Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)

2005-07-19 / 166. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 19. RÖVIDEN Nem született Lnegállapodás New York. A Németország, Brazília, India és Japán alkot­ta G4 külügyminiszterei nem tudtak megállapodni tegnap hajnalban az Afrikai Unió •(AU) küldöttségével az ENSZ BT kibővítéséről. A G4 terve­zete szerint a BT tagjainak száma 15-ről 25-renőne, az új tagok közül hat állandó, vétó­joggal nem rendelkező tag lenne, közöttük két afrikai ál­lam, a többi négy pedig nem állandó tag. Az AU tervezete 26 tagúra bővítené a BT-t, hat új, vétójoggal rendelkező tag­gal, közöttük két afrikai or­szággal, valamint öt nem ál­landó taggal, ez utóbbiak kö­zött szintén két afrikai állam lenne. A G4 és az AU megbe­szélése a héten folytatódik. A G4 tervét például az USA is határozottan ellenzi. (MTI) Negyven év Legijáéknak Belgrád. A legsúlyosabb büntetést, negyvenévi sza­badságvesztést rótt ki tegnap a Vük Draskovics szerbia- montenegrói külügyminiszter és Ivan Sztambolics néhai szerb elnök elleni merénylet közvetlen tetteseire, Milorad Lukovics Legija egykori titkos- szolgálati ezredesre és három beosztottjára a maffiaperek­ben ítélkező belgrádi különbí­róság. A vádirat szerint mind­két bűntényre alantas szán­dékkal Szlobodan Milosevics akkori jugoszláv államfő adott utasítást Legijának, a hírhedt vörössapkások pa­rancsnokának. A vörössapká­sok fejenként tíz-, illetve húszezer német márkáért tet­tek eleget parancsnokuk kéré­sének. A tetteseknek nyújtott háttértámogatás miatt tizenöt évet kapott Radomir Marko- vics, a kémszolgálat egykori teljhatalmú főnöke és három további vörössapkás. (MTI) Legijának a Djindjics-gyil- kossághoz is köze van (Képarchívum) EU-bírálat Havannának Havanna. Az EU megdöb­benését fejezte ki a legutóbbi kubai ellenzéki tüntetésekkel szembeni fellépés miatt. A kubai kormány a múlt szer­dán „munkásbrigádokat” vo­nultatott fel Havanna köz­pontjába, ahol maroknyi el­lenzéki emlékezett meg an­nak a 41 menekültnek halálá­ról, akiknek a hajóját a kubai haditengerészet süllyesztette el 1994-ben. A „rendcsináló” munkásokat botokkal és vas­dorongokkal fegyverezték fel. Ellenzékiek elmondása szerint legkevesebb tíz em­bert őrizetbe vettek, többen megsérültek, (m, ú) Elemzők szerint Londonban nem vették komolyan az iszlám radikalizmus veszélyét - a kormány miniszterei cáfolják a vádat C Csak az IRA-val foglalkoztak a britek? London/Brüsszel/Kairó/ Iszlámábád. A brit terrorel­hárítás az utóbbi harminc évben szinte kizárólag az északír terrorra figyelt, és egyszerűen nem vette ko­molyan a brit földön is mind mélyebb gyökereket eresztő iszlám radikaliz­mus terrorveszélyét. ÖSSZEFOGLALÓ Ez áll két tekintélyes londoni stratégiai kutató műhely tegnapi közös, átfogó elemzésében, amely szerint a terror ellen meghirdetett amerikai háború szoros támogatá­sa és az iraki beavatkozás fokozta Nagy-Britannia és a koalíció egé­szének fenyegetettségét. A brit kor­mány tegnap azonnal visszautasí­totta ezt a megállapítást. A Királyi Külügyi Intézet (RIIA) és az Economic and Social Re­search Council (ESRC) kutatói által összeállított jelentés szerint a lon­doni merényletsorozat előtt a skó­ciai Lockerbie felett 1988 decembe­rében felrobbantott amerikai utas- szállító repülőgép elpusztítása volt az egyetlen olyan jelentős terrortá­madás, amellyel a brit belső és kül­ső elhárításnak (MI5; MI6) foglal­koznia kellett. Ahogy azonban en­nek kivizsgálása lezajlott, és az amerikai, valamint a brit