Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)

2005-07-18 / 165. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 18. RÖVIDEN Felszentelték az új megyés püspököt Nyitra. Új püspök került a nyitrai püspökség élére: Viliam Judákot szombaton Ján Chryzostom Korec bíboros szentelte fel. Judák lett az első szlovák püspök, akit az új pápa, XVI. Benedek ne­vezett ki. „A püspökség nem a hatalom, az elsőbbség vagy a mások felett való uralkodás, hanem elsősorban a szolgálat jelképe” - mondta felszentelése után Judák, aki a nyitrai püspökséget Chryzostom Korec bíboros után vette át. A most 81 éves Korec már hat éve kérte funkciójából való felmentését az érvényes egyházi sza­bályok szerint, de II. János Pál pápa meghagyta őt a püspökség élén. Korec a rendszerváltás óta állt a nyitrai püspökség élén. (SITA) Szülei hagyták meghalni a kislányt Pósa. Feltehetően szüleinek gondatlansága okozta annak a két­éves kislánynak a halálát, aki a Varannó közelében lévő roma tele­pülésen hunyt el. A tragédiáról a kislány 37 éves édesanyja értesí­tette a rendőrséget. A kórbonctani vizsgálat eredményeiből fény derült: a gyermeknek két nappal halála előtt erős hasmenése volt, szülei mégsem vitték orvoshoz. A rendőrség testi sértés gyanújá­val indított eljárást - tájékoztatott Magdaléna Fečová, az Eperjesi Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivője. (TASR) Folytatódik a túszdráma főtárgyalása Pozsony. Néhány hónapos szünet után ma folytatódik a főtárgya­lás a három ember meggyilkolásával vádolt Henrich Masár ügyében a Nagyszombati Kerületi Bíróságon. A két éve Erzsébetkápolnán (Kaplná) lejátszódott első szlovák túszdráma főszereplőjének előze­tes letartóztatását a Legfelsőbb Bíróság az év végéig hosszabbította meg. A tavaly szeptemberben kezdődött főtárgyaláson Masár beis­merő vallomást tett. Elmondta: tudatosította, hogy rosszat tesz, és sajnálja a történteket. Három ember meggyilkolásával vádolják, amiért életfogytiglani fegyházbüntetésre is ítélhetik. (SITA) Egymást szeretik. A törököket nem. (ČTK-felvétel) Megmozdulás Törökország EU-csatlakozása ellen Nemet követelő tüntetők Veszelei: azok támadják a szabályozást, akik valakiknek az érdekeit képviselik Bekerül az Adatvédelmi Hivatal az alkotmányba? TASR-HIR Pozsony. Harminc magyar, szlo­vák, cseh és osztrák aktivista tünte­tett a belügyminisztérium épülete előtt szombaton Törökország euró­pai uniós csatlakozása ellen. A Hang Európáért nevű polgári szer­vezet által rendezett megmozdu­lást az elnöki palota előtt fejezték be, kék és sárga színű légballonok kiengedésével. „Törökország szoci­ális, gazdasági és kulturális téren is különbözik az EU jelenlegi tagjai­tól. Nem illik be az európai társada­lomba, uniós tagságából csak gon­dok származnának” - jelentette ki Richard Révay, a tüntetés vezetője. Pozsony volt Budapest után a má­sodik megálló, az aktivisták felhí­vásukkal 15 uniós tagállamba akar­nak még ellátogatni. Pozsony. A teljes függet­lenség biztosítása végett az alkotmányba kellene foglalni az adatvédelmi hi­vatalt, javasolta a nyári szünet előtti utolsó parla­menti ülésnapon A. Nagy László, az emberjogi bi­zottság elnöke. ÚJ SZÓ-ÖSSZtíTOGLALÓ Az igazságügyi miniszter ezt fö­löslegesnek, sőt túlzottnak tartja, az ellenzék pedig nehezményezi, hogy az adatvédelem nem a polgá­rok érdekeit szolgálja. Katarína Tóthová (HZDS) úgy véli, a na­gyobb függetlenségre törekvés he­lyett az Adatvédelmi Hivatal in­kább igyekezhetne megakadályoz­ni a személyi adatok kiszivárogta­tását, hogy a polgárokat az