Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-09 / 158. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 9. RÖVIDEN Elhunyt Ed McBain amerikai író Hetvennyolc éves korában torokrákban elhunyt Ed McBain. Szerda este otthonában, Connecticutben érte a halál. Az amerikai író detektívregényeivel vált híressé, és a műfaj máig legnagyobb alakjaként tartják számon. Könyveit több mint 100 millió példányban adták el a világon. Forgatókönyveiből számos nagy sikerű film született, így többek között Hitchcock Madarak című thrillére. Ed McBain valódi neve Evan Hunter, és saját nevén társadalmi regényeket is publikált, (ú) Alsósztregovára várják a fiatal írókat A Szlovákiai Magyar írók Társasága augusztus 4. és 6. között rendezi meg Alsósztregován a Fiatal írók Alkotótáborát. A tábor központi témája az irodalom és a színház lesz, díszvendége pedig Kukorelly Endre József Attila-díjas író. A programok között szerepel egyebek mellett Németh Zoltán előadása Parti Nagy Nagy Lajos drámáiról, valamint Zalán Tibor előadása a kortárs magyar drámáról. A táborban fellép Ladik Katalin költő, performer és a Szevasz Színház is. Jelentkezni lehet legkésőbb 2005. július 20-ig a következő telefonszámon: 031/552 90 28. (e) MOZI pozsony HVIEZDA: Baromi jó 3 (cseh) szombat, vasárnap 18 A bukás - Hitler utolsó napjai (német) sz., v. 20.15 MLADOSŤ: Cápamese (amerikai) sz., v. 16 Rózsaszín regény (cseh) sz., v. 18, 20 AUPARK - PALACE: Világok harca (amerikai) sz., v. 12.40, 14, 15.30.16.30.18.19.20.30, 21.30 Én, Pán Péter (amerikai) sz., v. 13.50,16.20,18.40, 21 In Good Company (amerikai) sz., v. 13, 15.20, 17.40, 20 Madagaszkár (amerikai) sz., v. 13.10, 15.10.17.10.19.10, 21.10 Pingvinek vándorlása (francia) sz., v. 14.10, 16, 17.50 Elátkozottak (amerikai) sz., v. 19.40, 21.50 Szahara (amerikai) sz., v. 14.40 Rózsaszín regény (cseh) sz., v. 17.20.19.30, 21.40 Star Wars III - A Sithek bosszúja (amerikai) sz., v. 15.40 A tolmács (angol) sz., v. 18.20,20.50 Hölgyválasz (amerikai) sz., v. 15, 17.30 Szerelem sokadik látásra (amerikai) sz., v. 14.30,17,19.20, 21.40 Galaxis útikalauz stopposoknak (amerikai) sz., v. 16.10, 18.30, 20.40 A repülő tőrök klánja (kínai-hongkongi) sz., v. 15.50 Hiúság vására (angol-amerikai) sz., v. 18.10 PÓLUS - METROPOLIS: Én, Pán Péter (amerikai) sz., v. 13.50,16.10,18.20, 20.30 Elátkozottak (amerikai) sz., v. 14.05, 16, 17.55, 19.40, 21.25 Világok harca (amerikai) sz., v. 13.15, 14, 14.45, 15.30, 16.15, 17, 17.45, 18.30, 19.15, 20, 20.45, 21.30 Madagaszkár (amerikai) sz., v. 14.30, 16.15, 18.19.45 Rózsaszín regény (cseh) sz., v. 18.40 Szahara (amerikai) sz., v. 20.35 Szerelem sokadik látásra (amerikai) sz., v. 14.35,18.50 A tolmács (angol) sz., v. 15.10, 21.30 Mennyei Királyság (amerikai) sz., v. 21 Galaxis útikalauz stopposoknak (amerikai) sz., v. 13,16.40 KASSA DRUŽBA: In Good Company (amerikai) sz., v. 18, 20 CAPITOL: Világok harca (amerikai) sz., v. 16, 18.15, 20 ÚSMEV: Madagaszkár (amerikai) sz., v. 16,18 Rózsaszín regény (cseh) sz., v. 20 IMPULZ: Noel (amerikai) sz., v. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: Vejedre ütök (amerikai) sz. 21.30 Bújócska (amerikai) v. 