Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-30 / 151. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 30. Iskola utca 13 Butuska versikéket tanítottak velünk, amelyek mind a mai napig megmaradtak emlékezetünkben A változáshoz legalább három évre van szükség Milyen a nyelvoktatás színvonala? Az idegen nyelv elsajátításához heti három óra rendkívül kevés (Képarchívum) A britek követnék az európai rendszert Valamikor az orosz nyelvet sulykolták belénk nyelvta­ni ismeretek bifláztatásá- val és definiálásával. Re­mekül fújtuk a névszóra­gozást meg az igeragozást; akár álmunkból is feléb- reszthettek volna. KÖBÖLkÚTI VARGA JÓZSEF Butuska versikéket tanítottak ve­lünk, amelyek mind a mai napig megmaradtak emlékezetünkben. Végezetül pedig a szövegfordítást erőszakolták ránk. De a legfonto­sabbat mégis elfelejtették: a kom­munikáció semmivel sem helyette­síthető rendkívüliségét. Mert az ál­landó beszélgetés a diákot lélektani szempontból is doppingolja: önbi­zalmat ad a magabiztos fellépés­hez. Háttérbe szorítja a félelmet, s így egyúttal a „fájdalomküszöböt”, a stresszhatást is minimalizálja. Primitív szintű olvasási készség Régebben az igazgatók még azt is megengedték maguknak, hogy a „nyelvtanítás elhanyagolásaként’ tudatosan illetéktelen pedagógu­sokra ruházták át az orosz nyelv oktatását, amelynek következmé­nyei az idősebb generáció nyelvtu­dásán mindmáig nyomot hagytak: töredékes szövegértés, primitív szintű olvasási készség, „környe­zetbeli” félelemérzet. Tehát inkább hallgatás, mintsem hibás ragozás. Egy akkori végzős gimnazista orosz nyelvi szövegértése körülbelül a mai hetedikes-nyolcadikos tanuló idegen nyelvi szövegértésének szintjén mozgott. Osztályzataink azonban mindvégig kitűnőek vol­tak: az első jegyet kopírozták a kö­vetkezők. A gyorstalpalót végzett pedagógus Változó társadalmi-politikai vi­szonyaink között a pedagógus sze­repe az idegennyelv-tanítás terén döntő fontosságú. De milyen tu­dást kap az a diák, aki „gyorstalpa­lót” végzett pedagógus kezébe ke­rül! Ezek az egyének inkább ronta­nak a diák addig megszerzett isme­retein, semmint javítanak. Ilyenkor aztán legtöbbször bejön a szülő, s jelzi az igazgatóságon a tarthatat­lan helyzetet. Persze azért kivéte­lek is akadnak. Véleményem szerint ezeket az ún. átképzéseket vagy meg kellene szüntetni, vagy főiskolai-egyetemi szintre emelni (azaz éveken keresz­tül tartó amolyan folyamatos leve­lező tagozatos képzés nyelvi labo­ratóriumokban állandó tanári fel­ügyelet mellett évente meghatáro­zott írásbeli penzumokkal és vég­szóként diplomamunkával). Mert ez így csupán a szülők, diákok, ön­magunk, s természetesen a társa­dalom áltatása is. Gyatra vagy átlagos tudás Ha a mai helyzetet vesszük ala­pul: sem a tantervek egésze, sem a pedagógusok (részben) felkészült­sége egyelőre nem teszi lehetővé, hogy a diákok kiváló érettségi vizs­gát tegyenek valamelyik idegen nyelvből. Mert nem egy pedagó­gusból hiányzik a magabiztosság, a pontos tárgyismeret és az elszánt­ság... Pedig a mai fiatalok előtt már megnyíltak a világlátás, a „világ­próbálás” lehetőségei, de gyatra vagy átlagos tudással csupán kiáb­rándultság lehet az osztályrészük. Ennek ellenére leszögezhetjük: nagyon sok iskola rendelkezik már jól képzett, elkötelezett, kreatív an­gol, német, francia, orosz, vagy spanyol, olasz, netán latin szakos tanárral, aki szívügyének tekinti di­ákjai további boldogulását. Euró­pai Uniós elkötelezettségünk egye­nesen arra predesztinál bennün­ket, hogy legalább két világnyelvet sajátítsunk el, hisz még az egy ide­gen nyelv ismerete is inkább amo­lyan félkarú vagy béna hegedűsre emlékeztet. A konverzáció elsőrendűségéré Hazánkban azonban az igazán intenzív nyelvoktatás csupán nyolc-tíz évre tekinthet vissza. Ezért nem csoda, ha hiányoznak a szakmai felkészítés fontos létesít­ményei: mindenekelőtt a nyelvi la­boratóriumok. A külföldi nyelv­könyvek pedig - a nemzetközi szer­ződések folyományaként - a nyu­gat-európai korszerű tanítási mód­szerekre épülnek: elsősorban a konverzáció elsőrendűségére, kizá­rólagosságára. Tudvalevő, hogy a nyelvtanulás módszereit, meg a különböző munkaszervezési formákat csak éveken keresztül történő tapasz­talatszerzés útján lehet megsze­rezni. Az idegen nyelv elsajátítá­sához heti három óra rendkívül kevés, még akkor is, ha ez sztereo­tip módon éveken át folyik. Több­re ugyanis a feszített óraszám mi­att egyszerűen nincs lehetőség. És akkor még nem foglalkoztunk a szaktanintézetek idegen nyelvi óraszámaival! Ne feledjük: az érettségiző diákok éppen az ide­gen nyelvből tett rátermettségi vizsgán (írásbeli, szóbeli), kevés kivételtől eltekintve, igen gyönge eredményeket értek el. A jövőben a bilingvális iskolák­nak fontos szerepük lehet, de csak akkor, ha megfelelő felszereltség­gel, műveltségben és emberi ma­gatartásban kiegyensúlyozott ta­nári gárdával és célirányos tanítá­si projektumokkal rendelkeznek majd. Ez idő tájt azonban az álla­mi oktatási intézményeknek a szerepük vitathatatlan és nélkü­lözhetetlen. A feladat igényes, ugyanakkor halaszthatatlan is. Aki viszont fel­veszi a harcot az igényes körülmé­nyekkel szemben, s egyéniségéből adódóan a legtökéletesebbet nyújtja, az megalapozza önmaga és diákjai jövőjét. Aki meg nem bírja az egyre fokozódó iramot, az folyamatosan lemarad. Veszélyez­teti ezzel, természetesen, iskolája hírnevét, s elősegíti fokozatos le­építését a kegyetlen konkurenciá­val szemben. MA.HU Komoly vita alakult ki a brit fel­sőoktatásban arról, hogy a meg­szokott tanulmányi rendszer hát­rányosan hat az egyetemi hallga­tók gyakorlati tudására. Az euró­pai oktatási rendszerrel szimpati­záló szakemberek bírálják, hogy a három évig tartó egyetemi tanul­mányok nem nyújtanak kellő gya­korlati tudást a hallgatóknak. A változást támogató javaslatok az európai szabványt hozták fel pél­daként, amely erősen különbözik a brit rendszertől. Az oktatási minisztérium támo­gatja az ötletet, viszont nyilatko­zatában azt is kijelentette, hogy a változás életbe lépésére legalább három évre van szükség. A mi­niszter szerint a hagyományos rendszer teljes körű kiiktatása akár tíz évig is eltarthat. A szakemberek bírálják, hogy a három évig tartó egyetemi tanul­mányok nem nyújtanak kellő gyakorlati tudást a hallgatóknak (Képarchívum) Számtalan apróhirdetés igyekszik meggyőzni a szülőket, hogy gyermekük jövője a magántanárok kezében van Lobbi vagy a szocializmus maradványa? Nem lesz külön főiskolai és egyetemi oktatás Pedagógusképzés 5 évig HOUsé' if1 I I 1'* K I t... _ jf ■ B •“V>; ' i A mérnökök piaca szűk keresztmetszet Indul a Skoda-főiskola Az a drága idő, amit ezek a kamaszkorú diákok „elpocsékolnak” az alapiskola utolsó évfolyamában, nagy hiányosságként mutatkozik meg a középiskola első osztályában (Képarchívum) PINTÉR VERA Napjaink természetes jelensége a korrepetálás, a méregdrága ma­gánórák, a diákok iskolán kívüli fel­készítése a felvételi vizsgákra. Számtalan apróhirdetés igyekszik meggyőzni a szülőket, hogy gyer­mekük jövője a magántanárok ke­zében van. Szomorú az a tény, hogy a szü­lői elvárás az iskolától, a magán­óráktól csupán az, hogy gyermeke sikeresen birkózzon meg a felvé­teli vizsgákkal. Nem rest anyagi áldozatokat