Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-03 / 128. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 3. 10 Tudomány - hirdetés Az Eviota sigillata egyedei átlagosan 59 napos korukban pusztulnak el A világ legrövidebb életű gerinces lénye A nőstény csupán háromszor képes ikrát rakni (Képarchívum) Trónfosztás történt a gerincesek világában: ausztrál kutatók megfigyelései szerint egy apró, a trópusi övi korallzátonyok közt élő halfaj mindössze 8 hétig él, s ezzel mintegy 20 nappal előzi meg a korábban ismert csúcstartót. ORIGO Mindeddig egy az egyenlítői Afrika időszakosan feltöltődő tavaiban honos halfajról (Nothobran- chius furzeri) tartották azt, hogy mintegy két és fél hónapos életével a legrövidebb ideig élő gerinces faj. Nemrégiben azonban kiderült, egy apró gébfaj még rajta is túltesz: az Eviota sigillata egyedei természetes módon átlagosan 59 napos korukban pusztulnak el. A kutatásban kulcsszerep jutott a halak fülkövecskéinek, úgynevezett otolitjainak. A halak otolitjai - a fák évgyűrűihez hasonlóan -„dokumentálják” az állat életkorát: a fülkövecskéken napról napra újabb ásványianyag-réteg épül föl. Martial Depcyznski és David Bellwood tengerbiológusok szerint az Eviota sigillata nem csupán élettartama, de mérete miatt is „hektikus” szaporodási stratégiát kénytelen követni: a nőstény mindössze 25 napig tartó termékeny életszakasza során csupán háromszor képes ikrát rakni, ami - ideális körülmények között - egyedenként összesen körülbelül 400 ivadékot jelent. Ikrarakás után a hímek uszonyukkal legyezik az ikrákat, ezzel biztosítva számukra az oxigéndús vizet. Kikelés után a lárvák három héten át lebegnek az óceán vizében, majď megtelepszenek a korall- szirtek egyikén, újabb tíz nap elteltével pedig már készek is a párzásra, s a kör kezdődik elölről. A korábbi csúcstartó, a Nothobranchius furzeri esetében érthető, mi kényszeríti a fajt a különlegesen rövid életciklusra: az ikrákat még az előtt le kell rakniuk, mielőtt a száraz évszak beköszöntével kiszáradnak és eltűnnek a faj életterét adó tavak. De vajon mi az oka annak, hogy a korallszirteken élő halfaj üyen sietve éli életét? A kutatók azt figyelték meg, hogy a legkisebb testű és legrövidebb életet élő gerincesek nagy része a korallszirtek között élő halfajokból kerül ki. Az „élj gyorsan, halj ifjon” stratégia egyik lehetséges magyarázata, hogy a korallszirtek apró halai állandó ragadozóveszélyben élnek. A napi halálozási arány a vizsgált gébfajnál 2-8% körül mozgott, ami igen szigorú feltételeket szab számára. A nácik jóval közelebb kerülhettek az atombomba bevetéséhez, mint azt gondoltuk Hitler állítólagos bombája SG.HU Egy német-amerikai jelentés szerint a II. világháborúban a nácik jóval közelebb kerülhettek az atombomba bevetéséhez, mint azt korábban gondolták. A történészek egy 60 éves ábrára bukkantak, amelyen a harmadik birodalom atombombájának vázlata látható. A Physics World nevű magazinban publikált jelentésben szereplő vázlat nem tartalmaz dátumot, a történészek szerint azonban minden jel arra utal, hogy közvetlenül az európai harcok befejezése után készült. A szerkezet kiagyalójáról sincs semmilyen információ, mivel hiányzik a dokumentum borítólapja. Ez az egyetlen ismert rajz a német szakértők által megtervezett fegyverről. A felfedezés mögött álló egyik történész az a Rainer Karlsch, aki idén már nem kis felbolydulást keltett azon bejelentésével, mely szerint a nácik a háború utolsó napjaiban sikeresen teszteltek egy primitív nukleáris szerkezetet. Ezt az állítást a történészek többsége egyszerűen elutasította. Az újonnan napvilágot látott dokumentumot Karlsch „Hitler bombája” című könyvének publikálása után fedezték fel. A nácik szerinte is igen távol álltak még egy klasszikus atombomba kifejlesztésétől, azonban a mini-bombát egy rakétával kombinálva ígéretesnek látszott a tervezet. A hadsereg úgy vélte körülbelül hat hónapra lesz szükségük az új fegyver hadrendbe állításához, a tudósok azonban tudták, hogy ez korántsem ilyen egyszerű. A hitleri Németország atom- - energia programjának vezetője Werner Heisenberg volt. Világszerte elismert fizikusnak számított a tudomány több területén is, azonban a maghasadás láncreakciójának fő szempontjaira nem sikerült ráakadnia. Egyes kutatók szerint ennek köszönhetően túlbecsülte a bomba megépítéséhez szükséges hasadóanyag mennyiségét. Mindezek ellenére a német jelentés valamivel több, mint 5 kilogrammot említ egy plutónium bomba kritikus tömegéhez, ami viszonylag közel van a valós adathoz. Ez arra enged következtetni, hogy néhány náci tudósnak