Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-14 / 162. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 14. Régió 5 A falubeliek a környezetvédőket okolják, valójában elsősorban pénzhiány miatt nem botolják a fákat a komáromi járásbeli településen • ' _ ' Mi lesz a martosi füzekkel? Martos. „Szép dolog, hogy sokan aggódnak a tátrai erdők sorsa miatt, de közvetlen környezetünkben is volna mit óvni és menteni” - e szavakkal kereste meg nemrégiben szerkesztőségünket egy, a neve elhallgatását kérő martosi férfi. V. KRASZNICA MELITTA Majd hozzátette: „El kell jönni a községbe, végigjárni a Nyitra és a Zsitva partját, és meglátják, miről beszélek. Az ártéri füzek botolását a környezetvédők évekkel ezelőtt betiltották, emiatt a fák, amelyeket három-öt évenként le kellene nyesni, túl magasra nőnek, nem bírják tartani az ágakat, és a nagy súlytól egyszerűen széthasadnak. A repedésekbe befolyik az esővíz, ami korhasztja és végső soron elhalásra ítéli a fákat. Én ezt nem nevezném környezetvédelemnek!” A helyszínen aztán magunk is meggyőződhettük arról, nem alaptalan martosi olvasónk aggodalma. Alkalmi kísérőnk, a már évek óta szintén Martoson élő Katona István ugyancsak aggodalmát fejezte ki a füzek és a két folyó további sorsa iránt. „Baross Gábor közlekedésügyi miniszterként 1886-ban az Osztrák-Magyar Monarchia első környezetvédelmi övezetét éppen Martoson és környékén jelölte ki - fejtegette Katona István. - A Zsitva és a Nyitra partját ún. kubikokra osztották fel, amelyeket rendben tartottak a gazdák: botolták a füzeket, vágták a nádat, kaszálták a füvet. Akkoriban rende-. zett volt a folyópart, az ágakat és a nádat pedig felhasználták tetőfedésre, házépítésre, fűtésre, kosárfonásra. Most viszont halálra ítélt füzek sorát láthatjuk, amelyek botolás hiányában saját súlyuknál fogva szétrepedeznek, befordulnak a vízbe, és lassan eliszaposítják. így nemcsak a füzek pusztulnak, de a vízi élet is veszélybe kerül.” Az üggyel kapcsolatban felkerestük a komáromi körzeti környezet- védelmi hivatalt is, ahol megtudtuk: a szóban forgó terület egy részét 1993-ban 4. fokozatú környezetvédelmi területté nyilvánították. A botolás viszont itt sem tilos, de a Nem csak az ágakat vitték el, sorra tűntek el a fák a védett területről. munkálatokra vonatkozó engedélyt a terület tulajdonosának a Nyitrai Kerületi Környezetvédelmi Hivataltól kell kérvényeznie. A martosi községházán kapott tájékoztatás szerint a két folyó az ártérrel és a töltésekkel egyetemben a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SZW) tulajdonát képezi. A munkálatok elvégzése tehát e vállalaton múlik, és nem állja meg a helyét a falubeliek azon feltevése, hogy a környezetvédők gátolnák meg a botolást. Az okokat máshol kell keresni. „A mostani helyzet jobb megértése érdekében vissza kell kanyarodnunk a nyolcvanas évekig - kezdte mondandóját Fekete György, az SZW komáromi területi üzemének igazgatója. - Akkoriban a lebotolt ágak árvízvédelmi alapanyagként szolgáltak és nyúlgátak, hullámverők építésére használták fel. A kilencvenes évek elején az ár- vízvédelmi technológiák korszerűsödésével a lenyesett gallyakra már nem volt szükség. Változtak a vállalatunk feladatkörét szabályozó törvények is. Az árvízvédelmi törvény értelmében mindenekelőtt az ár- vízvédelmi berendezések működésére kell koncentrálnunk, az árterek növényzetében pedig olyan karbantartást kell végeznünk, hogy biztosítva