Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-25 / 171. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 25 RÖVIDEN Legyünk óvatosak Angliában Pozsony. A külügyminisztérium azt tanácsolja a Nagy-Britanni- ában tartózkodó szlovák állampolgároknak, figyeljenek személyes biztonságukra. Legyenek óvatosak, és rendszeresen tájékoztassák családtagjaikat hollétükről. (SITA) Koalíciókötés szeptemberben Nyitra. Szeptember elején kötik meg koalíciós szerződésüket a kis szlovák koalíciót alkotó pártok: a HZD, az ANO, az SNS és a Szabad Fórum (SF). Eva Hlaváčová, az SF megyei elnöke tájékoztatása szerint a pártok két tárgyaláson vannak túl; már a képviselők tényleges számáról is egyezségre jutottak, részleteket viszont csak a szerződés aláírása után árulnak el. (SITA) Átminősítenék a kontingenst Pozsony. Az Afganisztánban állomásozó szlovákiai alakulat összetételének megváltoztatását tervezi a szlovák hadsereg vezetősége. Ľubomír Bulik vezérkari főnök szerint a katonáknak a jövőben inkább az aknamentesítésre kellene fordítaniuk az erejüket. Úgy véli: a Kabul közelében lévő bagrami repülőtér felújítási munkálatait a negyven szlovák utász helyett egy civil építővállalat is elvégezhetné. Milan Vanga, a hadsereg szóvivője közölte: ha a parlamenttől megbízást kapnának a táboron kívüli építkezésekre is, vegyészeket, további műszaki alakulatokat, felderítő- és védelmi egységeket küldhetnének ki az országba. (TASR) Régi-új nemzeti párt Pozsony. A Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) neve újfent szerepel a pártok és mozgalmak nyilvántartásában. A belügyminisztérium március végén törölte a pártot Rudolf Púčik akkori elnök kérésére a jegyzékből; bejegyzését Katarína Pintérová és bizottsága kezdeményezésére újították fel. (TASR) Nyaral az elnök Pozsony. Két hétre a horvátországi tengerpartra utazik Ivan Gašparovič köztársasági elnök. Úgy mint tavaly, idén is felesége Silvia, és a testőrei kísérik el az államfőt. (SITA) Szolgálnak és vétenek Pozsony. Az év első felében 106 rendőrt vett őrizetbe a belső ellenőrzési ügyosztály;. 54 személy esetében - jobbára a hatósági jogkörrel való visszaélés címén - tettek vádemelési javaslatot. Tavaly, ugyanezen időszak alatt 108 rendőrt vettek őrizetbe. (TASR) Bomba a balkonon Pozsony. Gyutacs robbanása ébresztett egy 50 éves ligetfalui férfit tegnap hajnalban. A rendőrség vizsgálja, hogy került a detonátor a férfi erkélyére. Személyi sérülés nem történt. (TASR) • A kereszténydemokrata fiatalok 15. országos találkozóján nemcsak az ifjak, hanem az öregfiúk is megmásztak a Ďumbieri. Ritka látvány: Pavol Hrušovský házelnök térdnadrágban. (TASR-felvétel) A ország lakosságának több mint fele helyesli a legszigorúbb büntetési formát Helyeslik a halálbüntetést Pozsony. Egyetért a halál- büntetéssel a lakosság 61 százaléka, derül ki az MVK közvélemény-kutató ügynökség kiadónk részére készített reprezentatív felméréséből. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Arra a kérdésre, egyetértene-e azzal, hogy Szlovákiában is bevezessék a halálbüntetést, a megkérdezettek túlnyomó többsége, 61,7 százaléka válaszolt igennel. Nemleges választ mindössze 30,3 százalék adott. Az igennel válaszolók között többségben voltak a férfiak és a középfokú végzettséggel rendelkező személyek. Jobbára az idősebb, 60 év feletti korosztály és a nyugdíjasok, valamint a nagyobb falvakban lakók fogadnák szívesen az ítélkezés ezen módját. A nemzetiségi megoszlás azt mutatja, a szlovákok közül többen értenek egyet a halálbüntetéssel, mint a