Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)

2005-07-30 / 176. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 30. Egészségünkre 23 Zárt szobában remek fegyver lehet ellenük a spray is, de a megoldás mégis az, ha elfedjük a „vér szagát“ A szúnyognyál a bűnös Nyári estéken a röpködő „ragadozók”, a szúnyogok, a trópusi éghajlaton nyara­lók pedig közeli rokonaik, a moszkitók keserítik meg az emberek életét. Tudjuk, hogy kórokozókat, beteg­ségeket terjesztenek, s a bőrünkön keletkező égető foltokon kívül csípésükkel akár allergiás reakciókat is kiválthatnak... DÉNES VANDA A moszkitók minden olyan élő­lényre lecsapnak, aminek/akinek az ereiben meleg vér csörgedezik, ugyanis ebben a testnedvben ta­lálják meg a szaporodásukhoz el­engedhetetlen „hozzávalókat”, fe­hérjéket. Igazi ragadozók. A bűnös szúnyognyál A náluk milliószor nagyobb em­bert is félelem nélkül „támadják meg”. Tulajdonképpen maga a csípés nem fáj, meg sem érezzük. A viszkető érzést a hátramaradó szúnyognyál okozza. Első reakciónk általában a csapkodás, amikor észrevesszük, hogy szúnyogok vagy moszkitók vadásznak ránk. Egy kisebb, zárt szobában remek fegyver lehet el­lenük a spray is, de a megoldás Fontos A szúnyogok és a moszki­tók igencsak elronthatják nyaralásunkat, ha nem gon­doskodunk idejében: ♦ spriccelős, sprays vagy kencés szúnyogriasztóról ♦ konnektorba dugható, illó­olajos űzőszerkezetről ♦ a csípések viszketését eny­hítő stiftről, krémről, tapasz­ról vagy golyós utókezelőről A vízparti nyáréjszakákon legjobb ellenszer a gyertya­vagy fáklyafény, ami nekünk, embereknek romantikus, a repkedő rovaroknak és egyéb „kukkolóknak“ viszont riasz­tó. mégis az, ha elfedjük a „vér sza­gát”. Igen ám, de hogyan? A repellensek olyan folyadékok, amelyeknek a fagyáspontjuk ma­gas, vagyis: hatékonyan alkalmaz­hatóak a szúnyogok ellen. A bőr bekenése után, amikor a levegővel érintkeznek, rögtön „megfagy­nak”, így hűtik annak felületét, va­gyis: kémiai összetételüknél fogva megváltoztatják a testfelület hő­mérsékletét és nedvességét, így becsapják a rovarok radarjait. Ha­tásukra még a testkörnyéken lévő levegő hőmérséklete is 1,75 fokkal csökken, azaz megszűnünk létezni a vérszívók számára. Érvek, ellenérvek Fontos szempont még, hogy mi­lyen körülmények között alkal­mazzuk a rovarirtókat. Csak ki­fekszünk napozni a balkonra, vagy erősen megizzasztjuk ma­gunkat sportolás közben... Hiszen a szúnyogok akár az egy négyzet- centiméternyi „kezeletlen” felüle­tet is azonnal kiszúrják maguk­nak. Fő elvárásunk tehát, hogy a repellens jól „tapadjon” bőrünkre, akár egy lakk. Igen ám, de ne fe­ledjük, hogy kémiai összetevőik szétmarhatják napszemüvegün­ket, körömlakkunkat, foltot hagy­hatnak a nejlonanyagokon, kifakít- hatják fürdőlepedőnket. Ráadásul károsíthatják nyálkahártyáinkat, ezáltal szemünk, szánk és orrunk kerül veszélybe... Ráadásul bögöly vagy kullancs ellen újabb szereket kell vásárolnunk. Sajnos biztosan tökéletes megoldást egyetlen szer sem nyújt. Védekezzünk egyszerűen Európában a szúnyogok mint­egy 130 fajtája honos. Az emberi vér élelem számukra, és petéik - melyek száma akár a százezret (!) is elérheti - lerakásához elenged­hetetlen. A szúnyogok és a mosz­kitók áldozataikat testszaguk és izzadságuk, azaz testük kipárol­gása alapján ismerik fel. Az alábbiakban kilenc tanácsot olvashatnak tapasztalt szúnyog­vadászoktól a csípések elkerülésé­re. ♦ A legjobb védekezés, ha kevés a szabad bőrfelületünk. Öltözzünk fel jól, takarjunk be minél többet testünkből! ♦ Gyakori zuhanyozással csök­kenthetjük kipárolgásunkat. ♦ A vérszívóknak kedves testszag ellen parfümcsöppekkel is véde­kezhetünk. ♦ B1-vitamin-tabletták tartós sze­dése csökkenti az izzadást - a pa­tikákban többféle kiszerelésben is kapható. ♦ Citromszeleteket hintsünk be szegfűszirmokkal, majd helyez­zük a szoba közepére! A termé­szetes illatosító megvéd a nemkí­vánatos betolakodóktól. ♦ Szintén hatásos, ha bőrünket bedörzsöljük rummal. (Belsőleg használva a rum nem fejt ki szú­nyogriasztó hatást!) ♦ A megfigyelések szerint a szú­nyogok nem kedvelik a paradi­csom és a cserepes muskátli illa­tát. ♦ A patikákban kapható szerek bőséges kínálata szintén alternatí­vát nyújt a megoldáshoz: választ­hatunk a szúnyogriasztó sprayk, kenőcsök vagy gyertyák közül. Hol csípnek? A szúnyogok és a moszkitók összetett érzékelőszerveikkel meg tudják állapítani a levegő hőmér­sékletét és nedvességtartalmát. Ebből következtetnek arra, hol le­het számukra alkalmas célpont. Ezt követően megközelítik áldo­zatukat, és addig köröznek körü­lötte, amíg megtalálják a vérszí- vásra alkalmas bőrfelület legvé­konyabb részét. Sok berendezésünk olyan térerősséget hoz létre, mint amilyen a magas feszültségű vezetékek alatt van Nem jó, ha áram alatt van a hálószoba ÖSSZEÁLLÍTÁS Holtfáradtan kel fel, kialvadan- nak és kimerültnek érzi magát? Ne kenje a dolgot rögtön a teleholdra vagy az irodai stresszre. Gyakran ennél sokkal közelebbi okok a fele­lősek. Számolja meg például az elektromos készülékeket hálószobá­jában, és ellenőrizze a kábeleket ágya alatt. Az elektroszmog- szakértők az „elektromosan zavart alvóhelyet” teszik felelőssé. Éjszakai környezetünk sok berendezése rá­adásul olyan térerősséget hoz létre, mint amilyenek a magas feszültségű vezetékek alatt szoktak előfordulni. Zavar az agyban Azelőtt keveset kutatták az elektroszmognak az ember bio­rendszerére gyakorolt biológiai hatásait. A hivatalos irányértékek Németországban túlnyomórészt az elektromágneses befolyások termikus hatásaira vonatkoznak, és csupán azt adják meg, mennyi térerő szükséges ahhoz, hogy 1 négyzetcentiméternyi emberi sejt­szövet 1 Celsius-fokkal felmele­gedjen. Prof. Lebrecht von Klitzing orvos-fizikus átfogó tanulmányai azonban azt igazolják, hogy az em­ber már sokkal kisebb elektromág­neses impulzusra is reagál. Ebben az agyban lévő tobozmirigy kima­gasló szerepet játszik, hiszen éjje­lente 1 és 3 óra között termeli a melatonin hormont, ami az ébren­lét és alvás ritmusát szabályozza és gátolja a rák kialakulását. Miben rejlenek az okok? Az első jelek alvászavarok, hát­merevség, ingerültség és az im­munrendszer gyengesége lehet­nek. Klaus-Dietrich Runow kör­nyezeti medikus megállapította, hogy „az emberek az előzetes ká- rosanyag-terheléssel elektromos érzékenységet fejlesztenek ki magukban“. Gyakran konnektorok és kábeltekercsek egész kötege ta­lálható a hálószobákban, melyek a megengedett határon túl erősítik a feszültségmezőt. Ez az egyik fő oka a természetes elektroszmog és az alvászavarok kialakulásának. A vezetékek, az elektromos berende­zések, a tv, az éjszakai lámpa, a rá­diós ébresztőóra és a videólejátszó is a különösen erős zavaró ténye­zők közé tartoznak, és érdemes lenne ellenőrizni őket. Alapszabály: távolságtartás Különösen a háló- és gyerekszo­bában érvényes a „minél kevesebb, annál jobb” szabálya, és az, hogy tartsuk a távolságot - legalább 1,5- 2 métert, az épületbiológiai alap­szabály szerint. Ez a távolság külö­nösen a rádiós ébresztőórára és ol­vasólámpára érvényes. A legtöbb esetben azonban épp ezek a beren­dezések vannak laposdugasszal el­látva és nincsenek földelve. Éppen ezért olyan feszültségmezőt gerjesztenek, amelyek összekötte­tésben állnak az emberrel mindad­dig, amíg a közelében van. Az igazi kártevő: a vezeték nélküli telefon Ha lenne ranglista a legintenzí­vebb elektroszmog-kiváltók kö­zött, akkor a DECT (Digital Enha­nced Cordless Telecommunica­tion) rendszerű vezeték nélküli te­lefon vezetné azt. Ahogy a trafót bedugjuk, az alapállomás elkezd jeleket kibocsátani: 100 adatcso­magot másodpercenként - és ezt 24 órán át. Ezek a digitális hullá­mok folyamatosan puháinak és az idegrendszert éjszaka fényrefle­xekként ingerük. Az öko-teszt ezért nemrég a piacon jelenleg kapható DECT modelleket „nem megfelelő” illetve „hibás” jelzők­kel látta el. Segítséget nyújthat pl. a mobil analóg telefon telepítése, ami csak a telefonálásnál küld je­leket, és nem pulzál. Legyünk óva­tosak a halogén asztali lámpákkal, a neon fénycsövekkel és az ún. energiatakarékos lámpákkal is. Ezek jelentősen több elektron szmogot fejlesztenek, mint a nor­mál villanykörték, mert ezek a be­rendezések is trafón keresztül üzemelnek. Csak akkor lehet az elektromágneses tekercset való­ban üzemen kívül helyezni, ha a trafó előtti villamos kábelen talál­ható a kapcsoló. - emese ­TUDAKOZÓ 1. A koponya csontjai A koponya elülső részét 14 csont képezi, amelyek védik a fejet, az érzékeny látószervet, az ízlelő és szagló receptorokat. A csontok az arc megtámasztásában is óriási szerepet játszanak. Melyik a legnagyobb arccsont? a) felső állkapocs b) alsó állkapocs c) járomcsont Bár a biotin, a H-vitamin a ke­vésbé népszerű vitaminok közé tartozik, szervezetünk számára nagyon fontos. Az egészséges bőr megőrzése szempontjából nélkülözhetetlen. Hiánya gá­tolja a gyerekek fejlődését, őszülést, korpásodást, a zsír­szövetek elveszítését, aluszé- konyságot és csökkentett ellen­álló képességet okoz. Mi nem tartalmaz biotint? a) gyümölcs b) zöldség c) szója 3. Egy- és kétpetéjű ikrek Ha a pete két részre oszlik, az anya testében két ugyanolyan egyén fejlő­dik ki, ezek az ún. egypetéjű ikrek. A petefészekből azonban egyszerre két pete is kiszabadulhat. Ha mindkettőt más sperma termékenyít meg, kétpe­téjű ikrekről beszélünk. Mikor lehet megállapítani, hogy ikrek fognak születni? a) a terhesség 5. hónapjában b) a terhesség 2. hónapjában c) a terhesség 8. hónapban 4. A haj látható és láthatatlan része A haj látható része keratinból és elhalt szövetből áll, s liajhagymá- ból nő ki. A felnőtt embernek kb. 120 ezer hajhagymája van. A haj metszete határozza meg; hogy göndör vagy egyenes lesz-e a haj. Az egyenes hajnak milyen a ke­resztmetszete? a) háromszög alakú b) kör alakú c) ovális alakú 5. Kedvencünk a csipkebogyó A csipkebogyó termése erősíti a szervezet ellenálló képességét, normalizálja a vér alvadékony- ságát. A csipkebogyó tea első­sorban nátha és érbetegségek esetén hasznos. Bármelyik tea­keveréket javíthatjuk vele. A csipkebogyót azért szeret­jük, mert d) E-vitamint e) D-vitamint f) C-vitamint tartalmaz. 6. Szikével a szépségért A plasztikai sebészet akkor kap szót, ha rendbe kell hozni pél­dául az égés, a rákos betegség, az öregség okozta vagy a vele­született hibákkal. Azokat a műtéteket is ide soroljuk, amelyekkel a nőknek kisebbítik vagy nagyobbítják a mellüket. Hogy hívják ezeket a műtéte­ket? a) rinoplasztika b) mentoplasztika c) mamoplasztika ‘D9 ‘os ‘of ‘qg ‘ez ‘qi :s3jfojSaiA[

Next

/
Thumbnails
Contents