Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-20 / 167. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 20. Digitália 13 Visszaesés a Samsungnál és a Sony Ericssonnál A feladónak nincs más dolga, mint megírni egyetlen levelet, és címzettként megadni több ezer címet Nem megy úgy MOBIL Az idei év második negyedévében csökkenő adózott eredményt produkált a Samsung és a Sony Ericsson is. A dél-koreai Samsung Electronics óriásvállalat eredményét jócskán leapasztotta a félvezetők és a sík televíziós képcsövek piacán uralkodó árcsökkenés. A. Samsung közölte, az idei év második negyedében adózott eredménye 46 százalékkal volt kisebb az egy évvél korábbinál, 1,6 milliárd dollár körül alakult. Ez messze a várakozások alatti, bár 13 százalékkal jobb, mint az idei első negyedévi eredmény. Üzemi eredménye 56 százalékkal romlott, forgalma 9,3 százalékkal 13,6 milliárd fontra esett vissza az idei második negyedévben. Mindössze 75 millió euró lett a mobiltelefonokat gyártó Sony Ericsson második negyedévi adózott eredménye. Ez nemcsak az egy évvel korábbi 89 milliótól marad el, hanem az elemzők 91 millió eurós várakozásától is. Mindeközben a vállalat forgalmát 7 százalékkal 1,6 milliárd euróra növelte. Az idei második negyedévben 11,88 millió darab telefonjukat értékesítették; a növekedés 14 százalékos lett az egy évvel korábbihoz képest, és azt is jelentette, hogy a mobilkészülékek piacán valamennyire növelni tudták részesedésüket. (mti) Az állatok igazodnak új környezetükhöz Mobilos csengőhangot utánoznak a madarak MOBIL Német biológusok megfigyelték, hogy több fajuk egyre többször „kicsenget”? vagyis meglepően élethű hangon utánozza a telefon hívásjelzését. Richard Schneider, a NABU madárvédelmi központ munkatársa szerint a csókák, a seregélyek és a mátyásmadarak (szajkók) immár olyan tökéletesen utánozzák a mobilok kicsengését, hogy olykor még a tapasztalt madárszakértőket is megtévesztik. A magyarázat abban keresendő, hogy a vadon élő madarak - még a viszonylag félénkebb szajkók is - egyre nagyobb számban költöznek be a városokba. Találnak ott élelmet, és a megváltozott építkezési stílusnak (például a lakóparkoknak) köszönhetően most már elég nagy zöldterületet is. Az állatok igazodnak új környezetükhöz, és utánozzák az ember és környezetének hangjait. „Fejlődésük során az állatok nem valamilyen merev sémát követnek. Ez az evolúció játéktere” - magyarázza Schneider. A klasszikus csengőhangok egyébként is megfelelnek a madarak természetes hangrepertoárjának. Az olyan mobiltulajdonosok viszont, akik készülékükön csengésnek valamilyen elektronikus dallam- vagy diszkózenerészletet választottak, jó darabig nem fogják tévedésből előkapni mobiljukat - ezeket a hangokat ugyanis a madarak még nem tudják utánozni. (MTI) Védekezés a spamek ellen Egyre többünk számára jelent mindennapos problémát az internetről érkező levélszemét. Cikkünkben abban próbálunk segítséget nyújtani, miként lehet védekezni az elektronikus postafiókot feleslegesen terhelő spamekkel szemben. SPAM Egy nemzetközi felmérés szerint a kéreden elektronikus levelek száma nagyságrendekkel meghaladja az értékes levelekét. Mivel az internetnek nem jelentenek akadályt a földrajzi határok, idehaza is egyre nagyobb mértéket ölt a spam- áradat. írásunkban összefoglaljuk, melyek a levélszemét