Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-06 / 155. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. július 6., szerda 2. évfolyam 27. szám A Nyitrai Kerületi Önkormányzat idén kétmillió koronát hagyott jóvá a megyei fenntartású könyvtárak könyvállományának bővítésére A Barsi Könyvtár is Léva adósai közé került (A szerző felvétele) Léva. A bérleti díj elengedését, vagy legalább jelképes egykoronás díj meghatározását kérvényezte a városi képviselő-testülettől Jana Holubcová, a Barsi Könyvtár igazgatónője. Az ok: az intézmény rossz anyagi helyzete. FORGÁCS MIKLÓS A könyvtár regionális, és járási könyvtárként fenntartója a Nyitrai Kerületi Önkormányzat, de az évi hat és fél ezer látogató kilencven százaléka lévai, hatvan százalékuk a város tanintézményeit látogató gyermek. Az igazgató asszony szerint az adatokból világos: az alapítólevél sem változtathat azon, hogy a Barsi Könyvtár tulajdonképpen városi könyvtár. Jana Holubcová lapunknak elmondta, a fenntartó már 2004-ben is csak a 2003. évi költségvetésnek megfelelő összeget utalt át az intézménynek, és 2005- re ez az összeg több mint háromszázezer koronával csökkent. (Igaz, tavaly a kulturális tárca Ex Libris projektje keretében százezer korona további bevétele is volt az intézménynek.) A könyvtár három épületben várja az olvasókat, s ezek közül csak a szépirodalmi részleget befogadó Holuby utcai helyiségek vannak saját kezelésben. A szakkönyvtár a Družba kultúrházban, a gyerekkönyvtár, a zenei részleg, a járási könyvtár munkájával ösz- szefüggő részlegek és az igazgatóság a Junior művelődési központban található. A Družba épületében 258 négyzetmétert, a Juniorban 577 négyzetmétert bérel a várostól a könyvtár. Tavaly 720 ezer koronát fizetett bérleti és szolgáltatási díj fejében az intézmény a városnak, idén ez a nyolcszázezer koronát is túllépné. Az igazgatónő elmondta a képviselőknek, hogy a kilencvenes évek végétől - amikor törvény határozta meg, hogy a legmagasabb bérleti díj kétszázötven korona lehet négyzetméterenként - a Barsi Könyvtár az akkori városi képviselő-testület döntése alapján azonnal a maximumot fizette. A törvény módosult, és már nincs meghatározva a legmagasabb kiszabható összeg, így április végén a könyvtár megkapta a határozatot, mely szerint 2005 márciusától visszamenőleg háromszázötven korona négyzetméterenkénti bérleti díjat köteles fizetni a városnak, a hivatali helyiségekért (például az igazgatói irodáért) pedig ezer koronát egy négyzetméterre. Jana Holubcová szerint már az emelés előtt az történt, amit eddig elképzelhetetlennek tartott: a könyvtár februártól nem volt képes fizetni a bérleti és a szolgáltatási díjakat, így a Barsi Könyvtár a város adósai közé került. Mint adós idén a könyvtár nem kaphat anyagi támogatást a városi önkormányzattól. Idén az igazgatónő tájékoztatása szerint a fenntartó által biztosított költségvetésből egyetlen koronát sem tudtak könyvvásárlásra fordítani, tizennyolcezer koronáért egy polgári társulás ajándékozott az intézménynek új kiadványokat. A Nyitrai Kerületi Önkormányzat idén kétmillió koronát szán kifejezetten a könyvállomány gazdagítására, ebből 250 ezer koronát szavaztak meg a megyei képviselők a lévai könyvtárnak. Holubcová a június 29-i városi képviselő-testületi ülésen felhívta a figyelmet arra, hogy Zsolnán, Alsókubinban, Csacán, Varannóban és Nagytapol- csányban is a könyvtár egy korona bérleti díjat fizet a városnak, s ennek mintájára kéri a képviselőket, segítsék a Barsi Könyvtárat. Štefan Mišák polgármester úgy gondolta, év közepén nem lehet fölborítani a városi művelődési központ költségvetését (melybe beépült a bérleti díj összege), s a könyvtár idei költségvetésének is tartalmaznia kell ezt az összeget, tehát nem lehet elengedni a bérleti díjat. Javasolta viszont, hogy az intézmény az eredeti összeget fizesse továbbra is. A képviselők elmarasztalták a megyei képviselőket, akik a jelek szerint nem képviselik kellőképA Barsi Könyvtár épülete pen a könyvtár ügyét, egy képviselő asszony egyenesen felszámolási szándékokat lát a megye hozzáállásában. Más képviselő úgy gondolja, azért sem célszerű elengedni a bérleti díjat, mert azzal mintegy felhívnák a fenntartókat arra, hogy még kevesebb pénzt adjanak az intézménynek. A képviselők egy tartózkodással és húsz igen szavazattal az eddig fizetett kétszázötven korona négyzetméterenkénti bérleti díjat szavazták meg. Az igazgatónő kompromisszumos megoldásnak látja a szavazás eredményét, és annak is örül, hogy legalább az elmaradt emelés mértékével kevesebb adósságot halmoz fel a könyvtár. A fenntartó értesítette az intézményt, hogy a tervezett költségvetés egy havi részének nyolcvan százalékából kell gazdálkodnia a könyvtárnak, melyet mindig utólag kap meg, s a kifejezetten a bérleti és szolgáltatási díjra fordítandó 147 ezer koronát sem tudja erre a célra felhasználni, mert akkor a fizetésekre nem marad. Holubcová kilátástalannak látja a kialakult helyzetet, és azt szeretné, ha átláthatóvá válna, milyen kritériumok alapján osztja el a megyei önkormányzat a könyvtárak fenntartására szánt pénzt. A könyvtár februártól képtelen fizetni a bérleti és fenntartási díjakat. Az Ipoly Unió és a váci Magosfa Alapítvány közös akciót hajtott végre a folyó alsó szakaszának tisztaságáért Kenukkal is gyűjtötték a szemetet az Ipolyból Vámosmikola. Június 30-tól július 3-ig Az Alsó-Ipoly mente ökológiai tehermentesítése címmel nagyszabású, nyertes Phare- pályázat részeként az Ipoly Unió, a váci Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, valamint a Dunakanyar Ifjúsági Egyesület vámosmikolai szervezetének közreműködésével az Ipoly folyót tisztították meg környezetvédelmi önkéntesek, civilek és fiatalok - elsősorban a háztartási hulladéktól és más, mesterséges eljárással készült, nehezen és csak nagyon lassan lebom- ló anyagoktól. A csapatok a magyarországi Tésától Lelédig takarították ki a folyó medrét és a part menti sávot. A szemetet a kenukban elhelyezett zsákokba is berakták. A magyarországi oldalon az előzetes, áprilisi terepfelmérés során jelölték ki a leginkább szemét borította területeket, és most ezeket takarították ki. A szlovákiai oldalon ugyanezt a tevékenységet az Ipoly Unió koordinálja. A határ magyarországi oldalán folyó akcióról, a magyarországi és a szlovákiai civil környezetvédelem helyzetéről, az önkormányzatok felelősségéről, az emberek felelősségtudatáról, valamint a környezetvédelem oktatásban betöltött szerepéről külön riportban számolunk majd be olvasóinknak. (buch) Zsákokba kerül a kihalászott hulladék (A szerző felvétele) Közös pályázat az Ister-Granum Eurorégióban • • Összehangolt fejlesztés ÚJ SZÓ-HÍR Esztergom/Muzsla. A magyar-szlovák határvidék urbanizációs eltéréseinek kiegyenlítése a célja annak a pályázatnak, amit az esztergomi önkormányzat és a muzslai székhelyű Jövő 2000 Alapítvány közösen nyújtott be, és amit az Ister-Granum Eurorégió is támogatásáról biztosított. Erről Takács István esztergomi önkormányzati sajtóreferens tájékoztatott. A program keretében olyan együttműködési hálózatot építenek ki, amely alkalmas a magyar-szlovák határ két oldalán a hasonló fejlettségi szinten álló különböző gazdasági, önkormányzati, társadalmi szereplők fejlesztési igényeinek összegyűjtésére, feldolgozására, megjelenítésére, érdekeik képviseletére, valamint e fejlesztési igények alapján fejlesztési projektek elindítására. A projektet mindkét oldalon azonos módon kell megvalósítani, ám a Jövő 2000 Alapítvány ehhez nem rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel. Az alapítvány anyagi helyzetére való tekintettel Esztergom ön- kormányzata nyertes pályázat esetén a szlovák oldalon történő megvalósításhoz szükséges önrészt, négy és háromnegyed miihó forintot biztosít. Mészáros Bélától, a Párkányi Körzeti Hivatal elöljárójától, a Jövő 2000 Alapítvány ügyvezetőjétől megtudtuk: a szóban forgó pályázatot június 10-én adták be a budapesti központnak, konkrét eredmény leghamarabb október végére várható. A beadott pályázat összértéke körülbelül százezer euró. „Már csak a 2007-től kezdődő új EU-s programozási időszak miatt is roppant fontos a szlovákiai oldalon az intézményi háttér, az infrastruktúra erősítése, a társadalmi közeg kialakítása. Szemléletváltásra van szükség. A magyarországi gyakorlattal ellentétben nálunk az önkormányzatok zömmel még nem képeznek külön pénzalapokat EU-s pályázati célokra, s nemcsak azért, mert szegényebbek a magyarországiaknál, hanem azért is, mert még nem tudatosították kellőképpen, hogy ez a befektetés hosszú távon megtérül, nyertes pályázatok esetén többszörösen is. Ugyanakkor a civil szféra és az önkormányzatok kapcsolata sem olyan még nálunk, mint Magyarországon, tehát ezen is sürgősen javítani kell. Pontosan azért, mert ebben a tárgykörben 2007-től háromszor több pénz is lehívható majd, s erre már most fel kell készülni” - taglalta lapunknak Mészáros Béla. (ú, buch) A szlovákiai oldalon is fontos az intézményi háttér erősítése.