kormány 1991-ben megindította a bűnvádi eljárást két líbiai ügynök ellen, a brit terrorelhárítás figyelme csak­nem teljesen ismét az észak-íror­szági brit fennhatóság ellen küzdő IRA pokolgépes hadjáratára irá­nyult. A jelentés szerint a brit hír­szerzés és a rendőrség mindazonál­tal már a 90-es évek közepén jól tudta: a Közel-Keleten és máshol zajló terror szítói, finanszírozói és tervezői egyre nagyobb számban Londont használják bázisként, eze­ket az egyéneket azonban a brit ha­tóságok nem tekintették veszélyes­nek a brit nemzetbiztonságra. Jól­lehet ezt a politikát számos más, érintett ország élesen bírálta, ezek a csoportok viszonylagos büntet­lenséggel tevékenykedhettek Nagy-Britanniában. Mivel a brit ha­tóságok nem tulajdonítottak elsőd­leges jelentőséget a nemzetközi terrorizmusnak, nem ismerték fel teljes egészében az al-Kaida jelen­tette veszélyt sem. Az a tény, hogy a meglévő értesülésekből senki nem olvasott ki olyan jeleket, amelyek a 2001. szeptember 11-ei, készülő merényletekre figyelmeztettek vol­na, az egész nyugati szövetség hír­szerzési kudarca, nem csupán az amerikai titkosszolgálatoké. A RIIA és az ESRC szakértői sze­rint a 60 országban jelen lévő al- Kaida, amely leginkább mozga­lomként vagy „hálózatok és csatolt részek hálózataként” írható le, minden idők legveszélyesebb ter­roristamódszereivel fenyegeti az USA-t és szövetségeseit, a nemzet­közi rendszer egészét. Az iraki helyzet muníciót adott az al-Kaida propagandagépezetének, toborzó és pénzfelhajtó tevékenységének, jelentősen megosztotta a koalíciót, ideális cél- és kiképzőterepet adott az al-Kaidához kapcsolódó terro­ristáknak, emellett elvonja azokat az erőforrásokat, amelyeket az új afgán kormány megsegítésére, il­letve Oszama bin Laden törvény elé idézésére lehetett volna fordíta­ni. John Reid védelmi miniszter a jelentésben foglaltakról azt mond­ta: teljesen hibás az a feltételezés, „ha megfutamodunk az iskola kö­tekedő réme elől, az nem fog utá­nunkjönni (...), ezt minden gyerek tudja a játszótéren”. Jack Straw külügyminiszter Brüsszelben kije­lentette: a terroristák számára az egész világ célpont lett, azok az or­szágok is, amelyeknek semmi kö­zük Irakhoz. Magdi en-Nasar, az a 33 éves egyiptomi vegyész, akit a múlt hé­ten Londonban az egyik fő gyanúsí­tottnak neveztek, s akit jelenleg Egyiptomban hallgatnak ki, csupán annyit ismert be tegnap, hogy egy brit mecsetben találkozott az egyik feltételezett londoni merénylővel, Hasib Hussainnal. Állítólag segített a 18 éves fiatalembernek kibérelni azt a lakás Leedsben, amely egy iraki orvosé volt. A vegyész minden más vádat elutasít, Kairó pedig kö­zölte, nem hajlandó őt kiadni Nagy-Britanniának. Pakisztán tegnap megerősítette: a négy ismert londoni merénylő kö­zül hárman tavaly Karacsiban jár­tak, de azt még mindig nem tudják, hogy milyen céllal. A hatóságok ki­hallgattak egy üzletembert is, aki­nek mobiltelefonszáma rajta volt az egyik feltételezett londoni öngyil­kos merénylő által hívott számok listáján. A nyomozás érdekeire való tekintettel nem árulták el sem az üzletember nevét, sem azt, hogy az illető a londoni merényletek melyik elkövetőjével állt telefonkapcsolat­ban. (MTI, TASR, SITA) A rengeteg vízbe fulladt háziállat teteme növeli a járványveszélyt a térségben A terrorizmus elleni harc fekete napja Európában Legfontosabb a fertőtlenítés ÖSSZEFOGLALÓ Elhunyt Sir Edward Heath, aki bevezette Nagy-Britanniát a Közös Piacba Haláláig Thatcher-ellenes maradt Bukarest. Huszonegyre nőtt a múlt