sikerült felülmúlnia Heisenberget a maghasadás területén. Paul Lawrence Rose professzor szerint nincs nagy jelentősége az 5 kilogrammos adatnak, azzal együtt, hogy nem vonja kétségbe a dokumentum eredetiségét. Úgy véli, ha sikerült is egyes tudósoknak megértem az elvet, azt Heisenberg csoportja úgysem fogadta volna el. Az állat hamar a tettek mezejére lép, percenként akár háromszor is képes párzani A havasi tücsök durva szerető NATIONAL GEOGRAPHIC Európai tudósok beszámolója szerint az alpesi tücskök egyik faja nem túl elbűvölő gavallér. Az állat hamar a tettek mezejére lép, és átlagosan 18 másodpercenként képes párzani. A tanulmányt a derbyi és a genfi egyetem kutatóiból álló csoport végezte. Míg a hím tücskök többsége szerenádot ad jövendőbelijének, mielőtt a tettek mezejére lépne, ez a faj meglehetősen brutális, gyakran okoz sérülést párzás közben. Az Anonconotus alpinus utána oson bármely arra tévedő nősténynek, és erőszakosan megragadja őt éles ollóival. Ráadásul pár másodperc pihenés után újra tettre kész. A többi tücsök általában nemcsak a közeledéskor viselkedik jobb modorúan, de kopuláció után gyakran napokig tart, míg újra erőre kapnak, emiatt joggal tekinthetjük a havasi tücsköt a rovarvilág „csődörének”. Akad azonban némi rejtély a havasi tücsök szaporodási sikere mögött. A tücskök többsége azért „énekel” párjának a párzás előtt, hogy elkerülje a más fajú tücsökkel való kopulációt: a nőstény tücskök egyszerűen figyelmen kívül hagyják az idegen nótát „húzó” hímeket. „A kopuláció előtti cirpelés rendszerint meggátolja a fajok közti párzást, mivel a nőstényeket nem vonzzák más fajok dalai”- magyarázzák a szakértők. A havasi tücsök hímjeit azonban nem izgatják az ilyen formaságok: úgy tűnik minden gyanútlan tücsökre bevezetés nélkül ráugrik, legyen az hím vagy nőstény. Ezért a kutatók szeretnének több időt tölteni az Alpokban, hogy kiderítsék, miként kerüli el az A. alpinus azt az idő- és energiapo- csékolást, amit a fajok közötti kapcsolatok jelentenének. „Szeretnénk kideríteni, mi történik a hegyi területeken, amikor két eltérő Anonconotus faj kerül kapcsolatba - mondja a szakember. - Ez azért különösen érdekes, mert a hímek minden jel szerint cseppet sem válogatósak, amikor párzásra kerül a sor.” A legközelebbi csillagrendszer háromszor akkora, mint vélték korábban a tudósok Az Androméda-galaxis titka NATIONAL GEOGRAPHIC Az Androméda-galaxis, a Tejútrendszerhez legközelebbi csillag- rendszer az új mérések szerint háromszor akkora, mint korábban a csillagászok gondolták. Az újabb feltételezések szerint azok csillagok, amelyeket korábban a csillagrendszer gyűrűjéhez tartozónak véltek, valójában az Andro- méda fő lemezének részei. Ily módon a spirálgalaxis szélessége több mint 220 ezer fényév, a háromszorosa a korábban becsült 70-80 ezer fényévnek. A lemez külső szegélyei akkor keletkeztek, amikor több kisebb csillagrendszer összeütközött - hangzott el Minneapolisban, az Amerikai Csillagász Társaság ülésén. A szerkezet túlságosan egyenetlen ahhoz, hogy másképp alakult volna ki - közölte Rodrigo Ibata, a strasbourgi csillagvizsgáló munkatársa. „Az óriási lemezre vonatkozó felfedezést igen nehéz lesz összeegyeztetni a csillagrendszerek alakulását leképező számítógépes szimulációkkal. Kis csillagrendszerek részeinek növekedéséből nem keletkeznek óriási forgó lemezek” - vélekedett Ibata. Ibata és munkatársai Hawaiin, a Keck II teleszkóp segítségével végezték el megfigyeléseiket. A csillagrendszer gyűrűjéhez tartozónak tartott mintegy 3000 csillag mozgását tanulmányozták, amelyekről kiderült, hogy valójában az Androméda lemezének síkjában találhatóak és olyan sebességgel mozognak, amely alapján feltételezhető, hogy orbitális pályán keringenek a galaxis középpontja körül. Az Androméda- köd mintegy 2 millió fényévre van a Földtől. Az Androméda-köd mintegy kétmillió fényévre van a Földtől (Képarchívum) TAG “A 1 KKGYffiA fte® {SALVADOR] J KACAT NÖS2HSK, LAim ▼ DSíÖGY # roms. GONDOLATA {LRŠS2J WS0R0ZAT ÜGYVÉDJE KÓS05 VASARLÁS! HAJLAM vlvAssaovA’ BJtícS) mmm AFIZ&SÁGA TÉVÉS 3 SEKÉLYiSíG j HÁNY®. AZ Wem Up Látványosabb, gazdagabb, szórakoztatóbb lesz az Új Szó! Jön a 16 oldalas színes rei forrás divattal és a sztárvilág híreivel. E«EÍ T* JEGYZÉKBE m MOZZANATA POSiUGÁíiA let ÉRSEKÚJVÁR AUJAMAÍCAISZÁSSA i aü&ana GYORS CSELEKVÉS {VÁLASZ* KOSÁN) SEiŰL MOZOG) | KÖNNYEZA I S2Ä2.SZLOVÁ- j LEKÖTÖTT j AVÉGÉNVAS 1 1 ... ' VAGYONTÁRGY * ST OP Jövő keddtől megújul a Rejtvénysziget! ASA'S ÉK5ZS, JVÁRA 1 " S5í j ~ i i ""!.. ~f j~ Ha marosan színesebbek lesznek a hétköznapok! IfiSiÜ I
