Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-15 / 163. szám, péntek
10 IZVILÁG ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 15. TERÜLJ-TERÜU... Hogy a szemünk is jóllakjon Megteríteni az asztalt egy-egy ünnepi alkalomkor jóval többet jelent, mint csupán kanalat, kést, villát készíteni a tányérok mellé. Valami olyat próbáljunk létrehozni, amire sokáig emlékezünk majd. A vendég mind az öt érzékszervével észlel: amikor belép, illatozik a friss virágdísz, kellemes zene szól, simogat az abrosz damasztja, és a tálalást látva már a szemével jóllakott, pedig még meg sem ízlelte a kifogástalan menüt... Nyaralás után Néhányan máris maguk mögött tudják idei nyaralásukat. Ám hiába a szürke hétköznapok rohanása, a kedves kis hegyi falucska vagy a festői szépségű tengerparti ház nyugalmának emléke nem halványul el olyan hamar. Szívesen emlékezünk a kellemesen eltöltött nyugodt, gondtalan napokra. Vendégeinket ezúttal hangulatos, különleges terítés várja: pillanat- felvételekkel, képeslapokkal mutatjuk be a tájat, ahonnan éppen hazaérkeztünk. Abroszra ezúttal egyáltalán nem lesz szükségünk. Terítő gyanánt egyszerű csomagolópapírt használunk, melyre az általunk meglátogatott sziget körvonalait rajzoljuk. Ilyen asztal mellett csakis vidám hangulatban folyhat az étkezés és az emlékezés. (BeTi) A vitaminban szegény hónapok után kiéhezetten vetjük rá magunkat az elsőként megjelenő vitaminforrásokra A piros gyümölcs ereje, vagyis eper, málna, ribizli Az eper különleges íze, valamint illata ősidők óta elbűvöli az emberiséget. A latin neve is azt jelenti: , jól érzi magát”. A mai eper is a fán kezdte történetét, mint az ember. MÉRI MAGDOLNA Az eperfa a mai több mint 600 fajtát számláló nemzetség közös őse. Többféle, európai, később pedig amerikai, fán és földön vadon is megtermő epret kereszteztek a botanikusok, majd további fajták is csatlakoztak, és az eper a 18. században már egész Európában elterjedt. Nálunk is annyira, hogy csodálatos ízét Csokonai Vitéz Mihály is megénekelte a Szamóca című költeményében. De vajon mi a különbség az eper és a szamóca között? Az eper elnevezés botanikailag hibás, csupán a fán termő változatokat illeti, a földön termő fajták a szamócák. De a köznapi használatban az eper terjedt el, szamócának inkább a vadon vagy pedig a kiskertben termő, apró szemű zamatos fajtákat nevezik. A gyümölcsök tápértéke A vitaminban szegény téli hónapok után kiéhezetten vetjük rá magunkat az elsőként megjelenő vitaminforrásokra. A kora nyáron érő tűzpiros gyümölcsök, mint az eper, a málna tele vannak vitaminokkal, és életerővel. Karotintar- talmuk miatt nagyon is értékesek a szervezet számára, mert erősítik az immunrendszerünket. Ezenkívül igencsak jó hatással vannak az anyagcserére, valamint serkentik a vérképzést, ráadásul nagyon jó méregtelenítők. Az eperben nagyon sok a mangán, amelynek kiemelkedő szerepe van a csont-, valamint a vérképzésben és az agy idegeinek táplálásában, a bőr pigmenttartalmának a megőrzésében. A málna A-vitaminja a látászavarok ellen nagyon hatásos, erősíti a szem ereit, és javítja a tápanyagellátást. A ribiszke pedig igencsak sok vasat, valamint C-vi- tamint tartalmaz. Epres, diós piskóta Hozzávalók: Egy készen kapható vagy 6 tojásból otthon sütött piskótatekercs, 5 dl tej, 5 púpozott evőkanál liszt, 3 evőkanál kristálycukor, 2 csomag vaníliás cukor, 25 dkg margarin, 20 dkg porcukor, 10 dkg darált dió, valamint 50 dkg eper. Elkészítés: a lisztet egy hibádan zománcú főzőedényben összevegyítjük a kristálycukorral és a vaníliás cukorral. Aztán apránként hozzáöntjük a tejet, és habverővel ke- vergetjük, hogy csomómentes legyen, utána lassú tűzön jó sűrű krémmé főzzük. Amíg kihűl a teljes massza, a szobahőmérsékletű margarint a porcukorral jó habosra kikeverjük, utána pedig a hideg tejes krémmel, valamint 8 dkg darált dióval jól összekeverjük. A piskótát óvatosan széthajtjuk, aztán a krém nagyobbik részét rákenjük. Megmosott, darabokra vágott eperrel megrakják, majd feltekerjük. A tekercs tetejére nem túl széles sávban rákenjük a maradék krémet, végül a darált dióval jól meghintjük. Tálalásig a hűtőben tároljuk, és közvetlenül a szeletelés előtt vékony karikákra szeletelt eperszemeket rakunk szép sorban a tetejére. A piskótatekercsünk jóval muta- tósabb lesz, ha a tetejére csillagcsövű