egyes cégek ne lephessék el különböző nyereményekkel hitegető játékok­kal, reklámplakátokkal. Veszelei Gyula adatvédelmi biztos szerint a hatályos törvény ezt orvosolja. „Azok támadják a hatályos szabá­lyozást, akik valamilyen jogi sze­mélyek, vállalkozók érdekeit képvi­selik. Az adatvédelmi törvény ugyanis bizonyos feladatokat ró rá­juk, amit sokan teherként élnek meg, s az adatvédelem általában huszadrangú számukra. Az egysze­rű emberek és az állami hivatalno­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az ország lakosságá­nak több mint egyharmada szeret­né kitiltani a dohányzókat az étter­mekből, kávéházakból, bárokból és hasonló vendéglátó-ipari egysé­gekből - derül ki az MVK ügynök­ség kiadónk megrendelésére vég­zett reprezentatív felmérésének eredményeiből. A férfiak 28, a nők kok is csak akkor tudatosítják e te­rület fontosságát, ha saját adataik kerülnek veszélybe” - nyilatkozta lapunknak Veszelei. A polgárok adatait kizárólag a törvény szabta keretek között lehet tárolni, fel­használni, továbbítani. Ezenfelül a polgár beleegyezhet adatai egyéb feldolgozásába, s a törvény 7. cik­kelye értelmében bizonyos esetek­ben a közvetlen marketinggel fog­lalkozó jogi személyek is a hasonló tevékenységet folytató szubjektu­moknak átadhatnak bizonyos ada­tokat reklámcélokból. A különböző cégek így férhetnek hozzá a lako­sok címéhez, s küldhetnek nekik busás nyereményt ígérő reklám­anyagokat. „A polgár ez ellen úgy védekezhet, hogy felszólítja a cé­41,5, a szlovákok 35, a magyarok 31,3 és a hívők 38,2 százaléka sze­rint nem szabadna rágyújtani a szórakozóhelyeken. Természete­sen a legnagyobb arányban - 47 százalék - a nemdohányzók van­nak ezen a véleményen, de azért akadnak - 5,6 százalék - dohány­zók is, akik szerint nem kellene megengedni a cigarettát az étter­mekben, kávéházakban. A meg­get, többé ne küldjön neki ilyesmit, s egyúttal kéri adatainak törlését. A cégnek kötelessége erről mindazo­kat tájékoztatni, akiknek időköz­ben esetleg már kiadta az érintett személy adatait. Ha a felszólítás el­lenére a polgárt továbbra is el­árasztják nemkívánatos küldemé­nyekkel, nálunk emelhet panaszt, s büntetést szabhatunk ki” - magya­rázta Veszelei. A marketingcég a ki­törölt adatok nyilvános részét - ne­vet, címet - úgynevezett Robinson- jegyzékben tárolja, hogyha más jo­gi személy továbbít neki adatokat, ellenőrizhesse, nem vonatkozik-e rájuk tilalom. „Sok helyen ezt elha­nyagolják, a polgárok pedig nincse­nek tisztában jogaikkal” - szögezte le a hivatal elnöke, (sza-) kérdezettek 14,7 százaléka úgy vé­li, csak olyan vendéglátó-ipari egy­ségekből kellene kitiltani a do­hányzókat, ahol meleg ételt szol­gálnak fel. Valamivel többen - 26,7 százalék - annak a hívei, hogy a ci- garettázóknak zárt helyet jelölje­nek ki az adott szórakozóhelyen. A korlátlan dohányzást csak a polgá­rok 6,8 százaléka tartja helyesnek. Három százalék szerint csak 20 óra után szabadna engedélyezni. Ami a cigarettavégtől való „meg­szabadulást” illeti, az utcán do­hányzók (szlovákok; magyarok) 21,8 (20,8; 34,1) százaléka „titok­ban” dobja el, 30 (30,4; 23,8) szá­zalékukat nem érdekli, hogy lát­ják-e mások a műveletet, ám az ál­lampolgárok csaknem fele, 48,3 (48,8; 42,0) százaléka mindig ke­res szemétkosarat. (ú) Vagyonbevallások Hamarosan az interneten Pozsony. Július végéig felkerül­nek a parlament honlapjára a poli­tikusi vagyonbevallások. A nyilat­kozatokat március végéig kellett leadni, ám feldolgozásuk, szken- nelésük során műszaki problémák merültek fel. „Az összeférhetet­lenségi