legyen a vízelvezetés. Ennek értelmében mi elsősorban a vízbe dőlt fákat, ágakat távolítjuk el.” Az igazgató elárulta azt is, a fák botolására külön anyagi forrás nem áll rendelkezésükre. A kilencvenes évek elején voltak próbálkozások a botolás szerződéses alapon történő elvégeztetésére, de rossz tapasztalatokat szereztek. Többen ugyanis nem csupán a lebotolt ágakat vitték magukkal, hanem sorra tűntek el a fák a védett területről. „Abban, hogy az emberek figyelme ismét a fűzfák botolása felé irányult, vélemm A Zsitva és a Nyitra partján nem számít ritkaságnak a szétrepedt fűz (Vas Gyula felvétele) ményem szerint az energiahordozók árának emelkedése is közrejátszik - vélte az igazgató. - Mindemellett mi partnerek lennénk olyan megoldásban, ha Martoson vagy más érintett községben társulások alakulnának, amelyek vállalnák a szakszerű botolást, természetesen szigorú, szerződésben rögzített feltételek mellett. Ami viszont külön gondot okoz, az a lenyesett ágak elszállítása az ártérről, ami környezetvédelmi terület.” Mivel az SZW nem nyújthat be a környezet revitalizációjára vonatkozó pályázatot, Fekete György a megoldást abban látná, ha környezetvédelmi szervezetek vagy a község próbálna meg uniós pénzeket szerezni erre a célra. Addig azonban vállalatuk csak lassú ütemben, mindig anyagi lehetőségeik függvényében tudja végezni a füzek botolását. Nem kapják meg a tízmilliót a csitári telektulajdonosok A kormány vélhetőleg elutasítja a magánegyetem létrehozására tett javaslatot Fordulat a nyitrai Centro körüli telekügyekben Nem lesz egyetem Párkányban UJ SZO-HIR Nyitra. Csak a bíróság által elismert tulajdonosokkal, nem pedig a telekért pereskedő állítólagos örökösökkel hajlandó egyezkedni a város önkormányzata a leendő Centro bevásárló- és szórakoztató-központ ügyében. Ez lett az eredménye annak a tárgyalásnak, amelyet a központot építő Discovery Group cégcsoport képviselője, a nyitrai polgármester és az érintett telekre igényt tartó örökösök jogásza folytatott. Az összesen 45 ezer négyzetméteres területből négyezer négyzet- méterre tart igényt hét csitári személy, akik már 2003-ban bírósághoz fordultak a tulajdonjogi viszonyok tisztázása érdekében. A város a folyamatban lévő per ellenére bérbe adta a telket, és kiadta az építési engedélyt, az építkezés pedig idén június 8-án elkezdődött. Az örökösök jogi képviselője Viera Šantová ezért az ügyészséghez fordult, és kérte az építkezés leállítását elrendelő bírósági határozat kiadását. Egyben azt is kilátásba helyezte, hogy ha sikerül a várossal megállapodni, és az önkormányzat kifizeti az ügyfelei által kért négyzetméterenkénti 2500 koronát, visszavonja a beadványát. Az ügy érdekessége, hogy a befektető tavaly év végén már kárpótolt huszonhárom nyitragerencséri telektulajdonost, igaz, csak azután, hogy jogos igényüket a bíróság is igazolta. A hét csitári örökös és az önkormányzat között a tulajdonjogi viszonyokról folyó pert két hete éppen a peren kívüli megegyezés reményében napolta el a bírónő, de mint kiderült, Ferdinand Vitek polgármester álláspontja nem változott. Továbbra is kitart amellett: amíg a bíróság nem dönt úgy, hogy a felperesek valóban a szóban forgó telekrész tulajdonosai, nincs kivel és miről egyezkednie. „A felperesek azt kérték, igazoljuk, valóban ők-e a tulajdonosok. Ezt nem tettük meg, mert a rendelkezésünkre álló okmányok alapján a telek a városé. Szóban megállapodtunk, hogy megvárjuk a bíróság döntését, és ha nekik ad igazat, tárgyalhatunk majd a peren kívüli megegyezésről” - nyilatkozta a polgármester. A felperesek jogi képviselője nem volt elégedett az eredménynyel. Mint mondta, szerették volna megelőzni a telektulajdonosok és az épület tulajdonosa közötti konfliktust, ami elkerülhetetlennek tűnik, ha az építkezés folytatódik. „Számunkra az is érthetetlen, miért nem a befektető cégcsoport ügyvezető igazgatója, Jonathan Wilkinson vett részt a mostani tárgyaláson. Megírtuk neki a mostani tényállást és a követeléseinket is, mert bizonyos jelekből arra következtettünk, hogy a város vezetői nem tájékoztatták a telekkel kapcsolatos gondokról. Most várjuk a válaszát, az ügyészségen már iktatták a beadványunkat. Ha sikerül elérnünk, hogy az építkezést leállítsák, talán más pozícióból tárgyalhatunk” - mondta Šantová. A befektető cég képviselője egyáltalán nem volt hajlandó nyilatkozni. Az építkezés az Agrokomplex kiállítási központ előtti telken folytatódik, a Centro bevásárlóközpontot a tervek szerint jövő tavasz- szal nyitják meg, és akkor a befektető meg is veszi az épület alatti telket a várostól. Ingatlanszakértők szerint az árat jelentősen befolyásolja majd az a tény, melyikük kárpótolja a csitári örökösöket, ha a bíróság nekik adna igazat, (vm) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány vélhetőleg elutasítja a tervezett, párkányi Columba Magánegyetem létrehozására tett javaslatot, miután az oktatási tárca és a kormány tanácsadó szerveként működő Akkreditációs Bizottság már jelezte, nem ért egyet a magán felsőoktatási intézmény létrejöttével. A javaslatnak jelenleg tárcaközi egyeztetése zajlik. A működési jogot biztosítani hivatott testület szerint a beterjesztett dokumentum alapján nem biztosítottak az oktatás személyi feltételei. A létrehozandó magánegyetem vállalatmenedzsment tanulmányi szakon nyújtana felsőfokú alapképzést. Az Akkreditációs Bizottság véleményében kifejti, a leendő intézmény nem tud felmutatni a szükséges létszámban oktatót, valamint nem biztosítja a fő tárgyak oktatását elegendő számú professzorral és docenssel. Az egyetemalapítási szándékot kinyilvánító Columba elnevezésű nonprofit szervezet hivatalos képviselője, Ondrej Mokoš nem ért egyet a bizottság határozatával: „Az első évben tervezett 60-as diáklétszám esetén egy professzor és hat docens elegendőnek számít.” Az egyetem a további években 50-50 nappali, illetve levelező tagozatos hallgatójelölt felvételével számol. Ondrej Mokoš korábban, 1992- ben már létrehozott magán oktatási intézményt, a párkányi Magán Kereskedelmi Akadémiát, mely azóta is üzemel. A tervek szerint az utóbbi középiskola adna otthont a létrehozandó magánegyetemnek, amelynek hallgatói számára az iskolaépületben kilenc hagyományos és hat szaktantermet különítenének él. A felsőoktatási intézmény főként a tandíjakból, a központi támogatásból és a saját vállalkozói tevékenységéből származó bevételeiből tartaná fenn magát. Mokoš úgy látja, Párkány és környéke lakóinak az egyetem révén lehetőségük nyílna a továbbtanulásra anélkül, hogy távolabbi felsőoktatási intézményt kellene látogatniuk. Szlovákiában jelenleg öt magán- egyetem működik, (érvé, t) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Halálos közúti baleset Magasmajtény (Hrušov). Halálos sérüléseket szenvedett egy 51 éves fülekpüspöki (Biskupice, Losonci járás) személy a nagykürtösi járásbeli község közelében kedden bekövetkezett közúti balesetbea Mária Faltániová, a Besztercebányai Kerületi Rendőrkapitányság szóvivője szerint a Liaz teherautó 39 éves videfalvai (Vidi- ná, Losonci járás) sofőrje későn került ki egy kombájnt, és átsodródott a szemközti sávba, ahol összeütközött a fülekpüspöki férfi által vezetett Fiattal. (ú) Nemi erőszakot követett el Szenic. Őrizetbe vett a rendőrség egy 25 éves búr- szentmiklósi (Borský Mikuláš) erőszakoskodó férfit - közölte Martina Kredatusová, a nagyszombati kerületi rendőrségi szóvivő. A gyanúsított áprilisban egy 17 éves, diszkóból hazatérő lányra támadt rá, ám a rokonok meghallották a lány kiáltozását, és elriasztották a támadót. Nem sokkal később egy másik nőt megerőszakolt, mert a segítség későn érkezett, (ú) AJANL0 Július 14-21. (csütörtöktől csütörtökig) Léva - A Gillotin nyári színésziskola III. évfolyama. Július 14. (csütörtök) - 20.30: Michal Ditte: Alkony Belissa két szava... Eva Luna története című darabját adja elő a Pôtoň Színház a zsinagógában. Július 16. (szombat) - 20.30: Zdenek Podskalský: A fiatal hölgy látogatása című darabját adja elő a lévai Celkom Malé Divadlo a vár észak- nyugati bástyájában. Július 19. (kedd) -20.30: a lévai Zvuky a dým együttes koncertje a várudvarban. Július 20. (szerda) - 20.30: a pozsonyi Aktivnag- ruppa formáció Kinderreich című installációja a zsinagógában. Július 21. (csütörtök) 20.30: utcaszínházi technikák bemutatója a várban, (fm) Kőkorszaki alkotóműhely nyílt az érsekújvári Thain János Múzeumban. Péntekig várják az érdeklődőket. Nyári időutazás SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A Thain János Múzeum első kőkorszaki és bronzkori alkotóműhelye iránt érdeklődő családokat e héten péntekig, 9 és 15 óra között várják a megyei fenntartású intézmény munkatársai. A kézműves foglalkozások részvevői bronzkori drót ékszereket készíthetnek, és betekintést nyerhetnek nagyszüleink különös játékvilágába. „A magyarországi balácai motívumok alapján, római kori mozaikmintákat raktunk ki a gyerekekkel. Az alapanyagot cementből, homokból és vízből kevertük ki” - avatott be a műhelymunka titkaiba Vincze László, a múzeum munkatársa. A Piramis Szabadidőközpontból érkező gyerekekkel tegnap az intézmény napsütötte teraszán dolgoztak., Az idelátogató családok számára a múzeum munkatársai rövid előadást is rögtönöztek, ismertették egy-egy kor sajátosságait, kultúráját és művészetét. A barlangfestészet iránt érdeklődők az őskori művészek egyszerű festészeti technikáját is kipróbálhatták. Marta Kasášovától megtudtuk, a gyerekek a felsoroltakon kívül bambuszból csónakokat, kukoricacsutkából babákat, tobozból állatfigurákat készíthetnek. „Alkotásaikat természetesen magukkal vihetik, hogy kellemes emlékeik maradjanak a múzeumunkról. Nyári műhelyeinkkel szeretnénk idecsalogatni a fiatalabb korosztályt. A munkánk iránt érdeklődő idősebb lakosok számára is szeretnénk hasonló foglalkozásokat indítani” - tájékoztatott Marta Kasášová. A Vincze László a múzeum teraszán rendezte be műhelyét, ahol római kori mozaikmintákat rakott ki a gyerekekkel (Csuport István felvétele) Thain János Múzeum Štefánik utca 58-as szám alatti előadótermében a keddi megnyitó óta már számos alkotás született. A városi gyerekek a szemerkélő eső ellenére sem unatkoztak. Számítógép helyett ezúttal egy-egy pamutgombolyag, fadarabka, nádszál segítségével, fantáziadús játékokkal lepték meg egymást.
