Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-07 / 156. szám, csütörtök
6 Külföld RÖVIDEN Elhúzódik a visszaadás Moszkva. Az orosz parlament alsóháza már nem tűzi napirendre a tavaszi ülésszak végéig a második világháború után a Szovjetunióba vitt sárospataki református kollégiumi könyvek visszaadására vonatkozó törvénytervezetet. A 450 tagú duma a múlt pénteken tárgyalta első olvasatban és hagyta jóvá 334 igen szavazattal az orosz kormány által előterjesztett javaslatot. Bár elhangzottak olyan vélemények, hogy a duma még a nyári szünet kezdetéig második és harmadik olvasatban is megtárgyalja a jogszabályt, de kiderült, erre nem ad lehetőséget a házszabály. (MTI) Sáron meghívta XVI. Benedeket Jeruzsálem. Izrael meghívta XVI. Benedek pápát. „Átadtam Ariel Sáron miniszterelnök levelét, amelyben meghívja a pápát Izraelbe, és azt a választ kaptam, hogy Izrael rajta van az elsők között meglátogatandó országok listáján” - mondta Dalia leik távközlési miniszter, kiket tegnap fogadta a katolikus egyházfő a Vatikánban. Ő Sáron kormányának első tagja, aki magánlátogatáson felkereste az új pápát. (MTI) A pápa trónra lépése után azt ígérte, folytatja a zsidó néppel való kapcsolatok fejlesztésének útját (Reuters) Verekedés a parlamentben Kijev. Ököllel estek egymásnak tegnap az ukrán parlament képviselői. A verekedés annak a törvénynek a tárgyalása közben tört ki, amelyre az ország Kereskedelmi Világ- szervezetbe történő belépéséhez van szükség. „Szégyen! Szégyen!” - kiabálták az előterjesztés alatt az ellenzéki kommunista képviselők, akik szerint a törvény kiszolgáltatja az ország gazdaságát a külföldnek, s ezért ellentétes Ukrajna nemzeti érdekeivel. A verhovna radában már kedden felizzottak az indulatok. Az ellenzék hevesen bírálta az államfő, Viktor Juscsenko táborát, mert több kormánytag nem hajlandó lemondani képviselői mandátumáról. A hatályos törvényekkel ellentétes gyakorlat már régen jelen van az ukrán politikában. Hatalomra kerülése előtt Juscsenko is élesen elítélte, ám elnökké választása óta még szélesebb körűvé vált: tizenhat miniszter nem akar megválni mandátumától. (MTI) ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 7 Bush továbbra is elutasítja Kiotót, mondván: ésszerű időn belül a jelenlegitől eltérő, hidrogénhajtású gépkocsit fogunk vezetni Állítólag készül a kompromisszum Margit dán királynőtől születésnapi tortát kapott tegnap Bush: 59, az üvegházhatást nem fokozi gyertyát kellett elfújnia (Reuters-felvételj Gleneagles/Koppenhága. Az ipari országok G-8 csoportja tegnap este kezdte el a csúcsértekezlet tanácskozássorozatát a skóciai üdülőhelyen, Gleneagles-ben. A kiszivárogtatások szerint a háromnapos értekezletet előkészítő szakértőknek azonban már kedden sikerült körvonalazniuk a kompromisszumot. ÖSSZEFOGLALÓ A hírek szerint a szakértők közel kerültek a megoldáshoz a csúcstalálkozó két legfontosabb kérdésében, a legszegényebb országokat érintő adósságelengedés, illetve a globális felmelegedés elleni lépéseket illetően. George Bush amerikai elnök a múlt héten Tony Blair brit kormányfő nyomásának engedve beleegyezett abba, hogy Washington megduplázza az afrikai országoknak nyújtandó amerikai segítség összegét: több mint 8,6 milliárd dollárra emeli 2010-ig. Nem sok sikerrel járt Blair az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozása ügyében: az USA változatlanul elutasítja azt, hogy konkrét határidővel, mennyiségekkel kötelezettséget vállaljon magára az 1997-ben elfogadott kiotói jegyzőkönyv szellemében. Blairnek csupán annyit sikerült elérnie, hogy a nyolcak csoportja elismerje a probléma létezését, és- ahogyan Stephen Hadley nemzetbiztonsági főtanácsadó közölte- átfogó, a klimatikus tényezők összhatását figyelembe vevő „akcióprogrammal” válaszoljon rá. Kérdéses azonban, mennyire lesz konkrét ez az akcióprogram, hiszen az Egyesült Államok az egyetlen a nyolcak közül, amely nem ratifikálta a kiotói jegyzőkönyvet, és megkérdőjelezi a globális