heti romániai árvizek áldoza­tainak száma. Ezt a román orszá­gos katasztrófaelhárítási bizottság tegnapi ülése után jelentették be. A Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu minisz­terelnök vezette ülésen a bizottság fő feladatként jelölte ki az elöntött dél-moldvai települések fertőtlení­tését, a lakosság orvosi ellátását, az infrastruktúra helyreállítását, a természeti csapás okozta károk fel­mérését, a nemzetközi segítség fo­gadásának megszervezését. Vasile Blaga belügyminiszter a nemzet­közi segítségről és a segélyekről szólva első helyen említette, hogy a magyar egészségügyi-műszaki mentőcsapat orvosai és más tagjai tegnap megkezdték munkájukat a legsúlyosabban érintett Vrancea megyei Vadul Rosca nevű települé­sen. Ezt a falut egy közeli vízgyűjtő gátjának átszakadása után olyan gyorsasággal öntötte el az árhul­lám, hogy 14 idős ember életét vesztette. Ebben a faluban járt elő­zőleg a román államelnök is, aki a kétségbeesett lakosokkal folytatott beszélgetés során nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy új helyre tele­pítik át a különben is csaknem tel­jes újjáépítésre szoruló települést. A térségben rengeteg vízbe fulladt háziállat teteme súlyos egészség­Vddúl Rosca települést pillanatok alatt elöntötte az ár. Itt tizen­négyen vesztették életüket. (ČTK/AP-felvétel) ügyi veszélyforrást képez. Ezek összegyűjtése, semlegesítése, a víz alól kiszabaduló házak és terület fertőtlenítése, a lakosság járvá­nyok elleni beoltása és orvosi ellá­tása, a kutak fertőtlenítése a leg­sürgősebb feladat. Tariceanu kormányfő tegnap villámlátogatást tett a brüsszeli EU-központban, ahol országa csatlakozási esélyeiről is tárgyalt. Megfigyelők emlékeztettek: Ta­riceanu korábban azt közölte, hogy brüsszeli látogatása után fogja hivatalosan benyújtani kor­mánya lemondását. Médiahírek szerint a román árvízkárok enyhí­tésére az EU átcsoportosított 70 millió eurót, amelyet elsősorban az infrastruktúra újjáépítésére és az agrárium megsegítésére kell felhasználni. (MTI, u) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Életének 90. évében, vasárnap este elhunyt Sir Edward Heath volt konzervatív brit minisz­terelnök. 1970 és 1974 között, nem egészen négy évig volt kormányfő, de az ő nevéhez fűződik Nagy-Bri- tannia 1973-as csadakozása az ak­kori Közös Piachoz, az Európai Unió elődjéhez. Edward „Ted” Heath legalább három olyan politikai fegyver­tényt hajtott végre fél évszázados pályafutása során, amellyel a brit belpolitikában nem sokan dicse­kedhetnek. Ő volt a Konzervatív Párt első olyan vezére és minisz­terelnöke, akiből hiányzott az ak­kor még szinte kötelező arisztok­ratizmus minden vonása, ő vitte be Nagy-Britanniát a Közös Piac­ba, és a tory párt korabeli promi­nensei közül szinte egyedenként mert nyilvánosan és látványosan megsértődni hivatali utódjára, Margaret Thatcherre. ’ A második világháború előtti és alatti benyomásai hatására az eu­rópai integráció elszánt híve lett, és már 1960-ban ő lett a felelőse a brit közö piaci csatlakozási tárgya­lások korai - de Gaulle francia el­nök ellenállásán akkor még elbu­kó - fordulóinak. Nem egészen négy évig volt kormányfő, de e vi­Edward Heath (Reuters) szonylag rövid mandátum alatt megadatott neki, hogy oly sok próbálkozás után ő vezethette be Nagy-Britanniát 1973-ban az eu­rópai közösségbe. A németek elengedtek egy al-Kaida-tagot MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Hamburg. Hatalmas hazai és nemzetközi visszhangot keltett, hogy a német alkotmánybíróság döntése nyomán szabadon enged­ték az al-Kaida nemzetközi terror­hálózat németországi csoportjának egyik feltételezett tisztségviselőjét. Mamoun Darkazanli német-szíriai kettős állampolgárságú üzletem­bert még tavaly októberben vették őrizetbe Németországban egy Spa­nyolországban kiadott európai el­fogatási parancs alapján. A spanyol hatóságok azzal gyanúsítják, hogy az al-Kaida terrorszervezet egyik kulcsfigurája, nevezetesen Oszama bin Laden, a hálózat vezetőjének németországi összekötője. A karls- ruhei alkotmánybíróság azután rendelte el a kiadatási kérelem alatt álló személy szabadlábra he­lyezését, hogy alkotmányellenes­nek nyilvánította az európai elfoga­tóparancsot a német jogrendbe át­ültető hazai törvényt. Az alkotmánybíróság szerint a német údevéllel rendelkező felté­telezett bűnelkövető nem adható ki külföldi államnak mindaddig, míg a berlini parlament nem mó­dosítja a szóban forgó jogszabályt. A bíróság úgy ítélte meg, a tör­vényalkotó nem épített be a belső jogszabályba minden lehetséges, az uniós elfogatóparancs által is megengedett eszközt a kiadni kért német állampolgárok védelmére. A 46 éves, exporttal és importtal foglalkozó Darkazanli egyike an­nak a 41 gyanúsítottnak, akiket az al-Kaida-kapcsolatokat vizsgáló Baltasar Garzon spanyol bíró ter­rorista tevékenységgel vádol; az üzletember állítólag logisztikai és pénzügyi segítséget nyújtott a ter­rorhálózatnak. A berlini kormány állásfoglalása szerint az alkotmánybíróság dönté­se nehezíti a terrorizmus elleni har­cot Németországban. „A terroriz­mus elleni harc fekete napja Euró­pában” - kommentálta Rolf Top- hoven, az egyik legjelentősebb né­met terrorszakértő az alkotmánybí­róság döntését. Brigitte Zypries né­met igazságügyi miniszter pedig újabb visszalépésnek nevezte a ber­lini kormány számára a nemzetkö­zi terrorizmus elleni küzdelemben. Az Európai Bizottság sajnálkozá­sának adott hangot Darkazanli el­engedése miatt, hangsúlyozva egyúttal: az európai elfogatópa­rancs intézménye továbbra is ér­vényben marad. Martin Selmayr szóvivő szerint a német alkotmány- bíróság kiemelte, hogy módosítá­sokra nemzeti szinten van szükség, mert a hiányosságok is nemzeti szinten mutatkoznak, de közösségi szinten ez nem jelent semmiféle változtatást, mivel az (elfogatópa­rancsról hozott) európai határoza­tot átültető német jogszabályt kell megsemmisíteni. „Az európai elfo­gatóparancs hatékonyságához nem férhet kétség” - szögezte le Friso Roscam, az igazságosság, szabad­ságjogok és biztonság kérdéseiben illetékes biztos, Franco Frattini szó­vivője. Az EB felszólította Németor­szágot, mielőbb ültesse át a gyakor­latba az európai elfogatóparancs érvényesítését. Eduard Kukán Horvátország mellett érvelt Nem történt előrelépés TASR-HÍR Brüsszel. Horvátország csatla­kozását sürgette az EU-külügymi- niszterek tegnapi brüsszeli ülésén Eduard Kukán. A szlovák külügy­miniszter szerint itt az ideje, hogy az EU komolyan foglalkozzon egy új időpont meghatározásával Zág­ráb számára a csatlakozási tárgya­lások megkezdésére. Szerinte sem­mi ok a további időhúzásra, s mint újságíróknak nyilatkozta, Horvát­ország együttműködik a hágai tör­vényszékkel. (Zágráb továbbra is állítja: nem tudják, hol bujkál Ante Gotovina egykori tábornok.) Több más külügyminiszter is úgy véli, nem lenne méltányos, ha Zágráb később kezdhetné meg a tárgyalá­sokat, mint Törökország. Március­ban kijelöltek egy csoportot a kér­dés tanulmányozására, de azóta sem történt érdemi előrelépés.

Next

/
Thumbnails
Contents