Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-28 / 174. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 28. RÖVIDEN Vihetünk gabonát Spanyolországba Brüsszel. Engedélyezte az Európai Bizottság, hogy az aszállyal sújtott Ibériai-félszigetre intervenciós búzát szállíthassanak a jelentős felesleget felhalmozó közép-európai államok, így Szlovákia és Magyarország is. Spanyolországba 500 tonna, Portugáliába 200 tonna kiszállítandó gabonát hagyott jóvá a testület, amely a támogatások kifizetése feltételéül szabta: a kereskedőknek megfelelő áron kell ajánlatot tenniük. (SITA/AFP) Bákó megyében a bősi mentőszolgálat Pozsony. Már csaknem 200 családi házat és 300 tömblakást fertőtlenítettek a bősi komplex mentőszolgálat tagjai az árvíz sújtotta romániai Bákó megyében. Culka János, a szervezet vezetőségének elnöke közölte: a 13 tagú mentőszolgálat legalább vasárnapig maradna az ország északkeleti térségében, viszont elegendő vegyszer híján további támogatásra lenne szükségük. (SITA) Másnak adták a túl veszélyes ügyet Pozsony. Másik ügyész foglalkozik azzal a különösen súlyos bűncselekménnyel, melyben Vlodymyr Y. és további három személy többszörös gyilkossággal és tiltott fegyvertartással gyanúsított. Az ügyet eredetileg felügyelő besztercebányai kerületi ügyészt ugyanis megfenyegették, ezért mást bíztak meg - tájékoztatta lapunkat Svetlana Husárová, a Főügyészség szóvivője. Hozzátette: Dobroslav Trnka főügyész azért rendelte el a cserét, mert fennáll a veszély, az ügyészt el akarják tenni láb alól. Néhány héttel ezelőtt ugyanis egy ismeretlen személy többször is rálőtt lakásának az ablakára, (dem) Hrušovský a megyei koalíciókról Pozsony. A novemberi megyei választásokra kötött koalíciók nem sokban befolyásolják a pártok együttműködését országos szinten - nyilatkozta Pavol Hrušovský, a KDH elnöke. Szerinte a programok és ideológiák szempontjából gyakran ellentétes elveket valló pártok érdekegyeztetésből ilyenkor jelesre vizsgáznak, ám a tervezett együttműködésből a választások után szinte semmi sem valósul meg. A KDH azért kénytelen a napokban magyarázkodni, mert Nyitra megyében a HZDS-szel és a Smerrel, Pozsonyban pedig a Smerrel szövetkezett. (TASR, ú) Gašparovič aláírta a törvényeket Pozsony. Ivan Gašparovič államfő tegnap aláírta az egészség- ügyi reformtörvények júniusban elfogadott módosításait. A jogszabályok szeptemberben lépnek életbe. Az egyik legfontosabb változás, hogy a gyógyszerész is javasolhatja majd az eredeti készítmény generikusra cserélését, amitől az egészségügyi minisztérium a gyógyszerkiadások további csökkenését várja. Az önkéntes munkanélküliek újra maguk fizetik majd az egészségbiztosításukat, ez évente újabb 1,3 milliárd korona megtakarítást jelent, (lpj) Kaliňák: szigorúbb terrorizmusellenes törvény kell Hasonló esetben a hazai rendőrök is lőttek volna ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ha Szlovákiában a rendőrség egy gyanús személyt terroristának nézne, ugyanúgy lelőné, mint ahogy a londoni rendőrök azt a brazil férfit, aki a metróállomáson felszólításra sem állt meg, s menekülni próbált. Nagy-Britanni- ában jelenleg heves vita folyik a múlt heti rendőri akció jogosultságáról. Mint kiderült: a brazil férfi azért menekült, mert vízuma lejárt, és félt, hogy kiutasítják az országból. Igor Matiašovský, a rendőrség különleges alakulatának vezetője kijelentette: hasonló helyzetben ő is ugyanúgy cselekedett volna. Mivel az öngyilkos merénylők testükre rögzített pokolgépet hoznak működésbe, fontos, hogy rögtön az első találat a központi idegrendszert étje - vagyis a fejre kell lőni. „Arra gondoltak, ha nem lövik le, akkor ártatlan emberek halhatnak meg, és ha a lövés a hasát vagy végtagjait érné, nem biztos, hogy ártalmadanná tennék” - magyarázta Robert Kaliňák, a védelmi bizottság elnöke. A londoni eseményekre is hivatkozva Kaliňák külön törvényt alkotna a terrorizmus elleni harcról. Elsősorban a megelőzésre fektémé a hangsúlyt. Véleménye szerint nem fordulhat elő, hogy a szlovák hatóságok ne szerezzenek időben tudomást 500 kiló robbanóanyagról, mint amennyit a terroristák múlt szombaton Egyiptomban hoztak működésbe. „Nem arab ország-' ban élünk, ahol nemrég háború volt, és sok a robbanószer - tette hozzá. Martin Korch, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunknak elmondta: a rendőrség a jelenlegi törvények alapján is hatékonyan tud fellépni a terroristák ellen. .Adatokat küldünk, de egyben merítünk is abból a nemzetközi adatbázisból, amely a terrorizmussal gyanúsított személyek jegyzékét tartalmazza. A rendőrség az országban a veszélyes anyagokkal való üzletelést is figyeli, együttműködik a szlovák titkosszolgálattal, de egyéb országok hatóságaival is” - pontosított a szóvivő. Az Európai Unió is új módszereket vezetne be a terrorizmus elleni harcban. A nemrég Brüsszelben összehívott rendkívüli ülésen az unió bel- és igazságügyi miniszterei megegyeztek: előterjesztenek egy javaslatot, mely szerint egy évig nyilvántartanák az unióban a telefonbeszélgetéseket, sms-eket és az elektronikus postát. A tervezetet Dániel Lipšic igazságügyi és Vladimír Palkó belügyminiszter egyaránt támogatja. Palkó nemrég kijelentette: a hatóságok nem rendelkeznek olyan információkkal, melyek szerint Szlovákiát közveden veszély fenyegeti, (s, dp) A Smer szerint külföldi befektetők kaparintják meg a gyógyfürdőket, s kiszorulnak a hazai vendégek A gyógyfürdő is luxusnak számít Pozsony. A gyógyfürdői kezelés egyre kevésbé elérhető a nagyközönség számára, állítja Pavol Paška, a Smer alelnöke. „Idén akár 39 százalékkal is csökkenhet a páciensek száma, mintegy 53 ezerrel kevesebben veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat” - mondta az ellenzéki politikus. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szerinte az ok egyértelmű: az egészségügyi reform, és az ezzel kapcsolatban bevezetett különböző díjak. „A hazai betegek nem tudják megfizetni a fürdőbeli alapkezelés, szállás és étkezés díját sem” - mondta Paška. A Smer szerint az egészségügyi miniszter a pénzügyi befektetők kívánságainak megfelelően írta meg a törvényeket, nem volt tekintettel a szlovákiai betegek érdekeire. Az egészségügyi minisztérium cáfolta a Smer állításait. „Az ellenzék populizmusa már unalmas, nem ártana valami újat kitalálniuk” - mondta Karol Farkašovský, a minisztérium szóvivője. A Smer bírálja a most készülő gyógyfürdői törvényt is. Robert Fi- co szerint a hazai gyógyfürdőket külföldi befektetők vásárolják fel. A Smer elnöke szerint ezek a befektetők csak a külföldi, fizetőképes vendégekre építenek majd, a hazai betegek kiszorulnak az intézményekből. „Úgy látszik, a miniszternek már semmi sem szent, kész befejezni a pénzügyi csoportok nevében megkezdett piszkos munkád’ - mondta Robert Fico. Amit a gyógykezelt fizet A gyógyfürdőkben kérhető díjakat egy tavaly decemberi kormány- rendelet szabályozza, a kezelést és az utókezelést három csoportba osztja. Az első csoportba tartozók kezelési költségét az egészségbiztosítók fizetik, a beteg napi 50 koronát fizet a szállásért és az étkezésért. A második kategóriába tartozó betegségek esetén is ingyenes a kezelés, de az egyéb szolgáltatásokért már napi 150 koronát kell fizetnie az első és negyedik negyedévben, 220 koronát a második és harmadik negyedévben. A szállás esetében a standard ellátásnak számít a kétágyas szoba a folyosón lévő szociális helyiségekkel, az ennél komfortosabb szobáért a gyógyfürdők felárat kérhetnek. A harmadik osztályba tartozó betegségek esetében a kezelésért és az egyéb szolgáltatásokért is a beteg fizet, az árakat a kormányrendelet nem szabályozza, (lpj, s) Az ellenzék szerint 39 százalékkal esett vissza a hazai gyógyfürdők forgalma (Miroslava Cibuľková felvétele) A szakszervezetek szerint két és fél év alatt 196 ezer munkanélkülit húztak ki a nyilvántartásból Tulajdonképpen mekkora a munkanélküliség? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „A munka-, szociális és családügyi hivatal munkanélküliségi adatai nem a valós helyzetet tükrözik, az egész szemfényvesztés” - állítja a Szakszervezetek Szövetsége (KOZ). Peter Škul- téty alelnök szerint adminisztratív úton csökkentik a munkanélküliséget, például kiiktatják az embereket a nyilvántartásból, arra hivatkozva, hogy nem működnek együtt a hivatallal. Szerinte az elmúlt két és fél évben 196 ezren jutottak erre a sorsra, idén pedig 34 ezer embert húztak ki a nyilvántartásból. A KOZ a statisztikai és a szociális hivatal adatai közt mutatkozó eltérésre hivatkozik. A szociális ügyi minisztérium elismeri a két adat közti különbséget, de szerinte ez csak abból adódik, hogy a statisztikai hivatal munkanélkülinek számítja a dolgozni kívánó nyugdíjasokat, diákokat vagy a gyes vége felé közeledő kismamákat is. „A lényeg az, hogy mindkét adat szerint csökken a munkanélküliség” - állítja Miroslav Beblavý, a tárca államtitkára. A munkanélküliség csökkenését igazolta az Eurostat június eleji jelentése is, mely 15,5 százalékos értéket mutatott ki, de csökkent a munkanélküliek száma a statisztikai hivatal szerint is. Júniusi, 2005 első negyedévére vonatkozó jelentésük szerint a munka- nélküliek aránya 17,5 százalék volt, ami éves szinten 1,8 százalékos csökkenést jelent. Igaz, ez az adat mintegy 5 százalékkal magasabb a szociális hivatal által kimutatott munkanélküliségnél, mely szerintük márciusban 12,71 százalékos volt. Azóta tovább csökkent, a legutóbbi, júniusi adatok szerint már alig haladta meg a 11 százalékot. Škultéty úgy véli, a szociális hivatal adatainak valótlanságát az is bizonyítja, hogy a foglalkoztatottság nem nőtt. Ľudovít Kaník szociális miniszter szerint azonban a foglalkoztatottak száma is emelkedik - ezt a statisztikai hivatal is megerősítette: a júniusi jelentés szerint az év első negyedében 2,3 százalékkal magasabb volt. Ezt igazolják a Szociális Biztosító mutatói is. „A biztosítással rendelkezők, tehát a valamilyen formában dolgozók száma folyamatosan nő” - állítja a miniszter. Az emelkedés márciustól mintegy 52 ezer fő, a tavalyi évhez képest pedig közel 65 ezerrel több embernek van munkája. Kaník szerint a munkanélküliek aránya néhány hónapon belül 10 százalék alá csökkenhet. Ugyanakkor elismeri, a további csökkenés nem lesz könnyű feladat, mivel a munkanélküliek többsége már több mint egy éve nem dolgozik. „A tartósan munkanélküliek nagy része alacsony képesítésű, sok esetben az alapiskolát sem fejezte be, nekik nagyon nehéz munkát találni” - állítja a miniszter, (lpj, s) Munkanélküliség az elmúlt 3 évben 2003. december 15,53% 2004. június 13,91% 2004. december 13,07% 2005. június 11,09% Forrás: munka-, szociális és családügyi hivatal Az MKP nem kapott meghívót a magyar kormánytól, s úgy érzi, ismét rólunk, nélkülünk döntenek Konferencia az állampolgárságról - kettős céllal ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Budapest. Nem hívta meg a magyar kormány a Magyar Koalíció Pártját arra a hétvégi nemzetközi konferenciára, melyen a határon túli magyarok közjogi státusának kérdéséről nemzetiségi és kisebbségi ügyekben jártas nemzetközi szakemberek fognak tanácskozni. „Őszintén szólva, nem csodálkozom. A jelenlegi kormány többször alkalmazta a rólunk nélkülünk elvet” - reagált lapunknak Bugár Béla, az MKP elnöke. Az MKP csak egy mai akcióra kapott meghívót, amelyen a Szülőföld Alapról lesz szó, a pártot ott Duray Miklós képviseli. A konferenciáról az MKP lényegében csak az Új Szóból értesült, s úgy véli, ilyen fontos kérdést a Magyar Állandó Értekezlet ülésén kellene megvitatni, mely összehívását még a nyári szünet előtt kérték. „Csak hitegettek minket, ám beigazolódni látszik az aggodalmam: nem fogják összehívni” - mondta lapunknak Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője, aki Bu- gárhoz hasonlóan nem tud semmit a konferenciáról és a külhoniaknak tervezett különleges státusról. Avarkeszi Dezső, a nemzeti felelősség programjával foglalkozó, letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott kérdésünkre, miért nem kérik ki a Máért véleményét, azt válaszolta: „A kormány a feladattal engem bízott meg, s én nem vagyok jogosult a Máértot összehívni.” Hozzátette: ő legfeljebb csak szakértői megbeszélésre invitálhatja a határon túli magyar szervezetek képviselőit. Erre pedig a héten felvetett különleges státus kapcsán még azért nem került sor, mert szerinte korai lett volna. „Annak nem lenne értelme, hogy adunk egy nagyon szép, magyar címerrel is díszített papírt, melyet egyébként semmire sem tudnának használni, talán még a saját állampolgárságuk szerinti országból sem tudnának kijönni vele. Olyan megoldást kell választanunk, mely Európában is elfogadott, és majd ha meglesznek a megoldási módozatok, kikérjük a külhoniak véleményét, hogy melyik elfogadható számukra”'- magyarázta lapunknak Avarkeszi. Rámutatott: a határon túli magyaroknak adandó státus különböző lehet, s a helyzetet bonyolítja, hogy a kettős állampolgárságot országonként máshogyan ítélik meg. Például Ukrajnában ezt az intézményt nem fogadják el, s ha egy ottani személy másik állampolgárságot is szerez, le kell mondania az ukránról. „A mostani konferencia célja kettős: az állampolgársági formákról és az utazás szabadságáról lesz szó. Megvizsgáljuk, hogy a különböző jogosultságokkal járó státusok révén egy ország tehet-e különbséget az állampolgárai között; valamint elképzelhető-e más közjogi státus, mely nem állampolgárság, de bizonyos jogosultságokkal jár. A kérdés másik része pedig az, hogy egy ország nemcsak a saját állampolgárainak, hanem más országokéinak is adhat-e útlevelet vagy valamiféle más úti okmányt” - részletezte a kormánymegbízott. (sza)