leggyakoribb témakörei, és hogyan csökkenthetjük a levelesládánkba érkező érdektelen üzenetek számát. A levélszemét nem az elektronikus levelezés sajátossága. Hagyományos postaládánkban is gyakran találunk szórólapokat, reklámújságokat, és esetenként ezek is kiszoríthatják a fontos küldeményeket. A papíralapú levélszemétnek szerencsére határt szab, hogy az ilyen hirdetéseknek anyagi vonzata is van: papírra kell nyomtatni és el kell vinni őket minden címzetthez. Az elektronikus levelekkel sokkal könnyebb a helyzet. Nincs papír- és kézbesítési költség, legfeljebb az internetkapcsolatért kell fizetni, ami azonban filléreket jelent, hiszen egyeüen levélnek több ezer címzettje is lehet. A spamek feladójának nincs más dolga, mint megírni egyeden példányban a levelet, és címzettként megadni akár sok ezer címet. Az egyeden komoly feladat az e-mail címek beszerzése: erre számos automatikus és kézi módszer létezik, és a legtöbb esetben a későbbi szenvedő alany saját maga tehet róla, hogy elárasztja a levélszemét. A kéreden reklámlevelekkel szembeni védekezésre már számos program létezik. A nagyobb és előfizetőikre figyelő internetszolgáltatók már magán a levelezőszerveren spamszűrőket működtetnek, így a felhasználó PC-jére már nem jut el a nemkívánatos levéláradat. Általában ezt a szűrést ki is lehet kapcsolni, ha valaki esedeg attól tart, hogy olyan levelek is fennakadnak a szűrőn, amelyek számára fontosak lehetnek. Ettől azonban nem kell tartani, mert egy igényesebb spamszűrő alkalmazás esetén a szemétként azonosított levelek mintegy 99,9 százaléka valóban kéretlen reklám. Sok szolgáltatónál a levélszemetet a kiszolgálón egy külön mappában lehet tárolni egy ideig, így arra is mód van, hogy törlés előtt áttekintse ezeket a felhasználó, hátha talál köztük legitim üzeneteket is. A számítógépünkre letöltött leveleket PC-re telepíthető programokkal szűrhetjük tovább. Léteznek önálló alkalmazások és a levelezőprogramokba beépített eljárások egyaránt, legtöbbjük tanulásra is képes: a manuálisan betáplált információk felhasználásával egyre jobb hatékonysággal dolgoznak. Ha ismerjük a levélszemétkül- dők néhány trükkjét, megvédhetjük magunkat a komolyabb levéláradattól. Mikor kell gyanakodni? Például ha egy elektronikus levélben értesítést kapunk, hogy sikeresen megvásároltunk valamilyen árucikket, és már csak egy visszaigazolásra van szükség a hitelkártyás tranzakció végrehajtásához. Ha tudjuk, hogy semmit nem rendeltünk, első ösztönös reakciónk, hogy a megadott linkre kattintunk, hogy letiltsuk vagy megállítsuk a tranzakciót. Természetesen nincs szó semmiféle vásárlásról, és az esetek többségében még attól sem kell tartanunk, hogy a hitelkártyánk veszélybe kerül: a módszerrel működő e-mail címeket próbálnak szerezni a spam- merek. Abban a pillanatban, amikor rákattintunk a levélben szereplő linkre, azonnal tudja a küldő, hogy egy valódi, használatban lévő e-mail címre érkezett az elektronikus levél, így arra a továbbiakban is érdemes reklámokat küldeni. A kéreden levelek legtöbbjének tárgysorában olyan divatos kifejezések találhatók, amelyekre sokan felfigyelnek. Ilyenek például a legújabb gyógyszerkészítmények, amelyek csodálatos hatással szoktatnak le a dohányzásról, könnyítik meg a fogyást vagy fokozzák a férfiasságot. Hasonlóan csábító ajánlatokat tartalmaznak