Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)

2005-07-06 / 155. szám, szerda

DIGITALIA 2005. július 6., szerda 9. évfolyam 27. szám A Motorola és a Samsung megállapodása a keresztlicenceléséről Szövetségre lépnek a mobilgyártók MOBIL A felsővezetők a gyors döntéssel biztosíthatják a profitot termelő működést Csökken az IT-szektorban dolgozók száma A dél-koreai Samsung bejelen­tette, olyan szövetséget kötött az amerikai Motorola céggel, mely­nek keretében a két vállalat meg­osztja egymás közt mobiltelefo­nos technológiáit. A megállapodás révén a két cég a jövőben licencelheti riválisának mobiltelefonokban alkalmazott Olcsó, egyszerűsített Windows XP-vel szeretné meghódítani a szoftverkalózkodás sújtotta latin­amerikaiakat a Microsoft. A Microsft Windows XP Starter Edition az alacsony jövedelmű, számítógépezéssel ismerkedő ré­tegeket célozza meg. Különleges szolgáltatása, hogy megtanít az egér és más perifériák használatá­ra, hálózati funkciói netezésre korlátozódnak, korlátozza a fut­tatható programok számát, és túl­zottan nagy teljesítményű pro­cesszorokon még futni sem haj­landó. Az operációs rendszert azért is támadták, mert korláto­zottan upgradelhető. A döbbenetes termék spanyol változatát Mexikóvárosban mu­technológiáit. A lépést a Samsung jelentette be a koreai tőzsdén, ám további részleteket nem közölhe­tett róla - számolt be a Reuters. A Motorola és a Samsung a mobilte­lefonok piacán a második és har­madik helyet tölti be a finn Nokia mögött. A Samsung tavaly hasonló megállapodást kötött a japán Sony céggel is, amely többek közt tatták be. A szoftverhez dobozban nem, csak pc-re installálva juthat­nak az érdeklődők, már ha nem az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában élnek. A Microsoft úgy látja, hogy a kezdő számítógépezőknek nincs szüksége funkciókra, ráadásul Me­xikóban óriási tér van a fejlődésre: a lakosság mindössze 17 százaléka rendelkezik számítógéppel. A bennszülöttek egyhavi átlag- fizetésért, vagyis háromszáz dol­lárért juthatnak dobozos Win­dows XP Home operációs rend­szerhez, míg az XP Próért félezret kell kirázni a sombreróból. A Microsoft Mexico igazgatója, Felipe Sanchez Romero rámuta­tott, hogy az országban használt szoftverek 65 százaléka illegális. A kalózvindóz népszerűsége elektronikus lapkák előállításával kapcsolatos technológiákra vo­natkozik. A szintén dél-koreai LG Electro­nics és a Panasonic márkanevéről ismert japán Matsushita Electric, az idei év elején plazmatévékkel, személyi számítógépekkel és DVD-kkel kapcsolatos technology ák keresztlicenceléséről állapo­dott meg. (o) egyébként linuxostul lemosta a színről a nyílt forrású operációs rendszereket. „A program azoknak készült, akik legális szoftverhez szeretné­nek jutni” - magyarázza az XP Startert Sanchez Romero. A Microsoft már kiadta a szíva- tós operációs rendszer helyi válto­zatait a szoftverkalózkodás által erősen fertőzött Thaiföldön, Indi­ában, Malajziában, Brazíliában és Oroszországban. Az EU-ban árult Windows XP N, vagyis a néma Windows azonban nem a Micro­soft találmánya: a konkurensek, főleg a RealPlayert gyártó Real Networks tiltakozásainak hatásá­ra az unió rendelkezett úgy nem­rég, hogy Európában a Media Pla- yertől megfosztott verziót is köte­lező forgalmazni, (i) A Gartner felmérése sze­rint 2010-re az IT-szektor- ban munkát végzők száma 15 százalékkal kevesebb lesz mint most. JÖVŐ A tanácsadó cég a Barceloná­ban, több mint tízezer szakember részvételével megtartott ITxpo szimpóziumon azt tanácsolta az informatikai rendszerekkel fog­lalkozó vállalati részlegek ve­zetőinek, hogy a 2005-ös év vé­géig döntsék el, melyik irányvo­nalat követik. Az egyik lehetőség, hogy IT- szolgáltatásokat nyújtanak a cé­gen belüli egyes üzleti alakula­toknak, vagy stratégiai értékű megoldásokat kínálnak a széle­sebb körű ügyfélrétegnek. Azért van szükség erre a döntésre, mert az önálló informatikai szol­gáltatóvállalatoknak egyre nö­vekszik a kapacitása, emellett egyre nagyobb igény van a kü­lönböző IT-szolgáltatásokra is. A Gartner javaslata szerint az informatikai területen dolgozó felsővezetők a gyors döntéssel biztosíthatják cégük számára a profitot termelő működést a jövő­ben. Emellett figyelmeztettek rá, hogy előrejelzéseik szerint a szektorban dolgozók száma 15 százalékkal csökken 2010-re. „Az informatikai rendszerekkel foglalkozó cégeknek vagy át kell alakítaniuk a működésüket, hogy üzleti folyamatok létrehozását és menedzselését tudják végezni, vagy IT-szolgáltatások kivitelezé­sére és végrehajtására kell fóku­szálniuk. A hasonló vállalatok ve­zetői számára azt tanácsoljuk, hogy bár nehéz döntésekre kell magukat rászánniuk, minél ha­marabb cselekedjenek, ugyanis a teljes váltás akár évekig is eltart­hat” - tette hozzá John Mahoney a Gartner IT-szolgáltatásokkal és menedzsmenttel foglalkozó kuta­tások vezetője. Mahoney rámutatott, az önál­ló szolgáltatócégek olyan szintű professzionalizmust és árszínvo­nalat tudnak majd ajánlani, ame­lyeket a cégeken belüli informa­tikai rendszer-osztályok aligha fognak tudni elérni. A Gartner szerint ahogyan az IT egyre szer­vesebb részévé válik az üzleti fo­lyamatoknak, egyre több ember­nek a munkáját érinti majd köz­vetve vagy közvetlenül, s aho­gyan az üzleti professzionaliz­mus egyre nagyobb IT-szakértel- met követel majd meg, úgy csök­ken majd a szerepe a cégeken be­lüli fejlesztőrészlegeknek. Az előrejelzés szerint 2010-re 10-ből hat integrált rendszerekkel foglalkozó ember munkája az üz­leti információ, üzleti folyamatok és üzleti kapcsolatok körül fog fo­rogni. Ennek eredményeképpen az integráltrendszer-részlegek mérete csökkenni fog, s 2010-re a közép- és nagyvállalatok IT-osztá- lyainak mérete a 2000-es átlag kétharmadára fog csökkenni. „A mostani folyamatok szerint a vállalatok fokozatosan beol­vasztják az IT-részlegek hagyo­mányos funkcióit, így az integrált rendszerekkel foglalkozó sza­kértőknek választani kell, hogy a technológiával foglalkoznak, IT- menedzserként folytatják tovább, vagy az üzleti résszel törődnek a jövő­ben” - figyelmeztetett Da­vid Flint, a Gartner kuta­tási igazgatóhelyettese. „A munka minőségét biz­tosítandó, a különféle szerveze­teknek szakmai menedzsmentet kell majd felállítani, amely fel­ügyeli az üzletmenetet.” A Gartner három területet lát, amelyre az integrált rendszerek­kel foglalkozó részlegek szako- sodhatnak a jövőben. Az üzleti változásokat támoga­tó módszerrel az integrált rend­szer-részleg a cég stratégiai kez­deményezéseinek előmozdításá­ra rendezkedik be. Egy ilyen egy­ség kisméretű, s szakértelme megfelelő az adott cég céljaihoz. A Gartner szerint azok a cégek, amelyek integrálják működésük­be a technológiát, az üzleti folya­matok tervezését, és az üzleti kapcsolatokat, 2010-re 15 száza­lékkal jobban teljesítenek majd, mint azok a vállalatok, amelyek nem hajtják végre ezt a fajta bel­ső átalakítást. A második lehetőség az átala­kulásra az IT-szolgáltatásbróker szerepkör. Ez a részleg kifejezet­ten kicsi, specializált tárgyalási és szerződéskötési képzettségek­kel. Ennek oka, hogy az adott vállalat az összes IT-terméket és szolgáltatását külsős szolgáltató­cégekkel készítteti el, s az üze­meltetés is ezen külső partnerek feladat lesz. Az IT-szolgáltatás-b- rókerrészleg feladata az lesz, hogy megfelelő módon mene­dzselje, s közvetítse a kitelepített IT és üzleti folyamat-szolgáltatá­sokat, emellett