bizottság legutóbbi ülésén megegyeztünk, függetlenül attól, hogy kezdődik a parlamenti nyári szünet, az interneten még ebben a hónapban nyilvánosságra kell hozni az előző évre vonatkozó je­lentéseket. A törvényhozás hon­lapján létrehoznak egy új könyv­tárat, úgyhogy akit érdekel, köny- nyen megtalálja” - nyilatkozta la­punknak Köteles László testületi tag. Ugyanakkor szerinte a beval­lásokban nem lesz semmi érde­kes. Egyetért azokkal, akik a kitöl­tendő formanyomtatványokat bí­rálták, hiszen abból nem sok min­den derül ki. Úgy véli, jövőre min­denképpen a törvény szellemével összhangban kellene változtatni rajtuk, hogy valóban nyilvánvaló­vá váljon: az illető garantálja, egyéni érdekeit nem helyezi a kö­zösségi érdekek elé, s nem élt visz- sza tisztségével. A parlamenti testület néhány személy ellen összeférhetetlensé­gi eljárást indított. Egyesek ugyan­is nem adtak számot anyagi hely­zetükről, mondván: rájuk nem vonatkozik a törvény. Mások pe­dig megkésve adták le a doku­mentumot. „Mindenkit felszólí­tottunk, magyarázza meg maga­tartását: objektív okokból nem to- vábbította-e időben a nyilatkoza­tot, vagy csak hanyagságról volt szó. A válaszok alapján kiszabha­tunk bírságokat, s bizottságunk az egyes büntetéseket minden bi­zonnyal meg fogja szavazni. A szabálysértőktől megvonhatjuk a betöltött tisztségért kapott jutal­mukat, sőt fizetésüket is, illetve a legsúlyosabb büntetésként akár funkciójukat is elveszíthetik” - tette hozzá az MKP képviselője. A bizottságban szerinte nem lesz gond a szankciók érvényesítésé­vel. Jóváhagyásukhoz minősített többségre van szükség, és az igaz­ságügyi miniszter korábban aggá­lyának adott hangot: szerinte a hamis kollegialitás miatt nem lesz elég szavazat. Köteles szerint ez a veszély elméletileg fennáll, ám a gyakorlatban nem tapasztalt ilyet. Neveket nem árult el, csak annyit közölt: Vladimír Mečiar (HZDS) vagyonbevallásával nem volt gond. „Pontosabban a mosta­ni nyilatkozatokat nagyon általá­nos feltételek alapján kellett elké­szíteni, s ő ezeket teljesítette” -je­gyezte meg. (sz. a.) Mi a helyzet a dohányzássala munkahelyén? nemdohányzók dohányzók nem vagyok alkalmazásban 45,9 34,8 mindenütt szabad a dohányzás 12,3 5,4 csak a kijelölt helyeken szabad 26,7 29,2 csupán „kinn" lehet rágyújtani 12,0 22,0 mindenütt tilos a dohányzás 3,0 8,6 (az adatok százalékban értendők) Abszurd adatvédelmi „túlkapások” Pozsony. Egyes képviselők szerint az adatvédelem nem mindig közérdekű, például kifogásolják, hogy nem lehetett nyilvánosságra hozni az embereket feketén foglalkoztató munkaadók jegyzékét. Az igazságügyi miniszter pedig úgy véli, az adatvédelem abszurd mére­teket öltött, s egy kicsit fel kellene oldani. Például a fizetés úgyneve­zett pénzügyi azonosító jegynek számít, ezért a közpénzekből java­dalmazott hivatalnokok bérét nem lehet közzétenni. „Az Adatvédel­mi Hivatal nem ragaszkodik a fizetések eltitkolásához, ám ezt a problémát nem a mi törvényünkön keresztül kell orvosolni, mert ez nem az adatok nyilvánosságát mondja ki, hanem azok védelmét biz­tosítja. Egyrészt a konkrét szakterületet szabályozó speciális törvé­nyek - ez esetben például a köztisztviselői norma - tartalmazhatnak kivételeket, s engedhetik meg bizonyos adatok közzétételét, más­részt az infotörvényt is lehetne ilyen szellemben liberalizálni” - ma­gyarázta az adatvédelmi biztos, (-sza) Felmérés az éttermekben, kávéházakban és bárokban való dohányzásról Három ember közül egy tiltaná A. Nagy László: ha partnereink e kérdésben a magyar párt