felmelegedésre vonatkozó tudományos eredmények érvényességét is. Tegnap délelőtt apró elmozdulás történt ez ügyben: Bush elnök, aki korábban erőteljesen tagadta az üvegházhatás létét, koppenhágai sajtóértekezletén elismerte: az emberi tevékenység valóban hozzájárul a klímaváltozáshoz. Az amerikai elnök rövid dániai látogatása során úgy vélte, hogy a hagyományos tüzelőanyagokról át kell térni más energiaforrásokra, például a hidrogénre. „Nem kétséges számomra, hogy ésszerű időn belül a jelenlegitől eltérő, hidrogénhajtású gépkocsit fogunk vezetni” - mondta. Nem adta fel viszont az amerikai elnök a kiotói megállapodást ellenző álláspontját. Szerinte az nem működőképes sem az USA, sem a világ számára, mert sok fejlődő ország sem csatlakozott hozzá. Bush közölte: a G8-csúcson olyan „Kioto utáni időszak” mellett száll síkra, amelynek során az egyes országok technológiacserével működnek együtt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának lehető legjobb ellenőrzése érdekében. Számítani lehet rá: Blair Kínára tereli a figyelmet, igyekszik partnereit a kínai gázkibocsátási ellenőrzés támogatására bírni, hiszen a gyorsan fejlődő ázsiai ország az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában az USA mögött a második helyen áll. Az afrikai országoknak nyújtandó segélyek növelése mellett a nyolcak várhatóan elfogadják a pénzügyminiszterek által júniusban kidolgozott javaslatot, azt, hogy elengedjék 38 fejlődő országnak a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel szemben fennálló adósságát. Blair azt is el szeretné érni, hogy a tehetős országok csökkentsék a gazdálkodónak juttatott mezőgazdasági szubvenciókat, amelyek akadályozzák a fejlődő országok agrárkivitelét. Paul Wolfowitz, a Világbank új amerikai elnöke a csúcstalálkozót megelőző interjújában a 170 milliárd eurót kitevő mezőgazdasági szubvenciók fokozatos leépítését tartja a szegénység leküzdése egyik legfontosabb tényezőjének. Ezzel nemcsak a szegényebb országok értékesítési esélyei javulnának, de egy ilyen döntés kedvezne a fejlet országok adófizetőinek, fogyasz tóinak is. A kínai államfő és India, Brazí lia, Mexikó, valamint a Dél-afri kai Köztársaság vezetői ma, töbl afrikai ország vezetői pedig hol nap folytatnak eszmecserét c nyolcakkal, (m, ú) Nem nyomoznak Ahmadinezsád után - bekérették az osztrák nagykövetet Bécs és Teherán pengeváltása Elutasította a közép-ázsiai országok felhívását Az USA nem vonul ki MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Becs. Az osztrák főváros ügyészsége semmiféle nyomozati lépést sem tett Mahmúd Ahmadinezsád megválasztott iráni elnökkel szemben az iráni kurdok 1989-es bécsi meggyilkolásával összefüggésben. Ezt az osztrák igazságügyi tárca jelentette be tegnap. Az állásfoglalás azután látott napvilágot, hogy kedden Peter Pilz, az ellenzéki Zöldek biztonsági kérdésekkel foglalkozó szóvivője sajtóértekezleten közölte: a bécsi ügyészség nyomozást indított iráni kurd vezetők 16 évvel ezelőtti bécsi meggyilkolásával kapcsolatban. Az ellenzéki politikus nem állította, hogy a nyomozás a megválasztott iráni elnökkel szemben indult volna. Ugyanakkor elmondta: egy Franciaországban élő volt iráni újságírótól olyan információkat kapott, amelyek szerint Ahmadinezsádnak is köze lehetett 1989-ben Abdul-Rahman Gaszemlunak, az Iráni Kurdisztán Demokratikus Pártja főtitkárának, továbbá helyettesének és egy osztrák állampolgárságú kurd férfinak a Bécsben végrehajtott likvidálásához. Pilz a meg nem nevezett tanúra hivatkozva állította, a megválasztott iráni elnök juttatta el a kivégzést végrehajtó kommandóhoz a gyilkosságnál használt fegyvereket Irán bécsi nagy- követségéről. A bécsi minisztérium szerint az ügyészség lépett ugyan az ügyben, de a nyomozás csak arra korlátozódik, hogy megállapítsák: egyáltalán létezik-e a Pilz által megnevezett tanú. Az osztrák tömegtájékoztatás részletesen beszámolt arról is, hogy az ügy miatt Teheránban az iráni külügyminisztériumba kérették Ausztria nagykövetét, akitől' kérték, a bécsi külügyminisztérium foglaljon állást az ügyben. Az osztrák külügy tegnap bejelentette, mindaddig nem foglal állást, amíg ismertté nem válnak az ausztriai nyomozás eredményei. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Elutasította az USA a közép-ázsiai országok felhívását csapatainak kivonására Üz- begisztánból és Kirgizisztánból. Ezt a washingtoni külügyi szóvivő, Sean McCormack mondta helyi idő szerint kedden tartott sajtóértekezletén. Az amerikai katonák jelenléte a szóban forgó két országban kétoldalú megállapodásokon alapul, s - mint fogalmazott - mindkét fél előnyére szolgál. Előzőleg a Šanghaji Együttműködés Szervezete (SESZ) szorgalmazta, hogy határozzák meg a Kö- zép-Ázsiában állomásozó, az afganisztáni terrorellenes hadműveletekben részt vevő külföldi csapatok kivonásának menetrendjét. A szervezet a kazahsztáni Asztanában tartott csúcstalálkozón kifejezte a Nyugat, elsősorban Amerika befolyásának visszaszorítására irányuk szándékát. A hivatalosan négy év vei ezelőtt Oroszország, Kína és í négy volt közép-ázsiai köztársaság által létrehozott szervezet rámuta tott: az afgán belpolitikai helyzei stabilizálódása jó irányba halad, as afganisztáni terrorellenes hadmű velet aktív katonai szakasza befeje ződött, így fontos, hogy az ameri kai vezetésű koalícióban részes or szágok kijelöljék csapataik hazate lepítésének határidejét. Lawrence Di Rita, a Pentagor szóvivője tegnap kijelentette: Üz begisztán és Kirgizisztán kormá nyának egyénileg kell döntenie ar ról, hogy kívánatosnak tartja-e í Washingtonnal kötött megállapo dások fenntartását. Mindazonálta hozzáfűzte: az USA számára van nak alternatívák a jelenlegi üzbe gisztáni és kirgizisztáni támasz pontokkal szemben. Nyilatkozatot fogadott el az EBESZ a nemzetközi jog alapelveiről Több bírálat is érte Amerikát Zarkávi csoportja tartja fogva az egyiptomi követet Kivégzik a diplomatát MTI-HÍR MTI-HÍR Washington. A helsinki záróokmányban 30 évvel ezelőtt rögzített alapelveket erősíti meg a washingtoni nyilatkozat, amelyet zárónapján fogadott el az EBESZ Parlamenti Közgyűlése. Az USA most volt először a házigazdája a közgyűlés éves tanácskozásának, amelyet az idén Harminc év Helsinki óta: a jövő kihívásai mottóval rendeztek meg. A nyilatkozat felszólítja az EBESZ tagjait, valamennyi hadifogoly esetében tartsák tiszteletben a genfi egyezmény előírásait. Felhívja továbbá az amerikai kormányt, biztosítson egyenlő választójogot Washington lakosainak, akiknek nincs képviseletük a szövetségi törvényhozásban. A dokumentum sürgeti, az öngyilkos merénylők robbantással végrehajtott terror- cselekményeit minősítsék az emberiesség ellen irányuló bűncselekménynek. Ugyanakkor aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a terrorista eltérő meghatározása lehetőséget ad a kormányon lévők hatalmának a kiterjesztésére, az alapvető emberi és szabadság- jogok korlátozására. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a tanácskozáson az emberi jogok tiszteletben tartását követelte Üzbegisztántól és Fehéroroszországtól. Egy jelentés viszont az USA-nak javasolta: mihamarabb zárja be a guantánamói börtönt, ahol a terrorizmussal gyanúsított külföldieket tartják fogva, mivel az több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt a terrorizmus elleni harcban. Bagdad. Az al-Kaida iraki szervezete tegnap bejelentette: ki fogja végezni a Bagdadban minap elrabolt egyiptomi követet, és feltette az internetre a diplomata személyi okmányainak fotóit annak bizonyítékául, hogy valóban fogva tartja Ihad es-Serifet. Az Abu Muszab az-Zarkávi jordániai terrorista által vezetett csoport azza indokolta a Serifre kiszabott „ha lálos ítéletet”, hogy Egyiptom sző vetkezik a zsidókkal és a kereszté nyekkel. A kormányellenes erők új takti kája: mind több külföldi diploma tát is célba vesznek. Az iraki kor mány és az USA ugyanakkoi igyekszik elejét venni a diploma ták tömeges elmenekülésének.