azonban alacsony stratégiai szerepe lesz majd a vállalaton belül. Az úgynevezett IT-„közmű” szerep az, amely a legkisebb áta­lakítást igényli, azonban a válla­lat számára kifejezetten alacsony értéket képvisel majd. Ez az egy­ség az összes IT-alapú szolgálta­tást nyújtja, s kezeli megfelelő hatékonysággal. Ennek ellenére kulcsfontosságú szerepe lesz majd a különféle, a cég működé­se szempontjából kulcsfontossá­gú IT-termékek beszerzésében és leszállításában. A Gartner figyel­meztetett, hogy a sikertelen cé­gek nem azért vallanak majd ku­darcot, mert alacsony a teljesít­ményük, hanem azért, mert az önálló szolgáltatócégek olyan színvonalat kínálnak majd olyan árakon, amelyet a vállalaton be­lüli részegységek aligha fognak tudni elérni. A tanácsadó cég ví­ziója szerint a szolgáltatás-port­foliók kitelepítésének aránya 2007-re elérheti a 25 százalékot. „Ez a három üzleti modell azonban nem kompatibilis hosszútávon” - magyarázta Flint. „A cégvezetőknek kell majd eldönteni, hogy melyik az a megoldás, amelyik a legjob­ban hajtja az ő üzleti területü­ket, valamint, hogy melyik köl­csönzi számukra a legnagyobb hitelességet, amelyet képvisel­nek a vállalatukon belül.” „Ezen döntések hatását és összetettségét nem szabad alá­becsülni” - tette hozzá az igaz­gatóhelyettes. „A vezetőknek nem szabad késlekedniük, most kell cselekedni, ha biztosítani akarják, hogy cégük vagy részle­gük a jövőben is sikeres marad­jon.” (hvg.hu) Samsung telefonok bemutatója a CeBIT-en (ŰTK-felvétel) Egyszerűsített Windows XP-vel meghódítaná a latin-amerikaiakat a Microsoft Buta Windows indiánoknak SZOFTVER Az informatikai cégek­nek át keli alakítaniuk a működésüket. Az Intel befejezte a 64-bites átállást a legújabb Intel Celeron D processzorok bemutatásával, A processzorok kompatibilisek a meglevő alaplapokkal Megjelentek a 64 bites Celeron D processzorok HARDVER Az Intel minapi bejelentésétől számítva a vállalat minden árszeg­mensben kínál 64 bites asztali pro­cesszorokat, a Pentium 4 600-as, majd 500-as széria, illetve a kétma- gos processzorok után megjelentek ugyanis az EM64T kiterjesztést tá­mogató Celeron D modellek is. A 64 bites chipek modellszámo- zása eggyel emelkedett a korábbi­akhoz képest, vagyis a 326 (2,53 GHz), 331 (2,66 GHz), 336 (2,8 GHz), 341 (2,93 GHz), illetőleg 351 (3,06 GHz) jelzést viselik; az Execute Disable Bit funkció révén - megfelelő operációs rendszer hasz­nálatával - a memória rosszindula­tú kódok elleni védelmét is támo­gatják. Az új, 90 nanométer csík­szélességű processzorok 256 kB másodszintű cache-sel rendelkez­nek, rendszerbuszuk órajele a kate­góriában szokásos 533 MHz, és Socket 775-ös alaplapokba ülesz- kednek. A harmadik negyedévben egy újabb típus várható: a Celeron D 355 órajele 3,33 GHz lesz. A most megjelent modellek nagyke­reskedelmi ára 73 és 127 dollár kö­zött van. Megkezdődött a Celeron D 350 processzor szállítása is, amely ugyan nem 64 bites, de a 478 tűs modellek vonalának legnagyobb, 3,2 GHz-es tagjaként mutatkozik be. A chip ugyancsak 256 kB L2-ca- che-sel és 533 MHz-es FSB-vel bír. Az Intel emellett mindenféle kü­lönösebb hírverés nélkül megkezd­te új Pentium 4 processzorainak forgalmazását is. A Pentium 4 500- as családba tartozó lapkák közül az 571, 531, 551, 541, 531 és 521 pro­cesszorok már 64 bites felépítésűek és az 570-520 sorozatot váltják le. Az új Pentiumok a Prescott magra épülnek, 1 megabájt másodszintű gyorsítótárat tartalmaznak, támo­gatják a Hyper-Threadmg, vala­mint az Execute Disable Bit techno­lógiát. A processzorok kompatibili­sek a meglevő alaplapokkal, hasz­nálatukhoz csupán BlOS-frissítés lehet szükséges. (1)

Next

/
Thumbnails
Contents