Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-06 / 155. szám, szerda
10 Európai unió ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 6. RÖVIDEN Varsó elveszítheti a támogatásokat Varsó. Lengyelország elveszítheti az EU strukturális alap támogatását, ha az elkövetkező hónapokban nem gyorsulnak meg a kifizetések. A határidő 2006-os lejártáig a lengyel pénzügyminisztériumban az igénylések lavinájára számítanak. 2006 végéig ugyanis 5,2 milliárd euró áll Lengyelország rendelkezésére az EU strukturális alapjában. Ebből június végéig a kormány adatai szerint csak 2,8 millió került felhasználásra. Nem jobb az európai szociális alap felhasználási aránya sem. A rendelkezésre álló kétmilliárd euróból mindössze hárommilliót használt fel. A legjobban a halászat támogatása áll, amely a lehívható 28,2 millió eurónak 14 százalékát használta fel. A kifizetések azért akadtak meg, mert Lengyelország nem juttatta el a szükséges dokumentumokat Brüsszelnek. (MTI) Jegelik a közös jogosítvány ügyét Brüsszel. Ideiglenesen levették a napirendről az egységes uniós jogosítvány ügyét az EU-tagországok közlekedési miniszterei a közelmúltban megtartott luxemburgi találkozójukon. A közös vezetői engedélyről szóló tervezetben az EU harmonizálni igyekszik a jogosítványok kiadásának - Európában ma még nagyon eltérő - szabályait és érvényességük időtartamát. Hosszú távon a tervezet egységes jogosítványt irányoz elő. A tagországok tavaly októberben már igent mondtak a terv általános elveire. Most azonban a részletekben a miniszterek nem tudtak megegyezni: kiszivárgott hírek szerint a németajkú államok mellett Franciaország és Lengyelország is fenntartásokat fogalmazott meg. Emiatt a téma egyelőre lekerült a közlekedési tanács napirendjéről, és azt már tudni lehet, hogy a soros uniós elnökséget ellátó Nagy-Britannia sem kívánja tárgyalni. (MTI) Népszerű az egészségbiztosítási kártya Brüsszel. Igen népszerűnek bizonyult az európai egészségügyi kártya: a bevezetése óta eltelt egy esztendőben 30 millió európai váltotta ki. A 2004 júniusában bevezetett egészségbiztosítási kártyával Brüsszel célja kifejezetten az volt, hogy az uniós tagországokban történő utazás során egyszerűbbé váljon a hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz. A legtöbb kártyát Olaszországban (13 milliót) és Csehországban (7 milliót) bocsátották ki. Ez év végéig minden uniós országban, továbbá Norvégiában, Svájcban, Izlan- don és Liechtensteinben is kiváltható a kártya, (eurohirek.hu) Tilos a kínzóeszköz-kereskedelem Brüsszel. Megtiltja az EU azoknak az eszközöknek a kereskedelmét tagországaiban, amelyek kizárólag kínzás vagy kivégzés céljaira használhatók, és jelentősen szigorítja azok adásvételének ellenőrzését, amelyek esetlegesen ilyen célra is igénybe vehetők-jelentette be az Európai Bizottság. A testület szóvivője leszögezte: nem arról van szó, hogy jelenleg ilyen eszközök jelentős kereskedelme folyna az uniós országokban, az EU inkább azt az alapelvét kívánja hangsúlyozni, hogy ellenzi a kínzás és a halálbüntetés alkalmazását. (MTI) Az alapvető jogok hatékonyabb védelmében Új uniós ügynökség MTI-JELENTÉS Brüsszel. Elfogadta az Európai Bizottság a múlt hét végén azt a javaslatot, amelyben az alapvető emberijogok bizottságának létrehozását ajánlja a huszonöt tagországnak. A brüsszeli bizottság közleményében emlékeztetett rá: a döntés előzménye a 2003 végén tartott állam- és kormányfői találkozón hozott határozat, amely szerint a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemmel foglalkozó uniós központot egy átfogóbb működésű és nagyobb jogkörrel rendelkező ügynökséggé alakítják át. Ez független intézetként dolgozik majd, fő feladata az adatgyűjtés, elemzés, hálózatépítés lesz. Az ügynökség létrehozásának célja, hogy az uniót az alapvető jogok megvédésére alkalmas eszközzel ruházzák fel. Az alapvető jogok uniós ügynökségének felállítását az Európai Parlament is támogatta. Létrehozásáról a tagországok kormányait képviselő tanács dönt majd véglegesen. Valószínűleg rendszeres csalássorozatról van szó Botrány a segélyek körül ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az EU csalásellenes hivatala, az Olaf tíz ország összesen 32, segélyezéssel foglalkozó civil szervezetének tevékenységét vizsgálja csalás gyanúja miatt. A fejlesztési támogatásokkal való visszaélés első, egyedinek tűnő eseteit négy évvel ezelőtt