Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-20 / 167. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 20. Szülőföldünk 27 A bérházban víz és gáz nélkül maradtak azok a lakók is, akik rendesen fizették a közüzemi díjat Szecessziós séta a Galántai Honismereti Múzeumban Ragaszkodnak a lakáscseréhez (A szerző felvételei) Dunaszerdahely. Február vége óta nincs hideg víz a Lőrincz Gyula utcai bérházban, egyik lépcsőházában a melegvíz-szolgáltatás is megszűnt. A környéken állítólag gyakran üti fel a fejét fertőzéses hasmenés. JÓZAN MÓNIKA 2000 óta többmilliós vízdíjat fizetett ki helyettük a város, elkészültek a szükséglakások is, de a problémák nem oldódtak meg. A bérház négy lépcsőházát és a pincéit is javarészt szociálisan rászoruló romák lakják, egy-egy lépcsőházra csupán egy-két fizető lakó jut. Két család fordult lapunkhoz segítségért, mert annak ellenére, hogy becsületesen fizetik a számlákat, se víz, se gáz nincs a lakásukban. Ráadásul az éves elszámolásban egyiküknél 14 ezer, másikuknál 12 000 ezer korona hátralék állt, ami szerintük a nem fizetők tartozása miatt van. A két család a városvezetéshez fordult, állításuk szerint ügyükkel érdemben nem foglalkozott senki. Megoldásnak a lakáscserét tartják, ehhez azonban szükséges a tulajdonos, azaz a város közbenjárása. Ragaszkodnak a cserelakáshoz „Miért vesznek minket egy kalap alá a romákkal? Annak ellenére, hogy én fizetek, éppen úgy büntetnek. A pincénket évek óta nem láttuk, mert egész családok laknak ott illegálisan. Több fizető család úgy jutott ki innen, hogy a város felhatalmazást adott a megbízott lakáskezelő vállalatnak, keressen nekik cserepartnert. Mi miért nem kapunk? Azt is mondták, mi nyomozzunk, kinek van tartozása, és egyezzünk meg velük. Tudomásunk szerint márciusban három család ellen indult bírósági eljárás, azóta sem kaptunk semmi hírt lehetséges cserepartnerről. Nekünk egyébként sincs áttekintésünk arA Lőrincz Gyula utcai bérház ról, kiknek lehet adóssága a városban” - panaszolta Filisztow Ildikó és Kopócs Andrea. „Felszínen tartják a problémát” A körzet választott független képviselője, Csala Lajos és képviselőtársa, Hunčík Péter látogatást tett a hírhedt háztömbben. A panaszosokat erkölcsi támogatásukról biztosították. „Annyit tudok tenni, hogy a legközelebbi képviselő-testületi ülésen felhozom a problémát. A szociális bizottságnak is tagja vagyok, a legközelebbi ülésen állásfoglalást fogok kérni, amelyet a plénumon elé lehet terjeszteni. Annyit tudok ígérni, hogy felszínen tartjuk az ügyet” - mondta Csala Lajos. Hunčík Péter véleménye szerint ebben a konkrét esetben nem cigánykérdésről van szó, hanem arról, hogy aki fizet, az kapjon tisztességes szolgáltatást. Az adósságok mértéke szerint lehetne felállítani egy listát. Akinek sok a tartozása, azt áthelyezhetnék a Lőrincz Gyula utcai lakások egyikébe. Cserelakás nincs, külön vízcsapok lesznek Megkerestük Pázmány Péter polgármestert is. Arról érdeklődtünk, milyen megoldást javasolnak azok számára, akik fizető lakóként víz és gáz nélkül kénytelenek élni. „Most próbáljuk megoldani azt, hogy aki fizet, annak külön be lehessen vezetni a vizet. Ez is majd egymilliójába kerül a városnak, a munkálatok egy-két héten belül befejeződnek. Egyszerűen nincs elég lakás, de akiknek tudtunk, fokozatosan cserelakást biztosítottunk. Ez egy tizenöt éve húzódó ügy, lehetséges, hogy az említettek az utolsók, akik ilyen cipőben járnak” - mondta lapunknak. A két érintett család a külön csapokat azért nem tartja elfogadható megoldásnak, mert szerintük bárki csatlakozhat „feketén” más