Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-20 / 167. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 20. Kultúra 9 A The Black Eyed Peas 2003-ban vált világszerte ismertté, új lemezük nemrég került a boltokba Rádióbarát hip-hop Amerikából A The Black Eyed Peas új albuma, a Monkey Business a nyár egyik sikerlemeze, világszerte az eladási listák élmezőnyében tanyázik . (CTK/AP-felvétel) A fiatalemberek bizonyára tejben-vajban fiirösztik az énekesnőt, aki a harmadik albumuk készítése idején csatlakozott hozzájuk, ugyanis sokat köszönhetnek neki. PUHA JÓZSEF A szakma az első két, trióként rögzített lemezükről dicshimnuszokat zengett, a közönséget viszont ez hidegen hagyta, a nagy áttörés nem jött össze. Ennek hatására komoly alkotói válság lett úrrá rajtuk, amelyből az énekesnő segítségével kerültek ki. Fergie-t eredetileg csak egy dal erejéig kérték fel az együttműködésre, de annyira elégedettek voltak az elkészült felvétellel, és olyan inspiráló volt számukra az énekesnő hangja, hogy állandó taggá vált. A két jó barát: will.i.am és apl.de.ap a gimnáziumban ismerkedtek meg ’89-ben, majd megalapították a Tribal Nation nevű breakformációt. Később a táncnál is jobban érdekelte őket a hip-hop, ezért a zene irányába fordultak, és nevüket Atban Klannra változtatták. ’92-ben lemezszerződést kötöttek az Eazy-E vezette Ruthless Records nevű kiadóval. Az elkészült anyag azonban nem illet bele a hip-hopot játszó bandák által meghatározott irányvonalba, ezért a cég nem adta ki. ’95-ben Eazy-E AIDS-ben meghalt, így a kapcsolat is megszűnt a kiadóval, az Atban Klann pedig feloszlott. Ezt követően talált rájuk a szintén breaktáncos múlttal rendelkező Taboo, és közösen megalapították a The Black Eyed Peast. A trió már az induláskor a szociálisan érzékeny, de a gengszterséget elvető, tanító célzatú hip-hop egyik reménységének számított az USA nyugati partján - a szakemberek a De La Soul és az A Tribe Called Quest örökösét látták benne. A rappelő és breakelő fiatalok nagy népszerűségre tettek szert a Los Angeles-i klubokban, és az Inter- scope Records szerződtette őket. Debütáló korongjuk, a Behind The Front ’98-ban jelent meg, ezt 2000- ben a Bridging The Gap követte, rangos közreműködőkkel. A második album húzódala, a Macy Gray- jel készült Request + Line megmutatta a követendő utat: ráébredtek arra, hogy slágeres refrénekkel nagyobb népszerűség érhető el. Csakhogy mégsem mentek simán a dolgok, közbeszólt a már említett alkotói válság. 2001-ben láttak neki a harmadik lemeznek, de hónapokig egy helyben toporogtak, és a csapat a feloszlás szélére került. Fergie szerződtetése után lazítottak a hangzásukon, és segítségével a popos refrénekre helyezték a hangsúlyt. A 2003-ban kiadott Elephunk című album egy teljesen más együttest mutatott. Eltávolodtak a keményvonalas hip-hoptól, helyette a stílus dallamos, rádióbarát változatát választották, a zenei alapokat pedig a lemezeimhez méltóan a funkkal oltották be. Ezt mellesleg mind a mai napig sokan felróják nekik, de már megszokhattuk, hogy a szakma nem nézi jó szemmel, amikor egy korábban kritikailag sikeres együttes befut, főleg, ha ehhez látványos stratégiaváltás is párosul. Az Elephunk első slágere, a Where Is The Love - amelynek refrénjét Justin Timberlake énekli - 2003 őszén hat hétig vezette a brit kislemezlistát. Az albumból közel nyolcmillió fogyott el világszerte, és további három sláger (Shut Up, Hey Mama, Let’s Get Retarded) született róla. A kvartett negyedik lemeze Monkey Business címmel május végén jelent meg, az előzőnél is dallamosabb felvételekkel. Ismét több sztárvendég hallható rajta: Justin Timberlake újra, rajta kívül James Brown, Jack Johnson és Sting - az utolsó szám, a Union az Englishman In New York zseniális átdolgozása. A The Black Eyed Peas újra tarol. Közben a tagok bejelentették, hogy a turnéjuk után külön utakon járnak majd. Állítólag már mindenkinek készülőben van a saját albuma, mivel szeremék bebizonyítani, hogy egyedül is megállják a helyüket, és szükségük van az önkifejezésre, amit együttesben nem tudnak megvalósítani. Arról egyelőre nem beszélnek, hogy szólópályájuk a csapat végét jelenti-e, bár a sajtó ezt tényként kezeli. Kár volna érte. Sok év után végre akadt együttes, amely