Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)

2005-07-26 / 172. szám, kedd

ÚJ SZŐ 2005. JÚLIUS 2<

8 Kultúra

Dupla CD a Magyar Rádió gondozásában

Versünnep 2005

MTI-HÍR

A pozsonyi Aktivnagruppa kortársművészeti csoport fényszínháza a lévai zsinagógában

Jelekké sűrűsödő fénysugarak

(A szerző felvételei

Budapest. Versünnep 2005 címmel harmincöt költeményből álló dupla CD-t jelentetett meg József Attila születésének századik évfordulója alkalmából a Magyar Rádió; a kiadvány budapesti bemutatóját tegnap tartották a Magyar írószövetség székházában.

A két lemez a Magyar Rádió és a Veszprémi Petőfi Színház által áprilisban megrendezett vers- és prózamondó versenyen elhangzott versekből ad válogatást. A dupla CD-n a költeményeket magyarországi és határon túli előadók, színművészek mondják el.

József Attila számos népszerű verse mellett a dupla lemezen elhangzik többek között Szabó Lőrinc, Arany János, Weöres Sándor, Hamvas Béla, Kosztolányi

ÉVFORDULÓ

Egyszerű, farmernadrágos fickó, kezében az elmaradhatatlan gitárral. Ilyen volt Vlagyimir Vi- szockij. És így örökítette meg őt a Hollandiában élő Alekszandr Tarantinov: a hat méter magas emlékművet Novoszibirszkben állították fel tegnap, a legendás orosz színész, énekes, költő halálának 25. évfordulója alkalmából. Hazájában dalfesztiválokkal, színházi előadásokkal, koncertekkel, emlékünnepségekkel tisztelegnek máig elevenen élő művészete előtt.

' A lázadás, a könyörtelen szókimondás, a szabadságvágy jelképe volt.

Ha kiállt a színpadra, valóban nem volt szüksége másra, csak egy szál gitárra. Már ha kiállhatott. Mert a szovjet hatalom nem igazán örült neki, ha Viszockij kiállt a színpadra. Ezért ha lehetett, „besegített”: gyakran az utolsó pillanatban tiltották be koncertjeit. Nem engedélyezték versei, dalai kiadását sem. De ő énekelt. Ott, ahol lehetett. Klubokban, színházban, utcán, sőt lakásokon is. Örömről és bánatról, háborúról és békéről. A mindennapok apró-cseprő dolgairól. Meg a hatalom gyarlóságairól.

Ha kiállt a színpadra, s jellegzetes, rekedtes hangján énekelni kezdett, miközben szenvedélyesen a gitár húrjaiba tépett, azoknak, akik hallgatták, akiknek énekelt, olyanok voltak a dalai, mintha mélyet szippantottak volna egy jó adag friss, a testet- lelket új erővel megtöltő levegőből. Az akkori Szovjetunió

(Képarchívum)

Dezső, Ady Endre egy-egy írása is. Kondor Katalin, a Magyar Rádió Rt. elnöke elmondta, hogy a kiadvány első bemutatóját egy héttel ezelőtt Nagyváradon tartották. Kiemelte, hogy a Versün- hep egyértelműen sikeres volt, a lemezeken hallható költemények pedig a közönség előtti előadásból adódó időnkénti „fé- sületlenséggel” együtt nagy élményt adnak.

Költi Helga, a veszprémi színház igazgatója hangsúlyozta, hogy szeretnének hagyományt teremteni, ezért jövőre is lesz versünnep.

A költészet napján, április 11- én tartandó megmérettetést - az 1956-os forradalom és szabadság- harc 50. évfordulójához kapcsolódóan - a szabadság eszméjének tematikája köré szervezve rendezik meg.

légköre meglehetősen fojtogató volt... Fojtogatta Viszockijt is. Annyira, hogy csak önpusztító eszközökkel (alkohollal, droggal) tudta elviselni. Mehetett volna persze máshová is. Például Franciaországba felesége, az orosz származású színésznő, Marina Vlady révén, akivel tizenhárom évig élt együtt. De bármennyire is elviselhetetlen volt hazájában az élet, nem tudta otthagyni szülőföldjét, mert minden porcikájával ragaszkodott hozzá.

És nem tudta otthagyni a közönségét sem, amely imádta őt. Viszockijnak olyan volt ez a szeretet, mint az elixír, amelytől újra és újra erőre kapott. A Ljubi- mov-féle híres Taganka Színházban, ahová 1964-ben került, s amelynek haláláig tagja maradt, tíz éven keresztül játszotta a Hamlet címszerepét. Minden este felt ház előtt. Viszockij minden egyes előadás kezdete előtt a színház bejáratánál várta a közönséget, s minden nézőt személyesen üdvözölt. Amikor pedig lehullt a függöny, újra lement a nézők közé, s azok személyesen mondhattak neki köszönetét a játékával nyújtott élményért. Ezt a hihetetlen sikerszériát megélt Hamletet tartják Viszockij legkiemelkedőbb és leghíresebb alakításának. A Ljubimov rendezte előadással Magyarországon is vendégszerepeit:

Filmekben ritkábban jutott szerepekhez, s ha igen, azok is inkább epizódszerepek voltak. A magyar tévénézők annak idején A fekete macska bandája címmel vetített, négyrészes szovjet filmsorozatban láthatták. De szerepelt magyar filmben is: Mészáros Márta Ők ketten című alkotásában egy epizódszerepben tűnt fel.

A személye körül egyre gyakrabban kirobbanó botrányok, a zaklatott életmód végül felőrölte e zseniális művész idegeit. Negyvenkét éves korában, 1980 júliusában a harmadik szívrohama vitte el.

A Viszockij-kultusz azonban töretlenül él és virul hazájában. Nyikita Viszockij, a költő fia egy sajtótájékoztatón azt mondta: „Amikor meghalt, igen kevesen gondolták volna, hogy még huszonöt év múltán is időszerű lesz. A bányászok és az akadémikusok, a sofőrök és a rabok nevében szólt. Kár, hogy már nincsenek hozzá hasonló személyiségek.” (me)

A Póton Színház már jó néhány éve próbál Európában gondolkodó színházat csinálni, s bemutatni a színház legjelenidejűbb, de a lehetséges jövőt is felvillantó törekvéseit. A lévai társulat nemrég a pozsonyi Aktivnagruppa kortársművészeti csoportosulást látta vendégül a romos állapotában is jó atmoszfé- rájú zsinagógában.

FORGÁCS MIKLÓS

A műfajok határait áthágó, a színház lehetőségeit a multimedi- alitás, a mozgásszínház és a per- formansz felől feszegető szabad alkotói csoportosulást 2004-ben hozták létre fiatal képzőművészek és színművészeti főiskolások, A performanszra jellemzően mindig az adott helyszín határozza meg az előadás végső megformálását, s az alkotók klasszikus színházi próbák nélkül improvizálnak. Lévára a Kinderreich című, meghatározhatatlan műfajú akciójukat - koncertszínházukat, multimediális performanszukat, újkori sámánmeditációjukat - hozták el.

Az előadás szellemi atyja - aki a zlty művésznevet használja és grafikai dizájnnal foglalkozik - elmondta, szó szerint gyermekbirodalmat jelent a cím, de Németországban a játszóteret hívják Kin- derreichnek. Az előadás nem a gyermeklélek megfejtését tűzte ki céljául, kiindulópontja, hogy felnőttként a létezést csak problémák halmazaként éli meg az ember. A Kinderreich felvillantja a visszatérés lehetőségét abba a világba, ahol még bizalmon alapszik a lét, ahol nem jóra és rosszra osztódnak az embert érő hatások, hanem közvetlenül megélt, valóságos, erős hangulatokként vannak jelen.

Az elfelejtett birodalom kapuit feszegető alkotók a zsinagóga két szintjén rendezkedtek be. A földszinten a .játszóteret” egy fehér vászon vágta ketté, a Pôtoň Színház előadásából itt maradt homokot is beépítették az akcióba, és egy vízzel teli medencét is a padlóba rejtettek. A lélek térré változtatását és a tér testté építését megélő nő mozgása szigorú félhomályban történik, hangja - az erőteljes zenét ellensúlyozva - szinte lebeg. A karzaton játszottak a zenészek: zlty basszusgitározott, a zenét szerző RCH dobolt, Lukáš Kodoň rendező a mixpult- nál bűvészkedett, a francia Christoph pedig fuvoladallamokkal IáMTI-TUDÓSÍTÁS

Megszépül a Vizsolyban őrzött, Károlyi (Károli) Gáspár által fordított eredeti Biblia; a XVI. századi magyar nyelv páratlan dokumentumát Sárospatakon restaurálják.

A Biblia sorsa az utóbbi években kalandosan alakult, ellopták, majd hosszú hónapok után megkerült, azonban kálváriája nincs összefüggésben megújításával. Az 1590- ben nyomtatott könyvet az elmúlt századok alatt legalább négyszer átkötötték, ezért lapjai meglehetősen csonkoltak voltak. Amikor

gyította a hűvös zenei hangzást. Az élőzenét és elektromos motívumokat vegyítő, az ambient atmoszférateremtését és a punk nyersességét egyaránt kiaknázó zenei szövet lüktetve ringat, Arí- adné fonalaként vezet egy úton, melyről sejtelmünk sincs, merre tart. És megérkezik a mozgással gondolkodó, tánccal érző ember is. Létezése kicsit amorf, kicsit go- molygó, a test szertefoszlásának, jellé sűrűsödésének vagyunk tanúi, de a létrejövő új minőség szavakba nem önthető információkat hordoz. A létezés emberré sűrűsödik, s a klasszikus történetmesélő színház az ezen felüli szituációk, feszültségek világát vizsgálja. Az ember létezéssé tágul, s ennek nehezen körvonalazható világát rajzolja bele a térbe a Kinderreich.

A zene és az ember mellett még

most óvatosan szétszedték, akkor látszott igazán, hogy milyen erősen szennyezett. A könyvereklyét így aztán száraz és nedves tisztításnak is alávetették, utána pedig savközömbösítővel kezelték. A nagy értékű könyv restaurálása még az év elején kezdődött, és megújult formájában még az ősszel a közönség is megtekintheti.

Károlyi Gáspár tudós reformátor wittenbergi és svájci tanulmányok után 1563-ban fogadta el a gönci gyülekezet meghívását. A lelkész, miután feleségét és gyermekeit a pestisjárvány idején elvesztette,

egy fontos szereplője van a negyvenötperces akciónak: a lézertechnika. Piros és zöld sugarak tapogatják le a megfoghatatlan teret, a vízszintes bíbor vonalak a vízfelszínt vetítik a vászonra, a zöld pedig függőlegesen hasít bele a piros sugárba. A jellé egyszerűsödő sugarak időnként Joan Miró gyermekrajzokból kiinduló, de a tudat alapképleteit kereső alakjait, formáit idézik. Néhányszor és csak roppant finom mozdulattal nyúl a vízbe a nő, egyet rezzent a felszínen, s aztán már a tér rezeg tovább, a lézersugár láthatóvá teszi a láthatatlan folyamatokat, a térbe emeli, testté változtatja a mozgást. A lézerrel manipulálni lehet, akár képpé is változhat. Egyszer kezeit maga elé emelő emberalakot formáz, máskor valamilyen mélytengeri élőlényt vagy kozmikus fény1586-ban nekikezdett a Biblia - apokrif leveleket is tartalmazó - teljes fordításának.

Károlyi Gáspár munkájában jelentős anyagi segítséget kapott Rákóczi Zsigmond egri kapitánytól és ecsedi Báthory István országbírótól. Munkatársai ismeretlenek, az eltérő nyelvezetből arra lehet következtetni, hogy hárman lehettek, és az Ószövetség fordításában segítették. Az Újszövetséget maga a református esperes fordította, és elsősorban a latin Vulgatából dolgozott, de vélhetően felhasználta a korábban

hatást. A sugár vörös foltot éget a arc helyére, éterien amputálja végtagokat, új határait szabja me a testnek, majd szertefoszlik, s esi pán a beavatkozás emléke mara meg.

Zlty meg is jegyezte, hogy talá bonyolultnak tűnhet ez a előadás, pedig nem akar más mint örömet okozni, a hátradőlé: elernyedés biztonságát visszaac ni, s nem kínál problémát. A pei formanszot vetítés keretezi, zlt munkája. Egy pisze orrú, világé szemű, nevető szőke kislány esi köztélén jelenléte vetül a fehér ve szonra. Közelebbről, aztá messzebbről látjuk. Nem kérde; se nem válaszol. Néz. A záró vet tés: elmosódott fiatal nő arca, ki tyák moccanása a hóban, unifoi mizált ruhákból kibomló női me lek. Zlty szerint a beteljesítetle ígéret nagyon fontos eleme a előadásnak.

Az alig hallható szövegből „várok”, „keresek” szavak csíp hetők el. A léttáncos Katarína, al dramaturg szakos főiskolás, mii roportba suttogja a vüágegyeter és a test kapcsolatát metaforákb szövő mondatatit, Merek Godovi forgatókönyvíró, drámaszerző é novellista szóképeit. A létezé struktúraként jelenik meg a előadásban, s az ember beletűni az egyetemes rendbe.

Az Aktivnagruppa új nyelve keres. Vannak vizuálisabb előad! saik, szabadabb performanszail készítettek már punkoperát é koncertszínházzal is kísérletei nek. Mindig valami újat, szokai lant kínálnak. Nehéz eldönten; hús-vér alakok-e, akik árnya képzetét keltik, vagy valódi te: teknek látszó árnyalakok.

készült részleges magyar biblie fordításokat is.

A kifejezetten erre a célra V zsolyba telepített nyomdában 158 februárjában kezdődött meg könyv nyomtatása, és a műnk! 1590júliusában fejezték be. A 241 oldalas, mintegy hat küogramm sí lyú könyvritkaság körülbelül nyok száz példányban jelent meg. , „könyvek könyvének” eredeti k adásából ötvenkét példány marac fenn, közülük huszonnégy külfö dön van, egyet pedig a vizsoh templomban őriznek. A bibliák esi mei értéke felbecsülhetetlen.

Huszonöt éve hunyt el Vlagyimir Viszockij

A rekedt hangú bárd

Az 1590-ben nyomtatott könyvereklyét megújult formájában még az ősszel a nagyközönség is megtekintheti

Megszépül a Vizsolyban őrzött Biblia