vették észre, s azóta kiderült: valószínűleg szisztematikus csalássorozatról van szó. „A módszer több esetben is ugyanaz - tájékoztatott az Olaf szóvivője -, a csalók ugyanazokra a tervekre az EU Bizottságtól, a Világbanktól és az amerikai kormánytól egyaránt kértek és kaptak támogatást, s a pénz jogszerű elköltését duplikált számlákkal igazolták. A szóvivő nem nevezte meg a civil szervezeteket, viszont elismerte, hogy nagyon sok pénzről van szó. Az érintett civil szervezetek átlagosan 50-400 ezer eurós költségvetésű projekteket bonyolítanak le. Az Európai Unió évente átlag 7 milliárd eurót költ külföldi országok, térségek segélyezésére. A 2005-ös költségvetésben 5,6 milliárd eurós tartalékot képeztek a múlt év decemberi szökőárhoz hasonló katasztrófák okozta károk enyhítésére, Afrikában és a Csendes-óceáni térségben pedig 3,5 milliárd eurót fordítanak fejlesztési támogatásra, (eurohirek.hu) Az Új Szó uniós játékának nyertesei ötnapos kiránduláson vettek részt Európa fővárosában Brüsszelben a legjobbak Brüsszel/Pozsony. Belgiumi tanulmányútjukról a múlt héten érkeztek haza a lapunk hasábjain meghirdetett Eurojáték nyertesei. Andruska Attila, Frievald Tamás és Vámos Roland az Európai Parlament néppárti frakciójához (EPP-ED) tartozó MKP europar- lamenti képviselői által szervezett ötnapos jutalomúton vett részt. A Ki mit tud az Európai Unióról? játék legjobb válaszadói közül kisorsolt szerencsések Brüsszelben meglátogatták az Európai Parlamentet, és európai bizottsági irodájában fogadta őket Ján Fígeľ, az oktatásért, képzésért, kultúráért és többnyelvűségért felelős szlovákiai biztos is. Szabadprogramjuk keretében a nyertesek felkeresték Európa fővárosának nevezetességeit s ellátogattak a festői Bruge-be is. (ú) Andruska Attila, Frievald Tamás és Vámos Roland sok élménnyel és tudással gazdagodott (Képarchívum) Tony Blair: az EU-költségvetés vitája nem arról szól, hogy az új tagállamok mennyit kapnak Ahány ország, annyiféle megoldás Brüsszel. Július elsejétől Nagy-Britannia tölti be az EU soros elnöki tisztét. Tony Blair őszre informális csúcstalálkozót kíván ösz- szehívni, hogy az állam- és kormányfők kötetlenül vitatkozhassanak az unió jövőjéről, a stratégiai kérdésekről. ÖSSZEFOGLALÓ Mint hangsúlyozta, a többi között arra a kérdésre kell választ adni, fenntartható-e az úgynevezett szociális modell - jelenleg ahány ország, annyiféle megoldás létezik erre. Blair a múlt pénteken vázolta, mely feladatokra kíván összpontosítani a brit elnökségi félév alatt. Az alábbiakban a beszéd legfontosabb témaköreit ismertetjük. Reformok A német kancellár is sokat tett a reformokért, s az előző francia miniszterelnöknek is az okozott gondot, hogy belefogott ezekbe. Mégis Nagy-Britanniát hoznám fel példaként, ahol minimálbért vezettünk be, miközben növeltük a verseny- képességet, a vállalkozások számára kedvezőbb környezetet hoztunk létre. A gond ma az, hogy globális kihívással nézünk szembe. Az úgynevezett szociális modell ma már nem adja meg az európai embernek azt a védettséget, amelyre szüksége van. Meg kell vizsgálnunk azt is, hogy az európai politika keretein belül valóban mindenhez EU-jogszabályt kell-e alkotnunk. Az Európai Bizottságot hajlamosak vagyunk annak alapján megítélni, megfelelő számú szabályt bocsátott-e ki. Soros elnökségünk alatt megpróbálunk minél komolyabb előrehaladást elérni a szolgáltatások liberalizálását célul kitűző Bolkestein-irányelv és a munkaidő-irányelv vonatkozásában. Az új tagállamokhoz Hangsúlyozom, hogy figyelemmel viseltetünk az önök sajátos szempontjai iránt. Arra is emlékeztetnék, hogy Nagy-Britannia azonnal megnyitotta a munkaerőpiacát az új tagállamokból érkezők előtt. De egyet szögezzünk le: a 2007-13-as EU-költségvetés vitája nem arról szól, hogy önök mennyit kapnak. A kiadási oldalt vitatjuk. Soros EU-elnökségünk alatt mindent megteszünk annak érdekében, hogy az év végéig megállapodás szülessen a büdzséről. Egyszerűen nem igaz, hogy a közös agrár- politika reformjának ötletét csak az elmúlt hetekben vetettük volna fel. Továbbá soha nem állítottuk, hogy a brüsszeli EU-csúcson, egyetlen éjszaka alatt meg lehet állapodni erről az összetett kérdésről. Mindamellett a brit elnökség első napján nem tartom helyénvalónak, hogy mélyen belemenjek az agrárpolitika reformjának részleteibe, s a nyilvánosságot felhasználva üzengessek partnereinknek. További bővítés A brit elnökség alatt megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Törökországgal, ha Ankara teljesíti kötelezettségét. De felhívnám a figyelmet egy komoly nézőpontbeli különbségre. Európában sokan attól félnek, hogy a bővítéssel párhuzamosan külföldiek mennek hozzájuk, s vetélytársként jelentkeznek a munkaerőpiacon. Az én véleményem: az EU-bővítés óriási gazdasági lehetőséget jelent a kontinens egésze számára. Erősebbek leszünk a kibővült Európában. Az EU és a nagyvüág Kiemelt kérdésként kezeljük Afrikát, a legfejlettebb államokat tömörítő G8-ak csoportjának soros elnökeként is. Ezenkívül a klíma- változás okozta problémák kezelését, a közel-keleti békefolyamat előmozdítását, valamint a közös európai védelmi képességek kiépítését helyezzük előtérbe. Ami a Közel-Keletet illeti, bátorságról tett tanúbizonyságot az izraeli kormány, amikor elkötelezte magát a Gázai övezetből és Ciszjor- dánia egy részéről való kivonulásra. A G8-csúcson (ma kezdődik) pedig konkrét kezdeményezésünk várható az izraeli-palesztin kérdésben. (NOL, m) Bush az uniós agrárpolitikáról London. A mezőgazdasági támogatások beszüntetésére szólította fel George Bush amerikai elnök hétfőn az EU-t. Ha az EU közös agrárpolitikájának keretében lemond a támogatások rendszeréről, az USA a maga részéről ugyancsak beszünteti a saját mező- gazdaságának nyújtott szubvenciókat - jelentette ki az elnök a brit ITV televízióban. Washington eltökélt abban a tekintetben, hogy a mezőgazdasági támogatások lefaragása terén az EU-val összehangoltan járjon el - hangoztatta Bush, aki ugyanakkor utalt arra, Amerikában alacsonyabbak a mezőgazdasági támogatások, mind az EU-ban. „Mi is alkalmazunk szubvenciókat, de azok mértéke nem hasonlítható össze az európai barátaink által alkalmazott támogatások mértékével” - fogalmazott. (MTI) A Természetvédelmi Világalap szerint az EU-nak a megújuló energiaforrásokra kell összpontosítania Többet használunk, mint amennyink van ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az unió több természeti erőforrást hasznosít, mint amennyivel rendelkezik, és ezt a trendet csak akkor tudja megfordítani, ha - egyebek között - több megújuló energiaforrást aknáz ki. Ez olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) nemrégiben ismertetett jelentésében. A dokumentum az EU „ökológiai lábnyomát” vizsgálja, amely a WWF értelmezésében a természet ember általi kihasználásának és a természet regenerációs képességének összehasonlítását jelenti. A 25-tagú unióban a világnépességnek csak a 7 százaléka él, de a világ erőforráskínálatának 17 százalékát használja ki. „Az EU ökológiai lábnyoma 2,2-szer nagyobb, mint biológiai kapacitása, és ez a szám csaknem 70 százalékkal nőtt 1961 óta.” A WWF szerint az EU-nak a megújuló energiaforrásokra kell összpontosítania, és enyhítenie kell függőségét a fosszilis fűtőanyagoktól. Ennek érdekében, véli a szervezet, az EU-s segélyek folyósítását össze lehetne kapcsolni a természetvédelem melletti elköteleződés vállalásával. „Minél tovább szemet hunynak az EU vezetői a növekvő környezetvédelmi hiány felett, annál költségesebb beruházások kellenek majd a deficit megszüntetéséhez, és annál nagyobb lesz a kockázata annak, hogy a kritikus ökorendszerek állapotromlását már nem lehet egykönnyen megállítani” - figyelmeztetett Tony Long, a WWF európai politikáért felelős tisztségviselője. A WWF jelentése szerint Svédország, Finnország, Észtország, Dánia, Írország és Franciaország tartozik azon EU-tagországok közé, ahol a legnagyobb az erőforrások iránti igény egy főre számítva. Ugyanez a mutató az unión belül Szlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban a legalacsonyabb. (MTI, ú) Takarékosságot hirdet az EB Brüsszel. Az előrejelzések szerint 2030-ra Európa energiaszükségletének 70 százalékát - a kőolaj 90 és a földgáz 80 százalékát - importból kell fedezni, így ésszerű azon gondolkodni, hogyan lehet energiát megtakarítani. Az EB azt szeretné, ha az unió lakosai 2020-ra 20 százalékkal csökkentenék energiafogyasztásukat, ami 60 milliárd euró megtakarítást és egymillió új munkahely megteremtését jelentené. „Az energiahatékonysági tervezet két alapvető cél elérésében segít Európának: több munkahely lesz és nagyobb lesz a gazdasági növekedés” - közölte Andris Piebalgs energiaügyi biztos. Szerinte így Európa a kiotói egyezményben vállaltakat is teljesíteni tudja, (eurohirek.hu)