habzsákból nyomjuk rá a krémréteget. Csak akik a gyümölcsöt nem ehetik, azok nyúljanak táplálékkiegészítők után Napozás előtt fogyasszunk gyümölcsöt INFORMATOR 1831-ben fedezte fel a répa gyökerében rejtőzködő kincset, a béta- karotint Heinrich Wilhelm Wackenroder. Az évek folyamán a tudósok új felfedezéseket tettek, s mára kiderült, hogy a béta-karotin amellett, hogy erősíti az immunrendszert, eliminálja a káros sugárzás hatását, antioxidánsként véd a szívás érrendszeri, a daganatos betegségektől, mindennek az ellenkezője is érvényes, sőt egy finnországi és USA-beli vizsgálat kimutatta, hogy 30 milligramm béta-karotin fogyasztása mellett megnőhet a tüdődaganatos megbetegedések száma. A vitaminokkal nem lehet visz- szaélni. Népszerű szokás manapság, hogy az emberek valamiféle élelmiszer-kiegészítőt szednek. Pedig Európában mindenki normális napi étrenddel viszi be szervezetébe a szükséges vitaminokat. A meleg, nyári napokon sem kell lemondanunk az evés öröméről, ha betartunk néhány fontos szabályt. Étlapunk tartalmazzon sok gyümölcsöt, zöldséget és salátát, mivel a hőségben a meleg ételek túlságosan megterhelik az anyagcserét. A spenót, a saláta, a piros színű paprika, a mangó és a sárgabarack, a rebarbara, a dinnye a lehető legjobb választás, mivel ezek bétaka- rotin-tartalma ellenállóvá teszi a bőrt a nappal szemben. Azoknak viszont, akik egészségügyi panaszok miatt nem fogyaszthatják az említett gyümölcsöket, zöldségeket, a szakértők azt tanácsolják, még az intenzív napozás megkezdése előtt tabletta formájában juttassák szervezetükbe, (erf, ideál) NYERŐ Hárman, akik nem gyümölcsevők, most megnyerhetik a Generica béta-karotin táplálékkiegészítőjét, ha megválaszolják az alábbi kérdést: A répán kívül mely zöldség tartalmaz béta-karotint? A becsületes munka leárazva várja, hogy valaki betegye a kosarába Libamáj vagy műkalács KÖBÖL ZOLTÁN Évekkel ezelőtt történt, ha jól emlékszem, március vége felé járt az idő, de az is lehet, hogy már a szeszélyes április pergette bolondosán a naptár lapjait. Igaz, hogy ilyentájt még nincs ereje a napnak, egy pár órára mégis felpezsdíti az egész falu életét. Udvar, kiskert tele lesz élettel. Tavaszi lemosó permetezés, meg lehet javítani a fóliasátor keretét, a szőlőt is lassan nyesni kell, nehogy később megsirassa a gazdát. Előkerül a gereblye, lapát, seprő, és máris rendezett a porta. Nekem is valami dolgom akadt a falu másik végén, s azzal végezve éppen hazafelé igyekeztem. Jó falusi szokás, hogy az ember ráköszön a másikra még ha nem is szemtől szembe találkozik vele.- Adjon Isten, Jóska bácsi! - köszöntem be a szomszéd udvarba.- Neked is, fiam! - jött a válasz, és már indult is elém, ki a kapu felé. Láttam rajta, hogy mondani akar még valamit, ezért odamentem, és mindketten leültünk a lugas alá a kispadra. Kezet adott, majd ujjait tördelve elkezdte mondókáját:- Kukoricát morzsolnék, de a görcs annyira húzza az ujjaimat, hogy nem tudok fogni. Két-három cső, aztán abba kell hagyni, mert egyszerűen kiesik a kezemből. A múltkor még egy zsákkal meg se kottyant, most meg, nézd csak, ide - és mutatta remegő kezét. - Pedig még egy szakajtónyit jó volna lemorzsolni. Kell az apróléknak, meg majd őszre a libáknak. Tudod, a mája végett. Mást már úgyse nagyon tudok csinálni így közel a ki- lencvenhez.- Nem baj, Jóska bácsi - mondtam -, majdcsak kiáll az a görcs a kezéből, aztán megint megy minden úgy, mint azelőtt. Azóta sok tavasz múlt el, Jóska bácsi sem morzsol már több kukoricát. És a Jóska bácsikkal együtt lassan kihal a munka becsülete is az emberekből. Add, Uram, de máris! Szinte hallom az újkori fohászt. Kereskedők, bankárok, biztosítók, csibészek egész hada naponta lopja ki az emberek zsebéből a filléreket. A becsületes munka valahol az emberi értékrend legalsó polcán, leárazva várja, hogy valaki betegye a kosarába. A plázák, hipermarketek és a többi kimondhatatlan nevű bevásárlóközpont úgy bújik ki pillanatok alatt a földből, mint eső után a giliszta. Én meg arra gondolok, miközben az ott vásárolt lekváros kalácsban keresem a lekvárt (ami a gyümölccsel igencsak távoli rokonságban áll), hogy mit fognak ezek árulni a műkalácson kívül, ha kihal az utolsó Jóska bácsi is. Hát, hogy hizlalt libamájat nem, az biztos. A boiti kalácsban a lekvár a gyümölccsel csak igen távoli rokonságban áll.
