Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)

2005-07-15 / 163. szám, péntek

i > > > > > í ) ) ) I > I Vida Tamás bár szakácsnak tanult, ételművész lett, s pár éve közre is adja tudását, tanfolyamokon oktatja a gyümölcs- és zöldségszobrászatot Ú) SZÓ 2005. JÚLIUS 15. IZVILÁGU Munkájának gyümölcsei fogyó remekművek Nyugodt, türelmes gyerek volt Vida Tamás, aki ha ellá­togatott Kürtön élő nagy­mamájához, mindenki fel- lélegzett ott, mert megérke­zett a „gazda”. Érdeklődési köre szerteágazó volt, min­denhez értett, sündörgött a konyhában is, majd amikor a nagymama nekilátott a kézimunkázásnak, unokája ebben is utánozta. A kéz­ügyessége akkor még nem bontakozott ki teljesen, bár sálat kötött, térítőt hímzett. PÉTERFI SZONYA- A nyugalmam, a türelmem a régi - nevette el magát a húszéves fiatalember a kézügyességemet pedig talán sikerült tovább fejlesz­tenem. E nélkül nem lehetnék gyü­mölcs- és zöldségszobrász. Még mielőtt bármit szólhattam volna, vastag albumokat tett elém, és elkezdte a látottakat magyaráz­ni. - Tizenhat éves voltam, ven­déglátó-ipari szakiskolás, amikor felfedeztem egy könyvet a zöldség- szobrászatról. Addig nyaggattam anyukámat, míg megvásárolta. Nyomban tudtam, hogy ez az, amit meg kell tanulnom. Azt per­sze nem sejtettem, hogy hol és ho­gyan... Felkerestem hát az iskola igazgatóját, és elmondtam neki, hogy szervezni kellene hasonló tanfolyamot. A diri ámult, hisz ő sem látott még ilyen csodát, de nem zárkózott el a gondolattól. Megszervezte a kurzust, meghívta Pozsonyba Ludék Procházkát, aki mesterszakácsból lett szobrász. Különben én is szakácsnak tanu­lok, bár az az igazság, nem nagyon tudom elképzelni, hogy ajtonyhá- ban a fazekak között futkossak. Két és fél éve az időm jelentős ré­szét a gyümölcsszobrászatnak szentelem. Sőt, újabban tanfolya­mokat is vezetek az érdeklődők számára. Jövőre szakérettségizem, többet kellene a tankönyveket búj­nom, de... Július elején Görögor­szágba, Rodosz szigetére utazom. Nem nyaralni, hanem dolgozni, egy ötcsillagos szállodában készí­tem majd a gyümölcs- és zöldség- szobor asztali díszeket. Egyelőre a szerződésem szeptember végéig szól, de a munkaadóm jelezte, ha jó lesz az idény, egy hónappal to­vább alkalmaznának. Az iskolában majd anyukám intézkedik, igaz? - néz a kávét készítő édesanyja felé. Szakácsnak tanult- Tomi tavaly Cipruson próbálta ki magát, az elszakadás első heteit nehezen viseltük. Tíz éve egyedül nevelem őt és 13 éves öccsét, soha nem mozdultunk el egymás mellől. Bár tudatosítottam, hogy munkája egyben a kedvtelése is, féltettem, hiszen nem tudott angolul. De ő már csak ilyen, amit egyszer elha­tároz... Kár tagadni, ezt is becsü­löm benne. Bevallom, amikor beje­lentette, hogy szakács szeretne len­ni, nem repestem az örömtől. Tomi katolikus alapiskolába járt, voltak tantárgyak, amelyeket szeretett, de hadüábon állt a matekkal, a fiziká­val. Viszont nagyon jól zenélt, és talán ötödikes volt, amikor bekészí­tette az üvegekbe a befőzni való uborkát. Megnézte a kamrában, hogy vannak elrendezve, és mire Készülnek a gyümölcsszobrok megjöttem a munkából csak az uborkalé elkészítése maradt rám. A palacsintasütésben, vagy akár az asztal díszítésében is remekelt - meséli a mama, Vida Katalin, aki jelbeszéd-tolmácsként tartja el csa­ládját, s emellett menedzserként is segíti Tomit. Ételművész lett Készségesen mesélnek a kezdeti nehézségekről, amikor a rózsafara­gás gyakorlása közben több kiló krumpli esett áldozatul. Ha ugyan­is vétett, miszlikre vágta a burgo­nyát. - Tizennyolcadik születés­napjára Tomi késkészletet kért, mert megfelelő minőségű kések nélkül nem lehet szépen dolgozni. Ki hinné, hogy a pazar csokor is mind répa, retek, cékla, zeller, köménygyökér és ilyenek... Vida Tamásnak weboldala is van, www.carvingfruit.sk , ahol remekművei mind megtekinthetők A család, a rokonság összedobta a majd tízezer koronát, ám ő sokáig nem vette kézbe egyiket sem.