vízvezetékére. Ragaszkodnak a lakáscseréhez, ezért a szerintük elkövetett jogtalanságok és a hivatal hozzáállása miatt a kormányhivatal romabiztosához és az emberi és kisebbségi jogok biztosához, valamint további felettes szervekhez fordultak segítségért. A pincelakók szobákat alakítottak ki az alagsorban Az ellátásra nem, csak az elhelyezésre vonatkozik az „átlag feletti” jelző a nőgyógyászati osztályon Alternatív szülés Dunaszerdahelyen ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Dunaszerdahely. Átlag feletti szülőszoba, ahol alternatív szülési módok lehetségesek - ezekkel a szavakkal vezetett be Juraj Schwarcz főorvos a dunaszerda- helyi kórház egyik termébe, mely első látásra hotelszobához hasonlított. Kiskonyha, zuhanyozó, bőrkanapéval és ággyal felszerelt kis szoba, a falon Almási Róbert Anya című képe' díszeleg. Mellette egy speciális káddal, szülőszékkel és hagyományos szülőasztallal felszerelt terem. Eddig harminc páciens volt hajlandó fizetni a magasabb színvonalú ellátásért, ami hangsúlyosan nem a betegellátásra vonatkozik, hanem az elhelyezési körülményekre és a hozzátartozók ott-tartózkodására. A szülészeti osztály összes többi termét, a felvételi szobától kezdve, a vajúdó- és szülőszobán át ugyanolyan tisztaság és intimitás jellemzi, mint a mellettük található átlag feletti szobát. Légkondicionálás is működik minden helyiségben. „Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy egyre több anyuka szüli meg gyermekét a mi kórházunkban. Negyvennel több gyermek született, mint tavaly hasonló időszakban. Pozsonyból, Komáromból, Érsekjvárból is fogadtunk már pácienseket. Ez az itt uralkodó barátságos és személyes légkörnek is köszönhető” - mondta Juraj Schwarcz főorvos. A vízben szülés a legnépszerűbb a lehetséges módok közül. Szigorú orvosi és műszeres felügyelet mellett vehető csak igénybe, és csak azok számára, akik teljesen egészségesek, terhességük normális lefolyású, valamint semmijei nem mutatkozik komplikációra. A speciálisan kialakított kádban vízálló műszerekkel állandó megfigyelés alatt- folyik le a szülés. Amint felmerül a komplikáció lehetősége, azonnal a hagyományos orvosi beavatkozásokhoz folyamodnak. „A nőgyógyászati szövetség nem is ajánlja az alternatív szülési módokat, bár viszonyulásukat nem támasztották alá konkrétumokkal. Mindenesetre a leendő anyukákat informáljuk a lehetőségekről és az ellenérvekről is, a döntést nekik kell meghozniuk” - mondta a főorvos. Az extra szolgáltatásokért szponzori adomány formájában lehet fizetni, 4000 koronáért fájdalommentesen szülhetünk, 5000 korona az átlag feletti szülőszoba igénybevétele, 700 koronát kérnek, ha az apa is jelen szeretne lenni a szülésnél, (jóm) Az átlag feletti szülőszoba a káddal és a hagyományos szülőszoba (A szerző felvételei) Művészi értékű használati tárgyak között GAÁL LÁSZLÓ Galánta. A 19. század végi 20. század eleji ruhák, bútorok, használati tárgyak, illusztrációk láthatók a „Séta a szecesszióba” címmel a Galántai. Honismereti Múzeumban július 12-én, kedden megnyílt kiállításon. A tárlat kísérőszövegéből azt is megtudhatjuk, az 1890 és 1920 közötti időszakban „élő” stílus neve a latin „secedere” szóból ered, ami annyit jelent: eltávolodni, elhagyni, és arra utal, hogy a stílust művelő fiatal alkotók eltávolodtak a konzervatív művészeti köröktől. A stílusra jellemző a hullámzó vonalvezetés, a természeti elemek dekoratív felhasználása. Virág- és növényminták, állati és emberi motívumok jelennek meg a bútorok faragásam, az üveg- és porcelánedényeken, és a fémből - főleg az ezüstre emlékeztető alpakkából - készült használati tárgyakon. A Nyitra melléki múzeum, a nagyszombati Nyugat-szlovákiai Múzeum és a Galántai Honismereti Múzeum gyűjteményéből, valamint magángyűjtők darabjaiból összeállított tárlaton jelen van a korabeli női és férfidivat életnagyságú bábukon és különféle ruhakiegészítők, csipkék, kalapok formájában. A képzőművészet könyvillusztrációk, plakátok, képeslapok formájában mutatkozik be. A világhírű cseh művész, Alfons Mucha is ebben a stílusban készítette gazdagon díszített festményeit. Ezeknek természeten csak a másolatai láthatók, de például a nyitrai kézműves céh 1906- os hímzett zászlaja eredetiben idézi a szecesszió korát. A kiállítás a Galántai Honismereti Múzeum Fő utcai épületében 2005. november 11-ig látogatható, hétfőtől péntekig 9 és 16 óra között, de júliusban és augusztusban szombatonként 13 és 17 óra között is fogadják a látogatókat. Éva Bot’anská, a kiállítás kurátora a századfordulós divatot bemutató vitrin előtt (Szőcs Hajnalka felvétele) Jeles évfordulókat ünnepel a Selye Gimnázium Átadják a felújított tetőteret V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Alig ért véget a 2004/2005-ös tanév, a Selye János Gimnáziumban már a következőre készülnek. „Iskolánk történetének több jeles, kerek évfordulója esik a következő tanévre, ezért „Ünnepi év” jelzővel illetjük az előttünk álló iskolaévet - tájékoztatott Andruskó Imre igazgató. - Gimnáziumunk 10 évvel ezelőtt vette fel a Selye János nevet; azóta több intézmény viseli a világhírű orvos-kutató nevét a városban, de büszkén mondhatom, hogy mi nyitottuk a sort.” Száz évvel ezelőtt, 1905-ben a város akkori testületé rendkívüli ülésen döntött arról, hogy a Szent Bene- dek-rend számára felajánlja a tulajdonát képező telket főgimnázium építése céljából. Addig ugyanis csak algimnázium működött Komáromban, ami azt jelentette, a nyolcosztályos gimnáziumi tanulmányaiknak csupán első négy évfolyamát végezhették itt a diákok. Lényeges kitételként szerepelt, hogy a létesítendő iskola nem tehet különbséget a jelentkezők felekezeti hovatartozását illetően. „Annak, hogy az addigi algimnázium helyett főgimnázium létesült - az épületet egyébként 1908 szeptemberében adták át hivatalosan - a két háború között lett igazán nagy jelentősége mondta az igazgató. - Ebben az időszakban ugyanis csupán három önálló magyar középiskolája - a komáromi, az ipolysági és a beregszászi - maradt a felvidéki és kárpátaljai magyarságnak. A másik öt párhuzamosan működött a szlovák tagozattal.” Az évfordulóknál maradva: a hontalanság éveit követően 1950 szeptemberében, azaz 55 éve nyitotta meg újra kapuit a komáromi gimnázium, ahová az egész ország területéről érkeztek diákok, akik addig kényszerből szlovák nyelven vagy Magyarországon folytatták tanulmányaikat. Ezen évfolyam tanulói voltak azok, akik a háborút követően elsőkként érettségizhettek magyar nyelven Szlovákiában. „Mindezen évfordulókhoz párosul egy további, iskolánk jövőbeni fejlődése szempontjából fontos esemény: átadjuk a felújított tetőteret, ahol osztálytermek és szaktantermek lesznek, de itt kap helyet a társalgóval kiegészített könyvtár is - árulta el Andruskó. - A hivatalos átadást és a fentiekben felsorolt évfordulók megünneplését szeptember 16-ára tervezzük, amelyre szeretettelvárjuk iskolánk minden volt diákját és tanárát. Köztük azokat a volt diákjainkat, akik a háború utáni első érettségiző osztályt látogatták. Ők ezúton vehetik majd át az Arany matúra okleveleket.” SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkesztette: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com
