Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-30 / 151. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 30. Iskola utca 13 Butuska versikéket tanítottak velünk, amelyek mind a mai napig megmaradtak emlékezetünkben A változáshoz legalább három évre van szükség Milyen a nyelvoktatás színvonala? Az idegen nyelv elsajátításához heti három óra rendkívül kevés (Képarchívum) A britek követnék az európai rendszert Valamikor az orosz nyelvet sulykolták belénk nyelvtani ismeretek bifláztatásá- val és definiálásával. Remekül fújtuk a névszóragozást meg az igeragozást; akár álmunkból is feléb- reszthettek volna. KÖBÖLkÚTI VARGA JÓZSEF Butuska versikéket tanítottak velünk, amelyek mind a mai napig megmaradtak emlékezetünkben. Végezetül pedig a szövegfordítást erőszakolták ránk. De a legfontosabbat mégis elfelejtették: a kommunikáció semmivel sem helyettesíthető rendkívüliségét. Mert az állandó beszélgetés a diákot lélektani szempontból is doppingolja: önbizalmat ad a magabiztos fellépéshez. Háttérbe szorítja a félelmet, s így egyúttal a „fájdalomküszöböt”, a stresszhatást is minimalizálja. Primitív szintű olvasási készség Régebben az igazgatók még azt is megengedték maguknak, hogy a „nyelvtanítás elhanyagolásaként’ tudatosan illetéktelen pedagógusokra ruházták át az orosz nyelv oktatását, amelynek következményei az idősebb generáció nyelvtudásán mindmáig nyomot hagytak: töredékes szövegértés, primitív szintű olvasási készség, „környezetbeli” félelemérzet. Tehát inkább hallgatás, mintsem hibás ragozás. Egy akkori végzős gimnazista orosz nyelvi szövegértése körülbelül a mai hetedikes-nyolcadikos tanuló idegen nyelvi szövegértésének szintjén mozgott. Osztályzataink azonban mindvégig kitűnőek voltak: az első jegyet kopírozták a következők. A gyorstalpalót végzett pedagógus Változó társadalmi-politikai viszonyaink között a pedagógus szerepe az idegennyelv-tanítás terén döntő fontosságú. De milyen tudást kap az a diák, aki „gyorstalpalót” végzett pedagógus kezébe kerül! Ezek az egyének inkább rontanak a diák addig megszerzett ismeretein, semmint javítanak. Ilyenkor aztán legtöbbször bejön a szülő, s jelzi az igazgatóságon a tarthatatlan helyzetet. Persze azért kivételek is akadnak. Véleményem szerint ezeket az ún. átképzéseket vagy meg kellene szüntetni, vagy főiskolai-egyetemi szintre emelni (azaz éveken keresztül tartó amolyan folyamatos levelező tagozatos képzés nyelvi laboratóriumokban állandó tanári felügyelet mellett évente meghatározott írásbeli penzumokkal és végszóként diplomamunkával). Mert ez így csupán a szülők, diákok, önmagunk, s természetesen a társadalom áltatása is. Gyatra vagy átlagos tudás Ha a mai helyzetet vesszük alapul: sem a tantervek egésze, sem a pedagógusok (részben) felkészültsége egyelőre nem teszi lehetővé, hogy a diákok kiváló érettségi vizsgát tegyenek valamelyik idegen nyelvből. Mert nem egy pedagógusból hiányzik a magabiztosság, a pontos tárgyismeret és az elszántság... Pedig a mai fiatalok előtt már megnyíltak a világlátás, a „világpróbálás” lehetőségei, de gyatra vagy átlagos tudással csupán kiábrándultság lehet az osztályrészük. Ennek ellenére leszögezhetjük: nagyon sok iskola rendelkezik már jól képzett, elkötelezett, kreatív angol, német, francia, orosz, vagy spanyol, olasz, netán latin szakos tanárral, aki szívügyének tekinti diákjai további boldogulását. Európai Uniós elkötelezettségünk egyenesen arra predesztinál bennünket, hogy legalább két világnyelvet sajátítsunk el, hisz még az egy idegen nyelv ismerete is inkább amolyan félkarú vagy béna hegedűsre emlékeztet. A konverzáció elsőrendűségéré Hazánkban azonban az igazán intenzív nyelvoktatás csupán nyolc-tíz évre tekinthet vissza. Ezért nem csoda, ha hiányoznak a szakmai felkészítés fontos létesítményei: mindenekelőtt a nyelvi laboratóriumok. A külföldi nyelvkönyvek pedig - a nemzetközi szerződések folyományaként - a nyugat-európai korszerű tanítási módszerekre épülnek: elsősorban a konverzáció elsőrendűségére, kizárólagosságára. Tudvalevő, hogy a nyelvtanulás módszereit, meg a különböző munkaszervezési formákat csak éveken keresztül történő tapasztalatszerzés útján lehet megszerezni. Az idegen nyelv elsajátításához heti három óra rendkívül kevés, még akkor is, ha ez sztereotip módon éveken át folyik. Többre ugyanis a feszített óraszám miatt egyszerűen nincs lehetőség. És akkor még nem foglalkoztunk a szaktanintézetek idegen nyelvi óraszámaival! Ne feledjük: az érettségiző diákok éppen az idegen nyelvből tett rátermettségi vizsgán (írásbeli, szóbeli), kevés kivételtől eltekintve, igen gyönge eredményeket értek el. A jövőben a bilingvális iskoláknak fontos szerepük lehet, de csak akkor, ha megfelelő felszereltséggel, műveltségben és emberi magatartásban kiegyensúlyozott tanári gárdával és célirányos tanítási projektumokkal rendelkeznek majd. Ez idő tájt azonban az állami oktatási intézményeknek a szerepük vitathatatlan és nélkülözhetetlen. A feladat igényes, ugyanakkor halaszthatatlan is. Aki viszont felveszi a harcot az igényes körülményekkel szemben, s egyéniségéből adódóan a legtökéletesebbet nyújtja, az megalapozza önmaga és diákjai jövőjét. Aki meg nem bírja az egyre fokozódó iramot, az folyamatosan lemarad. Veszélyezteti ezzel, természetesen, iskolája hírnevét, s elősegíti fokozatos leépítését a kegyetlen konkurenciával szemben. MA.HU Komoly vita alakult ki a brit felsőoktatásban arról, hogy a megszokott tanulmányi rendszer hátrányosan hat az egyetemi hallgatók gyakorlati tudására. Az európai oktatási rendszerrel szimpatizáló szakemberek bírálják, hogy a három évig tartó egyetemi tanulmányok nem nyújtanak kellő gyakorlati tudást a hallgatóknak. A változást támogató javaslatok az európai szabványt hozták fel példaként, amely erősen különbözik a brit rendszertől. Az oktatási minisztérium támogatja az ötletet, viszont nyilatkozatában azt is kijelentette, hogy a változás életbe lépésére legalább három évre van szükség. A miniszter szerint a hagyományos rendszer teljes körű kiiktatása akár tíz évig is eltarthat. A szakemberek bírálják, hogy a három évig tartó egyetemi tanulmányok nem nyújtanak kellő gyakorlati tudást a hallgatóknak (Képarchívum) Számtalan apróhirdetés igyekszik meggyőzni a szülőket, hogy gyermekük jövője a magántanárok kezében van Lobbi vagy a szocializmus maradványa? Nem lesz külön főiskolai és egyetemi oktatás Pedagógusképzés 5 évig HOUsé' if1 I I 1'* K I t... _ jf ■ B •“V>; ' i A mérnökök piaca szűk keresztmetszet Indul a Skoda-főiskola Az a drága idő, amit ezek a kamaszkorú diákok „elpocsékolnak” az alapiskola utolsó évfolyamában, nagy hiányosságként mutatkozik meg a középiskola első osztályában (Képarchívum) PINTÉR VERA Napjaink természetes jelensége a korrepetálás, a méregdrága magánórák, a diákok iskolán kívüli felkészítése a felvételi vizsgákra. Számtalan apróhirdetés igyekszik meggyőzni a szülőket, hogy gyermekük jövője a magántanárok kezében van. Szomorú az a tény, hogy a szülői elvárás az iskolától, a magánóráktól csupán az, hogy gyermeke sikeresen birkózzon meg a felvételi vizsgákkal. Nem rest anyagi áldozatokat hozni, az iskolának tolerálni, hogy az alapiskola utolsó évfolyamában a diák csupán azokra a tantárgyakra figyel, amelyekből felvételizni fog. Az iskolában ezen tantárgyak keretén belül nem a logikus gondolkodásra való oktatás folyik, hanem a felvételi vizsgák tesztjeinek mechanikus gyakorlása. Az alapiskola tananyagának az összesítése, rendszerezése, a tantárgyak közti kapcsolatok felismerése a záró évfolyamban utópia, pedig ez kellene, hogy legyen a fő cél. Szlovákia diákjai az utóbbi időkben több nemzetközi megmérettetésen estek át. Az eredmények rámutattak arra, hogy hazánk diáksága nem tudja az elsajátított tudást a mindennapi életben alkalmazni. Ennek ellenére a felvételi vizsgák még mindig az enciklopédikus tudásra építenek. Ez az alacsonyabb rendű tudományos felismerés előtérbe helyezése valamikor a kommunista társadalom elvárásai voltak. A jelenlegi - hagyományos felvételi vizsgák rendszere az iskolákat magoló központokká fejlesztették, ezért a leggyorsabban véget kell vetni ennek az áldatlan állapotnak. Hangsúlyozni kell még azt a tényt is, hogy az alapiskola kilencedikeseinek magatartása, iskolalátogatása, munkafegyelme a felvételi vizsgán való részvétel után kritikán aluli. Az a drága idő, amit ezek a kamaszkorú diákok „elpocsékolnak” az alapiskola utolsó évfolyamában, nagy hiányosságként mutatkozik meg a középiskola első osztályában. Ott a kezdet általában nehézségekkel, kudarccal, sikertelenséggel párosul. Ekkor a szülők buzgón kritizálják a középiskolák tanárait, azok módszerét, nem gondolva arra, hogy az iskolarendszer hibája és a szülői hozzáállás fosztja meg a gyermeket az újrakezdés sikerélményétől. A leírtakból gondolom, teljesen egyértelmű, hogy a felvételi vizsgák több kárt, mint hasznot hoznak. Szerintem a MONITOR eredménye, a 6-9. évfolyamos bizonyítvány eseteként tehetségi vizsga, illetve pszichológiai teszt untig elég ahhoz, hogy a tanuló felvételt nyerjen valamelyik középiskolába. ÖSSZEÁLLÍTÁS Magyar Bálint, Magyarország oktatási minisztere egy konferencián elmondta: 2006-tól a többciklusú képzések bevezetésével egységesen öt évig tart majd minden pedagógus képzése, végén pedig, egy további féléves gyakorlat után, mesterdiplomát kapnak. A többciklusú képzésnek az a lényege, hogy 2006-tól minden hallgató először ISMERTETÉS A cseh Škoda Auto szélesíti modellkínálatát, ezért 1,2 milliárd koronás (40 millió euró) ráfordítással bővíti fejlesztési részlegét,/á ezzel párhuzamosan további mintegy 370, felsőfokú végzettséggel rendelkező mérnököt, konstruktőrt szeretne alkalmazni - nyilatkozta Detlef Wittíg, a Škoda Auto vezér- igazgatója. A Škoda már tavaly elkezdte a megfelelő képzettséggel egy hároméves alapozó - úgynevezett bachelor - oktatásban vesz részt, majd 35 százalékuk továbbmehet a kétéves mesterszintre, s végül a harmadik fokozat pedig a már ma is működő doktori képzés. Az oktatási tárca vezetője hozzátette: a jövőben nem válik szét Magyarországon a felső tagozatos és a középiskolai tanárok képzése, és nem lesz külön főiskolai és egyetemi pedagógusképzés. (pf) • rendelkező szakemberek keresését, de kiderült, hogy a gépészmérnökök és elektromérnökök piaca szűk keresztmetszet. A cég ezért úgy döntött, hogy a székhelyén, Mladá Boleslavban 300 millió koronás ráfordítással 2006 őszére saját egyetemi campust létesít, ahol a leendő főiskola mellett laboratóriumokat, fejlesztőrészlegeket építenek. A fejlesztési részleg alkalmazottainak száma 1991-ben még 584 fő, tavaly már 1437 fő volt. (ng) ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com