- így igaz - veszi át a szót az étel­művész, majd amikor elém rakja a nem mindennapi készletet, két ha­gyományos késre mutat. - Az alap­műveletekhez két kiskés is elégsé­ges, ezzel faragtam paradicsomból, sárgarépából vagy almából rózsát, fehér retekből lepkét. Nos, az új ké­seknek örültem, de egy hónapon át csak igéztem őket. Aztán nekilát­tam, a fantáziám vezérelt. Öt hó­nap után a Gastro kiállításon a cseh mesterem nem győzött csodálkoz­ni azon, mire vagyok képes. Azóta több hazai és külföldi versenyen mérettem meg magam, tavaly, mi­után Ciprusról hazatértem egy cseh verseny abszolút győztese let­tem. Talán azért is, mert három hó­nap alatt óriási gyakorlatra tettem szert. Először a konyhában, majd a nyaralók szeme láttára dolgoztam. Egy nagy görögdinnye 50 perc alatt válik rózsává, almából ugyanezt néhány perc alatt készítem el - je­lenti ki, s nyomban be is mutatja, igaz, amit beszél. Aztán a hűtőből egzotikus, soha nem látott gyümöl­csök, zöldségek kerülnek az asztal­ra, persze, mind faragásra alkalma­sak. Tomi elmagyarázza, hogy az ő keze alatt az édeskömény gumója kála virággá válik, a zöldségből ké­szült csokorban jól mutat a padli­zsán, a póréhagyma, a fehérretek, különleges a lila burgonya. Az ünnepi asztal divatja- Ha a temérdek zöldségért, gyü­mölcsért pénzt kellene adnunk, le kellene mondanom a szobrászat­ról. Szerencsére, több nagyraktár támogat, tőlük kapom a szükséges nyersanyagot. Huzamosabb ideje több rendezvényszervező céggel is együttműködöm, Pozsonyban is di­vat lett az ünnepi asztalok díszíté­se. Készítettem gyümölcsszobrokat esküvőre, virágkosarat zöldségből- születésnapi ajándékként. Öröm­mel tölt el nemcsak az alkotás, ha­nem az is, hogy sokan érdeklődnek a tanfolyamaim iránt. Szlovákiá­ban rajtam kívül talán csak egy púhói szakács készít szobrokat, de ő nem oktat. Nem tagadom, bánt az emberi irigység, de ez sem veszi el a kedvemet attól, hogy elébe menjek az újabb kihívásoknak. Még csak húszéves vagyok, előttem az élet, nem igaz? Rodoszon talán kipróbálhatom a koktélok díszíté­sét is. Szerintem a hagyományos meggy, eper, ananász, narancssze­let helyett a poháron jobban mutat­na egy-egy rambutanból vagy licsiből készített... valami. Leszállóit a páva a salátaágyra (Vida Tamás képarchívuma) HÁZI KOSZT Süssünk-süssünk odakint, azt is megmondom, hogy mint AZ ÍZVILÁG KONYHÁJA Ez alkalommal csupán kedv­csinálónak mutatunk meg né­hány képet abból a sorozatból, melyet az ízvüág gazdasszonyá­nak, Mocsonokyné Vass Laurá­nak kinti grillezős finomságairól készítettünk. Legközelebb azt is elmondjuk, több kinti sütögetés után miért vásároltak Lauráék mégis elektromos grillezőt, s hogy mi mindent tud ő a kerti parti asztalára varázsolni vele. Addig is, hogy ne kelljen üres gyomorral várniuk július 29-ét, kóstolják meg a grillezett cseva- pot, melyet horvátországi és montenegrói utazásaikról hozott haza gazdasszonyunk. Azt mondja, ott is a gyerekek ked­vence volt, s idehaza bizony pár­szor ki kellett próbálnia, mire rá­jött, a maga egyszerűségében a legfinomabb. Először ugyanis to­jással, hagymával ízesítette a da­rált húst, de kiderült, ezek egyál­talán nem kellenek belé. Fotós kollégámmal láttuk, kóstoltuk, tanúsíthatjuk, így igaz. (gy) CSEVAP Hozzávalók: 50-60 dkg sovány A darált húst sózom, borsozom, darált sertéshús, só, bors. jó alaposan összedolgozom. Kis hurkákat formázok belő­lük. Nem kell félni, tojás nélkül is összeáll. Roston megsütöm. Nagyon finom sült zöldségekkel, paprikával, hagymával, padli­zsánnal, cukkinival, burgonyával... Én általában krumplit, tükörtojást is sütök mellette, nyers hagy­mával és az úgynevezett Ajvarral tálalom, mely a helyi gasztronó­mia jellegzetessége. Paprikából és paradicsomból készül, s a na­gyobb bevásárlóközpontokban nálunk is kapható, de nagyon jól helyettesíthető a házi paprikalekvárral. Ajánlom, kóstolják meg ez­zel a darált húsos falatokat, biztosan nemfogják megbánni. (Somogyi Tibor felvételei) IZVILAG Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: ízvilág, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents