Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-01 / 126. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005.JÚNIUSI. RÖVIDEN No Code - kortárs olasz művészet Pozsony. Holnap 17 órakor nyitják meg a Szlovák Nemzeti Galéria Esterházy-palotabeli termeiben a No Code - kortárs olasz művészet című kiállítást. A tárlat - nemzetközi viszonylatban is elismert művészek munkáiból válogatva - arról igyekszik képet adni, hogy'milyen tendenciák formálják napjaink olasz művészetét. Augusztus 28-áig látogatható, (tébé) Leonardo-kiállítás a Szabó Ervin Könyvtárban Egy reneszánsz polihisztor ONDREJCSÁK CSILLA Végét ért Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a Ho- epli Kiadó 1894-1904-es Leonardo da Vinci „Codex Atlanticus” nemzetközi kiállítása, melynek következő állomáshelye éppen Szlovákia, pontosabban a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria lesz. Az 1894-1904-es dátum senkit ne tévesszen meg, Leonardo természetesen a 15-16. század embere volt, viszont a mostani kiállítás anyagát az említett években adták ki először a Codex Atlanticusbah. A Leonardo vázlatrajzait és modelljeit bemutató kiállítás megtekintőinek lehetősége volt megismerkedni a „Codex Atlanticus” első kiadásának több mint 60 eredeti táblaképével. Ezenkívül nagyon érdekes és elgondolkodtató a vinci-i Leonardo Múzeum és a Boldetti Történelmi Tár anyagát képező gépmodell-gyűjtemény is. Hogy kinek is köszönhetjük a kéziratok megmentését? Egy korabeli szobrász-műgyűjtőnek, Pompeo Leoninak, aki nagy cso- dálója volt Leonardo da Vinci művészetének, és ezen túl a soha nem látott gépek rajzai és a hozzájuk fűzött magyarázatok is felkeltették érdeklődését. Az összegyűjtött lapokat egy nagy könyvbe ragasztotta, s így az utókor számára olyan értékes találmányok rajzait mentette meg, amelyek a későbbi szakembereket arra inspirálták, hogy megalkossák és tökéletesítsék ezeket a szerkezeteket. Például azt az ejtőernyőt, amelynek működőképes eredetije egy kb. 7 méter hosszúságú és ugyanennyi szélességű piramis formájú ernyő volt. A kiállítás kevésbé ismert oldalairól mutatta be Leonardót. A kiállított mérnöki és építészeti rajzok, a matematikai, nyelvészeti és irodalmi munkák révén egy reneszánsz polihisztor munkássága elevenedik meg előttünk. (Akinek bemutatásra került még A fehér nép és a pap című erotikus adomája is.) Bepillantást nyerhettünk Leonardo magánéletének részleteibe is. Megtudhattuk például, hogyan vélekedett a kor akadémiai köreiről: „s az én fáradozásaimat nem ismerik el, pedig ha lenéznek engem, a feltalálót, megve- tendőbbek ők, akik nem találnak ki semmit, hanem csupán mások műveit szajkózzák”. Különösen érdekesek Leonardo hadi szerkezetei, a három löveg- soros tüzérségi ágyú, a hajítógép számszeríjjal vagy a tank reneszánsz modellje. Nem kevésbé figyelemre méltók a várvédelemről vagy a térképészetről alkotott elképzelései, hadvezetéssel kapcsolatos ötletei, valamint repülőszerkezetekről és vízi közlekedési eszközökről készített rajzai. És látható volt Leonardo óra-újítása mellett a modern kor vízhatlan órája, fából készült csapágya mellett egy ultramodern svéd golyóscsapágy, a fából és vászonból készült légcsavar mellett pedig egy vadonatúj helikopter-forgószárny, ahogy egy korszerű Ferrari motor is. Nagy érdeklődés kísérte a nagy polihisztor motor nélküli repülőgépét és a kerékpárról készült rajzait, melyeknek eredetiségét sokan máig megkérdőjelezik. Mindezt még titokzatosabbá teszi, hogy Leonardo feljegyezé- sei mind tükörírással készültek, ami valószínűleg összefüggésben volt balkezességével. Leonardo kerékpármodellje (Képarchívum) A XXX. DMT MAI PROGRAMJA 9.00 Színjátszó versenyműsor: Csalóka Péter (mesejáték), előadja a Nagytárkányi Alapiskola Ispiláng Színjátszó Csoportja, rendezte Bajzák Katalin Köd előtted, köd utánad (szerkesztett játék), előadja a Tornai Alapiskola Bódva Színjátszó Csoportja, rendezte Balázs Éva és Fecske Renáta Fáy András: Hangyák (a mese zenés feldolgozása), előadja a Komáromi Munka Utcai Alapiskola Egyszervani Komédiások Színjátszó Csoportja, rendezte Habán Hajnalka 11.00 Színjátszó versenyműsor: Kacor Király (dramatizált mese), előadja a Nagygéresi Alapiskola Vadóc Színjátszó Csoportja, rendezte Zvolenskyné Kiss Gabriella A cinkotai kántor (mesejáték), előadja a Bélyi Alapiskola Gyön- gyöcske Színjátszó Csoportja, rendezte Szakszón Anna 14.00 Vendégműsorok a vmk előtti téren Kézműves programok, könyvárusítás, körhintázás, arcfestés, lufifújás, játékok 14.30,16.30 Történelmi bajvívó társulat műsora 15.00 Ládafia Bábszínház előadása 17.00 A Kicsi hang verséneklő együttes koncertje 20.00 Esti műsor a szálláshelyen (diszkó) Viharos kezdés a XXX. Duna Menti Tavaszon; az eső elől a művelődési központba húzódtak a résztvevők A gyermekeké a város kulcsa! Vihar tombolt hétfőről keddre virradó éjszaka, s a hatalmas erejű szél meghozta az esőt is. így aztán a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központban szakadó esőben vette kezdetét a XXX. Duna Menti Tavasz, a gyermekszínjátszók és bábosok országos versenye. BÁRÁNY JÁNOS Amit nem tudtak megvalósítani a művelődési ház előtti téren, műsorra tűzték odabent. Előbb a Kistiglinc lépett fel, majd rövid ünnepséget tartottak az első versenyműsorokra gyülekező, alapiskolás tanulókból álló közönség előtt, melyen a gyermekek Nagy Frigyes alpolgármestertől átvették a város kulcsát, amely egészen szombatig, az eredményhirdetésig náluk marad. Hétfőn délután még verőfényes napsütésben tartották a jubileumi fesztivál alkalmából meghirdetett képzőművészeti pályázat anyagából rendezett kiállítás megnyitóját a Csallóközi Múzeumban. Az idén a zsűri négyszázhúsz munkából válogatta ki a legjobbakat. A három kategóriában a következő kis alkotókat díjazták: az alapiskolák alsó tagozatosai közül a nagymagyari Bódis Nikolettet, a nagymegyeri Csápai Szabinát, a dunaszerdahelyi Fodor Mátét, a párkányi Hanza Barbarát, a somotjai Nagy Tibort és az udvardi Petres Istvánt; az alapiskolák felső tagozatosai közül a dunaszerdahelyi Ábrahám Karinát, a zselízi Baka Dávidot, a dunaszerdahelyi Németh Krisztinát és a so- morjai Szirtes Andrást. A Társulás a mentálisan sérült gyermekek segítésére pedig oklevéllel és plüssál- latkával jutalmazta a dunaszerdahelyi Bíró Ágnest és Zátori Károlyt. A gyermekszínjátszók versenyében tegnap három csoport mutatkozott be, ma délelőtt pedig újabb öt előadást tekint majd meg a Szvorák Zsuzsa pedagógus, Kiss Péntek József rendező és Wenczel Imre magyarországi színházi szakember alkotta zsűri, melynek Wenczel Imre az elnöke. Először az Alistáli Művészeti Alapiskola huszonkét tagú Csip- Csirip Színjátszó Csoportja mutatta be a Szebeni muzsikusok című ■mesejátékot. A történet szerint találkozott egyszer a szamár, a kutya, a macska meg a kakas. Mind a négyük sorsa közös volt, menekülniük kellett, és kiválóan énekeltek. Ennek nagy hasznát vették a félelmetes erdőben, ahol kiűzték a zsi- ványokat a házukból, beköltöztek helyettük, és ma is boldogan élnének - ha nem ért volna véget az előadás, melyet Szikhart Zsuzsanna rendezett, díszlet nélkül, jelzett jelmezekkel, szabadon engedve a gyerekek képzeletét az egyes karakterek megjelenítésében. Egészen más színpadi világba vezette nézőit a Nyárasdi Alapiskola Tekergők Színjátszó Csoportja. A gyerekek papírt és hulladékot gyűjtöttek, a limlomok között pedig rábukkantak a Toldi lapjaira. El is játszották nyomban Arany János művét, de még hogyan! Sziporkáztak az ötletek a színpadon. Például rongyból nádat varázsoltak, hatásos színpadképet teremtve, és emlékezetes pillanat volt az is, amikor Toldit teljesen betemették újságpapírral, vagy amikor egy plázákban használatos bevásárlókocsiból egyszer csak bika lett. A Toldit alakító Orbán Ferenc hetedikes tanulónak ez az első komolyabb szerepe a Tekergőkkel, eddig mellékszereplő volt a csoportban. „Minden év elején helyzetgyakorlatokat végzünk, azután a csoportbeli társaim kiválasztják a legjobbakat, akik főszerepet kapnak. Azt figyelik, ki éli bele magát legjobban a szerepbe, bátor-e a színpadon” - mesélte a gyermekszínjátszó. A nyárasdi Toldi-előadást Nagy Irén és Magyar Gaál Lívia rendezték. Cirkuszi porondra rakta Karinthy Frigyes Az emberke tragédiája című vidám darabját Kucman Eta, a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola Cimborák Színjátszó Csoportjának rendezője. Aki egyébként a komáromi Jókai Színház színművésznője. Kucman kifejtette, hogy ebben a darabjában Karinthy azt sugallja, hogy az ember tragédiája csak úgy élhető meg, ha az ember lelkében, valahol legeslegbelül ott lakik egy bohóc, aki a legtragikusabb helyzetekben is nevet az egészen. Ha ez a bohóc nem lakna bennünk, az emberiség rég kihalt volna. A dunaszerdahelyi gyermekszínjátszók produkciója jól sikerült, s ebben nagy szerepe volt az Ádámot alakító Nagy Tibornak és az Évaként színre lépő Pata- si Áginak, valamint a konferanszié szerepét játszó két bohócnak, Zirig Zsófiának és Lippai Gabriellának. Kora délután megjelent a Fürge Irka című fesztiválújság első száma. Nem sokkal azután a nap is kisütött, ám a szervezők úgy döntöttek, biztos, ami biztos, a vendégműsorokat is a művelődési központ előterében tartják. Először a Gyeplős zenekar koncertjét hallgathatták meg az érdeklődők, majd a Kistiglinc gyermek-néptánc- együttes, az ARDEA verséneklő együttes, Mészáros Katalin és Antal Ottó, valamint Csánó Szabina és Halász Gábor verséneklők produkciói következtek. Hogy mit csinált, mit nem csinált és miben csalt Csalóka Péter a nagytárkányi gyermekszínjátszók szerint, majd holnap mesélem el. NÉZEM A DOBOZT LGT-show, Illés-sziget, Ómega-turné Z. NÉMETH ISTVÁN Igencsak kellemes volt látni, hogy voltak kíváncsi ifjak, akik ismét bemerészkedtek a Magyar Televízió zenei archívumába, hogy az ott porosodó tekercsek közül kiválasszanak, egyúttal a vetítőgépbe fűzzenek valami csemegét. Ezúttal nem más bukkant elő a múlt ködéből, mint a Locomotív GT együttes Nézd, az őrült mit csinál című műsora, amely negyed évszázaddal ezelőtt, az akkori Pulzus című könnyűzenei műsorban volt először látható. Mielőtt a nosztalgiázni vágyók, s nem utolsó sorban a zenekar rajongói megkapták volna a csemegét, a műsorban megszólaltatták az akkori szerkesztőt, Módos Pétert is, aki