magyarok, akiknek csak a 4,3 százaléka volt bizonytalan a válaszadásban; többségük - hasonlóan az országos átlaghoz - jóváhagyná a lehető legszigorúbb ítéletet. A meggyőződéses ateisták közül többen támogatnák a kezdeményezést, mint a vallásos emberek. A Trencséni kerületben a megkérdezettek 45,9%-a válaszolt igennel; ők voltak a legtöbben az ország megyéinek rangsorában, a második legtöbb pozitív választ Nagyszombat megyében adták. A pártszimpatizánsok közül a KDH szavazói voltak túlnyomó többségben a halálbüntetés mellett; az SDKÚ és az MKP tábora megközelítőleg egyenlő arányban adott igenlő választ. Szlovákia lakosságának - a reprezentatív felmérés alapján - csaknem ugyanakkora hányada: 38,4, illetve 38,9 százaléka támogatja, illetve ítéli el a jogrendünkbe iktatott „háromszor és elég” elvet. Ez az elv kimondja, hogy huszonöt év vagy életfogytiglani szabadságvesztés róható ki arra a személyre, aki háromszor követ el súlyos bűncselekményt. A nők és férfiak egyenlő arányban vélik úgy, a törvénytervezet hatásos védekezést jelent a bűncselekmények elleni harcban. Jobbára a középkorúak és az egyetemi végzettséggel rendelkező réteg ért egyet vele. A magyarok és az ateisták vannak túlsúlyban az elvvel egyetértők között. A régiók szerinti eloszlás azt mutatja: a legtöbben a Zsolnai és a Nyitrai kerületben tartják helyesnek a büntetőreform ezen módosítását, míg a legkevesebben Pozsony megyében gondolják, hogy hatékony segítséget jelent. A közvélemény-kutatás szerint a lakosság többsége, 25,7 százaléka a büntethetőségi korhatárt 15 évben határozná meg. Mindössze 15,4 százalék gondolja úgy, a 13 évesnél fiatalabb személyeknek is vállalniuk kellene a felelősséget az általuk elkövetett bűncselekményért. 15,5% szerint 13 év felett, 21,3% szerint 14 év felett már bíróság elé lehetne állítani a törvénysértőket. (ú) Egyetért a halálbüntetéssel? 28,2% egyértelműen igen 33,5% inkább igen 19,9% inkább nem 10,4% egyértelműen nem 8,0% nem tudom Forrás: MVK A Transparency International jogásza szerint szerencsétlen törvénytervezet született Nehezítenék az információszerzést ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLLAÓ Pozsony. Magasabb pénzbírság az egyes kihágásokért, büntethető lesz a hatósági közeg sértegetése, a közérdekű adatok közzétételéről szóló törvény megszegése viszont már nem minősül majd kihágásnak - egyebek mellett ezt tartalmazza a belügyminisztérium műhelyéből származó törvénymódosítás, mely a polgári aktivisták szerint egy lépés hátrafelé. Vladimír Pirošík, a Transparency International jogásza úgy véli, szerencsétlen tervezet született, mert elfogadása esetén nehezebb lesz az infotörvényre hivatkozva adatokhoz jutni. Szerinte a belügyminisztérium érvelése, mely szerint a jelenlegi megoldás nem illeszkedik a rendszerbe, nem állja meg a helyét. Pirošík rámutatott: az illetékeseknek valószínűleg nem tetszik, hogy a kihágásokról szóló törvény lehetővé teszi, hogy ha valaki egy jogi személytől kér információkat, s nem érkezik válasz, akkor a kérelmező feljelentheti, s ennek nyomán megbüntethetik azt a konkrét természetes személyt, aki mulasztott. „Például ha egy városi hivatal jogtalanul elutasítja a kérvényt, a polgármestert, a szóvivőjét vagy azt a hivatalnokot lehet felelősségre vonni, akinek a dolga lett volna tájékoztatni. Szerintem ez standard megoldás. Más kihágások esetében is hasonlóan lehet eljárni” - magyarázta lapunknak a jogász. A belügy erre azt válaszolta: a felelős személy ellen fegyelmi eljárást lehet kezdeményezni, ami azonban Pirošík szerint sokkal bonyolultabb megoldás, és félő, a törvénysértő polgármesterekkel szemben nem sokat használna, s ők teljes büntetlenséget élveznének. „Ezzel szemben jelenleg a kihágásokról szóló törvény alapján akár 10 ezer korona pénzbírsággal is sújthatják őket” - tette hozzá az aktivista. Ezenkívül a törvényjavaslat új tetteket minősítene kihágásnak: büntetendő lenne a falfirka, valamint a rendőr és más hivatalos közeg sértegetése. A normát összhangba kell hozni a büntetőjogi reformmal, mely a felelősségre vonhatóság alsó korhatárát 14 évre csökkentette, s a kihágások esetében is ezt szorgalmazzák, (sza) Nagyobb bírság járna Bizonyos törvénysértésekért a tárcaközi véleményezésre bocsátott új jogszabály szerint nagyobb bírság járna, például banki vagy kereskedelmi titok indokolatlan közzétételéért és nem engedélyezett vállalkozásért 50 ezer koronát szabhatnának ki. Új elem, hogy a polgár eldönthetné, a bírságot nem akarja-e inkább a község számára végzett közmunka keretében ledolgozni. Úgy tűnik azonban, a farmertörvény és a kihágásokról szóló norma közötti ellentmondás továbbra sem oldódik fel: bolti lopásért ezentúl is pénzbüntetést szabhatnak ki, néhány cső kukorica elcsenéséért pedig elméletileg börtönbe is zárhatnak, (sz. a., s) 600 millióba kerülne Szigorú(bb)an ellenőrzött egyetemek Pozsony. Az oktatási minisztérium elképzelései szerint az egye temek gazdálkodásának az eddiginél hatékonyabb ellenőrzését szol gálná a Sofia információs rend szer. Martin Frone oktatási miniszter úgy véli, segítségével sokkal át tekinthetőbbé válna az egyete meknek nyújtott központi támoga tások felhasználása. Szeptember tői elsőként az ország legnagyobt felsőoktatási intézménye, a pozso nyi Comenius Egyetem és a Zsol nai Egyetem kapcsolódik be a pro jektbe. Martin Frone oktatási mi niszter szerint 2007 végéig fokoza tosan az összes hazai közegyeten csatlakozna a rendszerhez. A-felsőoktatási intézmények önkénte: alapon vehetnek részt a projekt ben, a műszaki tartalomhoz pedij ingyen juthatnak hozzá. Ha mine a húsz közegyetem alkalmazná í rendszert, 600 millióba kerülne í működtetése, az első évben azon ban csak mintegy 60 millió koro nát igényel. A fedezetet az oktatás tárca saját költségvetéséből terem tené elő. Az információs rendszer rel kapcsolatos műszaki szolgálta tások biztosítására egy nyilváno; pályázatot követően a Siemen; Business Services Kft. és a Varia; Rt. által alkotott konzorcium ka pott megbízást. A Sofiához hason ló rendszer működik Morvaor szágban és Ausztriában is. (érvé; Félnek a gázáremeléstől Önkormányzati zsebmustra Pozsony. Augusztus végéig sze retnék felmérni az önkormányzat ok, hogy a rendelkezésükre állt pénz elég lesz-e feladataik végre hajtására. A pénzügyminisztéri um szerint az önkormányzatok í tervezett bevételeiknél jóval ma gasabb bevételre számíthatnak „A tárca azzal érvel, hogy a sze mélyi jövedelemadóból mintegj 1,5 milliárd koronával, az ingat lanadóból pedig mintegy 0,4 mii liárd koronával számíthatunk na gyobb bevételre a tervezettnél” - tájékoztatott tegnap Micha Sýkora, a Szlovákiai Városok é; Falvak Társulásának (ZMOS) el nöke a pénzügyminiszterrel foly tatott tárgyalásaikról. Egyes mi nisztériumok azonban újabb é; újabb feladatokat „találnak” szá munkra.” A ZMOS tart attól is hogy a tervezett gázáremelés je lentős pluszkiadásokat okoz majc az önkormányzatoknak, (lpj) Ľudovít Karvaí sátrat vert a Nyitrai Járásbíróság épülete előtt, így szeretné felhívni a figyelmet az őt ért durva jogsértésre, addig marad ott, míg nem hirdetnek ítéletet A börtönből az utcára: eladták az előzetesben levő férfi lakását ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ňyitra/Pozsony. Czingel Zsuzsához szeretne hasonlítani az a hajléktalan férfi, aki néhány hete felverte sátrát a Nyitrai Járásbíróság épülete előtt. Ľudovít Karvai addig akar ott maradni, amíg ügyében nem hirdetnek ítéletet. A tárgyalás csak szeptember végén folytatódik, s nem kizárt, addig éhségsztrájkba kezd, így próbálván ráirányítani a figyelmet a lassú igazságszolgáltatásra. „Nagy szamár az, aki a bíróságon keresi az igazságot. Exnejem még 2003-ban csalással eladta közös lakásunkat egy ismert színésznek, s a bíróság a mai napig nem hozott ítéletet. Jelenleg a sátor a lakásom” - panaszkodta Karvai. Két évig ült vizsgálati fogságban, mert felesége feljelentette, mondván: férje gyilkossággal fenyegetőzött. Mivel nem volt ellene bizonyíték, végül kiengedték, ám közben az asszony 2003. július 9-én eladta lakásukat. A szerződésre hamisította a férfi aláírását és a hivatali bélyegzőt. 2004 áprilisában Karvai feljelentést tett ellene, s kérte az adásvételi szerződés semmissé nyilvánítását. „Vannak bizonyos megtámadható jogügyletek, s a harmadik személy akkor veszítheti el a lakást, ha tudott a turpisságokról. Ha olyantól vesz valaki ingatlant, aki nem volt jogosult eladni, akkor csak fiktív szerződést írtak alá, s a vásárló lényegében nem vett semmit, csak kifizette a pénzt. Sajnos, ilyen esetben azok után kell futni, akik az illetőt átverték. Bonyolultabb a helyzet, ha a kataszteri hivatalban már bejegyezték a tulajdonoscserét” - magyarázta lapunknak Gál Gábor jogász. Az asszonyt már elítélték közokirat hamisítása miatt, büntetése 18 hónapig tartó, feltételes szabadságvesztés. A színész viszont nem szívesen mondana le az ingatlanról, legfeljebb eladni hajlandó Karvainak a lakást, sőt felajánlotta, esetleg még egyszer megveszi tőle is, ám neki már csak 250 ezer koronát hajlandó fizetni. Az asszonynak ugyanis már adott 835 ezret. Karvai ezt elutasította, inkább pereskedik. Gál Gábor szerint Karvai ügye jó példa arra is, hogyan lehet igazságtalanul és indokolatlanul hosszú időre vizsgálati fogságba kerülni. „Lehet, hogy ez csak az előzetesben lévők 1 százalékára vonatkozik, ám számukra a cellában töltött néhány hónap vagy év tragédia lehet. A vizsgálati fogság szigorúbb intézmény, mint a büntetés-végrehajtás. Ezen a nyári szünet előtt próbáltunk változtatni, ám a parlamentben az előterjesztettjavaslatot nem sikerült elfogadni, a KDH truccolása miatt. A közlekedési törvény elutasítása után a kereszténydemokraták még saját miniszterük javaslatát sem támogatták, pedig ez némileg javított volna a helyzeten” - fejtette ki lapunknak Gál. Az ötéves vizsgálati fogságot sokallja. Szerinte ha ennyi idő alatt sem képesek ítéletet hirdetni, akkor komoly hiányosságok vannak. Elképzelhető, hogy a Pápay-gyilkosság ügye is azért húzódott el, mert az illetékes bírók, ügyészek és nyomozók hibáztak, nem készítették elő meg felelően az ügyiratot. „Létezi tendencia, hogy ha valakit vizs gálati fogságba zárnak, minden képpen el akarják ítélni, min dénáron bíróság elé akarják vin ni az ügyet, mert utólag senk sem szívesen ismeri el, hogy hi bázott” - jegyezte meg az MKI képviselője. Szerinte azzal, hogj Karvai a bíróság előtt verte fe sátrát, nem gyorsítja fel az ügyin tézést. A táborozásra egyébkén van engedélye a várostól. Egye dűli feltétel: nem botránkoztat hatja meg a járókelőket, nen szennyezheti a környezetet é: nem zajonghat. (sza, s)