azok a levelek is, amelyek töredék áron kínálA spamküldők nagy bánatára a szűrőprogramok is követik a divatot. nak márkás termékeket, egyetemi diplomával kecsegtetnek, vagy közük, hogy mesés befektetésre van lehetőségünk. A spamküldők nagy bánatára azonban a szűrőprogramok is követik a divatot, így azonnal blokkolják az olyan leveleket, amelyeknek címében például a Viagra szó szerepel. Ezt feüsmerve találták ki a levélszemétküldők, hogy a divatos kifejezéseket kis sajtóhibával szerepeltetik a szövegben. Ne lepődjünk meg, ha Viagra helyett Vlagra, esedeg a Rolex helyett ROlex szó szerepel a levélben. Bár a trükkös írásmód emberi olvasásra még aU kalmas, használatának köszönhe-' tőén sok szűrőn átcsúsznak az ilyen levelek. Az intelligensebb, illetve a tanítható szűrőprogramok azonban már a sajtóhibáktól hemzsegő spamek zömét feÜsmerik, sajnos azonban egy-egy szó hibás leírásának számtalan módja lehet, így nincs biztosítva a százszázalékos hatékonyság. Az is megtévesztheti a spamszűrőket, ha a levél különleges nemzeti karaktereket tartalmaz. Mivel számos program nem tudja azonosítani a kínai, japán vagy koreai karaktereket, így ellenőrzés nélkül átengedi azokat. Más spamküldők képfájlokba ágyazzák a reklámszövegeket, ami szintén nehézséget okozhat a spamszűrőknek. A levelek szűrése már csak utolsó fázisa a spamek elhárításának. A legbiztosabb módszer, ha eleve vigyázunk az e-mail címünkre: ne adjuk meg nyilvános fórumokon, hírcsoportokban. Ezeket a helyeket ugyanis rendszeresen végigkutatják a spamküldők robotprogramjai, melyek begyűjtik az itt található levélcímeket. Arra is érdemes figyelnünk, hogy másoknak se okozzunk bosszúságot. Ha sok címzettnek küldünk el egy levelet, akkor a címzetteket ne a hagyományos (to:), hanem a titkos címzettek (bee:) közé írjuk! Egy másik fontos szabály, soha, semmilyen formában se válaszoljunk gyanús levelekre. Számos küldő speciális szoftverrel automatikusan generálja le azokat az e-mail címeket, melyekre kéretlen leveleit küldi. A cím @ előtti részére milliónyi kombinációt illeszt, részben véletlen karakterekből, részben a levélcímekben gyakran használt szavakból, nevekből. Szinte biztos, hogy info, support, boss, hotline, help vagy helpdesk kezdetű e-mail címet minden domainnél találunk. Ha a beérkezett reklámüzenetre válaszolunk, a legtöbb esetben programok kapják meg a válaszokat, amelyekben hiába írjuk meg, mennyire felháborítónak tartjuk a zaklatást. A szöveget senki sem fogja elolvasni, ellenben a spamküldők kiváló visszaigazolást kapnak arról, hogy jó, működő címre küldték a levelet, így postafiókunkat a jövőben további levélszeméttel fogják terhelni. Sok kéretlen levéltől kímélhetjük meg magunkat, ha külön e-mail címet használunk a fontos, hivatalos levelezéshez és egy másikat a hírlevelekhez, fórumokhoz, hírcsoportokhoz. Ilyen célokra érdemes valamilyen ingyenes levelezőszolgáltatást igénybe venni. Ha ezt követően nagyon sok kéreden levél érkezik erre a címre, akkor egyszerűen megszüntethetjük a címet, és létrehozhatunk egy újat, amely egy darabig megint spam- mentes lesz. (cp) Az mp3 nagy karriert futott be az interneten: az első fájlcserélő, a Napster 1999-ben indult el, ezen a felhasználók először oszthattak meg egymással zenefájlokat A tízéves mp3 megváltoztatta a zenehallgatási szokásokat ÉVFORDULÓ Pontosan tíz évvel ezelőtt kapott nevet az mp3, amely azóta is a világ legnépszerűbb hangtömörítési algoritmusa. A Fraunhofer Intézet munkatársainak találmánya megváltoztatta a zenehallgatási szokásokat, és egy egész internetes üzletágat virágoztatott fel. A németországi Fraunhofer Intézet munkatársai 1995. júüus 14-én adtak végleges nevet legújabb fejlesztésüknek, az IS 11172-3 ISO sorszámú, MPEG Audio Layer 3 nevű hangtömörítési szabványnak. Ezzel megszületett az mp3, az első olyan formátum, amelynek segítségével jó minőségű zenét lehet tárolni viszonylag kis méretű (néhány megabájtos) fájlokban. A fájlformátum új elnevezéséről szavazással döntött a Fraunhofer csapata. A fejlesztők egyhangúlag fogadták el az mp3 nevet az addig használt .bit kiterjesztés helyett. A jeles eseményről fennmaradt dokumentum - egy e-mail - tanúsága szerint a Fraunhofer fejlesztője, Jürgen Zeller pontosan 1995.július 14-én, 12 óra 29 perc 49 másodperckor jelentette be kollégáinak a szavazás végeredményét: „Hi mindenki, szavazásunk elsöprő eredménnyel végződött: mindenki úgy szavazott, hogy .mp3 legyen az ISO MPEG Audio Layer 3 új kiterjesztése!” A névadás egy negyvenfős fejlesztőcsapat hét éven át tartó munkájának végére tett pontot. A hangtömörítési algoritmus licencét már 1992-ben bejegyeztették, forráskódja pedig nyilvános volt - ennek is köszönhető, hogy gyorsan elterjedt. A szakma tizenhárom évvel ezelőtt hitedenkedve fogadta az új tömörítési eljárást: úgy gondolták, túl bonyolult ahhoz, hogy hétköznapi használatba kerüljön. Az elmúlt évek során viszont kiderült, hogy a bonyolultság nem akadályozta az mp3 elterjedését, csak időtállóvá tette azt. Az algoritmus ugyanis annyira jó, hogy azóta egyeden más formátum sem tudta letaszítani trónjáról ezt a fájlformátumot. Az mp3-formátum nagy karriert futott be pz interneten: az első fájlcserélő, a Napster 1999-ben indult el, ezen a felhasználók először oszthattak meg egymással (többnyire másolt) zenefájlokat. A Napstert a hanglemezkiadók nyomására bezárták, majd 2001-ben új tulajdonos kezében, legális formában indult újra, mivel időközben kiderült: az internetes zeneáruház jó üzlet lehet. Ezzel párhuzamosan a fájlcserélő rendszerek is fejlődésnek indultak - de ez már egy másik történet. Ami az on-line zeneértékesítést illeti, az üzlet 2003-ban vett nagy lendületet, amikor az Apple megjelentette az iPod nevű, sok ezer zeneszám raktározására is képes, minimerevlemezzel szerelt zenelejátszóját, és beindította az iTunes zeneáruházát - bár ezen nem mp3, hanem a másolásvédelmet is tartalmazó AAC formátumban árusítják a zenéket. A cég emberei értettek hozzá, hogyan kell igazi sikerterméket alkotni: 2004 végén tíz hordozható zenelejátszóból kilenc már iPod volt az Egyesült Államokban. Az elemzők töretlen fejlődést jósolnak a hordozható mp3-lejátszók piacának: 2006-ban a várakozások szerint 80 millió darab kelhet el belőlük. Az mp3 népszerűségére jellemző, hogy ma már szinte minden CD- és DVD-lejátszó ismeri, mivel a hagyományos hifiberendezések gyártói is kénytelenek voltak behódolni neki. A News.com elemzése szerint a következő sikertörténet az mp3-lejátszós mobiltelefon és az arra történő közveden zeneértékesítés lehet a széles sávú mobilhálózatokon keresztül, (o) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1