akarata ellenére tesznek, az MKP-ban minden bizonnyal elgondolkodunk a kormányból való távozáson Itthon is, az EU-ban is nagy felháborodást kelthet az -óvá visszaállítása ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egy lépés lenne visz- szafelé, ha az anyakönyvi törvény mindenki számára ismét kötelező­vé tenné a szlovákos -óvá végző­dést, véli A. Nagy László, a parla­ment emberjogi bizottságának el­nöke. A belügyminisztérium ugyanis komolyan foglalkozik az elképzeléssel, mely az MKP számá­ra elfogadhatatlan. Ha megvaló­sul, a magyar párt mérlegelni fogja a kormányból való távozást. Az anyakönyvi hivatalokról szó­ló törvény 16. cikke jelenleg lehe­tővé teszi az -óvá nélküli vezeték­név használatát, s ez alapján a nem szlovák nemzetiségű nők kérhetik, hogy családnevüket anyanyelvi formában tüntessék fel. A belügy­minisztérium a közelmúltban beje­lentette: tervezi e paragrafus ki­emelését a törvényből. Az elképze­lést azzal indokolták, hogy a vita­tott cikkely ellentétben áll az ál­lamnyelvtörvénnyel, s diszkrimi­nálja azokat a szlovák hölgyeket, akik vezetéknevét, ha külföldihez mennek férjhez, az anyakönyvi hi­vatalnak a szlovákos végződéssel kell bejegyeznie. Ezért - az egyen­lő bánásmód elvét szem előtt tart­va - a tárca szerint az ideális meg­oldás az lenne, ha az összes női ve­zetéknevet szlovákosan írnák. „Ez a felvetés felháborító. Egyrészt be­vett, a szlovákok által is tolerált gyakorlatot szüntetne meg. Ez esetben visszaélés az egyenlő bá­násmód elvére hivatkozni, hiszen ez az elv nem azt jelenti, hogy min­denki számára kötelezővé kell ten­ni a szlovákos írásmódot, hanem mindenki egyformán, éspedig a sa­ját nyelvének a szabályai szerint használhassa a nevét. Ha a tör­vénymódosítással komolyan kez­denek el foglalkozni, az nemcsak itthon, hanem az EU-n belül is óri­ási felháborodást fog kelteni” - szögezte le lapunknak A. Nagy László. Egyben emlékeztet arra, hogy a nemzeti kisebbségek védel­méről szóló keretegyezmény és a betartásáról szóló jelentések értel­mében az egyes minoritásokhoz tartozó személyeknek joguk van kisebbségi nyelvi formában hasz­nálni családnevüket, és joguk van e forma hivatalos elismerésére. „A nemzetközi dokumentumok a ha­zai jogrend felett állnak, s erre hi­vatkozva a magyarok ragaszkod­hatnak az -óvá nélküli alakhoz - magyarázta az Új Szónak A. Nagy. - Ugyanakkor nem akarom elhin­ni, hogy ebben a fontos emberjogi kérdésben negatív változás követ­kezhessen be Szlovákiában. Ez el­lentétes lenne a nemzetközi jog­gyakorlattal. Az MKP-nak érdeke a jelenlegi állapot megőrzése, s ha partnereink e kérdésben a magyar párt akarata ellenére tesznek, az MKP-ban minden bizonnyal komo­lyan elgondolkodunk a kormány­ból való távozáson.” (sza) A. Nagy László: többféle törvényértelmezés - nagy keveredés Pozsony. A belügy honlapján megtalálható törvénytervezet indoklása szerint a szlovákos forma „csak” az anyakönyvi hi­vatal által vezetett hivatalos nyilvántartásban lenne kötele­ző. Aki viszont kérvényezné, an­nak a születési anyakönyvi kivo­natán vagy a házasságlevelén -óvá nélkül tüntetnék fel a ne­vét, s ez alapján nemcsak a kül­földiek és a nem szlovák nemze­tiségűek, hanem azok a szlovák hölgyek is, akik külföldivel há­zasodtak össze, kérhetnék sze­mélyazonossági igazolványuk­ban és egyéb okmányaikban a szlovák végződés nélküli név­forma használatát. Az emberjo­gi bizottság elnöke szerint félő, ebből nagy keveredés lenne, az egyes hivatalnokok többféle­képpen értelmezhetnék az elő­írásokat. (sz-a)

Next

/
Thumbnails
Contents