betöltötte a The Fugees éveken keresztül üresen maradt helyét a hip-hop zenében. Sajnos abban biztos vagyok, hogy szólóban képtelenek lesznek hasonlót produkálni. Ahogy a The Fugees tagjai sem tudtak. Robert Rodriguez filmjével új fejezetet nyitott a képregény-adaptáció műfajában - a képsorok látványa lenyűgöző Sin City - A bűn városa ERDÉLYI EDIT Üdvözöljük Sin Cityben! Bár alig hiszem, hogy szívesen élnének ebben a korrupt, bűnös vüágban, ahol bármi megeshet az emberrel. Ám Frank Miller, Robert Rodriguez és Quentin Tarantino kedvéért mégiscsak érdemes megkockáztatni. Higgyék el, százhuszonöt percre mindenképpen megéri Sin City - A bűn városa lakójává válni. A Sin City nevű képregény 1991- ben született meg Frank Miller alkotásaként. A mi berkeinkben a komixok ugyan nem olyan közkedveltek, műit Amerikában, nyilván mégis sokan tudják, hogy „képregénykörökben” Frank Müler élő legendának számít. Előző képregényeit - mint például a Daredevil vagy a Batman új története - ugyanis rengeteg rajongója egy életre a szívébe zárta. A Sin Citynek azonban nincsenek szuperhősei. A bűn városában harcedzett, könyörtelen keményfiúk élnek. Tisztességtelen zsaruk, mindeme kapható prostik, börtöntöltelékek, gyilkosok. Frank Miller a Sin Cityben a negyvenes és ötvenes évek noir filmjeiből indul ki, és erőteljes grafikai stílussal ötvözi. Robert Rodriguez elárulta, hogy amikor belelapozott a könyvbe, azonnal beleszeretett a képregénybe. Elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, filmet készít belőle, ezért hajszolni kezdte a szerzőt. Kezdetben Miller hallani sem akart a megfilmesítésről, mert váltig meg volt róla győződve, hogy nem sikerülhet. Műiden ajánlatot visszautasított, hiszen semmiképpen nem akart a Sin Cityből hollywoodi filmet készíteni. Rodriguez azonban végül meggyőzte, és rendezőtársnak is bevette Millert. (Tarantino vendégrendezőként szerepel. A híres képregényírónak, Frank Millernek egy apró szerep is jutott a filmben: ő alakítja a papot.) A Sin City három kemény, sokkoló történetből épül fel. Megismerkedhetünk Marv (kitűnően alakítja Mickey Rourke), az izomagyú erőgép sorsával. A torzszülött kinézetű férfi számára az jelenti a legnagyobb boldogságot, amikor a gyönyörűséges Goldie (Jaime King) vele tölt egy éjszakát. Mit számít, hogy pénzért teszi?! Másnap reggel Marv holtan találja a lányt. A férfi bosszút esküszik, véres leszámolást tervez. Aztán ott van Dwight (Clive Owen) magánnyomozó sztorija, akinek egy elzüllött zsaruval gyűlik meg a baja, és végül John Hartigan (Bruce Willis), az utolsó becsületes zsemyák esete. Hartigan végső bevetésre készül: a tizenegy éves Nancyt kell kimentenie egy pedofil gyilkos karmai közül. Robert Rodrigueznek tökéletesen sikerült visszaadnia Miller képregényének a hangulatát. Ezúttal tehát nem a történeten van a hangsúly - a három sztori csak nagyon lazán kapcsolódik egymáshoz -, és nem is a hősök fontosak, hanem maga a hangulat. Fekete-fehér képsorok peregnek, amelyek élesek, és valóban feketék vagy fehérek, nem szürkék. A látvány teljesen lenyűgözi az embert. Kemény, véres, erőszakos képsorokat látunk, a film egésze mégsem lett azzá. Testhezálló szerepek, tökéletes színészi teljesítmények, pazar látványvüág és rendezés. A velejéig romlott város történetét semmiképpen ne hagyják ki, Robert Rodriguez ugyanis filmjével új fejezetet nyitott a képregény-adaptáció műfajában. Keményfiúk, zsaruk, prostik, börtöntöltelékek, gyilkosok... RÖVIDEN Umberto Eco színész lett Eddig mindig visszautasította a közeli kapcsolatot a mozival - egyetlen röpke pillanatra jelent csak meg Michelangelo Antonioni Az éjszaka című, 1960-ban készült alkotásában -, most mégis vendégművész lett Umbero Eco, a neves olasz író-filozófus Ottavio Zanetti 22 perces rövidfilmjében. A film címe: A Luxembourg-kert méze. D’Artagnanról, A három testőr főhőséről szól, aki párbajait a legenda szerint a híres kertben, illetve a közelében lévő karmelita kolostor mellett vívta. A kertet virágai miatt kedvelik a méhek is, innen a cím. Eco saját magát alakítja, gyermekkorát felidézve filozofál a ház előtt, ahol a testőr lakott. (MTI) Túszdráma Egy fiatal anya és gyermeke halálával végződő túszdráma lelki terhétől összetörve Jeff Talley (Bruce Willis), aki a rendőrség részéről az ügyben a tárgyaló- partner volt, elköltözik Los Angeles-ből, hogy egy bűnözéssel alig fertőzött kisváros, Bristo Camino rendőrfőnökeként folytassa pályáját. Nem sokkal megérkezése után három bűnöző hajlamú tinédzser egy családi házat vesz célba. Túszul ejtik a családot, ezzel Talley számára ugyanazt a helyzetet idézve elő, amivel soha többé az életében nem akart szembenézni. Szerelem a Kremlben Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő igent mondott arra a filmre, amely néhai feleségével, Raiszával megélt hosszú szerelmi történetét viszi vászonra. A film alkotói már megtalálták azt az ideális színésznőt, a 30 éves Csulpan Hamatova személyében, aki vállalta, hogy megszemélyesíti az 1999-ben leukémiában elhunyt szovjet „First Ladyt”. Megvan már a film címe is: Szerelem a Kremlben. A vonzó külsejű, elegáns, közvetlen stílusú Raisza, szakítva a kommunista állam hagyományaival, az első „nyugati típusú”, önáüóan is közéleti tevékenységet végző elnökfeleség volt Mihail Gorbacsov mellett, miközben igazi társa volt a „peresztrojka” atyjának. A korábbi szovjet vezetőknél a feleség általában háttérben maradt, ha egyáltalán mutatkozott a nyüvánosság előtt. (MTI) Jeff Talley (Bruce Willis) Vége Szeptember 11. mozitabujának Oliver Stone megszólal MTI-PANORÁMA Négy évvel az egész világot megrázó tragédia után a hollywoodi filmesek végre kiszabadulnak az öncenzúra béklyójából: a 2001. szeptember 11-i eseményekkel kapcsolatos mozitabut olyan neves rendezők oldják fel, műit Oliver Stone és Ron Howard. A New York és Washington elleni terrortámadás számos filmterv halálát is jelentette: lefújták katasztrófafilmek forgatását, kerülték az olyan témákat, amelyek akár közvetve is foglalkoztak a terrorizmussal, a kollektív félelemmel, vagy akár az Ikertornyokkal. Kivágták például a Pókemberből a főhős toronymászásait, sőt, még az is kérdéses volt, hogy A Gyűrűk Ura második része, a Két torony, forgalmazásba kerülhet-e ilyen címmel. Természetesen más kategóriába tartozik Michael Moore nagyhatású dokumentumkollázsa, a 9/11 Fahrenheit, valamint az a 11, egyenként 11 perc 9 másodperces rövidfilmekből áUó mű, a 11,9,01, amelyet világhírű rendezők, köztük Amosz Gitaj, Claude Lelouch, Sean Penn, Ken Loach és Imamura Sohei készítettek el szabad asszociációs etűdökként. Ugyancsak dokumentumfilmben, A fiúkban (The Guys) mutatott be Jim Simpson egy tűzoltóparancsnokot, aki nyolc emberét vesztette el a mentés során. Steven Spielberg már egy kicsit enyhített a korábbi szorításon a Világok harcával, amelyet saját bevallása szerint legalább annyira szeptember 11. ihletett, mint H. G. Wells regénye. Az viszont szinte törvényszerű, hogy a legnagyobb szabású terv Oliver Stone-é, aki méltán tekinthető a modem amerikai történelem legavatottabb filmes kutatójának: a Szakasz, a Születettjúlius 4-én, a JFK, a bizonyos fokig ugyancsak idesorolható The Doors, és a Nixon után, a Nagy Sándor hatalmas fiaskóját feledtetve nyúl az Egyesült Államok újabb sorsfordulójához. Stone filmjének még nincsen címe, csupán azt lehet tudni róla, hogy főszereplője Nicolas Cage lesz, és annak a két rendőrnek, John McLoughlinnak és Wüliam J. Jimenónak a történetét meséli el, akiket utolsó túlélőkként mentettek ki a Vüágkereskedelmi Központ ikertornyainak romjai alól. „Valakinek el kell mesélnie azoknak az embereknek a történetét, akik azon a napon ott voltak, és bemutatni: miként késztette ez a szörnyű tragédia az amerikaiakat és az egész világ embereit arra, hogy összefogjanak és segítsék a rászorultakat.” A Paramount, amely a tervet a sors kegyetlen iróniájaként éppen a londoni merényletek másnapján jelentette be, sietett közölni, hogy a film várható bevételeinek egy részét a terrortámadás áldozatainak utalják át. Ugyancsak szeptember 11-ről készít filmet Bill Ray: a Columbia produkciójában forgatott mű az első repülőgép becsapódása (helyi idő szerint 8:46) és az Északi Torony leomlása (10.28) között eltelt alig több mint másfél órára koncentrál. Közben a nagy televíziós csatornák sem tétlenkednek: egyaránt sorozatot készít a katasztrófáról az ABC és az NBC csatorna. Ez utóbbinak rendezője és producere Ron Howard, az Apollo 13 és az Egy csodálatos elme Oscar-díjas alkotója lesz. (Képarchívum)