szerencsére élénken emlékezett a show lefor- gatásának körülményeire. Elmondása szerint Presser Gábor kereste meg telefonon azzal az ötlettel, hogy lehetséges volna-e elkészíteni egy nem szokványos LGT- műsort. A nem szokványos alatt azt értette, hogy a gyakori heppi és szansájn látványterv ellentéteképpen legyen ez a műsor kissé extrém, bizarr és szívet facsaró, ha lehetséges, játszódjon például éjszaka, de mindenképpen sötétben, mondjuk, kihalt gyárudvaron, munkagépek közt, furcsábbnál furcsább helyszíneken. Módos Péter Sándor Pált kérte fel a műsor megrendezésére, amely végül afféle Best of LGT lett, hiszen az új szerzemények mellett felcsendült az Álomarcú lány, a Miénk itt a tér, a Szólj rám, ha hangosan énekelek, a Ringasd el magad és néhány más, már akkor is örökzöldnek számító sláger. Az LGT tagjaitól persze sohasem állt távol egy kis bohóckodás. A tarka öltözékek, a barnára mázolt arcok, a különös parókák, csetlés-botlás egy tükörteremben, akrobatikus mutatványok a hangszerekkel és anélkül, a korabeli, csak szívós és türelmes munkával kivitelezhető trükkök - ez mind belefért a repertoárba. Nem hiányozhattak persze a csinos hölgyek, az eklektikus díszletek és a rafinált megvüágítás sem. Ezek így együtt - és persze a kitűnő muzsika - garantáltan a megfelelő hangulatba ringatták az akkori és a mostani nézőt is. A fiatalok pedig, akik Presser Gábort mostanában jobbára csak a Megasztár zsűrijéből ismerhetik, megnézhették: volt ilyen is. S hogy ez az időutazás a rock fénykorába ne csak afféle múló hóbort legyen a műsorszervezők részéről, ideje lenne talán az MTV zenei archívumát DVD-n is hozzáférhetővé tenni a nagyközönség részére. A digitalizálás egyúttal természetesen alapos képi restaurálással és hangzásjavító munkálatokkal is járna, de hát egyrészt ez a minimum, másrészt a technika ma már csodákra képes e téren. Miért kéne várni még öt-tíz-tizenöt évet, hogy a szél elfüjja az utolsó dalokat is? Jubileumot ünnepel (sokadszor) a régi nagy beatlegendák Illés névre hallgató formációja is. Mi több: ismét leporolják a hangszereket, hogy a Sziget nagyszínpadán fiatal és még fiatalabb szíveket egyaránt megdobogtassanak. A Sziget amúgy is kiváló hely a nosztalgiázásra: Soltész Rezső, Korda György, Aradszky László, Koós János és a többi táncdaléne- kes (óné megasztár!) nem egyszer boldog elragadtatással nyilatkozta, hogy régen nem éltek már át akkora sikert, mint éppen a Sziget Nosztalgiaszínpadán. Sokan vagyunk, akik úgy gondoljuk, igazán rögzíthetné valamelyik csatorna legalább az Illés-koncertet, hogy azok se maradjanak le az évtized koncertjéről, akik valamilyen oknál fogva nem lehetnek ott azon a talpalatnyi földterületen. Illések és pofonok persze különbözőek, és akkor még nem is beszéltünk az Omegáról, akik ismét visszakanyarították szekerüket a csillagok útjára, s hosszú évek után végre Erdélybe is eljutottak! Nem lehetett elhanyagolható mértékű a közönség megrökönyödése, amikor a Gyöngyhajú lányt várták, s helyette egy kopasz, szemüveges politikus jelent meg a színpadon, hogy (pártja nevében) jó szórakozást kívánjon a tisztelt publikumnak. De hát ezt a világot építettük magunknak: politikai szándék és akarat, háttér és támogatás nélkül - úgy látszik - ma se köpni, se nyelni, sem pedig muzsikálni nem lehet. Valószínűleg rossz irányba tettük meg azt a tízezer lépést... (Héger István felvétele) A nyárasdi Tekergők Toldi-előadása