hozni, az iskolának tolerálni, hogy az alapiskola utol­só évfolyamában a diák csupán azokra a tantárgyakra figyel, amelyekből felvételizni fog. Az is­kolában ezen tantárgyak keretén belül nem a logikus gondolkodás­ra való oktatás folyik, hanem a felvételi vizsgák tesztjeinek me­chanikus gyakorlása. Az alapiskola tananyagának az összesítése, rendszerezése, a tan­tárgyak közti kapcsolatok felisme­rése a záró évfolyamban utópia, pedig ez kellene, hogy legyen a fő cél. Szlovákia diákjai az utóbbi idők­ben több nemzetközi megmérette­tésen estek át. Az eredmények rá­mutattak arra, hogy hazánk diák­sága nem tudja az elsajátított tu­dást a mindennapi életben alkal­mazni. Ennek ellenére a felvételi vizsgák még mindig az enciklo­pédikus tudásra építenek. Ez az alacsonyabb rendű tudományos felismerés előtérbe helyezése vala­mikor a kommunista társadalom elvárásai voltak. A jelenlegi - ha­gyományos felvételi vizsgák rend­szere az iskolákat magoló közpon­tokká fejlesztették, ezért a leggyor­sabban véget kell vetni ennek az ál­datlan állapotnak. Hangsúlyozni kell még azt a tényt is, hogy az alapiskola kilence­dikeseinek magatartása, iskolalá­togatása, munkafegyelme a felvé­teli vizsgán való részvétel után kri­tikán aluli. Az a drága idő, amit ezek a kamaszkorú diákok „elpo­csékolnak” az alapiskola utolsó év­folyamában, nagy hiányosságként mutatkozik meg a középiskola első osztályában. Ott a kezdet általában nehézségekkel, kudarccal, sikerte­lenséggel párosul. Ekkor a szülők buzgón kritizálják a középiskolák tanárait, azok módszerét, nem gondolva arra, hogy az iskolarend­szer hibája és a szülői hozzáállás fosztja meg a gyermeket az újra­kezdés sikerélményétől. A leírtakból gondolom, telje­sen egyértelmű, hogy a felvételi vizsgák több kárt, mint hasznot hoznak. Szerintem a MONITOR eredménye, a 6-9. évfolyamos bi­zonyítvány eseteként tehetségi vizsga, illetve pszichológiai teszt untig elég ahhoz, hogy a tanuló felvételt nyerjen valamelyik kö­zépiskolába. ÖSSZEÁLLÍTÁS Magyar Bálint, Magyarország oktatási minisztere egy konferenci­án elmondta: 2006-tól a többciklu­sú képzések bevezetésével egysé­gesen öt évig tart majd minden pe­dagógus képzése, végén pedig, egy további féléves gyakorlat után, mesterdiplomát kapnak. A többcik­lusú képzésnek az a lényege, hogy 2006-tól minden hallgató először ISMERTETÉS A cseh Škoda Auto szélesíti mo­dellkínálatát, ezért 1,2 milliárd ko­ronás (40 millió euró) ráfordítással bővíti fejlesztési részlegét,/á ezzel párhuzamosan további mintegy 370, felsőfokú végzettséggel ren­delkező mérnököt, konstruktőrt szeretne alkalmazni - nyilatkozta Detlef Wittíg, a Škoda Auto vezér- igazgatója. A Škoda már tavaly el­kezdte a megfelelő képzettséggel egy hároméves alapozó - úgyneve­zett bachelor - oktatásban vesz részt, majd 35 százalékuk tovább­mehet a kétéves mesterszintre, s végül a harmadik fokozat pedig a már ma is működő doktori képzés. Az oktatási tárca vezetője hozzátet­te: a jövőben nem válik szét Magya­rországon a felső tagozatos és a kö­zépiskolai tanárok képzése, és nem lesz külön főiskolai és egyetemi pe­dagógusképzés. (pf) • rendelkező szakemberek keresését, de kiderült, hogy a gépészmérnö­kök és elektromérnökök piaca szűk keresztmetszet. A cég ezért úgy döntött, hogy a székhelyén, Mladá Boleslavban 300 millió koronás rá­fordítással 2006 őszére saját egye­temi campust létesít, ahol a leendő főiskola mellett laboratóriumokat, fejlesztőrészlegeket építenek. A fej­lesztési részleg alkalmazottainak száma 1991-ben még 584 fő, tavaly már 1437 fő volt. (ng) ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents