Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-22 / 169. szám, péntek
t/a KERTESZKEDO 2005. július 22., péntek 2. évfolyam 27. szám A pH-érték olyan talajtulajdonság, amely meghatározza a növény fejlődését, befolyásolja tápanyagfelvételét A talaj kémhatása a növények igénye szerint változtatható A talaj kémhatása, pH-ja a talaj savasságát vagy bázi- kusságát jelző szám. A pH- értéke 0-14 között lehet, a 7 a semleges kémhatást jelöli, 7 alatt savas kémhatásról, 7 fölött bázikus kémhatásról beszélünk. PAP EDINA A pH-érték olyan kémiai talajtulajdonság, amely meghatározza a növény fejlődését, mivel befolyásolja a tápanyagok felvehetőségét. Egyes növények, a savanyú, mások pedig a bázikus kémhatású talajon fejlődnek jobban, de a legtöbb növény a semlegeshez közeli, enyhén savanyú talajt részesíti előnyben. Az azálea, havasszépe (rododendronok), erika, kamélia és a tűlevelű örökzöldek, a gyümölcstermő növények közül pedig az áfonya, szelídgesztenye kifejezetten a savas kémhatású talajt kedveli. A zöldségfélék, a fűfélék, és a legtöbb dísznövény enyhén savanyú (pH 5,8-6,5) talajkörülmények között fejlődnek megfelelően. A dísznövények közül bázikus (meszes) talajt igényel a sárga borsófa (Caragana arborescens), ausztrál ostorfa (Celtis australis), júdásfa (Cercis siliquastrum), húsos som (Cornus más), levendula (Lavandula angustifolia), illatos barátcserje (Vitexagnus-castus), a gyümölcsfák közül pedig az őszibarack és a dió. Ha a pH-érték nem megfelelő A növény igényétől eltérő pH- tartományú talajban vontatott a fejlődés, tápanyaghiány tünetei léphetnek fel. Ilyen körülmények között nehezebb fölvenni a kisebb mennyiségben szükséges, mégis alapvető másodlagos és mikroelemeket. A szélsőséges talajkémhatás olyan ásványi elemek felvételének kedvez, amelyek a növény számára kifejezetten károsak. A túlságosan savanyú (alacsony pH- jú) talajon a mérgező alumínium és a mangán felvétele túlzottá válik, a kalciumot, a foszfort és a magnéziumot viszont nehezen veszi fel a növény. 6,5-nél magasabb pH-tartományban romlik a foszfor és a legtöbb mikroelem felve- hetősége. A talaj kémhatását befolyásoló elsődleges tényező az alapkőzet, melyen és amiből a talaj kialakult. Savanyú alapkőzeten (pl. gránit) savanyú kémhatású, bázikus alapkőzeten (mészkő, dolomit, bazalt) bázikus talajok jönnek létre. A túlzott mennyiségű csapadék és öntözővíz hatására a bázikus elemek, így a kalcium és a magnézium kimosódnak a talajból, és a savas elemek, az alumínium és a vas kerülnek túlsúlyba. Csapadékosabb térségekben ezért savasabbak a talajok. Az ammonium és a karbamid alapú műtrágyák túlzott használata is felgyorsíthatja a talaj savanyodási folyamatait. Hogyan emeljük a talaj pH-értékét? A talaj pH-értékét a legegyszerűbben meszezéssel emelhetjük. Az őrölt mezőgazdasági mész (mészkőpor) a legáltalánosabban használt meszező anyag. Minél finomabbak a mészkőszemcsék, annál gyorsabban hat. A szükséges mész mennyisége függ a talaj kötöttségétől, szerkezetétől, szerve- sanyag-tartalmától, illetve az ültetni kívánt növényfajtól. A lazább, homokos talaptípuson ugyanakkora értékű pH-változás- hoz kevesebb mészre van szükség, mint a kötött, agyagos talajon. A házikertészek mészkőport, mészkőőrleményt, illetve oltott meszet alkalmazhatnak. A mészkőpor szemcsemérete a legkisebb, így ennek a leggyorsabb a hatása és ez juttatható ki a legegyenletesebben. Az oltott meszet nagyon nagy körültekintéssel kell alkalmazni, mert a hagyományos mészkőporhoz képest erőteljesebben emeli a talaj pH-értékét. A meszezés szükségességét mindig talajvizsgálattal határozzuk meg, a talajmintát a telepítést megelőző év őszén vegyük és vizsgáljuk meg. A talaj-pH ismeretében a meszezést ősszel végezzük el, enyhe időben télen is sort keríthetünk rá. Az ültetés előtt legalább 2-3 hónappal célszerű kijuttatni a meszet, hogy elegendő ideje legyen csökkenteni a savasságot. A legtöbb meszező anyag nehezen oldódik vízben, így azt alaposan bele kell dolgozni az előzőleg jól beöntözött talajba. Gyep esetén a mohásodás csökkentésére kiadott mészkőport szórjuk a gyep felszínére, majd alaposan öntözzük meg a területet. A talaj pH-jának az emelésére fahamu is alkalmazható, ami kisebb mennyiségben káliumot, foszfort, bőrt és egyéb elemeket is tartalmaz. Nem olyan hatékony, mint a mészkőpor, de ismételt alkalmazással jelentősen csökkenthető vele a talaj savassága. A fahamu nem érintkezhet közvetlenül a csírázó magokkal, illetve a palánták gyökérzetével, mert súlyos kárt okozhat. Télen, a fűtési idényben a kályháéból, kandallóból kitisztított, tiszta fahamut vékony rétegben szórjuk szét a talajon, majd tavasszal, amikor már rá lehet menni a területre, ásóval, vagy kapálógéppel dolgozzuk be. A fahamu rendszeres használata esetén évente ellenőrizzük a talaj pH- ját. Kerüljük a túlzott alkalmazását, mert a túlságosan magas pH tápanyaghiányt idézhet elő a kultúrnövényeken. Ha a növény savanyú talajt igényel Több dísznövény és gyümölcs- féle a kisebb vagy nagyobb mértékben savanyú talajt kedveli. Ezek a fajok meszes talajon, a vashiány (klorózis) tünetét jelzik, amit gyakran összetévesztenek a nitrogénhiányból eredő sárgulás- sal. A vashiány a fiatal hajtásrészeken jelentkezik először, és fokozatosan halad az idősebbek irányába. Az érközök sárgulnak, míg az erek zöldek maradnak. A nitrogénhiány ezzel ellentétben a növény alsó, idősebb levelein mutatkozik meg először, és a levélszélek irányából halad befelé. Ebben az esetben az erek is sárgulnak. A talaj savanyítására az ültetőgödörbe dolgozott tőzeggel csak rövid ideig érünk el hatást. A műtrágyák közül az ammónium- szulfát, az ammónium-nitrát és a karbamid savanyító hatású. A táblázat a kiadandó ammónium-szul- fát mennyiségét mutatja kg/m2 mennyiségben, vályogos talajon. A lazább, homokosabb talajon a megadott mennyiséget egyhar- maddal csökkenteni kell, míg a kötött, agyagos talajon másfélszeresére növelni. Jelenlegi pH Immónium-szulfát adagok (kg/m2) vályogos talajon Elérni kívánt pH 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 8,0 0,9 1,2 1,6 2,0 2,3 7,5 0,6 1,0 1,3 1,7 2,0 7,0 0,3 0,6 1,0 1,4 1,7 6,5 0,3 0,7 1,2 1,3 6,0 0,3 0,7 1,0 Forrás: Kertészet és Szőlészet A legtöbb növény a semlegeshez közeli, enyhén savanyú talajt kedveli. Időszerű növényvédelmi tanácsadó Mivel permetezzünk? CSERES ZOLTÁN A mérsékelten meleg, párás, csapadékos időjárás következtében terjednek a gombabetegségek. Az almán és körtén tart, helyenként járványossá fokozódott a varaso- dás fertőzésének a veszélye. A kórokozó a leveleket és a fejlődő almákat egyaránt megbetegíti, ezért az intenzív növekedés és a gyümölcsfejlődés miatt továbbra is a felszívódó készítmények használatát javasoljuk. Ilyen például a Bay- cor 25 WP (0,15%), Chorus 75 WG (0,02%) stb. A varasodás és a lisztharmat ellen egyszerre védekezhetünk kettős hatású felszívódó gombaölő szerekkel, mint amilyen pl. Discus (0,02%), Zato 25 WG (0,015%)/ Shavit F 71,5 WP (0,2%) stb. Az aknázómolyok és a levéltetvek ellen adagoljunk a permedébe rovarölőként Diazol 50 EW (0,1%), Calypso 480 EC (0,02%) stb. készítményt. Körtefáinkat a füstösszárnyú körtelevél- bolha ellen is védjük. A kajszi és az őszibarack fákon erősen terjed a levéllikacsosodás és a monília, amely immár a gyümölcsöt is károsítja. Mivel a gyümölcsök már érnek, csak rövid várakozási idejű permetszerek közül válasszunk, ilyen például a Ditha- ne vagy a Novozir. Folytatni kell a védekezést a keleti gyümölcsmoly lárvái ellen is. A szilvafák esetében főként a szilvamoly kártétele ellen kell védekezni. A szőlőben fokozódik a pero- noszpóra fertőzési nyomása. Az intenzív hajtásnövekedés, valamint a fürtök fokozott fogékonysága miatt a felszívódó készítmények használatát javasoljuk, pl. Acrobat MZ (0,25%), Forum FP (0,2%) stb. A lisztharmat is erősen támadja a zsenge fürtöket. Ezért is jobb a felszívódó hatású permetszerek alkalmazása, pl. Bumper 25 EC (0,2%), Discus (0,02%), Horizon 250 EW (0,04%), Rubigan 12 EC (0,02%) stb. A kettős hatástartamú szerek közül jó hatást fejt ki a Hattrick WG (0,2%) vagy a Shavit F 71,5 WP (0,2%) stb. A burgonyában és a paradicsomban ajánlatos megelőzően védekezni a burgonya, ületve a paradicsomvész ellen. A betegség kialakuA szőlőben tovább fertőz a lisztharmat és a peronoszpóra (Fotó: Zsáki) lásának kedvez a jelenlegi mérsékelten meleg, párás, csapadékos időjárás, amikor a növények lombozata sokáig nedves, és a lombozat belsejében magas a relatív pára- tartalom. A megelőző védekezés folytatása azért is fontos, mert a tünetek megjelenését követően a betegség néhány nap lefolyása alatt elpusztíthatja a növényeket. Használjunk rövid várakozási idejű szereket, mint pl. Funguran (0,6%), Champion 50 WP (0,5%) stb. Figyeljük a burgonyabogár lárváinak megjelenését. Ha a lombveszteség eléri az 5-10%-ot, haladéktalanul védekezzünk a rágókártevők elleni növényvédő szerekkel. Tovább károsítanak a levéltetvek. Szívogatásukkal elvonják a fiatal hajtásoktól a tápanyagot, ezért azok a növekedésben visszamaradnak, a hajtások torzulnak, elhalnak. Nagyobb gazdasági kárt okoz közvetett kártételük, éspedig az, hogy terjesztik a növényeket megbetegítő vírusokat, ragacsos ürülékükkel szennyezik a lombot, termést. A már kialakult kolóniák ellen használjunk felszívódó készítményeket, melyek az összesodródott levelekben is megbízhatóan elpusztítják a tetveket. Ilyen például az Aztec (0,03%), Actara 25 WG (0,015%), Mospi- lan 20 SP (0,0125%), Calypso 480 EC (0,02%). PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony július 20-án 15 Sk/köteg Komárom július 20-án 10-12 Sk/csomó Rimaszombat július 20-án 35 Sk/kg Zseliz július 20-án 8 Sk/csomó Losonc július 21-én 15 Sk/csomó Szepsi július 20-án 13 Sk/csomó Kassa július 20-án 6-10 Sk/csomó petrezselyem 15 Sk/köteg 12-15 Sk/kg 15-20 Sk/köteg 10 Sk/csomó 35 Sk/kg 19 Sk/csomó 10-15 Sk/csomó burgonya 14 Sk/kg 10 Sk/kg 12-13 Sk/kg X 10 Sk/kg 10 Sk/kg 6-10 Sk/kg tojás 2,70 Sk/db 2,30-2,80 Sk/db 2 Sk/db 2,50 Sk/db 2,10 Sk/db 2,00-2,40 Sk/db 1,40-2,20 Sk/db karalábé 15-20 Sk/db 4-8 Sk/db 14 Sk/db 5-6 Sk/db 15 Sk/kg 7-11 Sk/db 5-15 Sk/db zeller 15 Sk/fej 10 Sk/db 20 Sk/kg 10 Sk/db 5-10 Sk/db 29 Sk/kg 5-12 Sk/db zöldpaprika 30 Sk/db 28-35 Sk/kg 35 Sk/kg 15-20 Sk/kg 20-35 Sk/kg 22-32 Sk/kg 25-30 Sk/kg paradicsom 38-50 Sk/kg 30-32 Sk/kg 26-30 Sk/kg 25-30 Sk/kg 30-35 Sk/kg 34-39 Sk/kg 22-35 Sk/kg kelkáposzta 18 Sk/kg 13-15 Sk/db 28 Sk/kg 10 Sk/db 15 Sk/db X 15-22 Sk/db kukorica 5-10 Sk/cső 6-8 Sk/db X X 8-9 Sk/cső X 8-10 Sk/db zöldbab 34,90 Sk/kg X 20-30 Sk/kg 20 Sk/kg 25-30 Sk/kg 39 Sk/kg 25-30 Sk/kg karfiol 25-35 Sk/db 20-25 Sk/db 28-30 Sk/db 20-25 Sk/kg 20-29 Sk/fej 29 Sk/db 5-40 Sk/db salátauborka 19 (30) Sk/kg 8-10 Sk/kg 12-18 Sk/kg 10 Sk/kg 10-25 Sk/kg 16-22 Sk/kg 15 Sk/kg őszibarack (kajszi) 44 (30) Sk/kg 30-35 Sk/kg 25-35 (25-35) Sk/kg 15-25 Sk/kg 20-40 (40-55) Sk/kg 30-39 (25) Sk/kg 40 (25-30) Sk/kg dinnye (sárgadinnye) 19(54) Sk/kg 17 (25) Sk/kg 15 (35) Sk/kg 14 (20) Sk/kg 14-15 (20-35) Sk/kg 14 (27) Sk/kg 15 (20-24) Sk/kg