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: Mennyei Királyság (amerikai) sz., v. 21.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Baromi jó 3 (cseh) sz., v. 19 AMFITEÁTRUM: Baromi jó 3 (cseh) sz., v. 21.30 DUNASZERDAHELY - LUX: Star Wars III - A Sithek bosszúja (amerikai) sz., v. 19.30 PÁTI FÜRDŐ - KERTMOZI: Star Wars III - A Sithek bosszúja (amerikai) sz. 21.30 Bújócska (amerikai) v. 21.30 VÁGSELLYE - KERTMOZI: Fűrész (amerikai) sz., v. 21.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Szerelem sokadik látásra (amerikai) v. 20 LÉVA - JUNIOR: Baromi jó 3 (cseh) sz., v. 18 AMFITEÁTRUM: Baromi jó 3 (cseh) sz., v. 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Szahara (amerikai) sz., v. 19 GYŐR PLAZA: A csajom apja ideges (amerikai) sz., v. 13.15, 15.30, 17.45, 20 Farkasok birodalma (francia) sz., v. 14.30, 17, 19.30 Galaxis útikalauz stopposoknak (amerikai-angol) sz., v. 13.30, 15.45 Lagzi-randi (amerikai) sz., v. 14.15, 16.30,18.30, 20.30 Madagaszkár (amerikai) sz., v. 14, 16, 18, 20 Mennyei Királyság (amerikai) sz., v. 16.45,19.30 Pata-csata (dél-afrikai-ame- rikai) sz., v. 14.45 A pofonok földje (kínai-hongkongi) sz., v. 13, 17.30 Sin City (amerikai) sz., v. 14.45, 17.15, 19.45 Star Wars III. - A Sithek bosszúja (amerikai) sz., v. 14.30,17.15, 20 Szerelem sokadik látásra (amerikai) sz., v. 15.15, 19.30 Világok harca (amerikai) sz., v. 13.15,15.30,17.45, 20 GYŐRI NYÁR Július 9. Szerenád est a Győri Filharmonikus Zenekarral. Klastrom Udvar, 21.00 Július 10. Swing Ladies Hungary - a 17 fős női big band koncertje. Közreműködik Berki Tamás. Xántus Udvar (esőhelyszín: Richter Terem), 21.00 Július 11. „Csillagok palotája” - a Sebő együttes, Palya Bea és a Kárpátra zenekar világzenei koncertje. Xántus Udvar (esőhelyszín: Richter Terem), 21.00 Két budapesti konceptuális művész fantáziamozgató installációi a kassai Löffler Múzeumban Téglák, vas, műbőr és szivacs Türk Péter az istenkeresés motívumát rejtette a téglák közé Augusztus végéig látható a Löffler Múzeumban Deli Ágnes és Türk Péter közös kiállítása. A konceptuális képzőművészet két ismert budapesti képviselőjének művei az Óbudai Társaskör és Galéria jóvoltából jutottak el Kassára. JUHÁSZ KATALIN Andrási Gábor kurátor a megnyitón úgy vont párhuzamot a két művész között, hogy míg Türk Péter a tárgyaktól jutott el az installációig, a fiatalabb nemzedéket képviselő, az installációk világába „beleszületett” Deli Ágnes pont fordítva halad: térkompozícióinak egyes elemei már-már önálló életre kelnek, szobrokként is értékelhetőek. A földszinti termek egyikének padlóját teljes egészében téglák fedik. Az installáció csak első látásra idézi egy angliai munkásnegyed makettjét, Andrási Gábortól megtudtuk, hogy az alkotó az istenkeresés motívumát rejtette a téglák közé: csigavonalban haladt a terem szélétől a közepe felé, a centrum pedig nála Istent jelképezi. Egyik írásában Türk így vall erről: „Nem egy újabb kinézetű geometrikus stílust akarok csinálni, engem ez az isteni geometria és teljesértékűség érdekel nagyon. Ezért választottam az építkezés, a számosság, a mértékek és az arányok nyelvét egy időre. Ezeket a mesterségbeli és szellemi problémákat látom minden formaadó hivatás mélyén.” A szemlélő egy idő után már nem téglákat, hanem egységet és összhangot, végességet és végtelent, a határokat és a határtalant látja a padlón. A másik teremben Deli Ágnes műve kapott helyet, amelyről csak a megnyitó vége felé derült ki, hogy egyetlen műről van szó, amelynek címe A fehér törpe. A megfejtést némiképp nehezíti, hogy sem domináns fehér szín, sem pedig törpe nem fedezhető fel a helyszínen, az alkotó szerint a látogató fantáziájára van bízva, hogyan dekódolja a címet. Deli Ágnes viszonylag régóta vizsgálja az ellentétek egymásra hatását, a puha és kemény anyagok egymásmellettiségét. A teremben öt plasztika látható, ezekhez kapcsolódik a falon hét színes fotó, amelyek természeti képekét ábrázolnak. A térben álló három plasztika másfél méter magas fémhasábba csúsztatott-szorított szivacsdarab, az első a fémalap szögletes formáját követi, a másik kettő kerekded, organikus forma. Egyszerre emlékeztetnek fákra és mesterséges formákra, illetve az ember által létrehozott természet-imitációra. Az alkotó viszont azt sem bánja, ha emberi testeknek látjuk őket. „A méretek mindig a testméretekhez közelítettek minden installációmban. Nagyjából 150-180 centiméteres szivacsok, párnák szerepeltek mindegyikben, tehát az átlagos felnőtt méreteivel megegyező nagyságúak. Azonkívül pedig a fémek is testek - vagy a test fontos részletei: a körülölelő világ, a tárgy és környezete közötti átmenet jellegzetes pontját, tulajdonságát testesítik meg. A vas egyben a mozgásképtelenség anyaga, súlyánál, természeténél fogva, s a kötöttségeket, a meghatározottságokat hivatott kifejezni. Azt, hogy béklyózva vagyunk a földhöz” - mondta egy lapinteijúban Deli Ágnes. A falakon a természetből kiemelt részleteket látunk ugyan, ám mesterséges formában - fotókon. Ráadásul némileg stilizáltam Az objektumok viszont feltűnően mesterségesek, tudatunkban mégis élő formákká alakulnak. A kemény fém és a puha szivacs, a nehéz és könnyű között nincs feszültség, nem ellentétként, hanem egymást kiegészítő, harmonikus egészként jelennek meg. A fantáziamozgató kiállítás augusztus 28-ig látható az Erzsébet utcai Löffler Múzeumban. Deli Ágnes A fehér törpe c. kompozíciója (A szerző felvételei) Megjelent az idén ötödik évfolyamába lepett Gömörorszag különszama fél évtized vezércikkeivel Hol tévedett legkisebbet az Isten? LAPAJÁNLÓ Mi értelme kiadni egy regiona- lisztikával foglalkozó folyóiratnak az elmúlt fél évtizedben megjelent vezércikkeit? - tehetné fel bárki a kérdést. Ám ha valaki figyelmesen belelapoz ebbe a szép kiállítású kis könyvecskébe, hamar rádöbben, hogy igenis van jelentősége egy ilyen keresztmetszet megjelentetésének. Elsősorban az, hogy megmutassa, mennyit képes fejlődni egy, a semmiből induló, mára már komoly elismertségnek és meglehetősen nagy és stabil olvasótábornak örvendő sajtóorgánum itt a vidéken, az Óperencián meg az Üveghegyen túl. Ráadásul visszaolvasva az elmúlt fél évtized vezércikkeit, a tíz szerző által jegyzett huszonkét írást, az olvasó - vagy az újraolvasó - ugyancsak éles és jól értelmezhető képet alkothat sok egyéb mellett például arról is, hogy hol is van, milyen is ma Gömör, melyek a legfájdalmasabb problémái, milyenek a ritka örömök pillanatai, kik is ezek a „gömöriek” - meg hogy mit is szeretnének szűkebb és tágabb pátriájukban elérni, megváltoztatni, megmutatni, el nem feledhetővé tenni. Hogy mekkorát tévedett az Isten mikor ezt a vidéket teremtette? - ezt a legpontosabban Tőzsér Árpád kiváló, érzelmektől sem mentes nyitóesszéjéből tudhatják meg az érdeklődők. Az egymástól elvá- laszthatadan globális és lokális gondolkodás szükségességéről szóló, a „globálisan gondolkodni, de lokálisan cselekedni” elmélet gyakorlati alkalmazását ösztönző írás ez, amelynek értelmezése természetesen bármely régióra egyaránt jól és - álhtom - pontosan és hasznosan alkalmazható. Voltaké ,41 fa- ut cultiver nőtte jardin” - vagyis: „műveljük kertjeinket” felszólítása Tőzsér esszéjében korunkra alkalmazott filozófiai tanácsként konci- piálódik, mivelhogy egy, a mai bolond időket túlélni segítő technika kialakításához nyújt segítséget. A Szülőföldtől a régióig című írás szellemi és történelmi áttekintése e vidéknek, meghatározza GÖ- mört mind földrajzilag, mind a nemzeti, mind pedig az európai történelem lapjain megmaradt, igencsak számos nyom és bejegyzés alapján. Ahogy a lap egyik, nyugatról felénk tekintő méltatója írta: létezik élet az Ipolyon túl is - bizonyos szemszögből nézve. A regio- nalisztika témaköreinek meghatározásával a lap már ebben a vezércikkben pontos irányt szabott, ami később bizonyítást is nyert. Nem volt mindig minden viszontagság nélküli a Gömöror- szág című folyóirat sorsa. Bizonyítania kellett - térden gyártva és kezdetben minden támogatás nélkül. Egy folyóirat mindig formálódik, nyit és tájékozódik, arculata változik: új szerzők kapnak teret, új gondolatok érvényesülnek. Az elmúlt öt évben hol jó szándék, hol makacskodó rosszakarat, meg nem értés vagy irigység gátolta, fékezte a folyóirat megjelenését. Számos személycsere is volt a kezdetek óta, főszerkesztők váltották egymást, mára azonban már elmondható, hogy Kárpát-medencei viszonylatban is az egyik legjobb tény- és problémafeltáró, dokumentáló, véleményütköztető, demokratikus folyóirattá vált a Gömör- ország. Ilyenek a vezércikkei is. Minden langyosságot mellőznek, de az érzelmektől sem mentesek, mindemellett tárgy- és tényszerűek. Ezért is tartotta fontosnak a szerkesztőbizottság a fél évtized vezércikkeit egy külön kiadványban bemutatni. Érdekes, szomorkás, súlyos gondokat megfogalmazó, de nem csupán kesergő és siránkozó írások ezek. Pengeélesen belemetszenek a felvetett problémába, minden álszenteskedést mellőznek, cselekvésre buzdítanak. Jót és rosszat, fájót és édeset egyaránt felmutatva. Keresztmetszetként olyan képet kap az olvasó az öt év vezércikkeinek elolvasása után, amelyből azért mindig egy igazán jól értelmezett lokálpatriotizmus és szeretet sugárzik. Szeretet, elkötelezettség és szakértelem, amellyel az írások szerzői ezt a vidéket, Gömöror- szágot s mellette - vagy jobban mondva vele együtt - az északi magyar peremvidéket képesek megismertetni, elfogadtatni, sőt talán megszerettetni is az olvasóval. Persze, annak a kérdésnek az eldöntése, hogy valóban itt téve- dett-e legkisebbet az Isten, a vezércikkek elolvasása után az olvasóra vár. (szász)
