kollaudáltak. „A kétmillió korona értékű beru­házás az Európai Unió strukturális alapjánál elnyert pénzből valósult meg - tudtuk meg Németh Zoltán polgármestertől. - Mi több, az öt százalékos önrész sem terhelte a költségvetésünket, a Közép-Euró­pai Alapítványnál pályáztunk és kaptuk meg a mintegy 110 ezer ko- ronányi összeget.” A beruházásnak köszönhetően kicserélték a nyílászárókat, kívül­ről szigetelték az épületet, felújí­tották a konyhát, az étkezdét és a szociális helyiségeket. A szigetelés­től és a nyílászárók cseréjétől a pol­gármester azt várja, hogy körülbelül 30 százalékkal csökken az energiafogyasztás. Nyáron ön­erőből belülről is kifestik a helyisé­geket, így szeptembertől teljesen felújított környezetben fogadhat­ják a gyerekeket. A munkálatok alatt sem szüne­telt az óvodai nevelés, a gyermeke­ket az óvodával szemközti kultúr- házban helyezték el. Novotná Má­ria óvodaigazgató elmondta: jelen­leg 18 gyermek látogatja intézmé­nyüket, jövőre valamivel keveseb­ben lesznek. A pályázati feltételek között szerepelt többek között az is, hogy az épületet legkevesebb 15 évig óvodaként kell működtetni. Az 500 lakosú község éves költ­ségvetése 4,5 millió korona, tehát a pályázaton elnyert összeg éves költségvetésük közel felének felel meg. Az ímelyi rendezvény része volt a falu és Naszvad közti futás is. A legidősebb és legfiatalabb résztvevőnek, Tóth Lajosnak és unokájának, Tóth Bendegúznak Balogh Ilona polgármester ad át díjat. (Miroslav Pastorek felvétele) Blaskovics József turkológusra emlékeztek ímelyen A szülőföld szeretete OZOGÁNY ERNŐ ímely. Távolba szakadt honfitár­saink gyakran álmodják haza ma­gukat, éberen sokszor meghatódva emlékeznek szülőföldjükre, arra a tájra, amelyhez életük első, megha­tározó élményei kötik őket. így volt ezzel az érzéssel a prágai Károly Egyetem turkológus professzora, Blaskovics'József is, akit bokros te­endői a száztornyú városhoz, vala­mint Isztambulhoz és Ankarához kötötték, ahol kutatói, oktatói tevé­kenységének zömét végezte. Rit­kább viszont, hogy a szülőföld ezt a feléje sugárzó szeretetet viszonoz­za. Különösen akkor, ha nem egy népszerű sztárról, képernyőn villo­gó egyéniségről, „csupán” egy tu­dósról van szó. Bár Blaskovics professzor, az egykori prágai egyetemisták szere­tett Józsi bácsija nem érhette meg, de kilencvenötödik születésnapjára elérte őt övéinek szeretete, tisztele­te, megbecsülése. Ugyanolyan, szinte népmeséi módon, ahogyan életútja, pályaválasztása történt: míg egykor nagyapjával szántás közben régi türk fegyverekre és használati tárgytöredékekre buk­kant, aminek hatására tízéves gyer­mekként elhatározta, ezeknek a népeknek szenteli későbbi életét, ugyanígy döntötte el Balogh Ilona polgármester az ímelyi önkor­mányzat tagjaival karöltve, hogy felkutatják Blaskovics professzor egykori közeli ismerőseit, barátait, munkatársait, hogy méltóképpen emlékezzenek meg munkásságá­ról. Legfőképp pedig elnevezték a falu főterét neves szülöttjükről, majd elkészíttették a kultúrház fa­lára emléktábláját. Ez utóbbi lelep­lezésére a június 25-én és 26-án megrendezett falunapok keretén belül kerítettek sort. Örvendetes jelenség, hogy nap­jainkban Csallóköztől Bodrogközig szinte minden településen az eh­hez hasonló rendezvények keretén belül igyekeznek átmenteni az egy­kori faluközösségek emberi kap­csolatait. A mátyusföldi ímely pél­daértékű tette, hogy a szokásos sportrendezvények és meghívott il­lusztris művészek mellett nem ökörsütéssel kápráztatta el a köz­ség apraját és nagyját, hanem a he­lyi ovodások, iskolások és a Csema- dok-csoport műsora mellett meg­emlékező beszélgetést szervezett a híres szülött tiszteletére. Büszkén vállalva azt a tudóst, akinek tevé­kenységével még csak ismerkedik, de örömmel vállalja, ismét bizo­nyítva a régi igazságot: sokkal gaz­dagabbak vagyunk, mint hinnénk. Hiszen nyugodtan állítható, hogy nincs magyarlakta település, amelynek ne lenne oly szülöttje, aki megérdemelné a tiszteletet, azt, hogy emlékezzenek rá. Csak olya­nok vannak, ahol nem tudnak, ne­tán nem akarnak tudni róluk. A meghatóan szép ímelyi ünnep­ségen Blaskovics professzor tiszte­lőin kívül megjelent Ahmed Demirok, a Török Köztársaság po­zsonyi nagykövetségének első tit­kára, Duka Zólyomi Árpád, a prá­gai Ady Endre Diákkör egykori el­nöke, az Európai Parlament képvi­selője, népes családjának képvise­letében Blaskovics József fia, Árpád Kanadából, valamint Csehország­ban élő lányai, unokái és déduno­kái. A leplezetlen érdeklődés jele a kultúrház zsúfolásig megtelt terme volt. Az ímelyiek példás tervek meg­valósítását tűzték ki: az önkor­mányzat Blaskovics József szülőhá­zát meg kívánja vásárolni, amely faluházként üzemelne majd, egy termében pedig állandó kiállítás keretén belül ismerhetnék meg a felnövekvő nemzedékek és az ér­deklődők Blaskovics József tevé­kenységét. Alapítványi úton szeret­nék biztosítani az anyagi fedezetet a világhírű turkológus századik születésnapjára felállítandó mell­szobor költségeinek fedezésére is. Jedlik Ányos emlékét idézték Szímőn A szülőföld íze ÚJ SZÓ-HÍR Szímő. Június utolsó hétvégé­jén második alkalommal rendez­ték meg a településen a kistérségi sokadalom néven ismertté vált rendezvényt. Jedlik Ányos fizikus­ra és feltalálóra, a Vág menti falu szülöttjére ezúttal egyik szabadal­mazott találmánya, a szikvíz kap­csán emlékeztek. A szikvíz (más néven szódavíz) 2004. november 24-én elnyerte a magyarországi agrártárca által odaítélt, garantál­tan hagyományos és különleges termék díját. A szódát az említett hétvégi ün­nepségen ingyen kínálták a vendé­geknek a Budapesti Ipartestület tagjai. Az érdeklődőknek bemutat­ták a szikvizet előállító berendezés korszerű és múzeumi példányát is. Mayer Farkas pannonhalmi bencés atya az emlékünnepségen különös előadással lepte meg Jedlik Ányos tisztelőit, a jeles személyiséget ez­úttal naplójegyzetein keresztül mu­tatta be. (bób, száz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents